Felmondja licencszerződéseit a Carlsberg, miután államosítják az orosz gyárait

2023. október 3. – 06:40

frissítve

Felmondja licencszerződéseit a Carlsberg, miután államosítják az orosz gyárait
Az „Ukrajna aknamentesítéséért” nevű alapítvány egyik tagja dolgozik egy mezőn Derhacsi város közelében, Harkiv megyében 2023. október 1-jén – Fotó: Sofiia Gatilova / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Oroszország azt tervezi, hogy 2024-ben blokkolja a virtuális magánhálózatokat, azaz a VPN-eket, mondta egy tisztviselő a Sky News híre szerint. A VPN-ek használata ugrásszerűen megnőtt Moszkva ukrajnai inváziója után, mivel Oroszország korlátozta a hozzáférést a közösségi médiához, a Facebookot, a Twittert és az Instagramot is blokkolva. A VPN viszont elrejti a felhasználó IP-címét, ezzel megváltoztatható vagy elrejthető valaki online tartózkodási helye, így az adott területen blokkolt oldalak is megtekinthetőek.

Artem Sejkin szenátor, az Egységes Oroszország párt képviselőjének keddi nyilatkozata szerint 2024. márciustól betiltják az ilyen hálózatokat. A lépés annak a folyamatnak a része, amellyel a Kreml igyekszik megakadályozza a háborúról szóló, szerinte „hamis információk” közzétételét.

„Dnyipróban egy iskolát, egy óvodát, egy benzinkutat és három lakóépületet is megrongáltak a várost ért támadas során lezuhant orosz rakéták darabjai. A keletkezett tűzben megrongálódott raktárépület mellett több tucat autóban is kár esett” – írta Telegramon Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Igazgatóság vezetője.

„Tájékoztattuk a Baltika Sörgyárakat, hogy felmondtuk velük a licencszerződéseket, amelyek eddig lehetővé tették számukra a Carlsberg Csoport termékeinek gyártását, forgalmazását és értékesítését, beleértve a nemzetközi és helyi márkákat is” – írja közleményében a Carlsberg Group.

„Ezt az intézkedést válaszul hoztuk arra a 2023. július 16-án kiadott orosz elnöki rendeletre, amely ideiglenesen átadta a Baltika irányítását az orosz hatóságoknak. Most efy 2024. április 1-jéig tartó kifutási időszak következik, ezalatt a már meglévő készleteket és anyagokat a Baltika jogosult felhasználni.

Jelenleg nem látunk lehetőséget az Oroszországból való távozásunk tárgyalásos megoldására.

Nem vagyunk hajlandóak olyan elfogadhatatlan feltételekkel mellett kikényszerített megoldást elfogadni, amely az oroszországi üzleti tevékenységünk törvénytelen átvételét próbálja igazolni.

Továbbra is mindent megteszünk, beleértve a jogi lépéseket is, hogy megvédjük alkalmazottainkat, eszközeinket és működésünket.

Egyelőre nem világos, hogy hivatalosan mik lesznek a következő lépések a Baltikával kapcsolatban. Mint a Carlsberg Csoport, megtartjuk a vállalat részvényeinek tulajdonjogát, addig, míg az ideiglenes irányítás az orosz államhoz nem kerül. Hogy az orosz állam jelen körülmények között mit kíván tenni, nem világos számunkra.

Így az oroszországi üzletágunk értéke nullára csökkent. Az értékvesztést feltüntetjük majd az éves beszámolónkban, az az eredménykimutatásra nem lesz hatással.”

Ukrajna megkapta Lengyelországtól az első felújított Leopard harckocsikat – jelentette be hétfőn egy lengyel ipari partner. A PGZ? a lengyel fegyveres erők fő ipari partnere az X-en (korábban Twitter) jelentette be, hogy míg másik a jövőről beszélgetnek, addig ők már konkrét lépésekről beszéltek az ukránokkal, akik már meg is kapták az első, felújított Leopardokat.

A PGZ-t a honlapja szerint a lengyel nemzetvédelmi minisztérium alá tartozik. A csoport azt is megerősítette, hogy egy újabb adag harckocsi javításán dolgoznak Ukrajna számára. Németország, Lengyelország és Ukrajna 2023 áprilisában megállapodást írt alá egy lengyelországi központ létrehozásáról, amely az orosz-ukrán harcokban Ukrajna által használt Leopard 2 harckocsik javítását végzi. (CNN)

Varsó és Kijev kedden bejelentette, hogy megállapodtak az ukrán gabonaexport Lengyelországon keresztül történő, más országokba irányuló tranzitjának felgyorsításáról. Ez az első jelentős eredmény a két szövetséges közötti diplomáciai vita kezdete óta, amit az idézett elő, hogy Lengyelország importtilalmat rendelt el az ukrán gabona behozatalára.

A varsói kormány, amely épp választások előtt áll, azt mondta, hogy az embargó célja a helyi gazdák védelme. A Lengyelországon áthaladó, a világpiacokra – elsősorban Afrikába és a Közel-Keletre – irányuló ukrán export továbbra is engedélyezett. A keddi megállapodás értelmében a világpiacra szánt ukrán gabona egy része közvetlenül Lengyelországon keresztül halad át, anélkül, hogy a lengyel határon minőségi ellenőrzésen esne át.

A lengyel mezőgazdasági miniszter az ukrán és litván miniszterekkel folytatott online találkozót követően újságíróknak azt mondta, hogy „holnaptól a (világpiacra) Litvánián keresztül tranzitált gabonafélék egy litván kikötőben, és nem a lengyel-ukrán határon fognak ellenőrzésen átesni”. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint a megállapodás „felgyorsítja a Lengyelországon keresztül történő tranzitforgalmat”. (Guardian)

Az ukrán hadsereg egyik katonája Kijev központjában gépkarabéllyal lelőtte két társát kedden, majd elmenekült a helyszínről, de később sikerült elfogni.

„Ma 1 óra 30 perckor a Lavrszkaja utcán, az ukrán főváros Pecserszkij kerületében vita alakult ki K. K., az ukrán hadsereg egyik katonája és két másik katona között, amelynek során K.K. Kalasnyikov típusú támadófegyverével lelőtte a két katonát. Az áldozatok a helyszínen meghaltak” – írta a Sztrana.

A híradás szerint az elkövető tettét követően elmenekült és megpróbált elrejtőzni, de két órával később őrizetbe vették. Az előzetes adatok szerint a feltételezett tettes ittas volt. A Sztrana írása szerint kettős gyilkosság miatt büntetőeljárás indult a katona ellen, aki 15 évig terjedő börtönbüntetést kaphat. (Sztrana / MTI)

Jacek Sasin lengyel állami eszközökért felelős miniszter szerint Ukrajna kizárta Lengyelországot a múlt heti Nemzetközi Védelmi Ipari Fórum meghívottai közül. Kijev szerint ez nem így történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a fórumon felszólalva bejelentette, hogy Védelmi Ipari Szövetség néven új szövetséget hoznak létre a fegyver- és haditechnikai eszközöket gyártók számára, „hogy Ukrajnával együtt építsék a szabad világ arzenálját”.

Sasin a lengyel ZET rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Lengyel Fegyverkezési Csoportot (PGZ) nem hívták meg erre a fórumra, hozzátéve, hogy egyetlen lengyel vállalat sem vett részt a rendezvényen, és hogy „az utóbbi időben egy sor barátságtalan gesztust láttunk Ukrajna részéről”.

Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg Lengyelországot a védelmi fórumra, Vaszil Zvarych ukrán nagykövet cáfolta Sasin állítását, és azt mondta, hogy a lengyel félnek kellene válaszolnia a kérdésre, mivel az egyik első meghívott ország volt a rendezvényre. „A baráti országok közül mindenkit meghívtunk, beleértve a védelmi ipari vállalatokat is. Lengyelország az elsők között volt, akik megkapták ezt a meghívást, ezért vártuk a lengyel fél részvételét” – mondta.

Az orosz invázió kezdete óta Lengyelország Ukrajna kulcsfontosságú szövetsége lett, de a két ország közti jó viszony hirtelen lehűlt, miután Lengyelország nem volt hajlandó feloldani az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó embargót, annak ellenére sem, hogy az EU úgy döntött, nem hosszabbítja meg azt.

(Euractiv)

Az oroszországi Brjanszki terület kormányzója azt állítja, hogy Ukrajna kedden kazettás bombákat lőtt ki egy orosz falura az ukrán határ közelében, a támadásban több ház is megrongálódott. „Az előzetes információk szerint Klimovo falu bombázásának nem voltak áldozatai” – közölte Alekszandr Bogomaz kormányzó a Telegramon.

A Reuters megjegyzi, hogy független forrásból nem tudták ellenőrizni a kormányzó nyilatkozatát, amelyet vizuális bizonyítékok bemutatása nélkül tett. Ukrajna részéről eddig nem érkezett kommentár a támadással kapcsolatban.

Ukrajna korábban kapott kazettás lőszereket az Egyesült Államoktól, de ígéretet tett arra, hogy csak az orosz katonák koncentrációinak kiszorítására használja azokat. Brjanszkban és más, Ukrajnával határos régiókban élő orosz tisztviselők többször is azzal vádolták Kijevet, hogy az ukrán fegyveres erők válogatás nélkül lövik őket.

(Reuters)

A Burger King gyorséttermei továbbra is nyitva tartanak Oroszországban, annak ellenére, hogy a márka tulajdonosa több mint egy évvel ezelőtt, az Ukrajna ellen indított orosz invázió után ígéretet tett arra, hogy sok más nyugati céghez hasonlóan ők is kivonulnak az orosz piacról. Ez azonban 18 hónap elteltével sem valósult még meg.

A Restaurant Brands International (RBI), amely a Burger King oroszországi franchise-üzletágának 15 százalékát birtokolja, 2022 márciusában azt közölte, hogy „megkezdték az Oroszországból való távozás folyamatát”. A kanadai–amerikai vállalat szóvivője a BBC-nek most azt mondta, hogy „jelenleg nincs új információja” a kilépéssel kapcsolatban. Hozzátette, hogy a vállalat a háború kezdete óta nem hajt végre új beruházásokat Oroszországban, és állítása szerint a Burger King 2022 eleje óta nem is termelt nyereséget Oroszországban.

Az RBI három másik partnerrel közös vállalkozásban mintegy 800 éttermet üzemeltet Oroszországban.

  • Alekszandr Kobolov üzletember felel a napi működésért és a 800 étterem felügyeletéért, 30 százalékos részesedéssel az üzletben. Kolobov korábban azt mondta a BBC-nek, hogy nincs „felhatalmazása arra”, hogy leállítsa a Burger King oroszországi működését, és hogy bármilyen bezárást az üzlet összes befektetőjének is jóvá kell hagynia.
  • Egy másik partner az ICU Group, egy nagy ukrán befektetési cég, amely 35 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az ICU Group a BBC-nek azt mondta, hogy nem ellenőrzik a közös vállalatot, és hogy a franchise-megállapodásból való kilépés „végső szakaszában” vannak. A vállalat hozzátette, hogy a háború kezdete óta nem kaptak osztalékot az üzletből.
  • A harmadik partner a VTB Capital, a VTB Bank leányvállalata. A VTB Oroszország második legnagyobb pénzintézete, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más európai országok is szankciókkal sújtottak.

David Bond, a Fieldfisher ügyvédi iroda partnere szerint az RBI 15 százalékos részesedése azt jelenti, hogy nem tud egyszerűen „feltételeket diktálni” a többi részvényesnek, hogy kötelezze őket a Burger King éttermek bezárására.

Egy moszkvai Burger King 2022. március 19-én – Fotó: Sefa Karacan / 2022 Anadolu Agency / AFP
Egy moszkvai Burger King 2022. március 19-én – Fotó: Sefa Karacan / 2022 Anadolu Agency / AFP

Az RBI a „bonyolult franchise-megállapodásokra” hivatkozik, amiért nehezen megy az orosz piacról való távozásuk. David Shear, a vállalat elnöke 2022 márciusában azt mondta, hogy a Burger King oroszországi fő üzemeltetője, Kolobov „megtagadta”, hogy bezárja az éttermeket. Hozzátette azonban, hogy az RBI „megkezdte a folyamatot” a 15 százalékos tulajdonrész eladására, és hogy ez „egy kis időt” vesz igénybe.

Steven Tian, a Yale Egyetem kutatócsoportjának tagja, aki nyomon követi, hogy a nyugati vállalatok miként reagáltak az ukrajnai háborúra, úgy vélte, hogy a franchise-megállapodások „ürügyként” való felhasználása „kényelmes álca” az RBI számára. Rámutatott, hogy más franchise-üzleteknek, mint például a Starbucks, sikerült felmondaniuk az Oroszországban kötött szerződéseiket, és már kivonultak az ottani piacról.

„Azt mondani, hogy az RBI ki akar vonulni, de aztán húzzák az időt, nem ugyanaz, mint ténylegesen kivonulni Oroszországból, és azzal, hogy 18 hónappal Putyin ukrajnai inváziója után is folytatják az üzleti tevékenységüket Oroszországban, fenntartják Putyin rendszerét” – mondta a Yale Egyetem kutatója.

  • Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette, hogy vasárnap ukrán dróntámadás ért egy repülőgép- és fegyvergyárat az oroszországi Szmolenszkben.
  • Kijevben tanácskoznak az uniós külügyminiszterek, Szijjártó a helyettes államtitkárt küldte maga helyett.
  • Jevgenyij Prigozsin 25 éves fia, Pavel Prigozsin lépéseket tehetett, hogy ő vehesse át a Wagner zsoldoscsoport vezetését az apja halála után.
  • Orosz hekkerek támadhatták meg a brit királyi család weboldalát, amely kilencven percen keresztül elérhetetlen volt.
  • Bulgária más európai országokhoz csatlakozva megtiltotta az orosz autók belépését az országba, amire Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy reagált, hogy ez színtiszta nácizmus.
  • Harkivban fogják megépíteni Ukrajna első föld alatti iskoláját, amely gyerekek ezreinek teszi majd lehetővé, hogy akkor is tanuljanak, ha éppen légiriadó van a területen.
  • Olyan titkos katonai bázisok címe is szerepelhet az orosz kormányzati weboldalakon közzétett listákon, amelyeknek a nyilvánosságra hozatala hét évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő.
  • A cégek fele lecserélődött a legnagyobb külföldi cégek oroszországi rangsorában egy év alatt.

A hétfői eseményeket ide kattintva tudja visszaolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!