Könnyen lehet, hogy a felvidéki magyar pártok nélkül dől el, orbáni útra lép-e Szlovákia
2023. szeptember 28. – 18:35
Szombaton előrehozott parlamenti választást tartanak Szlovákiában, és bár a népesség 8 százaléka magyarnak vallotta magát a legutóbbi népszámláláson, a kutatások alapján mégsem biztos, hogy bejut magyar párt a pozsonyi parlamentbe.
Holott három erő is ringbe szállt a magyarok érdekképviseletéért: a főleg a korábbi Magyar Koalíció Pártja (MKP) politikusaiból álló Szövetség, a velük most épp szakított Most-Híd és a különutas Magyar Fórum. Egyik pártot sem mérik az 5 százalékos parlamenti küszöb fölé – igaz, a Szövetségnek a számok alapján még lehet matematikai esélye a bejutásra.
A párt egyes politikusait szoros szálak kötik a magyar kormányhoz, Orbán Viktorék viszont kiépítették kapcsolataikat a szlovák választás nagy esélyeséhez, Robert Ficóhoz is. Az egykori kormányfő pártját az első helyekre mérik a kutatásokban, ellenfelei szerint pedig ha újra kormányra kerülne, azzal Szlovákia az orbáni útra léphet. Az viszont egészen biztos, hogy bármelyik erőnek csak koalícióban lesz esélye a kormányzásra.
Három éve nincs magyar párt a pozsonyi parlamentben
Kéttucatnyi párt versenyez egymással a parlamentbe jutásért az előrehozott választáson, a szombati voksolás előtt pedig a felmérések többségében Fico pártját, a baloldali-populista Smert (Irány) mutatják az első helyen – igaz, egy szerdai felmérés szerint akár megelőzheti őket a Zuzana Čaputová államfőhöz köthető liberális Progresszív Szlovákia (PS). A 2020 után kormányzó jobboldali koalíció pártjait tehát igencsak kiszavazná az ország a hatalomból, nekik azonban még jó esélyük van megugorni az 5 százalékos bejutási küszöböt – ellentétben a magyar pártokkal.
Az előző parlamenti választáson, 2020 tavaszán fordult elő elsőként a modern Szlovákia történetében, hogy nem jutott be a parlamentbe egy olyan párt sem, amely zászlajára tűzte a magyar érdekképviseletet. Hosszú ideig a Magyar Koalíció Pártja volt a felvidéki magyarok hangja Pozsonyban, 2010 után viszont kiestek, miután több politikusuk is kilépett, és megalapították a Most-Híd szlovák-magyar vegyespártot.
Ők is elsősorban a nemzeti kisebbségek szószólóiként szerepeltek a parlamenti üléseken, renoméjukat viszont nagyban roncsolta, hogy 2016-ban beszálltak Robert Fico koalíciós kormányába, amelynek a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt is tagja volt. Akkor sem hátráltak ki a Smer mögül, amikor 2018-ban az oknyomozó újságíró Ján Kuciak elleni merénylet után Fico lemondott a miniszterelnöki posztról, és átadta a kormányzást párttársának, Peter Pellegrininek (aki most már Hlas – Hang néven saját pártot vezet).
2020 februárjában a Híd csak 2 százalékot szerzett a választáson, azonban a velük szemben elindult MKP-utód Magyar Közösségi Összefogás is kevesebb, mint 4 százalékot ért el. A történelmi bukás után a két párt közeledni kezdett egymáshoz, és egy harmadik párttal, az Összefogással együtt hozták létre 2021 októberében a Szövetség nevű gyűjtőpártot.
Bár a párt a 2022-es helyhatósági és megyei választásokon kifejezetten jól szerepelt – több mint 200 polgármesteri pozíciót szereztek, és a megyei képviselők számában is az elsők lettek a pártok között Szlovákiában –, a Szövetségen belül kiéleződtek azok a belső viták és feszültségek, amelyek a párt létrejötte óta feszítették őket.
Szalay Zoltán, a Napunk felvidéki hírportál főszerkesztője szerint az új pártban ismét kialakult a frontvonal elsősorban a Híd és az MKP korábban egymással versengő politikusai között. „Elsősorban kulturális, identitásbeli kérdések kerültek szóba, mint például hogy kell-e támogatni az LMBTQ-jogokat, vagy hogyan álljanak hozzá az Orbán-kormányhoz.
Ezek a kérdések alapvetően megosztották a Szövetséget, és a párt kommunikációja is elég zavaros volt ebben az időszakban – egyes politikusok eltérő dolgokat kommunikáltak a nyilvánosság felé”
– mondta Szalay a Telexnek.
A Szövetségen belül tovább éltek a korábbi pártstruktúrák is platformok formájában – ezeket viszont az MKP-sok a helyhatósági választások után felszámolták volna. A volt hidasok azonban végül mégsem emiatt döntöttek a szakítás mellett, hanem mert feltűnt a színen egy külső szereplő, Gyimesi György (korábban Juraj Gyimesi).
Megosztó, vitákat gerjesztő, de mégis felkérték
Gyimesi 2020-ban került be az Egyszerű Emberek (OL’aNO) listáján a parlamentbe, ahol mivel magyar párt nem került be, ezért ő vállalta magára a magyar ügyek képviseletét. Igaz, Szalay szerint Gyimesi nagyon hamar megosztó politikus lett a szlovák politikában.
„Nagyon sokban a Fidesz lózungjait kezdte el körbe-körbe használni: nagyon keményen beleállt például az LMBTQ-kérdésbe, volt egy olyan törvényjavaslata is, hogy tiltsák be a szivárványos zászlók használatát a középületeken, tehát ne legyen szabad akár a Pride idején sem kifüggeszteni szolidaritásként szivárványos zászlót. A megszólalásaiban nagyon erőteljesen fölvállalta ezeket a megosztó témákat – miközben megpróbált egy ilyen magyar kisebbségi képviseletet is ellátni, de túl sok eredménye nem lett ezen a téren, inkább vitákat gerjesztett” – mondta.
Ennek ellenére az MKP-platform elhatározta, hogy felkérik Gyimesit arra, induljon a Szövetség színeiben a 2023-as választásokon. Berényi József, a platform elnöke ezt azzal indokolta a Ma7-nek adott interjújában, hogy ha Gyimesi nem velük indul, azzal más párthoz vitte volna át a magyar szavazókat: „Nyilván lett volna egy nagyon erős magyar kampánya Dél-Szlovákiában, és akkor azért ért volna bennünket bírálat, hogy miért nem hoztuk be a Szövetségbe Gyimesi Györgyöt.”
Ez viszont oda vezetett, hogy a Híd-platform politikusai kiváltak a Szövetségből, és Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter vezetésével újjáalapították pártként a Hidat. Igaz, az MKP-platform politikusai szerint a hidasok csak ürügyet kerestek arra, hogy kilépjenek a gyűjtőpártból, sőt: „Az MKP-sok azt kommunikálják, hogy a csoport elhagyásával még egységesebb és erősebb lett a Szövetség, mint párt. Ezt egyébként semmilyen adat nem támasztja alá” – emelte ki Szalay.
Mindenesetre Berényi József így is pozitívan nyilatkozott szerdán a hidasok távozásáról: „Nagyon lényeges, hogy egységes lett a Szövetség párt kommunikációja, hiszen azok, akik elmentek, nemcsak különutasok voltak, hanem külön véleményt is képviseltek. Az illegális migráció, a LMBTQ, a háború és több más, tömegeket foglalkoztató témában sokkal egységesebbé vált a kommunikációnk.”
Szlovák pártok is utaznak a magyarokra
A Híd most a volt kormányfő, Mikulás Dzurinda pártjával, a Modríval (Kékek) indul el a választáson a Szövetséggel szemben, rajtuk kívül pedig egy harmadik magyar erő, a Magyar Fórum is megméretteti magát. Bár a Szövetség létrehozásakor próbálták őket is bevonni a pártalapításba, Szalay szerint ez részben személyes ellentétek, részben pedig technikai okok miatt nem valósult meg. „A Fórum azt akarta, hogy több pozíciót kapjanak az első 15 induló listáján. Másrészt pedig Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke korábban hidasokkal és az MKP-sokkal is együtt politizált, és számos múltbeli személyes ellentét nehezítette a tárgyalási folyamatot.”
A három párt közül a felmérések alapján egyedül a Szövetségnek lehet esélye bejutni a pozsonyi parlamentbe, de ez is inkább csak matematikai esély Szalay szerint. Az utolsó közvélemény-kutatási eredmények is ezt támasztják alá: a Focus szerdán közzétett számai szerint a Szövetség 3,5 százalékra számíthat, míg az AKO csak 2,8 százalékra becsüli őket. Hozzájuk képest mind a Magyar Fórum, mind a Híd-Modrí koalíció legfeljebb 1 százalékot érhet el a kutatások alapján szombaton.
Igaz, Gyimesi György bízik a parlamenti bejutásban, a 444-nek adott interjújában például arról beszélt, szerinte átlagos, vagy annál alacsonyabb részvétel esetén nagyobb esély van arra, hogy a Szövetség elérje az 5 százalékot. Szalay Zoltán szerint viszont minden nagyobb közvélemény-kutató a 2020-ashoz hasonló, azaz az átlagnál magasabb részvételi szándékot jelez előre.
Hozzátette, hogy az elmúlt közel tíz évben fokozatosan csökkent a dél-szlovákiai magyarlakta településeken a választási részvétel.
„Ezt most már lehet látni, hogy ez egy tendencia, és ez összefüggésben van egész biztosan azzal is, hogy a magyar pártok között volt egy hosszú ellentét, ami tulajdonképpen elkedvetlenítette a szavazók jelentős részét, és az ellentét most is megmaradt.”
Ráadásul a szlovák többségi pártok is egyre nyilvánvalóbban nyitnak a magyar szavazók felé: „2020-ban a magyar választók majdnem egyharmada szlovák pártra szavazott, ami korábban azért ekkora arányban nem fordult elő. Akkor az Egyszerű Emberekre szavazott a legtöbb magyar, de most nem tudni azt, hogy ki lesz a szlovák pártok közül a magyarok favoritja. Várható, hogy a korábbiaknál többen fognak szavazni a Robert Fico-féle Smerre is, amely egyébként ugye nagy teret kap a szlovákiai magyarok által is követett magyar közmédiában is.
De a Progresszív Szlovákia is számíthat arra, hogy magyar szavazatokat szerezzen: van egy magyar platformjuk, és náluk politizál Jaroslav Spišiak, aki ismert szlovák politikus, magyarul is beszél, és nagyon jól ismerik a magyarok is, mert korábban Dunaszerdahelyen rendőrfőkapitányként tulajdonképpen ő likvidálta az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején a helyi maffiát” – mondta Szalay. Rajtuk kívül kiemelte még a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) magyar jelöltjét, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztost, és a Pellegrini-féle szociáldemokrata Hlas színeiben induló komáromi kajakozót, Vlček Eriket is.
Intenzív az MKP-sok kapcsolata Budapesttel
Míg korábban egyes szlovák pártok magyarellenességgel próbáltak maguknak szavazókat szerezni, mint például Ján Slota idején a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt, ma már ők is kétnyelvű, szlovák–magyar plakátokkal kampányolnak Dél-Szlovákiában. Szalay szerint a szlovák szélsőjobb azért sem kampányol igazán manapság a hungarofóbiával, mert az egyik mintaképük Orbán Viktor, akinek az illiberális modelljére sokan mintaként tekintenek. Köztük Robert Fico is, akinek fő kampánytémája lett a migráció és a bevándorlásellenesség – éppen akkor, amikor egyre több menekült szökik át a zöldhatáron Magyarországról Szlovákiába (erről itt olvashatja riportunkat).
„Felmerült az, hogy az embercsempészek szabadon bocsátásával Orbán Viktor nem akart-e Robert Ficónak segíteni – ezt főleg Fico ellenfelei hangoztatták, mert szerintük így Orbán beavatkozott a választási kampányba. De alapvetően ez megmaradt a spekulációk szintjén” – tette hozzá Szalay. Igaz, Fico kampányának valószínűleg jól jött a menekülthullám. De nem csak Ficóék inspirálódnak a magyar kormány politikájából.
„Nagyon intenzív a kapcsolat a Szövetség MKP-platformja és a magyar kormány között. Látjuk most is azt, hogy a kampány során fideszes politikusok, influenszerek is megjelennek a rendezvényeken” – mondta Szalay. Volt, hogy a Hír TV-n és a Fidesz rendezvényein is gyakran fellépő Nógrádi György vendégeskedett a Szövetség jelöltjei mellett,
a hét elején pedig Szijjártó Péter tűnt fel a Szövetség kampányában.
A külügyminiszter Borsiban arról beszélt, minél erősebb a felvidéki magyarság, „magyarul, ha van parlamenti képviselete, annál nagyobb hozzájárulást is tud adni a magyar–szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez”. Szerdán Szijjártó az Új Szónak azt mondta, ez részéről „nem beavatkozás Szlovákia belügyeibe”.
Szalay kiemelte azt a példát is, amikor Gyimesi egy kampányanyagához felhasználta a kormány „Háborúpártiak”-kampányát – a magyarországi ellenzék politikusait behelyettesítve a Szövetségből kivált hidas politikusok képmásával.
„Ez is nyilván egy fideszes panel, többet is átvettek ezek közül. Arról viszont konkrét információm nincsen, hogy jelen vannak-e fideszes tanácsadók a Szövetség kampányában – de azt tudjuk, hogy a tavalyi helyhatósági választások során segítették fideszes tanácsadók a Szövetség jelöltjeit egyes helyeken.”
Orbáni útra léphet az ország
Bár a Szövetség bejutásának csak matematikai esélye van, a felmérések alapján Robert Fico Smerje megnyerheti szombaton a választásokat – igaz, a legutolsó kutatásokban már nagyon feljött mögé a Progresszív Szlovákia is, ezért izgalmas lehet a vége. A PS elnöke, Michal Šimečka szerint ha Fico hatalomra kerülne, azzal az orbáni politika irányába terelheti Szlovákiát, azaz támadásokat indíthat a demokratikus intézmények és a sajtószabadság ellen, és megkérdőjelezheti a független igazságszolgáltatást.
Több párt, köztük a Szövetség is kizárta korábban, hogy a Smer győzelme esetén koalícióra lépjenek velük. Igaz, Gyimesi György arról is beszélt, hogy nem szabadna elutasítani egy meghívót Ficótól a koalíciós tárgyalásokra – ezt a Szövetség úgy kommentálta, hogy ez csak Gyimesi magánvéleménye. Azonban Szalay szerint ha a magyar párt bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor Gyimesi véleménye sokat nyomhat a latban:
„Nem lehet kizárni azt, hogy a Szövetség belépjen egy olyan koalícióba, amit Robert Fico vezet. Ennek a valószínűségét az is növeli, hogy mind Robert Ficónak, mind a Szövetségnek azért ott van Orbán Viktor, mint egy fontos partner, és tulajdonképpen sok szempontból közel is állnak emiatt egymáshoz.”