Fico győzött, de komoly pávatáncot kell lejtenie a kormányzáshoz

Robert Fico és pártja, a Smer győzött a szombati előrehozott parlamenti választáson, de még így sem biztos, hogy ő lesz Szlovákia következő miniszterelnöke. Akár át is adhatja a lehetőséget másnak, ha az érdeke így kívánja – mondta a Telexnek Szalay Zoltán, a Napunk felvidéki hírportál főszerkesztője.

A 2018-ban a miniszterelnöki posztról lemondásra kényszerülő, de az elmúlt években populista népvezérként visszatérő Fico hétfőn kapta meg a kormányalakítási megbízást Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől, és két hete lesz arra, hogy összehozzon egy működőképes kormánykoalíciót. Ehhez legalább két másik pártra szüksége lesz. Valószínűleg számíthat régi partnerére, a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Pártra (SNS), az viszont kérdéses, hogy vele tart-e egykori párttársa, a 2020-ban a Smerből távozó Peter Pellegrini.

A Ficót a kormányfői poszton követő Pellegrini pártja, a Hlas lehet a mérleg nyelve az új pozsonyi parlamentben. Nélküle Ficónak nem lenne többsége, hiszen a többi párt nem nagyon lépne koalícióra a Smerrel. Pellegrini azonban adott esetben beállhat a második helyen végzett Progresszív Szlovákia (PS) mögé is. A PS elnöke már jelezte: mindenre készek azért, hogy Fico ne lehessen újra miniszterelnök.

Így még olyan helyzet is előállhat, hogy a nevető harmadik fut be kormányfőnek – és míg egy Smer-dominanciájú kormány élén leszámolhat az általuk túlbuzgónak tartott bűnüldöző szervekkel, addig egy PS-féle koalíció vezetésével az LMBTQ-jogok élharcosa lehet.

Az viszont biztos, hogy mivel 2020 után újból nem jutott be magyar párt a pozsonyi parlamentbe, jóval kevesebb figyelem irányulhat a nemzeti kisebbségek ügyeire.

Szélsőjobbról előzhetett Fico

Ahogyan Orbán Viktor és főleg Semjén Zsolt énekelte a Kossuth-nótát tavaly áprilisban a Bálnánál a Fidesz eredményváróján, úgy énekelte vasárnap hajnal 4-kor a Smer vezérkara a Na Královej Holi című szlovák népdalt a pártszékház erkélyén. „Győztünk, a kutyamindenit neki!” – kiáltották hangosan a dal végén a hajnalig kitartó újságíróknak.

A párt hívei ugyanis már többnyire hazamentek addigra a számlálás lassúsága miatt. Nemcsak ezzel adódtak gondok szombatról vasárnapra virradó éjjel: nem jöttek be az exit poll kutatások számai sem. Mind a Markíza televízió, mind a szlovák köztévé megbízásából készült exit poll a valódi szavazást imitáló módszer segítségével, és mindkét felmérés a baloldali-liberális Progresszív Szlovákiát hozta ki győztesnek. Hajnalra viszont világos lett, hogy a Smer jócskán beelőzte őket.

Szalay Zoltán szerint egyelőre csak találgatni lehet, mi okozta azt, hogy az exit poll ennyire félrement, de már az előző parlamenti választáson is előfordult hasonló tévedés – és akkor is a PS számait becsülték felül a kutatók. „Vannak, akik azt mondják, hogy a Progresszív Szlovákia választói nagyobb arányban hajlandóak arra, hogy válaszoljanak a kérdezőbiztosoknak, és a populista pártok szavazói inkább elzárkóznak ettől. Talán ez okozhatta ezt a nagy tévedést, de az biztos, hogy valamilyen felülvizsgálatra lesz szükség” – mondta a Telexnek Szalay.

Mindenesetre a három évvel ezelőtti fiaskóval ellentétben a PS most bejutott a parlamentbe, sőt: Szalay szerint liberális párt Szlovákiában ekkora támogatottságot még nem kapott, így ilyen szempontból ez a liberálisok számára történelmi siker. Főleg, hogy parlamenten kívüli pártként tudtak elérni 18 százalékos eredményt, aminek köszönhetően nagyon jelentős politikai erőként lesznek jelen az új törvényhozásban még akkor is, ha nem fognak tudni egy Ficóval szembeni koalíciót felállítani.

A kormányalakítással hétfőn a győztes erő vezetőjeként megbízott Fico pártja nemcsak az exit polloknál, de a választás előtti közvélemény-kutatásokban mért számoknál is jobb eredményt ért el, ez pedig Szalay szerint annak is köszönhető, hogy a szélsőjobboldali pártok – a parlamentbe bejutott Szlovák Nemzeti Párt mellett az onnan kieső Sme Rodina és a Republika – a várakozások alatt teljesítettek szombaton. „Elsősorban ebből lehet arra következtetni, hogy Ficónak bejött az a taktikája, hogy magához édesgesse a szélsőjobboldali pártok választóit, és azokat, akik egy erős kezű vezetőre vágytak.

A felmérések szerint elég hosszú ideje már nagyon magas arányban vannak azok, akik előnyben részesítenék az erőskezű, autoriter kormányzatot, és

Fico sikeresen hitette el velük az elmúlt néhány évben mutatott magatartásával, és nagyon kemény, agresszív politikai fellépésével azt, hogy ő az egyedüli olyan vezető Szlovákiában, aki ezt képviselni tudja.

Úgyhogy a szélsőjobbos szavazók annak érdekében, hogy a Progresszív Szlovákia ne nyerhesse meg a választást, inkább átpártoltak a Smerhez.”

A nevető harmadik

A Smer elnöke tehát az SNS-szel és Pellegrinivel próbálhat koalíciót kötni, ennek a három pártnak együtt 79 képviselője lenne, a többséghez 76-ra van szükség a 150 fős parlamentben. A másik forgatókönyv az, hogy Pellegrini és a Hlas végül a PS mellett köt ki, a két pártnak ugyanis a liberális Szabadság és Szolidaritással (SaS), valamint a kereszténydemokrata KDH-val együtt szintén meglenne a többsége 82 képviselővel.

Igaz, a négypárti koalíció valószínűleg instabilabb lenne, mint a Fico–Pellegrini-féle összeborulás, a Hlas elnöke pedig már vasárnap este is arról beszélt: vagy egy stabil koalícióhoz csatlakoznak, vagy maradnak ellenzékben.

Szalay Zoltán szerint Pellegrini saját személyes preferenciáin is múlhat, hogy királycsinálóként kinek segít kormányt alakítani. „Nincs igazán jó személyes kapcsolatban Robert Ficóval, sőt, kifejezetten konfliktusos a viszonyuk – másrészt viszont sokkal jobban ismerik egymást a múltból, és hát közösen is kormányoztak. A Progresszív Szlovákia világnézetileg valamennyire közelebb állhat Pellegrinihez, főleg a Nyugat-barát külpolitikai hozzáállást illetően.”

Szintén fontos szempont, hogy ki tud jobb ajánlatot tenni Pellegrininek: „Többször elhangzott az is, hogy akár a miniszterelnöki pozíciót is felajánlhatják neki, és itt kérdéses az, hogy ezt melyik párt lépi meg először, vagy melyik tud hitelesebb lenni a számára” – mondta Szalay. Bár Robert Fico az első vasárnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy pályázna a miniszterelnöki posztra, Szalay szerint Fico nagy játékos:

„Képes nagyon bátor lépéseket tenni, és akár az álláspontjain is változtatni – ha ez a kulcsa annak, hogy a hatalmát megtartsa.”

A Smer Orbánékhoz, a PS Ukrajnához közeledne

Ha a Smer kerül kormányra, akkor várhatóan azonnal elkezdik a tisztogatást az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző szervek környékén. „Azt Robert Fico vasárnap már kijelentette, hogy Hamran István országos rendőrfőkapitánynak és Daniel Lipšicnek, a különleges ügyészség vezetőjének mennie kell – ennek a két személyi változtatásnak pedig Peter Pellegrini sem szabna gátat, mert ezekkel ő is egyetért. Sőt, tulajdonképpen ő még messzebb menne ezen a téren: ő intézményi változtatásokat is szeretne a bűnüldöző szerveknél” – mondta Szalay. Hozzátette, hogy ez összefügg azzal, hogy a Smer és a Hlas környékén számos politikus és fontos szereplő most is büntetőeljárás alatt áll.

Bár a választási kampányban Fico úgy nyilatkozott, hogy megválasztása esetén „egy lőszert se” küldene Ukrajnának, vasárnap már arról beszélt, hogy Szlovákia külpolitikai irányultsága nem változna meg teljesen egy Smer vezette kormány esetén sem. „Azt most még csak találgatni lehet, hogy ez mennyire egy póz, esetleg mennyire üzenet Pellegrininek, vagy ezt Fico tényleg komolyan gondolja. De az biztos, hogy

az a nagyon erőteljes ukránellenesség és oroszpártiság, amit a kampányban láttunk, valamivel mérsékeltebb formában fog folytatódni”

– mondta Szalay. Szintén fontos szempont a fegyverszállításoknál, hogy vannak olyan szlovák fegyvergyártó cégek is, amelyek bizonyos szálakon keresztül a Smerhez és a Hlashoz kötődnek, így Szalay emiatt sem számítana 180 fokos fordulatra az eddigi irányhoz képest.

Viszont újra egymásra találhatnak Szlovákia és Magyarország kormányközi kapcsolatai: „Fico azon fog dolgozni, hogy Orbán Viktorral együtt az unión belül egy hatékony párost alkossanak, és azt is külön hangsúlyozta, hogy nagyon fontos számára a V4 – tehát valószínűleg mindent meg fog tenni azért, hogy a visegrádi együttműködés újra beinduljon.”

Ha viszont végül Pellegrini a PS és annak elnöke, Michal Šimečka mellett dönt, akkor Szalay szerint gyakorlatilag keresztet vethetünk a V4-re. „Ők biztosan nem fogják ezt egy politikai erőközpontként használni, hanem csak gazdasági, kulturális együttműködés terén folytathatja a V4 a munkát” – mondta Szalay.

Igaz, szerinte egy PS által vezetett kormány is törekedni fog arra, hogy ne legyen konfliktusos viszony Magyarországgal – de elmélyült együttműködésre sem lehet számítani.

Viszont továbbra is stabil szövetségese maradna Szlovákia Ukrajnának, és folytatódhatnak a PS-kormány alatt azok a rendőrségi eljárások is, amelyek veszélyeztetik a Smer és a Hlas politikusait. „Valószínűleg hagyják szabadon dolgozni a rendőrséget, és inkább elsősorban a gazdaság, az államháztartás rendbetételére összpontosítanának. Várható lenne az is, hogy dolgoznak a liberális szabadságjogok kiterjesztésén, elsősorban az LMBTQ-jogok terén – habár ott némi nehézséget jelenthetne az, hogy a kereszténydemokratákat is be kellene venni ebbe a koalícióba.”

Kérdéses az etnikai politizálás jövője

A nemzeti kisebbségi jogok terén viszont valószínűleg egyik kormányzati konstelláció sem hozna előrelépést. Ez persze részben köszönhető a szlovákiai magyar pártok szereplésének is, a választáson induló három magyar párt közül ugyanis egyik sem jutott be a pozsonyi parlamentbe. Míg a Modrí–Most-Híd lista és a Magyar Fórum csak pár ezer szavazatot kapott, a magyar kormány által megtámogatott Szövetség a maga 4,4 százalékával a vártnál jobb eredményt ért el, de ez sem volt elég a küszöb megugrásához.

Gyimesi György, a Szövetség kampányarca vasárnap hajnali Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte vége az etnikai alapú politizálásnak – ezt később a Napunknak azzal egészítette ki, hogy önállóan szerinte már nem fog bejutni magyar párt a pozsonyi parlamentbe. Szalay szerint viszont még nem lehet leírni sem a Szövetséget, sem az etnikai alapú politizálást a jövőre nézve: „2024-ben Szlovákiában az elnökválasztás mellett európai parlamenti választás is lesz, és az EP-voksolást alacsony részvétel jellemzi, ami a magyar pártoknak mindig kedvezett. Ha a Szövetségnek sikerül úgy mozgósítania, ahogy most, akkor mindenképpen megérné nekik ezen az EP-választáson önállóan indulniuk.”

Szalay hozzátette, van logika abban, hogy a magyar választók stabil szavazótábora akkor használható ki igazán jól a parlamenti választásokon, ha egy másik, szlovák partnerrel együtt vágnak neki a kampánynak – hiszen ezzel biztos bejutók lehetnek. Azonban szerinte egyre erősödik a tendencia, hogy a magyar választók szlovák pártokra szavaznak.

Pontos számok ugyan még nem állnak rendelkezésre arról, melyik pártokat részesíthették előnyben a magyar választók, de a várakozásokon felül teljesített a Smer Dél-Szlovákiában, még a magyarlakta régiókban is.

Abban a három járásban, ahol a Szövetség szerezte meg a legtöbb szavazatot, a Smer lett a második.

„Vannak olyan járások is, ahol egyébként a magyarok között a Progresszívek is viszonylag jól szerepeltek, például a legmagasabb arányban magyarok lakta járásban, a dunaszerdahelyiben” – emelte ki Szalay. Ismert PS-es politikus Dunaszerdahelyen az a Jaroslav Spišiak, aki a város rendőrkapitányaként keményen lépett fel az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején a helyi maffia ellen.

Spišiak bejutott a PS listáján a pozsonyi parlamentbe, és ugyan beszél magyarul, amivel aktívan kampányolt is, de feltehetően nem a kisebbségpolitika lesz az ő területe. Ahogyan azoknak a jelölteknek sem, akik a többségi szlovák pártok színeiben kampányoltak a magyar szavazatokért: ilyen például a Hlas-listáról bekerült olimpiai bajnok kajakozó, Erik Vlček; a titkosszolgálatokkal és biztonságpolitikával foglalkozó Grendel Gábor, vagy a szintén PS-es Martin Dubéci.

„Ilyen szempontból a következő parlamentben tulajdonképpen nem lesz olyan képviselő, akiről az elmondható lenne, hogy a kisebbségi jogokra szakosodott volna”

– mondta Szalay.