Semmit nem rendeztek, de megmenekül a szlovák kormánykoalíció

2021. március 29. – 23:02

Semmit nem rendeztek, de megmenekül a szlovák kormánykoalíció
Igor Matovič beszél az első orosz Szputnyik V-vakcinaszállítmány megérkezésekor tartott sajtótájékoztatón Kassán, 2021. március 1-jén. Balra az azóta lemondott szlovák egészségügyi miniszter, Marek Krajčí – Fotó: Peter Lazar / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Három héttel a szlovák kormányválság kezdete után a kormányfő lemondásával látszólag sikerült megmenteni a koalíciót, Igor Matovič azonban egyáltalán nem tűnik el a kormányból, helyet cserél a pénzügyminiszterrel. Eduard Heger miniszterelnöksége ellen ebben a felállásban nincsen kifogása a kabinetet már elhagyó miniszterek pártjainak sem, így a jelek szerint folytatódik a négypárti kormányzás. Közben viszont a járványügy kezelése és az orosz vakcina beszerzése körüli viták nem tűntek el, ahogy a Matovičcsal szembeni személyes ellentétek sem. Csak az a biztos, hogy az előrehozott választás senkinek sem érdeke – még a parlamenti ellenzéknek sem.

„A nagyhét előestéjén, amelyet a szenvedés, az áldozat és az elengedés szimbólumaként ünneplünk, úgy döntöttem, hogy teszek egy gesztust azon emberek felé, akik a lemondásomat követelték” – ezekkel a szavakkal távozott vasárnap este kormányfői posztjáról Igor Matovič, így a jelek szerint megmarad a márciusban a szétesés szélére sodródott, négypárti kormánykoalíció.

Matovič azonban úgy megy, hogy marad: helyet cserél a pénzügyminiszterrel.

Eduard Heger miniszterelnöksége ellen nincsen kifogása a kormányt már elhagyó miniszterek pártjainak sem, így a jelek szerint a Matovič vezette centrista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLa’No) mellé visszatér a két liberális párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és az Emberekét (Za ľudí) is – az EU-szkeptikus, konzervatív Család vagyunk (Sme rodina) pedig nem is tervezte, hogy szakít az OLa’No párttal, ha az képes biztosítani a többséghez szükséges koalíciót.

Sorra mondtak le miniszterek

A kormányfői bejelentés nem sokkal azután jött, hogy a Za ľudít vezető Veronika Remišova bejelentette: hétfőn távozik kormányalelnöki posztjáról távozik, ha Matovič nem mond le. A kormányfő ezután jelentette be távozását – pontosabban a pénzügyminiszterrel való helycserét. Matovičnak ugyanis ezután matematikai esélye sem lett volna a négypárti koalíció maradékával a parlamenti többségre a 150 fős törvényhozásban, hiszen korábban már az SaS is felfüggesztette tagságát a koalícióban.

A két kisebbik koalíciós párt miniszterei is sorra mondtak le a múlt héten, előbb az SaS-t vezető Richard Sulík hagyta ott a gazdasági tárcát, majd az oktatási és külügyminiszter távozott posztjáról. Március 22-én a Za ľudítól érkezett igazságügyi miniszter is kilépett, a sor végül hat miniszter lemondásánál állt meg.

Igaz, ezek többsége valójában Matovič feltétele volt egy héttel korábban ahhoz, hogy ő maga is lemondjon, bár ezeket épp azért fogalmazta meg, mert bízott benne, hogy ezek nem teljesülnek, így leszereli a koalíciós partnereket. Nem meglepő, hogy a lemondások után egy ideig úgy tűnt, mégis keres a maga számára kormányfőként kiutat esetleg hárompárti koalíció élén, de az is felmerült, hogy a korrupcióért felelős kormányalelnök lenne – ez a keresés ért véget vasárnap.

Richard Sulík hivatalos lemondása – Forrás: Richard Sulík / Facebook

A távozását leginkább követelő Sulík a kormányfő lemondásának bejelentése után azt ígérte, rendezik kapcsolatukat a pénzügyminiszteri poszt mellett az Egyszerű Emberek pártelnöki posztján is maradó Matovičcsal. „Meg szeretném hívni Igor Matovičot egy ebédre vagy vacsorára, valami jót főzök neki. Van egy kiváló pizzasütőm, remek lesz” – idézte a Bumm.sk a SaS vezetőjét. Ő egyébként nem volt jelen Matovič lemondásának bejelentésekor, ellentétben a másik két koalíciós partnerrel.

A távozó kormányfő korábbi feltételei közül nem teljesült például egy parlamenti alelnök és az egészségügyi bizottság elnökének lemondása sem, ahogy ahhoz sem ragaszkodott már Matovič, hogy újraosszák a pártok között súlyuknak megfelelően a tárcákat, amivel a két kisebbik koalíciós partnernek is át kellett volna adnia valamelyik miniszteri posztját.

Marad a vita, ami miatt összevesztek

A szlovák kormánykoalíción belül – amely épp a koronavírus európai berobbanásakor alakult meg egy évvel ezelőtt – a járvány súlyosbodása óta feszült a helyzet. Az első hullám kezelését még nemzetközi dicséretek kísérték, azonban 2021-ben nagyon súlyos helyzet alakult ki. A válságot közvetlenül az robbantotta ki, hogy a kormányfő a koalíció két kisebb pártjának ellenkezését figyelmen kívül hagyva úgy döntött, Szlovákia bevásárol az orosz Szputnyik V vakcinából. A kétmillió adag beszerzéséről megállapodott egészségügyi minisztert beáldozta az elmúlt hetekben Matovič, ám Marek Krajčí távozása nem volt elég a kompromisszumhoz a két koalíciós partnerrel.

A Za ľudí szerint csak akkor lehetett volna bevásárolni az orosz vakcinából, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi. Az SaS még sarkosabban fogalmazott, elvégre a tőle érkezett, már lemondott

külügyminiszter – Szlovákia korábbi washingtoni nagykövete – szerint a Szputnyik V egyenesen az oroszok hibrid háborújának eszköze a Nyugat ellen.

„Hetek óta azt halljuk, hogy amikor vakcinákról van szó, nem szabad geopolitikai játszmákba bocsátkozni, majd amikor a Szputnyik V vakcina megérkezik Szlovákiába, pazar fogadtatásban van része” – jelentette ki Zuzana Čaputova államfő is, burkoltan bírálva Matovičot, aki sok kritikát kapott amiatt, hogy személyesen fogadta a kassai reptéren az első, 200 ezer adagos orosz vakcinaszállítmányt, miközben nyugati oltások esetében ilyet nem tett.

Az orosz vakcina beszerzésének módja azért is borzolta a koalíciós partnerek idegeit, mert Matovič ezt több, politikailag érzékeny nyilatkozat kíséretében tette.

Az egyik egy Kárpátaljáról szóló rossz vicc volt, amikor egy rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy mit ígért az oroszoknak cserébe, azt válaszolta: „Kárpátalját.” Hozzátette ugyan, hogy „Természetesen semmit” – de késő volt. A területvesztésre és az oroszokkal való poénkodásra a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai helyzet miatt különösen érzékeny Ukrajna sem vette jó néven a Magyarországon sem túl jól hangzó viccelődést, így Matovič végül bocsánatot kért.

A másik az volt, amikor közölte, hogy a beszerzéshez Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter segítségét kérte – éppen azután, hogy Szlovákia bekérette Magyarország pozsonyi nagykövetét Szijjártó révkomáromi látogatása miatt. A külügyiminiszter arról beszélt, hogy reményei szerint a magyar kettős állampolgárok helyzetét megnyugtató módon rendezi majd a szlovák állampolgársági törvény. Szijjártó ott az OLa'No magyar parlamenti képviselőjével tárgyalt. A ZL elnöke szerint ezzel Matovič lényegében Szijjártó mellé állt, miközben az SaS-től érkezett külügyminiszter nem volt hajlandó tárgyalni a magyar külügyminiszterrel a kettős állampolgárságról, mondván, az Szlovákia belügye.

Függetlenül attól, hogy a kormányt ezután nem Matovič vezeti, nem világos, hogy például a Szputynik V-t érintő korábbi elutasításához képest hogyan farol ki a két párt, maradva a koalícióban, ahol a Paraméter szerint Marek Krajčí egészségügyi és Milan Krajniak munkaügyi minisztereken kívül mindenki visszakapja a korábbi pozícióját a miniszterek közül. A március elsején már megérkezett vakcina ugyanis marad az országban. Az egyetlen érv az együtt maradásra a parlamenti matematika: a felmérések szerint ugyanis kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Ez indokolhatja, hogy elfogadják a koalíciós partnerek Hegert – aki márciusban a távozó egészségügyi miniszter tárcáját is átvette ideiglenesen – annak a kézenfekvő feltételezésnek az ellenére, hogy vele Matovič továbbra is hatással lehet a kormányfői döntésekre.

A miniszter, aki megadóztatná az oligarchákat

A közgazdász végzettségű Eduard Heger a politika előtt az üzleti szférában dolgozott, a parlamentbe 2016-ban jutott az OLa’No színeiben. A 46 éves politikus korábban – tehát még a Robert Fico vezette Smer (Irány – Szociáldemokrácia) kormányzásának idején – a védelmi minisztérium tanácsadója is volt.

Eduard Heger pénzügyminiszter, leendő kormányfő – Fotó: Hayoung Jeon / Pool / Getty Images

Támogatta az oligarchák megadóztatását és a néhány szereplő uralta ágazatokra – például a kiskereskedelmi láncokra – különadót tervezett kivetni. Emellett az áfa hatékonyabb beszedését tartotta fő célkitűzésének, amikor pénzügyminiszter lett – írta róla tavaly a Korkep.sk.

A koronavírus azonban értelemszerűen mindent felülírt, feladata a járvány miatti válság pénzügyi kezelése. Ennélfogva a vállalkozások minél nagyobb arányú kártalanítását követelő gazdasági miniszterrel, Richard Sulíkkal is voltak vitái, amelyek a járványhelyzet ismeretében valószínűleg ezután sem lesznek enyhébbek. Főleg, hogy a pénzügyminiszter az eddigi kormányfő, Igor Matovič lesz. A jelenleg az egészségügyért is felelős Heger egyébként maga is átesett a koronavíruson.

A parlamenten kívülről jönne a győztes

Az OLa’No-nak a 150 fős parlamentben 53 képviselője van, a koalíciónak 95 – ellenzékben a még mindig Fico exkormányfő által vezetett Smer 38 mandátummal a parlament második legnagyobb pártja. A másik ellenzéki erő a nacionalista Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) 17 fős frakciója.

Számtanilag az is látszik, hogy az OLa’No nem válogathat, három jelenlegi partneréből legalább valamelyik kettőre szüksége van a kormányképes többséghez. Más választása már csak azért sincs egyik pártnak sem, mert az előrehozott választás senkinek sem áll érdekében – meglepő módon még az ellenzéki Smernek sem. Fico pártja ugyanis a felmérések szerint most csak 9 százalékot szerezne – alig harmadát a tavalyi eredményének. De a tavaly még 8 százalékos ĽSNS sem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Hasonlóan rosszak a kilátások a kormánypártoknál is. Az OLa’No 35 százalék helyett most csak 12-re számíthatna, a tavaly is hat százalék alatti Za ľudí 5 százalékon billeg. Igaz, az Sme Rodina nagyjából ugyanúgy 9 százalékon áll, ahogy eddig és az SaS egyedüliként erősödött is, 8 helyett most 12 százalékos a népszerűsége.

Ez azonban mind eltörpül a legnépszerűbb párthoz képest, amely csak tavaly jött létre és nincs is a parlamentben: a Hang (Hlas) 25 százalékon állva megnyerne egy „most vasárnapi” választást a felmérések szerint.

A pártot nem más vezeti, mint az előző kormányfő, az akkor még a Smer színeiben politizáló – és Fico meghosszabbított karjának tekintett – Peter Pellegrini, aki a kormányt érintő korrupciós ügyek feltárásán dolgozó Ján Kuciak meggyilkolása után távozni kényszerült Ficót váltotta. Most nem meglepő módon Pellegriniék előrehozott választásokat szorgalmaztak az elmúlt hetek kormányválsága alatt.

Peter Pellegrini akkori szlovák miniszterelnök és Denisa Saková belügyminiszter fogadják a Pekingből érkezett egészségügyi rakományt 2020. március 19-én – Fotó: Joe Klamar / AFP

Ez a tény erősebbnek bizonyulhat a koalícióban lévő ellentéteknél, bár ettől még nem biztos a koalíció megőrzése, noha például a korrupcióellenes küzdelmet is közös célként tűzték ki.

A Za ľudít vezető Remišová is többször elmonda a koalíciós vita alatt és vasárnapi ultimátumakor is, hogy ezalatt a kormány alatt valóban előre mozdult az ügyészség a korábbi kormányhoz köthető visszaélések feltárásában és a koalíció érdemi korrupcióellenes törvényeket fogadott el, ezért ragaszkodott a szövetség megmentéséhez. Ezt azért is volt fontos hangsúlyoznia, mert a 2006-tól 2020-ig minden választást megnyerő – bár győzelme ellenére szövetségesek híján a 2010-12-es időszakot ellenzékben töltő – Smert épp a korrupcióval szembeni fellépés ígéretével sikerült legyőznie a négypárti koalíciónak.

Erről a kényszerhelyzetről tanúskodtak az államfő nyilatkozatai is: Zuzana Čaputova a koalíciós válság láttán többször szólította fel lemondásra Matovičot, de ő is a koalíció egybentartását szorgalmazta. „Elengedhetetlen, hogy a kormányfő a lemondásával lehetővé tegye a koalíciós partnerek megegyezését a kormány átalakításáról. Semmilyen ember pozíciója nem lehet fontosabb, mint az ország és az állampolgárok érdeke” – mondta Čaputova a múlt héten.

Szlovákia első női államfője 2018-ban szintén azzal a megújulási ígérettel nyert választást – és lett 45 évesen az ország legfiatalabb elnöke –, amivel 2020-ban sikerült legyőzni a Smert. Čaputova pártja, a PS ugyan ezer szavazat híján nem jutott a parlamentbe, de így is azonos platformon van a Matovič távozását követelő SaS és Za ľudí vezetésével az orosz vakcina beszerzésének ügyében.

Orosz vakcina nélkül is volt vita

Bár a kenyértörés a Szputnyik V beszerzése körüli viták miatt következett, a feszültség – elsősorban az SaS vezetője és a kormányfő között – jóval régebbi. Így ez később is érvényes lesz, Sulík ugyanis korábban már tudatta, hogy ha Matovič egy új kormányban miniszter lesz, akkor ő is igényt tart egy tárcára. „Igor Matovič és Richard Sulík kapcsolata olyan, mint egy házasság közvetlenül a válás előtt” – mondta a Paraméternek egy szlovák politológus hétfőn.

A vita nemcsak a vakcina, hanem általában a járványhelyzet kezelése körül folyt már régóta. Sulík már a koalíció kezdetén, áprilisban jelezte, hogy ellenzi a Matovič által akkor még csak tervezett leállást, annak reményében, hogy azzal gyorsan visszaszorítható a vírus. „Hacsak nem történik rendkívüli esemény, ha nem lesz napi 1000 halott, mint Olaszországban, határozottan ellenezni fogom a gazdaság felszámolására irányuló kísérleteket” – mondta akkor Sulík, aki végül beadta a derekát, bár ilyen súlyos halálozási adatok nem voltak az 5,5 milliós Szlovákiában.

A SaS párt vezetője, Richard Sulík, Veronika Remišová a Za l'udí pártból, Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLa'No) politikai mozgalom vezetője és Boris Kollár, a Sme Rodina párt vezetője ismerteti az új kormányt és legfőbb feladataik között a koronavírus elleni küzdelmet 2020. március 18-án – Fotó: Vladimir Simicek / AFP

A kormány indított ugyan gazdaságélénkítő csomagot, de Sulík, még gazdasági miniszterként úgy látta, ez kevés, így a közelmúltban is azt javasolta, hogy a vállalkozásoknak vagy engedjék meg a nyitást vagy kártalanítsák őket. Az erről szóló javaslattal azonban nem tudta átverekedni magát a kormányon. (Részben ez a követelés magyarázza az SaS népszerűségének növekedését és az OLa’No bezuhanását.) Szlovákiában a járványügyi mutatók rosszak, annak ellenére, hogy a lezárások jóval szigorúbbak voltak ősszel is a magyarországiaknál. Az iskolák minden szintje zárva volt az óvodákkal együtt, és jelenleg is csak folyamatos járványtesztek mellett működhetnek.

Szlovákia a járvány első hullámában a gyors lezárással és a folyamatos teszteléssel jól teljesített – ekkor a térség mutatói is sokkal jobbak voltak a nyugat-európaiaknál –, ugyanez azonban a nyári lazítások után már kevésnek bizonyult.

A brit variáns mellett március végére a halottak száma meghaladta a kilencezret – 1739 haláleset jut egymillió lakosra, ezzel a világon a 13., Magyarország a 4., egymillió lakosra 2071 esettel –, igaz, a napi új fertőzések száma most 900 körül áll, ami lakosságarányosan ötöde a magyarországi mutatónak.

Lényegében tehát minden továbbra is jelen van abból, ami a kormánykoalíció konfliktusát okozta: itt a járvány, annak minden egészségügyi és gazdasági nehézségével, tervben van a Szputnyik V bevetése is, amit a koalíciót robbantó két kisebbik kormánypárt ellenzett, kormányzati tényező marad Matovič, és ott lesz a kormányban vele régóta vitában álló Sulík is, akinél nagyon különlegesen kell annak a házi pizzának készülnie, hogy mindezek ellenére kettejük vitája ne vezessen hamar egy újabb koalíciós válsághoz.