Szakértő, közgazdász, magnéziummal kezdett: ilyen Szlovákia első magyar miniszterelnöke

Magnéziumot kapott ajándékba elődjétől Ódor Lajos, vagy szlovák írásmód szerint Ľudovít Ódor, amikor Szlovákia új miniszterelnöke először lépett be az új irodájába. A leköszönő Eduard Heger azért adott hétfőn egy pakkot utódjának a szorongáscsökkentésre is használt tablettákból a Paraméter szerint, hogy bírja majd idegekkel az előtte álló munkát.

Ódor a kinevezése előtt még sohasem politizált, most mégis miniszterelnöki megbízást kapott az államfőtől: Zuzana Čaputová még az előző héten javasolta Ódort a kormányfői posztra, aki az első szlovák szakértői kormány – vagy szlovákosan hivatalnokkormány – vezetője lesz, egyben a harmadik kormányfő a 2020 februári választások óta.

„Nem fekete-fehér szemüvegen keresztül látom a világot – tudom értékelni azt, mit tett az előző kormányzat Szlovákiáért” – mondta Ódor nem sokkal azután, hogy Heger körbevezette új irodájában. A 46 éves közgazdász azt ígéri, kormányát a béke, a szakértelem és a közmegegyezés elvei vezérlik majd az ország szolgálata és jövője érdekében. Rövid távon pedig szeretnék elérni, hogy rendeződjön Szlovákia költségvetése, összhangban az Ukrajnának nyújtott támogatásaikkal.

Előre meg van szabva, Ódor meddig marad a kormányon: szeptember 30-ára tűzték ki a következő parlamenti választást Szlovákiában, ahol eldől, hogy ki veheti át a kormányt a szakértőktől. Egyelőre a Robert Fico-féle Smer és a pártjából kiszakadt Peter Pellegrini vezette Hlas vezetik a közvélemény-kutatásokat – azaz könnyen előfordulhat, hogy alig több mint három év után visszatérhetnek a szociáldemokrata populisták a hatalomba. A szlovák közvéleményt is elsősorban az izgatja, hogyan alakul a nyári választási kampány – az pedig kevésbé, hogy mit tervez az addigi szűk fél évben Szlovákia párton kívüli miniszterelnöke, aki ráadásul éppenséggel magyar.

Ódor az egyik első interjújában már utalt Magyarországra is, amikor többek között arról beszélt, hogy az inflációt nézve „a legrosszabb már mögöttünk van”, illetve az élelmiszer-inflációról azt mondta:

„Magyarország esetében azt látjuk, hogy az árstopok nem működnek.”

Káosz, anarchia, kormányválság

Hogyan jutottunk el ide? Induljunk el 2020 februárjától, amikor a jobbközép ellenzéki pártok koalíciója többséget szerzett a választásokon, így le tudták váltani a hatalomból az akkor már 8 éve kormányzó szociáldemokrata-populista Smert és Peter Pellegrini kormányfőt.

„A helyzet 2020-ban egy teljesen tapasztalatlan csapatot repített a hatalomba, amely dilettantizmusával és cinizmusával eltaszította magától támogatói nagy részét. Tanulságos volt, amikor a választások után Igor Matovič frissen megválasztott miniszterelnök egy zárt körű beszélgetésen a fülem hallatára elismerte: túlnyerte magát, és parlamenti képviselőinek felét nem is ismerte személyesen. Nem akarom őket bántani, de soha ilyen találóan nem neveztek el pártot: Egyszerű Emberek. Némi mentségükül szolgál, hogy rájuk zúdult a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború, amit még profiknak sem lett volna egyszerű kezelni”

– vázolta a szlovák politikai helyzetet a Válasz Online-nak adott interjújában Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának egykori elnöke. A közhangulat tényleg viszonylag gyorsan az újonnan kormányzó erők ellen fordult: a Politico közvélemény-kutatási összegzője szerint fél évvel a választások után már Pellegrini új pártja, a Hlas állt az élen. Matovič sem bírta sokáig kormányfőként: 2021 tavaszán adta át a stafétát párttársának, Eduard Hegernek, aki mögül viszont szépen lassan kifaroltak a koalíciós partnerek, tavaly pedig elfogyott a parlamenti többsége is.

Heger kormányát ugyan tavaly decemberben formálisan menesztette az államfő, de a tervek szerint szeptember végéig ügyvezetőként maradhatott volna a miniszterelnöki poszton – addigra hozták előre ugyanis az eredetileg 2024-re tervezett parlamenti választásokat. De a kormányfő aztán Matovič és saját pártja, az Egyszerű Emberek (OL'aNO) ellen fordult, tovább mélyítve a kormányválságot.

Május elején végül Heger bejelentette, hogy felmentését kéri Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől – aki aztán saját javaslatára nevezte ki Ódor Lajos közgazdászt az átmeneti szakértői kormány vezetésére.

„Az elnök asszony döntése, amivel kinevezett a szakértői kormány miniszterelnökévé, megtiszteltetés és egyben nagy felelősség is számomra” – mondta Ódor a kinevezés után. Hozzátette: Szlovákia nehéz helyzetben van, ezért csapatával mindent meg fog tenni azért, hogy gördülékenyen haladjanak a dolgok az előrehozott választásokig.

„Szeretnénk elhozni a kívánt békét, a stabilitást, de egyúttal konstruktív szakmai vitát is szeretnénk indítani azokról a témákról, amelyek fontosak az emberek és az ország számára” – idézi Ódort a SME.

Egy interjúban pedig azt is mondta, Szlovákia továbbra is folytatja Ukrajna támogatását. „El kell magyarázni az embereknek, hogy nem szélsőségesen magas a költségvetés egészéhez képest az Ukrajnának nyújtott segítség, ahogy azt is, mi történik, ha Ukrajna elbukik, és az orosz agresszió kiterjedtebb lesz, de ezt nem populista módon fogjuk tenni” – fogalmazott.

Szakértő, közgazdász, de magyar ügyekben nem volt különösen aktív

Ódor Lajos 1976-ban született Révkomáromban, iskoláit és a gimnáziumot is magyarul végezte, majd a pozsonyi Comenius Egyetem matematika-fizika karán végzett. Közgazdászként helyezkedett el, és 2006 óta dolgozott a Szlovák Nemzeti Banknál, ahol kutatásért felelős igazgató volt, majd 2018-tól a nemzeti bank alelnöke lett a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt jelöltjeként.

„Ódor Lajos példája igazolja, hogy egy fiatal, aki Szlovákiában magyarul tanul, emellett pedig ügyes és tehetséges, akkor bármit el tud érni a tudományos életben, közigazgatásban vagy a politikában is.

Bármikor is hívtam a gimnáziumba, mindig szívesen jött. Most felkapott téma a pénzügyi intelligencia és alapkészségek fejlesztése” – mondta az Új Szónak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója.

Gazdasági körökben Ódort az egyik legképzettebb tisztviselőnek és szakértőnek tartják, a közigazgatási pályafutása során is végig az elemzésekre, az adatokra és a tényekre helyezte a hangsúlyt – írja a SME cikke. „Arra törekedett, hogy érdemi vita legyen a társadalom kulcsfontosságú kérdéseiről – az oktatástól kezdve a nyugdíjrendszer fenntarthatóságán át a nyugati felzárkózás felé tett lépésekig.”

Ódor szakértőként részt vett többek között az egykulcsos adó és az euró bevezetésében, a szlovák nyugdíjreformban és a költségvetési szabályok megalkotásában is. Viszont azt mondta, igyekszik mindig különválasztani a személyes meggyőződését a szakmai munkájától – és így tudott együttműködni akár a szociáldemokrata Smer, akár a jobbközép SDKÚ politikusaival.

Magyar ügyekben viszont soha nem volt aktív, ellentétben a legtöbb magyar származású szlovákiai politikussal.

„A magyar nemzeti politikától mindig távol tartotta magát, legközelebb a szlovák liberálisokhoz és Čaputová elnök asszony Progresszív Szlovákiáért pártjához áll. Közgazdászként kiváló, de neki most egy politikailag tapasztalatlan emberekből álló, parlamenti támogatottsággal nem rendelkező kormány élén kell majd egyensúlyoznia, nehéz helyzetben” – mondta a Válasz Online-nak Csáky Pál.

Megmutathatja, hogy van alternatíva

Ódor hétfőn egy sajtótájékoztatón azt mondta, mandátuma idején három kiemelt kérdéssel szeretnének foglalkozni:

• az európai uniós források hatékony felhasználásával,
• a tehetséges emberek Szlovákiában tartásával,
• és a gyengék megsegítésével.

„Fontos, hogy csak néhány prioritást határozzunk meg, és hogy tudjunk ezekre válaszokat találni. Ugyanakkor foglalkozni fogunk mindennel, amit az élet hoz” – mondta Ódor. Az ambiciózus terv mellett a miniszterelnök azzal is megbízta a kormány tagjait, hogy a minisztériumuknál határozzanak meg három akkut kezelendő problémát – és három olyat, ami Szlovákia jövőjével kapcsolatos.

Ezekről részletes programnyilatkozatot is ki fog dolgozni a kormány – a megvalósításra viszont feltehetően a pár hónapos mandátuma miatt nem lesz ideje.

Ódor arról is beszélt, hogy a kormányzását a béke, a stabilitás és a kulturált vita alapelveire fektetné – éppen ezért nem akarna érzékeny kérdéseket feszegetni: „Olyan témákat hozunk be a közbeszédbe, amelyek összekötnek bennünket, ahol mindannyiunknak közös az érdeke” – idézi az új miniszterelnök szavait a Noviny.sk.

A szlovák sajtó kommentárjai szerint viszont látni kell, hogy a nagy ambíciók ellenére nem lesz mindenre képes az új kormány: „Nem fogják tudni helyrehozni az egészségügyi rendszert, vonzóvá tenni a közoktatást a magas képzettségűeknek, nem tudnak emelni a nyugdíjasok életszínvonalán, de azt sem fogják kitalálni, hogyan vegyük fel a harcot a hibrid fenyegetésekkel szemben” – írja kommentárjában Balog Beáta, a SME főszerkesztője – „Azonban legalább részben helyreállíthatják az emberek bizalmát az államigazgatásban. Megerősíthetik azt, hogy nem maga a rendszer romlott meg, hanem csak az a néhány ember, aki az államot magáncégeként használta, vagy éppen közösségi oldalaként.”

„Egy olyan időszakban, amikor egyre több miniszter veszíti el az utolsó gátlásait is, és a választási kampány beszivárog a kormányhivatalokba, jó hír, hogy jön egy olyan kormány, akik tagjai nem ambicionálják azt, hogy szavazatokat nyerjenek minden áron”

– írta Balog, hozzátéve, hogy ez viszont nem feltétlen a szlovák politikai elit érdeke. „A béke és a nyugalom az utolsó dolog, amit Robert Fico akarhat, éppen ezért támadja most Čaputová elnök asszonyt azzal, amivel hasonló visegrádi országokban szoktak támadni autokraták.” Fico ugyanis a napokban azzal támadta a köztársasági elnököt, hogy Soros György ügynöke, az amerikai érdekek kiszolgálója, aki Szlovákia ellen dolgozik.

„Neki is tükröt tarthat az új szakértői kormány miniszterelnöke” – írja Balog. A baloldali Pravda című napilap kommentárja pedig arról ír, hogy bár „Ódor miniszterelnök valószínűleg nem lesz olyan retorikai bajnok, mint Robert Fico vagy Igor Matovič, de ha ragaszkodik a tényekhez, objektív érveket használ, és maga mögött tudhatja miniszterei támogatását, akkor akár meggyőzőbbnek és megbízhatóbbnak tűnhet a választási kampány rikkancsainál”.

„A kampányolók ezért mindenáron a végletekig fogják korbácsolni az érzelmeket, és nem hagyják majd békén a kormányt sem. Hiszen semmitől sem rettegnek jobban, mintha egyszer kiderülne, hogy valaki náluk alkalmasabb lenne az ország irányítására. Egzisztenciális fenyegetés lenne nekik, ha sikere lenne az új kormánynak” – írja a baloldali lap.

Akár szeptember után is hivatalban maradhatnak

A Novy Čas cikke öt pontban foglalta össze, mi vár most Ódor Lajos szakértői kormányára:

1. Program. Harminc napon belül a kormánynak közzé kell tennie egy programnyilatkozatot, ami alapján bizalmi szavazást kell kérniük a parlamenttől. Addig a kormánynak teljes jogköre van.

2. Szavazás. Június elején szavazhat tehát a pozsonyi törvényhozás arról, bizalmat adnak-e Ódor Lajos kormányának. Ez egyelőre nem valószínű, ugyanis a legtöbb parlamenti párt a kormány ellen foglalt állást.

Míg a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Progresszív Szlovákia (PS) támogatásáról biztosította a szakértői kormányt, addig a Matovič vezette Egyszerű Emberek, a Smer, a Hlas, a nacionalista SNS és L'SNS, valamint az utóbbiból kiszakadt Republika a kormány leszavazását ígérte. Egyelőre kérdéses, hogy az Eduard Heger által vezetett Demokraták, a Sme Rodina és a Za L'udí képviselői hova állnak a júniusi szavazáson.

3. Bizalmat kap a kormány. Ebben az esetben a kormány ugyan teljes jogkörével élhet, viszont a képviselők visszahívhatnak egyes minisztereket hivatalukból.

4. Nem kap bizalmat a kormány. Ebben az esetben korlátozott jogkörrel kormányozhat tovább Ódor Lajos a szeptember 30-i választásokig – nem tudnának beterjeszteni például törvényjavaslatokat.

5. Hosszabbítás. A szeptember 30-i választások után össze kell állnia egy új koalíciónak ahhoz, hogy valaki leváltsa Ódor Lajost a miniszterelnöki székből. Viszont ha egyik párt vezetője sem tud maga mögé állítani elég koalíciós partnert, akkor a patthelyzet feloldásáig Ódorék tovább kormányozhatnak – akár hónapokig, sőt, egészen egy még újabb előrehozott választásig.

„A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a kormány nem nyeri el a parlament bizalmát” – mondta a Novy Časnak Ján Ruman, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem politológusa, hozzátéve, hogy ha el is nyeri a kormány a képviselők bizalmát, arra nem lehet hosszabb távon építeni, inkább ad hoc jellegű megoldásokról lehet szó.

Mindent elkövetnek a magyar pártok az újabb bukásért

A szlovák közéletet azonban a jelek szerint nem igazán mozgatja meg az, hogy a választásokig ki vezeti az átmeneti kabinetet: a szlovák sajtó legolvasottabb cikkei között előkelőbb helyen szerepelnek az Eduard Heger és Igor Matovič konfliktusáról szóló cikkek, Robert Fico oroszpárti kijelentései, Peter Pellegrini ambíciói, vagy éppen az, ki hogyan áll össze egymással a pártok közül.

Radoslav Štefančík politológus is arról beszélt az Aktuality.sk-nak, hogy a politikusok már rég megkezdték kampányukat az őszi parlamenti választásokra, így a figyelem is rájuk irányul majd a kormány tagjai helyett.

Sőt, a szlovákiai magyar sajtót is jobban izgatja az, hogyan emészti fel magát sokadjára a felvidéki magyar politikum. Bár az elmúlt hónapokban, években Szövetség néven megpróbálták újra egy akolba terelni magukat a magyar politikusok, a legújabb fejlemények szerint ismét különválna egy csoport Híd néven, utalva a Szövetségbe korábban beolvadt Most-Hídra. Nem is beszélve a konzervatív Magyar Fórumról, akik biztosan külön indulnak.

A csatározás azonban ugyanazzal az eredménnyel fenyeget, mint a 2020-as választás idején, amikor egyetlen magyar párt sem jutott be a szlovák parlamentbe. „Sok mindent elkövetnek, hogy ne jussanak be” – kommentálta a fejleményeket a Válasz Online-nak a veterán Csáky Pál. „Ha a szlovák politika kaotikus, a szlovákiai magyar politika sajnos még inkább, amelyet teljesen széttrancsíroznak az egyéni ambíciók.”

Ebből következően egyelőre sem a Szövetséget, sem más magyar politikai erőt nem mérnek az 5 százalékos parlamenti küszöb közelében sem. Ez persze részben köszönhető annak is, hogy már a szlovákiai magyarok egy része is inkább a szlovák pártokra szavaz – akik részben szintén nyitnak a magyar szavazók felé is.

Ódor Lajos miniszterelnöksége érdekes epizódja lehet a szlovákiai politikatörténetnek, de látható, hogy a nyári parlamenti szünet előtt, egy választási kampány közepén nem biztos, hogy sokat el tud érni ambíciói közül.