Semmit nem rendeztek, de megmenekül a szlovák kormánykoalíció

„A nagyhét előestéjén, amelyet a szenvedés, az áldozat és az elengedés szimbólumaként ünneplünk, úgy döntöttem, hogy teszek egy gesztust azon emberek felé, akik a lemondásomat követelték” – ezekkel a szavakkal távozott vasárnap este kormányfői posztjáról Igor Matovič, így a jelek szerint megmarad a márciusban a szétesés szélére sodródott, négypárti kormánykoalíció.

Matovič azonban úgy megy, hogy marad: helyet cserél a pénzügyminiszterrel.

Eduard Heger miniszterelnöksége ellen nincsen kifogása a kormányt már elhagyó miniszterek pártjainak sem, így a jelek szerint a Matovič vezette centrista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLa’No) mellé visszatér a két liberális párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és az Emberekét (Za ľudí) is – az EU-szkeptikus, konzervatív Család vagyunk (Sme rodina) pedig nem is tervezte, hogy szakít az OLa’No párttal, ha az képes biztosítani a többséghez szükséges koalíciót.

Sorra mondtak le miniszterek

A kormányfői bejelentés nem sokkal azután jött, hogy a Za ľudít vezető Veronika Remišova bejelentette: hétfőn távozik kormányalelnöki posztjáról távozik, ha Matovič nem mond le. A kormányfő ezután jelentette be távozását – pontosabban a pénzügyminiszterrel való helycserét. Matovičnak ugyanis ezután matematikai esélye sem lett volna a négypárti koalíció maradékával a parlamenti többségre a 150 fős törvényhozásban, hiszen korábban már az SaS is felfüggesztette tagságát a koalícióban.

A két kisebbik koalíciós párt miniszterei is sorra mondtak le a múlt héten, előbb az SaS-t vezető Richard Sulík hagyta ott a gazdasági tárcát, majd az oktatási és külügyminiszter távozott posztjáról. Március 22-én a Za ľudítól érkezett igazságügyi miniszter is kilépett, a sor végül hat miniszter lemondásánál állt meg.

Igaz, ezek többsége valójában Matovič feltétele volt egy héttel korábban ahhoz, hogy ő maga is lemondjon, bár ezeket épp azért fogalmazta meg, mert bízott benne, hogy ezek nem teljesülnek, így leszereli a koalíciós partnereket. Nem meglepő, hogy a lemondások után egy ideig úgy tűnt, mégis keres a maga számára kormányfőként kiutat esetleg hárompárti koalíció élén, de az is felmerült, hogy a korrupcióért felelős kormányalelnök lenne – ez a keresés ért véget vasárnap.

A távozását leginkább követelő Sulík a kormányfő lemondásának bejelentése után azt ígérte, rendezik kapcsolatukat a pénzügyminiszteri poszt mellett az Egyszerű Emberek pártelnöki posztján is maradó Matovičcsal. „Meg szeretném hívni Igor Matovičot egy ebédre vagy vacsorára, valami jót főzök neki. Van egy kiváló pizzasütőm, remek lesz” – idézte a Bumm.sk a SaS vezetőjét. Ő egyébként nem volt jelen Matovič lemondásának bejelentésekor, ellentétben a másik két koalíciós partnerrel.

A távozó kormányfő korábbi feltételei közül nem teljesült például egy parlamenti alelnök és az egészségügyi bizottság elnökének lemondása sem, ahogy ahhoz sem ragaszkodott már Matovič, hogy újraosszák a pártok között súlyuknak megfelelően a tárcákat, amivel a két kisebbik koalíciós partnernek is át kellett volna adnia valamelyik miniszteri posztját.

Marad a vita, ami miatt összevesztek

A szlovák kormánykoalíción belül – amely épp a koronavírus európai berobbanásakor alakult meg egy évvel ezelőtt – a járvány súlyosbodása óta feszült a helyzet. Az első hullám kezelését még nemzetközi dicséretek kísérték, azonban 2021-ben nagyon súlyos helyzet alakult ki. A válságot közvetlenül az robbantotta ki, hogy a kormányfő a koalíció két kisebb pártjának ellenkezését figyelmen kívül hagyva úgy döntött, Szlovákia bevásárol az orosz Szputnyik V vakcinából. A kétmillió adag beszerzéséről megállapodott egészségügyi minisztert beáldozta az elmúlt hetekben Matovič, ám Marek Krajčí távozása nem volt elég a kompromisszumhoz a két koalíciós partnerrel.

A Za ľudí szerint csak akkor lehetett volna bevásárolni az orosz vakcinából, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi. Az SaS még sarkosabban fogalmazott, elvégre a tőle érkezett, már lemondott

külügyminiszter – Szlovákia korábbi washingtoni nagykövete – szerint a Szputnyik V egyenesen az oroszok hibrid háborújának eszköze a Nyugat ellen.

„Hetek óta azt halljuk, hogy amikor vakcinákról van szó, nem szabad geopolitikai játszmákba bocsátkozni, majd amikor a Szputnyik V vakcina megérkezik Szlovákiába, pazar fogadtatásban van része” – jelentette ki Zuzana Čaputova államfő is, burkoltan bírálva Matovičot, aki sok kritikát kapott amiatt, hogy személyesen fogadta a kassai reptéren az első, 200 ezer adagos orosz vakcinaszállítmányt, miközben nyugati oltások esetében ilyet nem tett.

Az orosz vakcina beszerzésének módja azért is borzolta a koalíciós partnerek idegeit, mert Matovič ezt több, politikailag érzékeny nyilatkozat kíséretében tette.

Az egyik egy Kárpátaljáról szóló rossz vicc volt, amikor egy rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy mit ígért az oroszoknak cserébe, azt válaszolta: „Kárpátalját.” Hozzátette ugyan, hogy „Természetesen semmit” – de késő volt. A területvesztésre és az oroszokkal való poénkodásra a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai helyzet miatt különösen érzékeny Ukrajna sem vette jó néven a Magyarországon sem túl jól hangzó viccelődést, így Matovič végül bocsánatot kért.

A másik az volt, amikor közölte, hogy a beszerzéshez Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter segítségét kérte – éppen azután, hogy Szlovákia bekérette Magyarország pozsonyi nagykövetét Szijjártó révkomáromi látogatása miatt. A külügyiminiszter arról beszélt, hogy reményei szerint a magyar kettős állampolgárok helyzetét megnyugtató módon rendezi majd a szlovák állampolgársági törvény. Szijjártó ott az OLa'No magyar parlamenti képviselőjével tárgyalt. A ZL elnöke szerint ezzel Matovič lényegében Szijjártó mellé állt, miközben az SaS-től érkezett külügyminiszter nem volt hajlandó tárgyalni a magyar külügyminiszterrel a kettős állampolgárságról, mondván, az Szlovákia belügye.

Függetlenül attól, hogy a kormányt ezután nem Matovič vezeti, nem világos, hogy például a Szputynik V-t érintő korábbi elutasításához képest hogyan farol ki a két párt, maradva a koalícióban, ahol a Paraméter szerint Marek Krajčí egészségügyi és Milan Krajniak munkaügyi minisztereken kívül mindenki visszakapja a korábbi pozícióját a miniszterek közül. A március elsején már megérkezett vakcina ugyanis marad az országban. Az egyetlen érv az együtt maradásra a parlamenti matematika: a felmérések szerint ugyanis kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Ez indokolhatja, hogy elfogadják a koalíciós partnerek Hegert – aki márciusban a távozó egészségügyi miniszter tárcáját is átvette ideiglenesen – annak a kézenfekvő feltételezésnek az ellenére, hogy vele Matovič továbbra is hatással lehet a kormányfői döntésekre.

A miniszter, aki megadóztatná az oligarchákat

A közgazdász végzettségű Eduard Heger a politika előtt az üzleti szférában dolgozott, a parlamentbe 2016-ban jutott az OLa’No színeiben. A 46 éves politikus korábban – tehát még a Robert Fico vezette Smer (Irány – Szociáldemokrácia) kormányzásának idején – a védelmi minisztérium tanácsadója is volt.

Támogatta az oligarchák megadóztatását és a néhány szereplő uralta ágazatokra – például a kiskereskedelmi láncokra – különadót tervezett kivetni. Emellett az áfa hatékonyabb beszedését tartotta fő célkitűzésének, amikor pénzügyminiszter lett – írta róla tavaly a Korkep.sk.

A koronavírus azonban értelemszerűen mindent felülírt, feladata a járvány miatti válság pénzügyi kezelése. Ennélfogva a vállalkozások minél nagyobb arányú kártalanítását követelő gazdasági miniszterrel, Richard Sulíkkal is voltak vitái, amelyek a járványhelyzet ismeretében valószínűleg ezután sem lesznek enyhébbek. Főleg, hogy a pénzügyminiszter az eddigi kormányfő, Igor Matovič lesz. A jelenleg az egészségügyért is felelős Heger egyébként maga is átesett a koronavíruson.

A parlamenten kívülről jönne a győztes

Az OLa’No-nak a 150 fős parlamentben 53 képviselője van, a koalíciónak 95 – ellenzékben a még mindig Fico exkormányfő által vezetett Smer 38 mandátummal a parlament második legnagyobb pártja. A másik ellenzéki erő a nacionalista Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) 17 fős frakciója.

Számtanilag az is látszik, hogy az OLa’No nem válogathat, három jelenlegi partneréből legalább valamelyik kettőre szüksége van a kormányképes többséghez. Más választása már csak azért sincs egyik pártnak sem, mert az előrehozott választás senkinek sem áll érdekében – meglepő módon még az ellenzéki Smernek sem. Fico pártja ugyanis a felmérések szerint most csak 9 százalékot szerezne – alig harmadát a tavalyi eredményének. De a tavaly még 8 százalékos ĽSNS sem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Hasonlóan rosszak a kilátások a kormánypártoknál is. Az OLa’No 35 százalék helyett most csak 12-re számíthatna, a tavaly is hat százalék alatti Za ľudí 5 százalékon billeg. Igaz, az Sme Rodina nagyjából ugyanúgy 9 százalékon áll, ahogy eddig és az SaS egyedüliként erősödött is, 8 helyett most 12 százalékos a népszerűsége.

Ez azonban mind eltörpül a legnépszerűbb párthoz képest, amely csak tavaly jött létre és nincs is a parlamentben: a Hang (Hlas) 25 százalékon állva megnyerne egy „most vasárnapi” választást a felmérések szerint.

A pártot nem más vezeti, mint az előző kormányfő, az akkor még a Smer színeiben politizáló – és Fico meghosszabbított karjának tekintett – Peter Pellegrini, aki a kormányt érintő korrupciós ügyek feltárásán dolgozó Ján Kuciak meggyilkolása után távozni kényszerült Ficót váltotta. Most nem meglepő módon Pellegriniék előrehozott választásokat szorgalmaztak az elmúlt hetek kormányválsága alatt.

Ez a tény erősebbnek bizonyulhat a koalícióban lévő ellentéteknél, bár ettől még nem biztos a koalíció megőrzése, noha például a korrupcióellenes küzdelmet is közös célként tűzték ki.

A Za ľudít vezető Remišová is többször elmonda a koalíciós vita alatt és vasárnapi ultimátumakor is, hogy ezalatt a kormány alatt valóban előre mozdult az ügyészség a korábbi kormányhoz köthető visszaélések feltárásában és a koalíció érdemi korrupcióellenes törvényeket fogadott el, ezért ragaszkodott a szövetség megmentéséhez. Ezt azért is volt fontos hangsúlyoznia, mert a 2006-tól 2020-ig minden választást megnyerő – bár győzelme ellenére szövetségesek híján a 2010-12-es időszakot ellenzékben töltő – Smert épp a korrupcióval szembeni fellépés ígéretével sikerült legyőznie a négypárti koalíciónak.

Erről a kényszerhelyzetről tanúskodtak az államfő nyilatkozatai is: Zuzana Čaputova a koalíciós válság láttán többször szólította fel lemondásra Matovičot, de ő is a koalíció egybentartását szorgalmazta. „Elengedhetetlen, hogy a kormányfő a lemondásával lehetővé tegye a koalíciós partnerek megegyezését a kormány átalakításáról. Semmilyen ember pozíciója nem lehet fontosabb, mint az ország és az állampolgárok érdeke” – mondta Čaputova a múlt héten.

Szlovákia első női államfője 2018-ban szintén azzal a megújulási ígérettel nyert választást – és lett 45 évesen az ország legfiatalabb elnöke –, amivel 2020-ban sikerült legyőzni a Smert. Čaputova pártja, a PS ugyan ezer szavazat híján nem jutott a parlamentbe, de így is azonos platformon van a Matovič távozását követelő SaS és Za ľudí vezetésével az orosz vakcina beszerzésének ügyében.

Orosz vakcina nélkül is volt vita

Bár a kenyértörés a Szputnyik V beszerzése körüli viták miatt következett, a feszültség – elsősorban az SaS vezetője és a kormányfő között – jóval régebbi. Így ez később is érvényes lesz, Sulík ugyanis korábban már tudatta, hogy ha Matovič egy új kormányban miniszter lesz, akkor ő is igényt tart egy tárcára. „Igor Matovič és Richard Sulík kapcsolata olyan, mint egy házasság közvetlenül a válás előtt” – mondta a Paraméternek egy szlovák politológus hétfőn.

A vita nemcsak a vakcina, hanem általában a járványhelyzet kezelése körül folyt már régóta. Sulík már a koalíció kezdetén, áprilisban jelezte, hogy ellenzi a Matovič által akkor még csak tervezett leállást, annak reményében, hogy azzal gyorsan visszaszorítható a vírus. „Hacsak nem történik rendkívüli esemény, ha nem lesz napi 1000 halott, mint Olaszországban, határozottan ellenezni fogom a gazdaság felszámolására irányuló kísérleteket” – mondta akkor Sulík, aki végül beadta a derekát, bár ilyen súlyos halálozási adatok nem voltak az 5,5 milliós Szlovákiában.

A kormány indított ugyan gazdaságélénkítő csomagot, de Sulík, még gazdasági miniszterként úgy látta, ez kevés, így a közelmúltban is azt javasolta, hogy a vállalkozásoknak vagy engedjék meg a nyitást vagy kártalanítsák őket. Az erről szóló javaslattal azonban nem tudta átverekedni magát a kormányon. (Részben ez a követelés magyarázza az SaS népszerűségének növekedését és az OLa’No bezuhanását.) Szlovákiában a járványügyi mutatók rosszak, annak ellenére, hogy a lezárások jóval szigorúbbak voltak ősszel is a magyarországiaknál. Az iskolák minden szintje zárva volt az óvodákkal együtt, és jelenleg is csak folyamatos járványtesztek mellett működhetnek.

Szlovákia a járvány első hullámában a gyors lezárással és a folyamatos teszteléssel jól teljesített – ekkor a térség mutatói is sokkal jobbak voltak a nyugat-európaiaknál –, ugyanez azonban a nyári lazítások után már kevésnek bizonyult.

A brit variáns mellett március végére a halottak száma meghaladta a kilencezret – 1739 haláleset jut egymillió lakosra, ezzel a világon a 13., Magyarország a 4., egymillió lakosra 2071 esettel –, igaz, a napi új fertőzések száma most 900 körül áll, ami lakosságarányosan ötöde a magyarországi mutatónak.

Lényegében tehát minden továbbra is jelen van abból, ami a kormánykoalíció konfliktusát okozta: itt a járvány, annak minden egészségügyi és gazdasági nehézségével, tervben van a Szputnyik V bevetése is, amit a koalíciót robbantó két kisebbik kormánypárt ellenzett, kormányzati tényező marad Matovič, és ott lesz a kormányban vele régóta vitában álló Sulík is, akinél nagyon különlegesen kell annak a házi pizzának készülnie, hogy mindezek ellenére kettejük vitája ne vezessen hamar egy újabb koalíciós válsághoz.