Megtisztulás vagy politikai tisztogatás a szlovák titkosszolgálati vezetők elleni eljárás?

A hét közepén razziát tartott a szlovák rendőrség legsúlyosabb bűnesetekkel foglalkozó részlege, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) a szlovák titkosszolgálat és a szlovák nemzetbiztonsági hivatal vezetőjénél, valamint több más magas rangú tisztviselőnél. Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint bűnözői csoport létrehozásával, hivatali hatalommal való visszaéléssel, valamint az igazságszolgáltatás akadályoztatásával indult eljárás a gyanúsítottak ellen.

Köztük van a titkosszolgálat vezetője, a szlovák nemzetbiztonsági hivatal korábbi és mostani igazgatója, a titkosszolgálat korábbi munkatársai, egy titkosszolgálattal kapcsolatban álló üzletember és egy volt rendőr is.

Volt, aki menedékjogot kért Bosznia-Hercegovinában, ellene nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Ugyanígy európai szinten köröznek egy szlovák üzletembert is.

Szlovákiában az elmúlt években több eljárást is kezdeményeztek a Ján Kuciak újságíró 2018-as meggyilkolása nyomán feltárt, egész országot behálózó bűnszervezetben részt vevők ellen. Az újságíró halála országos felháborodáshoz és tüntetéssorozathoz vezetett, amibe belebukott Robert Fico populista szociáldemokrata miniszterelnök is. Az országot azóta több politikai koalíció is vezette, a legutóbbi kormányválság után viszont Zuzana Čaputová köztársasági elnök ügyvezető kormány létrehozására kérte fel a magyar származású Ódor Lajost.

Fico most választási beavatkozást és bosszúhadjáratot kiált, a köztársasági elnök és a miniszterelnök szerint viszont Szlovákia továbbra is a demokratikus jogállamok szabályai szerint működik. A rendőrség kategorikusan visszautasítja, hogy az akciónak köze lenne az előrehozott választásokhoz. Kérdés, az események segíteni vagy hátráltatni fogják-e a bukott miniszterelnököt a tervezett nagy visszatérésében, miután a közvélemény-kutatások szerint pártja, a Smer az élen végezhet a szeptember végén tartott parlamenti választásokon.

Évek óta tartó belháború

A Telexnek nyilatkozó Szalay Zoltán, a Napunk szlovákiai magyar nyelvű újság főszerkesztője szerint a jelenlegi események teljes megértéséhez vissza kell mennünk a 2020-as parlamenti választások elé. Fico 2006-2010 és 2012-2018 között volt Szlovákia miniszterelnöke, közben pedig Szalay szerint egy olyan hatalmi rendszert épített ki, amelyet a korrupció, illetve a rendőrség és a hatalom összefonódása jellemzett.

A karizmatikus politikus azonban kénytelen volt lemondani a 2018-as válság során, amit a Smer, valamint a szlovákiai politikai elit és az olasz maffia kapcsolata után kutakodó Ján Kuciak újságíró és barátnője meggyilkolása idézett elő. Fico bukása után párttársa, Peter Pellegrini lett az ország miniszterelnöke, akinek a vezetésével viszont a 2020-as választásokon 14 év után először nem a Smer végzett első helyen. Pellegrini (aki később szakított Ficóval, és Hang-Szociáldemokrácia, HLAS néven saját szociáldemokrata pártot alapított) helyét pedig Fico régi ellenfele, az állami korrupció felszámolásával kampányoló Igor Matovič vette át.

Szalay szerint a hatalomváltás után a Matovič-féle többpárti koalíció szabad kezet adott a rendőrségnek a korrupciós ügyek felgöngyölítésére. Néhány hónap elteltével pedig elkezdtek hullani a fejek:

Fico pártjának a korábbi jelöltjei, ügyészségi, rendőrségi tisztviselők, de akár a párt mögött álló vállalkozók is sorra kerültek rács mögé, vagy indult ellenük nyomozás.

A szálak esetenként egészen magasra vezettek, jogerősen elítélték például Dušan Kováčik korábbi különleges ügyészt, aki kenőpénzért cserébe szőnyeg alá söpört olyan ügyeket, amelyekben érintettek voltak a Smer politikusai is. A kezdeti lendület azonban alábbhagyott, amihez Szalay szerint nagyban hozzájárult az, hogy Fico emberei bent tudtak maradni olyan fontos pozíciókban, ahonnan lassítani, esetenként blokkolni tudták az eljárásokat.

Itt szerinte kulcsfontosságú volt a rendőrséget ellenőrző szerv szerepe, amely nem az országos rendőr-főkapitányság, hanem a belügyminisztérium alá tartozik. Ez az ellenőrző szerv ugyanis a titkosszolgálattal (SIS) együttműködve vizsgálatot indított a korrupciós ügyekben nyomozó rendőrök ellen, akiket előzetes letartóztatásba is helyeztek.

A NAKA nyomozói viszont azért indítottak vizsgálatot, mert szerintük a belső ellenőrzés el akarta lehetetleníteni a korrupciós ügyek kivizsgálását. A NAKA nyomozóit azóta kiengedték, a bíróság szerint nem volt megalapozott az ellenük indított eljárás, ami azonban továbbra is érvényben van.

Szalay úgy látja, hogy a titkosszolgálat és a nemzetbiztonsági hivatal (NBÚ) vezetői ellen indított eljárás ennek a belső harcnak egy újabb epizódja. Ebben az értelmezésben tehát a rendőrség akcióját a saját nyomozásaik biztosítása motiválta.

Megtisztulás vagy politikai tisztogatás?

Fico ezzel szemben „rendőrpuccsnak” nevezte a történteket, amelynek szerinte az ellenzék likvidálása az egyetlen célja. A volt miniszterelnök emellett Hamran István rendőrfőkapitány eltávolítását követelte, hétfőre pedig egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte.

Fico a mostani eseményeket összekötötte Tibor Gašpar volt rendőrfőnök, jelenlegi Smer-politikus ügyével, akit egy hete vettek őrizetbe (majd engedtek ki) az úgynevezett Tisztítótűz-üggyel kapcsolatban. A vád szerint Gašpar, illetve egyes oligarchák visszaéltek a rendőrség jogköreivel, ám Fico szerint ez mind csak politikai boszorkányüldözés.

Fico vádait mind a rendőrség, mind az ország vezetői tagadják. Nincsen semmiféle rendőrpuccs, mondta Čaputová köztársasági elnök, Ódor Lajos pedig pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a biztonsági szerveket a vezetők helyettesei átvették, így biztosítva van a további rendeltetésszerű működésük. Čaputová hozzátette, elfogadhatatlan lenne, hogy a rendőrség jogtalanul járjon el állambiztonsági szervekkel kapcsolatban, de erről nincs szó.

„Ha a bíróság kimondaná, hogy a rendőrség indokolatlanul indított eljárást, akkor volna lehetőség a rendőrség felelősségre vonására, de nem vagyunk ebben a helyzetben”

– mondta az államfő.

Bár Fico rendkívüli ülésének összehívását támogatja néhány párt, köztük a korábbi miniszterelnök Igor Matovič-féle Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO), várhatóan nem fogják elfogadni a Hamran eltávolítását követelő nyilatkozatot. Eduard Heger, aki Matovič bukása után egészen 2022 decemberéig volt miniszterelnök szintén az OĽaNO színeiben, egyszerűen annyit mondott, hagyni kell, hogy a rendőrség végezze a dolgát.

Ki őrzi az őrzőket?

Visszatérő elemei a történetnek az egymást ellenőrző állami szervek közötti konfliktusok. A korrupciós ügyek felgöngyölítését eleve a szlovák rendőrség legsúlyosabb esetekkel foglalkozó elit alakulata, a NAKA végzi. A rendőrség belső működését egy olyan szerv ellenőrzi, amely a belügyminisztérium alá tartozik. Amennyiben a korrupciós ügyek a vádemelési szakaszba lépnek, akkor a kifejezetten erre létrehozott Speciális Ügyészi Hivatal veszi át őket. Az ezt vezető különleges ügyész az ország főügyészének felel, aki akár le is állíthatja az eljárásokat.

Könnyű elveszni az ügyészségek, bíróságok, nyomozók és tisztviselők hálójában, ám Szalay szerint fontos feltérképezni a szervek egymáshoz való kapcsolatát, illetve azt, hogy hol kinek az embere ül.

Szalay azt is kiemelte, hogy Fico még miniszterelnöksége alatt bebetonozta néhány fontos emberét, akik így a bukása után is pozícióban maradtak.

Emellett rávilágított arra is, hogy a Ficót leváltó kormánykoalíció egyes tagjai, például a konzervatív euroszkeptikus Család Vagyunk pártot vezető Boris Kollár üzletember, amolyan belső ellenzékként működött az elmúlt pár évben. Az egyes feltételezések szerint a pozsonyi maffiához korábban szorosan kötődő Kollár a házelnöki poszton keresztül jelentős befolyásra tett szert, és például a titkosszolgálat jelenlegi (eljárás alatt álló) és korábbi (szintén eljárás alatt álló) feje is az ő jelöltjének számított.

Egy hónap a választásig

Az eseményeknek az alig egy hónap múlva esedékes parlamenti választások adnak külön jelentőséget. A legtöbb felmérés szerint Fico és a Smer vezeti a mezőnyt, a Politico közvélemény-kutatási átlaga szerint jelenleg 21 százalékon állnak. A Smert a parlamenten kívüli (de Čaputová elnök mögött álló) Progresszív Szlovákia követi 17 százalékkal, majd a Pellegrini-féle Hang jön 13 százakékkal. A Ficót leváltó kormánykoalíció legerősebb pártját, az OĽaNO-t 7 százalékra mérik.

Szlovákiában arányos választási rendszert használnak, amely alapján az egész ország egyetlen választási körzetnek számít. Ennek megfelelően az várható, hogy egy párt sem lesz képes egyedül megszerezni a parlamenti többséget, így koalíciós tárgyalásokra lesz szükség. Elképzelhető tehát, hogy a Smer győzelme ellenére sem lesz képes kormányt alakítani, ahogy az már megtörtént 2010-ben is.

Mindenesetre a Fidesz teljesen nyíltan Ficónak drukkol. Szijjártó Péter külügyminiszter például Facebook-posztban állt ki az őrizetbe vett Gašpar mellett. Orbán Viktornak kétségkívül jól jönne egy oroszbarátabb szlovák kormány egy olyan időszakban, amikor az orosz–ukrán háborúban eltérő álláspontja miatt repedezik a visegrádi országokkal való együttműködése.

Szalay is úgy gondolja, hogy az elmúlt napok eseményei komoly szerepet fognak játszani a kampányfinisben. Szerinte a kulcskérdés az, melyik narratíva fog felülkerekedni a végén:

az, hogy akkor az elmúlt évek eljárásai a megtisztulást szolgálták, és a jogállamiságot erősítették, vagy pedig az, hogy itt az ellenzéket próbálták likvidálni és Ficóékat befeketíteni.