A bukását hozó Kuciak-gyilkosság óta nem volt ennyire főszerepben Fico

2021. november 16. – 18:02

A bukását hozó Kuciak-gyilkosság óta nem volt ennyire főszerepben Fico
Robert Fico beszél a kormány koronavírus elleni intézkedéseivel kritikus tüntetésen Kassán 2021. szeptember 1-jén – Fotó: Peter Lazar / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A bekamerázott vadászházban saját magára nézve is rengeteg kellemetlen dolgot mondott az október végén kikerült felvételeken Robert Fico, a volt szlovák kormányfő azonban látszólag még mindig nem tart attól, hogy a korrupcióra, nyomozásokat érintő befolyásával való visszaélésre utaló szavai miatt ő vagy az általa vezetett, populista baloldali Smer-SD (Irány – Szociáldemokrácia) támogatottsága megroggyanna.

A 2018-ban lemondott korábbi miniszterelnök megint nagyon aktív lett, és továbbra is népszavazás útján szeretné elérni, hogy előrehozott választásokat tartsanak. Vagy legalábbis úgy tesz, mint aki minden erejével ezen van. A taktika eddig bejött, a koronavírus-járvány kormányzati kezelése miatt elégedetlen választók révén nőtt a támogatottsága, bár a kormány népszerűségének látványos zuhanásából elsősorban nem ő, hanem egy parlamenten kívüli párt profitált.

Orvvadászok helyett Fico lett a zsákmány a titkos felvételen

A parlamentben a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki pártot vezető Fico szemlátomást valóban nyeregben érzi magát, annak ellenére, hogy a Léva közelében fekvő vadászházban súlyos állításokat tett idén nyáron:

  • Fico a felvételeken arról beszélt, hogy ügyvédjelölt barátnőjének előre megszerezte a vizsgakérdéseket;
  • amikor Görögországban koronavírusos lett, meghamisította a PCR-tesztjét, lerövidítendő a karantént;
  • beszélt arról, hogy az irodájából elloptak 50 ezer eurót, de nem jelenti a rendőrségnek, mert nem tudná megmagyarázni, hogy miért volt ott ennyi készpénz;
  • aztán egyeztetett a korrupcióval vádolt rendőrfőnök ügyvédként dolgozó fiával arról, mit kellene mondania Robert Kaliňáknak, Fico egykori belügyminiszterének a bíróságon. A felvétel szerint Ficóék aggódtak, mert Tibor Gašpar már hajlott arra, hogy együttműködjön a rendőrséggel. (A rendőrfőkapitányt még tavaly vették őrizetbe több más rendőri felső vezetővel, politikussal együtt a korrupciós összefonódásokat feltáró Tisztítózűz nevű tavalyi akció során, erről itt olvashat részletesen. A volt országos rendőrfőkapitányt egyébként azóta már kiengedték a vizsgálati fogságból, de folytatódik ellene a büntetőeljárás.)

A vadászházat egyébként – legalábbis így szól az ügyészség hivatalos verziója – csak orvvadászok leleplezésére kameráztak be, az pusztán véletlen, hogy a kamerák sokkal nagyobb vadat fogtak: a felvételen Miroslav Bödör oligarchával együtt nem más jelent meg, mint a volt kormányfő és a volt belügyminiszter Kaliňák, aki 2018-ban Ficóhoz hasonlóan azután kényszerült lemondásra, hogy meggyilkolták Ján Kuciak újságírót és menyasszonyát, ami országos tüntetéshullámot váltott ki. Kaliňákot korábban üzleti érdekeltségei révén az alvilággal is kapcsolatba hozták, nyomozás is volt ellene, mert a gyanú szerint adóelkerülésben segített egy ismert vállalkozót, de felmerült a neve a Kuciak-gyilkosság felbujtójának tartott, Marián Kočner vállalkozó körül is. (A vállalkozót előbb felmentették a Kuciak-ügyben, ám ezt az ítéletet a nyáron megsemmisítették.)

„A felvételek (és azok szó szerinti átiratai) igazolják a politikai, az üzleti és az ügyvédi közegből érkező személyek arra irányuló igyekezetét, hogy befolyásolják a legsúlyosabb büntetőügyekben folytatott eljárásokat, lejárassák a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség nyomozóit és a Speciális Ügyészség ügyészeit, valamint illetéktelen személyeknek szivárogtassák ki a bűnüldöző szervek információit” – erősítette meg az Új Szó szerint a szlovák Speciális Ügyészség, az ÚŠP.

Fico válaszul feljelentést tett a szerinte jogtalanul készített felvételekről, amelyekről azt mondta, nincsen bennük semmi, ami jogkövetkezményekkel járna. Magabiztosságát jelzi az is, hogy novemberben kijelentette a Kuciak-gyilkosság után lemondott miniszteréről: Kaliňáknak joga van visszatérni a politikába.

Kívülről beelőzte a tanítvány

Az ügynek még messze nincs vége, és a vadászházihoz hasonló felvételek korábban biztosan végleg lenulláztak volna egy politikai karriert, Ficónál azonban ennek egyelőre nincs jele. Sőt, egyelőre az előrehozott választást lehetővé tevő népszavazás követelésével mintha felül próbálná írni a botrányt.

Ficó már tavaly felvetette az előrehozott választást, bár ebben van kockázat: egy most vasárnapi szavazáson első helyen a parlamenten kívüli Hlas-SD (Hang – Szociáldemokrácia) futna be, amelyet Fico egykori bizalmi embere, és a kormányfői székben utódja, Peter Pellegrini vezet.

A Smer 2006-tól egy kétéves időszaktól eltekintve 14 éven át volt a kormány meghatározó ereje. Fico 2018-ig volt kormányfő – a 2010-12-es időszakban a párt ellenzékben volt, de akkor is a Smer volt a legnagyobb politikai erő Szlovákiában -, Kuciak meggyilkolása után kellett lemondania. A tényfeltáró újságíró ugyanis többek között a Smer-SD, a szlovák politikai elit és az olasz maffia közötti kapcsolatokról gyűjtött anyagot, így a gyilkosságot követő tüntetések hatására Fico inkább lemondott, átadva helyét Pellegrininek – cserébe megőrizhette a párt vezetését, amelyen keresztül fenntarthatta befolyását.

2020-ban még épp a koronavírus-járvány berobbanása előtt tartott választásokon a Smer ellenzékbe került, Pellegrini kormánya megbukott, többpárti koalíció alakult. Pellegrini a vereség ellenére erősödött, és mivel a Smerből Ficót nem tudta kiszorítani, inkább szakított vele, és új pártot alakított: ez volt a Hlas, amely most 20 százalékkal első helyen jutna a parlamentbe. A tavaly áprilisban még 20 százalék feletti mérésről 8,6 százalékra bezuhanó Smer pedig újra 16 százalékon állt október végén.

„Nehéz megmondani, hogy valójában együttműködne-e Pellegrini Ficóval, bár magát a Smert és a Hlast sokan egymás potenciális partnereiként kezelik” – mondta a Telexnek Vladimir Snidl a két baloldali pártról. A Denník N szlovákiai újságírója szerint Ficónak a Kuciak-gyilkosság óta most a legerősebb a pozíciója, így másodikként is érdemes erőltetnie a választást, mert a mostani helyzet kedvez az ellenzékieknek – és a „rendszerellenességnek”, ezt jelzi a Hlas gyors megerősödése, még ha Pellegrinit nem is lehet kívülről jövő embernek nevezni. „Az előrehozott választás jobb neki, mint egy 2024-es, amikor remélhetőleg a koronavírus már nem lesz előtérben.”

Robert Fico és Peter Pellegrini sajtótájékoztatót tart 2020. március 1-jén, a szlovák választások után – Fotó: Vladimir Simicek / AFP
Robert Fico és Peter Pellegrini sajtótájékoztatót tart 2020. március 1-jén, a szlovák választások után – Fotó: Vladimir Simicek / AFP

Most a járvány nagyon is előtérben van, az ott harmadiknak nevezett mostani hullám látványosan romló adatokat mutat – hétfőn 61 ember halt meg az 5 milliós országban, a többek között a kassai kórházban kialakult súlyos helyzetről pedig itt írtunk -, a múlt héten Zuzana Čaputová államfő aláírta az újabb korlátozásokat lehetővé tévő törvényt, amelyet Fico egyébként ellenez.

Az intézkedésekkel szembeni ellenérzéseket a Smer fel is használja arra, hogy fenntartsa a párt lendületét: a felmérésekben nyár óta erősödő Ficóék védelmükbe vették azokat a maszkelleneseket is, akik nemrég megbénították egy vidéki áruház működését. Végül rendőrök teperték le a tiltakozó csoport több tagját, amit Kaliňák elkeserítő jelenetnek nevezett.

Szerdán több kormányellenes és a járványügyi korlátozások ellen tiltakozó tüntetés is lesz – a korlátozó intézkedések a gyülekezéseket egyelőre nem érintik –, és Smer is szervez egyet, a '68-as megemlékezés keretében hívta utcára az embereket (hivatalosan „oltottak, teszteltek, gyógyultak” mehetnek).

Fico a pártok helyett az államfővel szkanderezik

A csatározásokkal is a figyelmet kereső Fico hangosan elítéli az államfő által aláírt járványügyi korlátozásokat, és az elmúlt időszakban rendezett eseményein azt követelte, hogy adjanak zöld utat az előrehozott választást támogató népszavazásnak.

Igaz, könnyen lehet, hogy a kezdeményezés elbukik az alkotmánybíróságon, ahogyan idén nyáron ez már megtörtént. Akkor az államfő az alkotmánybírósághoz fordult, amely arra jutott, hogy a népszavazásra feltett kérdés ellentétes az alkotmánnyal. Az akkori népszavazást a Smer és a Hlas kezdeményezte, és csatlakozott hozzá többek között a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is. Az elindítói által „apolitikus polgári népszavazásnak” nevezett kezdeményezésre kiírt petíciót 585 ezren írták alá, végül hiába.

Fico érvelése szerint Zuzana Čaputován bukott el az akkori népszavazási kezdeményezés, amelynek idén szeptemberben újra nekifutott. A Smer október végén juttatta el az államfőhöz az újabb kérdéseket, amelyekről Čaputová a múlt héten közölte, hogy azok ismét ellentétesek az alkotmánnyal: két kérdésről van ugyanis szó, és a második csak az első teljesülése esetén lenne érvényes. A népszavazást érintő törvény azonban kizárja, hogy két egymással ilyen módon összefüggő kérdést vigyenek referendumra.

„Én kiírok bármilyen népszavazást – az alkotmány módosításáról, és a választási időszak lerövidítéséről is –, ha az összhangban lesz az alkotmánnyal és nem fog ütközni a kérdések egymással való összefüggésének tilalmával” – idézte a Bumm.sk Čaputovát.

Ficónak fájt a lesorosozott Čaputová győzelme

Fico a nyári próbálkozáshoz hasonlóan ismét az államfőt okolná a népszavazás megfúrásával. „Ha viszont úgy dönt, hogy megint beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz, és ismét megpróbálja ellehetetleníteni a népszavazást, annak beláthatatlan következményei lesznek az egész politikai rendszerre és az elnöki hivatal tekintélyére nézve” – mondta Fico még szeptemberben. (Egyszer már bejött az előrehozott választás Ficónak: 2012-ben két év szünet után pártja nagy fölénnyel tért vissza a hatalomba.)

Ficónak egyébként is fájó pont Čaputová, aki 2018-ban korrupcióellenes üzenetekkel épp a Smer államfőjelöltjét győzte le. A Smerhez közeli elemzők – és Magyarországon a kormányközeli sajtó – előszeretettel nevezte Čaputovát Soros emberének, aki 58 százalékkal győzött és lett az ország legfiatalabb, első női elnöke.

Fico szerint az államfő a népszavazás akadályoztatásával a jelenlegi kormánykoalíciót védi. Kétségtelen, hogy a koronavírus kezdetén megalakult koalíció támogatottsága csökkent, több tagja a parlamentbe sem jutna be. A választáson győztes Igor Matovičnak az orosz vakcinák beszerzése miatti konfliktusok miatt kellett lemondania – a Szputnyik V-t végül vissza is küldte Szlovákia, maradva az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcináknál –, de a helyére jött Eduard Hegerrel sem javult látványosan a koalíció megítélése, és a kilátások most sem jobbak, miután a járvány is csak erősödik. (Ráadásul Matovič lemondása sem volt teljes, ugyanis csak helyet cserélt volt pénzügyminiszterével, de a széteső koalíciót sikerült egyben tartania. Szemlátomást éppúgy megpróbálja befolyását fenntartani, ahogyan azt 2018-ban Fico is tette Pellegrinivel.)

Zuzana Čaputová a köztársasági elnökké választása után tartott ünnepségen az elnöki palota előtt 2019. június 15-én – Fotó: Vladimir Simicek / AFP
Zuzana Čaputová a köztársasági elnökké választása után tartott ünnepségen az elnöki palota előtt 2019. június 15-én – Fotó: Vladimir Simicek / AFP

A Matovičcsal a lemondásához vezető ügyben kitartóan kritikus Čaputová szerint azonban neki nincs választása, döntésével nem Heger kormányfőt védi, a Smer által javasolt népszavazási kérdések egyértelműen ellentétesek az alkotmánnyal.

Az államfő felvetette, hogy talán szándékosan fogalmazta meg így a két kérdést a Smer. Ezzel arra utalhatott, hogy valójában a Smer sem akarja az előrehozott választást, csak az igyekezet látszatával kampányol: elvégre Ficónak nem feltétlenül érdeke, hogy Pellegrini egy mindenkinél nagyobb párt élén visszatérjen a parlamentbe.

Ráadásul 2020-ban a Smer – még Pellegrinivel – a szavazatok 18,3 százalékát, így a mandátumok több mint 25 százalékát szerezte meg – ezzel a parlamentben a második, az ellenzékben a legnagyobb párt maradt. A mostani felmérések 16 százalékot jósolnak, ezzel is második, csak már nem a nagyot zuhant legfőbb kormánypárt, az Egyszerű Emberek (OL'aNO), hanem Pellegrini pártja mögött.

Küzdeni jobban megéri, mint elérni

Fico viszont arra is játszhat, ha úgy tűnik a kormányváltást támogató szavazók szemében, hogy minden követ megmozgat az előrehozott választásokért, és ha közben az államfőt okolhatja annak elmaradásáért. Ez eddig bejött: ugyanis a 2020-as 18 százalék után a Smer tavaly decemberben már csak 8 százalékon állt, de alig egy év alatt visszatornázta magát, részben épp a népszavazási kezdeményezéssel, amely segítette, hogy a járványhelyzet miatt elégedetlen választók egy részét újra magához vonzza. Eközben a 2020-ban még a szavazatok 25 százalékával a mandátumok 35 százalékát megszerző OL'aNO épp ellentétes utat járt be: decemberben már csak 16 százalékon állt, mostanra pedig mindössze 8 százalékon.