Kijev kész tárgyalni a kárpátaljai magyar iskolák nyelvhasználatáról

Kész tárgyalni Kijev arról a szabályozásról, amely meghatározza a magyar nyelv középiskolai használatának lehetőségeit – írta az Ukrainszka Pravda a Financial Times alapján. A magyar kormány szerint a jövőre életbe lépő szabályozás lényegében ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatást Kárpátalja magyarok lakta részein.

Hogy szükség esetén az ukrán kormány változtatni is kész a szabályozáson, arról Ukrajna EU-integrációért felelős minisztere nyilatkozott. Olha Sztefanyisina szerint már ezen a héten megkezdődhetnek a tárgyalások a magyar és a nyelvi szabályozást szintén kifogásoló román féllel.

Konkrétumokat azonban a miniszter nem közölt. Hangsúlyozta, hogy amennyiben kell módosítani a nemzeti kisebbségekről szóló törvényen, ezt megteszik, előtte azonban kétoldalú tárgyalásokra van szükség.

Kijevben azonban széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a magyar kormány ezt csupán ürügyként használja ahhoz, hogy megnehezítse Ukrajna euroatlanti integrációját, és valójában csak Moszkvának tesz gesztust azzal, hogy a NATO és az EU tagjaként lassítja Ukrajna intézményesített nyugati közeledését.

Az ukrán kormány szerint Kijev már tett gesztust, hiszen az oktatási törvény nyelvi szabályozásra vonatkozó részének életbe léptetését idén szeptember 1. helyett egy évvel későbbre halasztották. Eszerint a négy alsó osztályban teljes egészében folyhat magyar nyelven az oktatás, 5–9 osztály között a tanórák 20-40 százaléka kell, hogy ukránul folyjon, 9–12 osztályban pedig 60 százalékban. (Az arányok az óraszámokra vonatkoznak, nem a tantárgyak számára.)

Ukrajna korábban már belement abba is, hogy a törvény hatálya alól kiveszik a magán, alapítványi és egyházi iskolákat, ahol továbbra sem kötelező ukránul órát tartani. Ettől azonban az érettségit ukránul kell letenni. (A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy magyarul tegyenek le érettségit Ukrajnában a kárpátaljai magyar iskolákban végzős diákok, ez alól csak az ukrán nyelv és irodalom volt kivétel, a többi tantárgynál magyar fordításban kapták meg a kérdéseket.)

Az ukrán fél érvelése az oktatási törvény 7-es cikkelye – azaz a nyelvi arányokról rendelkező rész – mellett, hogy ezzel a kisebbségek érdekérvényesítési lehetőségeit erősítik, hiszen, ha nem tanulnak meg megfelelően az állam hivatalos nyelvén, akkor elhelyezkedésük, előrejutásuk is korlátozottabb. A magyar kormány szerint viszont ezzel végső soron a magyar közösség lényegét számolja fel Ukrajna.

Ukrajnában vannak olyan kisebbségek, amelyeknek azonban megvan a lehetőségük arra, hogy teljes egészében anyanyelvükön tanuljanak: ezeket a csoportokat a törvény őshonos kisebbségként határozza meg. Ebbe a körbe azonban csak azok a nemzetiségek tartoznak, amelyek „Ukrajna területén alakultak ki”, és nincsen nemzetállamuk. Ennélfogva ebbe a körbe nem tartozik a magyar, szlovák, román, lengyel kisebbség sem. Sem pedig az orosz, amelynek visszaszorítása volt a törvény eredeti célja, különösen az Oroszország által tavaly elindított háború óta. Ezeket a csoportokat nemzeti kisebbségként tartja számon az ukrán szabályozás.

Őshonos kisebbségnek így csupán a krími tatárok, a karaimok és a krimcsakok tartoznak. Igaz a két utóbbi – egyébként zsidó vallást követő – csoport mára lényegében kihalt. A karaimokból alig ezret, a krimcsakokból alig négyszáz főt tartanak számon a háború előtt 45 milliós Ukrajnában. A krími tatárok 200 ezres csoportjának nagy része pedig a Krím félszigeten lakik, amelyet Oroszország 2014 óta megszállva tart.

A változtatás részletei nem ismertek, de elvi lehetőség lehet, hogy a nyelvi szabályozás területén a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részt az őshonos kisebbségekre vonatkozó szabályozáshoz igazítsák az EU-s nyelvek esetében – adott egy lehetséges kompromisszumot Dmitro Tuzsanszki, a Közép-európai Stratégia Intézet igazgatója. Az ungvári politológus szerint azonban bizonyosat csak a kétoldalú tárgyalások megkezdése után lehet mondani a lehetséges megoldásokról.

Ukrajna a 2014-ben megindított háború óta – amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, majd burkolt fegyveres támogatással létrehozta a donyecki és luganszki szeparatista államokat –, de különösen a tavaly februárban indított, Ukrajna egészét érintő invázió óta nagyon érzékenyen reagál a szeparatizmus jeleire. Az autonómia kifejezése is vörös posztó, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy Oroszország tavaly Ukrajna ötödét vette katonai ellenőrzése alá – igaz, azóta a megszállók jelentős területeket veszítettek.

Emiatt a magyar kisebbség által használt magyar szimbólumokkal szemben is több a fenntartás: a felerészt – lassan már 50 százalék alá csúszó – magyarok lakta Beregszászon a polgármesteri hivatalon kint van a magyar zászló, ám ez a törvény szerint nem szabályos.

Legutóbb a II. Rákóczi Ferenc Középiskola posztolt arról, hogy nem hangozhatott el a magyar himnusz a munkácsi iskola évnyitóján. A posztból nem derült ki, milyen szabályozás alapján, kinek a döntése akadályozta meg a magyar himnusz eléneklését. Ungváron a magyar iskolában ugyanezen a napon a magyar himnusz az évnyitón minden további nélkül elhangozhatott.