Vasárnap ukrán dróntámadás ért egy orosz repülőgépgyárat Szmolenszkben

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után beszélt arról, hogy az orosz rendszámú autók kitiltása lényegében nácizmus, aztán arról panaszkodott, hogy ez kizárólag az oroszokkal történik. Lavrov ezután azt is felhánytorgatta, hogy az egész orosz népet kollektívan bűnösnek tartják Putyin cselekedetei miatt, szerinte ez is színtiszta nácizmus. Lavrov a kirohanásával arra reagált, hogy Litvániához, Lettországhoz, Észtországhoz, Lengyelországhoz, Finnországhoz és Norvégiához csatlakozva Bulgária is megtiltotta a belépést az orosz rendszámú autóknak.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egyébként válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. Az Európai Bizottság szeptember elején kiadott pontosító állásfoglalásában közölte: az EU Tanácsa által Oroszország ellen még 2022-ben elrendelt szankciók az orosz állampolgárok orosz rendszámú autóira is vonatkoznak, és az orosz állampolgárok még turisztikai céllal, rövid időre sem léphetnek be autóval az Európai Unió területére. Az oroszok emellett nem vihetnek be magukkal bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és vécépapírt sem.

Lavrovnak nem ez volt az egyetlen nácizása, arról is beszélt, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megpróbálta megmagyarázni, hogy az ország parlamentje a Waffen SS kanadai-ukrán veteránja, Jaroszlav Hunka, előtt tisztelgett Volodimir Zelenszkij ottawai látogatása idején. Az orosz tárcavezető szerint nyilvánvaló, hogy mind a házelnök, mind a kanadai titkosszolgálatok tisztában voltak azzal, hogy kit hívtak meg a törvényhozás ülésére. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Az Ukrajna északkeleti részén található, gyakorlatilag folyamatosan rakétatámadás alatt álló Harkiv polgármestere, Ihor Terekhov, Harkiv hétfőn bejelentette, hogy a városban fogják megépíteni az ország első föld alatti iskoláját, amely gyerekek ezreinek teszi majd lehetővé, hogy akkor is tanuljanak, ha éppen légiriadó van a területen. Terekhov a Telegramon azt írta, hogy a föld alatti iskola megfelel majd a legmodernebb biztonsági követelményeknek, és

azt is közölte, hogy a nehéz helyzet ellenére nem fogják csökkenteni az oktatásra szánt kiadásokat.

Az Unicef becslései szerint Ukrajnában jelenleg az iskoláskorú gyerekeknek mindössze egyharmada tud jelenléti oktatásban tanulni, és sokan rögtönzött óvóhelyekre vagy metróállomásokra kénytelenek bejárni, ahol többek közt fűtés sincsen. Harkivben az idei tanévet több mint ezer diák kezdte meg összesen öt, metróállomáson berendezett „metróiskolában”.

Az X (korábban Twitter) vezetője már az X (korábban Twitter) megvásárlása előtt is a platform egyik legprominensebb szereplője volt, azóta pedig különösen az. Részben mondjuk azért, mert saját kénye-kedve szerint tekergeti az algoritmust, hogy tutira mindenki lássa a posztjait, amikor pedig pár napja leállt a livestreamje, szó szerint minden alkalmazottnak emailt küldött, hogy legyenek szívesek azonnal megjavítani. Musknak továbbra is az egyik kedvenc időtöltése az aktuális internetes trendek meglovagolása, és a saját centrista/politikailag inkorrekt/egyéb [kellemetlen, reddites buzzword] közösségének öncélú kiszolgálása,

és bár önmagát függetlennek vallja, korábban pedig állította, hogy nem akar politikával foglalkozni, az utóbbi időben egyre gyakrabban tett mégis így.

Még olyan témákban is, mint az orosz-ukrán háború, ahol talán többet kockáztat, mint amennyi népszerűséget hozhat neki a dolog a fanatikus rajongói, meg persze a ráakaszkodó konzervatívok és alt-rightos arcok körében. Musk az utóbbi hónapokban egyértelművé tette, hogy az ukrán honvédelem gerincét adó Starlinket addig hajlandó biztosítani, amíg azzal rá nem lép nagyon az oroszok lábára, álláspontja szerint azért, mert ez a konfliktus eszkalációjához vezetne. Hogy ebben igaza van-e, az kifejezetten érdekes kérdés, és mindkét fél mellett lehet érvelni, de Musk az utóbbi időszakban sokat tett azért, hogy ne lehessen komolyan venni a témában.

A tavaly ilyenkor belengetett béketervében például a Krímet orosz területként írta le, az elcsatolt területeken pedig új népszavazásokat írt volna ki, és minderről szavazást indított az akkor még Twitternek hívott X-en. Hétfőn pedig ugyancsak az X-en osztott meg egy képet, amely egy népszerű meme újragondolt változata, rajta az erőlködő Zelenszkijjel, és azzal a szöveggel, hogy amikor már öt perce nem kértél egymilliárd dollárnyi támogatást, ami nemcsak gyermeteg, hanem kifejezetten veszélyes is úgy, hogy a milliárdosnak mekkora ráhatása van az ukrán honvédelemre, illetve az X tulajdonosaként a háború megítélésére is.

Teljesen átalakult a külföldi cégek árbevétel szerinti ötvenes rangsora Oroszországban – írta meg a Hvg.hu a Forbes listájára hivatkozva, amelyben 2022-es pénzügyi eredményeik alapján rendezték sorba a cégeket.

A 2021-es listát vezető Volkswagen-csoporttól a Leroy Merlin francia háztartási cikkeket forgalmazó vállalat vette át a helyét, miután az előbbi elhagyta Oroszországot Ukrajna lerohanása miatt. A Leroy Merlin 530 milliárd rubeles (1970 milliárdos) árbevételével harcolta ki magának az első helyet, de 2023 márciusában már ők is bejelentéttek tervezett kivonulásukat az orosz piacról.

A lista második és harmadik helyén két dohányipari vállalat, a Jt Group és a Phillip Morris áll. Előbbi 433 milliárd rubeles (1600 milliárd forintos), utóbbi pedig 400 milliárd rubeles (1490 milliárd forintos) árbevételt ért el.

A előző évi tíz helyett idén csak hat amerikai vállalat fért be a rangsorba, pont ugyanannyi, mint kínai. A visszaeséshez hozzájárul, hogy a háború kitörése óta a rengeteg más szereplő mellett a tavalyi lista 22 szereplője is kivonult az orosz piacról vagy felfüggesztette tevékenységét az országban.

A Kreml-kritikus orosz milliárdos, Mihail Hodorkovszkij által finanszírozott oknyomozó csoport, a Dossier Center vette észre, hogy az orosz régiós kormányzati honlapokra feltöltött tekervényes elnevezésű („Azon villamos energiafogyasztók listája, amelyek villamos energiafogyasztási rendszerének korlátozása gazdasági, környezeti, társadalmi következményekkel járhat”) listákon, a „Speciális csoport” alfejezetben olyan katonai bázisok címei szerepelnek, amelyeknek a nyilvánosságra hozatala hét évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő – írja a Newsweek.

A listán olyan létesítmények szerepelnek, amelyeknek folyamatosan biztosítani kell az áramellátását – ilyenek például a kórházak, a rendőrség, a közlekedési infrastruktúra; és a jelek szerint az orosz titkosszolgálat telephelyei Moszkvában, a szentpétervári kémközpontok, a primorjei katonai egységek állomásai és a brijanszki határállomások is.

A moszkvai városháza honlapján közzétett 434 oldalas lista a jelentés szerint egy sor szigorúan titkos kormányzati létesítmény címét felsorolta, például az orosz fegyveres erők tisztjeinek és Vlagyimir Putyin orosz elnök titkosszolgálatának otthonait és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai létesítményeit is. Egyes létesítmények helye egyébként korábban sem volt titkos, de ilyen részletes és pontos adatbázis létéről eddig nem lehetett tudni – és főleg, nem lehetett hozzáférni.

A Dossier Center az összes moszkvai titkosszolgálati használatban levő ingatlanról utcaképeket és műholdképeket is közzétett. Ezek között vannak kisebb faházak, de hatalmas – többnyire kerítéssel és sövénnyel eltakart – kastélyok is. A városháza által közzétett lista a társasházak esetében például azt is jelöli, hogy pontosan melyik lakásokban élnek kémek. A listán egy olyan komplexum címe is szerepel, ahol az FSZB kutatói mérgező anyagok kifejlesztésén dolgoznak – például azon, amivel Alekszej Navalnijt is megmérgezték.

Arra a jelek szerint nincs általános szabvány, hogy hogy kell kinéznie a „speciális áramfogyasztókat” tartalmazó listáknak, de nemcsak a moszkvai és szentpétervári hivatalok listái tartalmaznak különleges információkat. A leningrádi régió adattára például a katonai egységek címe mellett a rendeltetetésüket is kifejti: főhadiszállás, laktanya, kommunikációs központ, lőszerraktár.

Az ukrán határmenti Brjanszki régióban az FSZB irodáinak összes címe és a határőrök telephelye is fel van sorolva, beleértve egy „ideiglenes támaszpontot” is Nekislitsa faluban – közvetlenül az ukrán határ mellett. Kamcsatka régióban viszont mintha jobban odafigyeltek volna az érzékeny adatok megőrzésére: itt a nyilvánosan hozzáférhető listában csak sorszámok szerepelnek címek nélkül.

Moldova nagy része (a szakadár Transznisztriát leszámítva) nem vásárol többé gázt az orosz Gazprom energiaipari óriáscégtől – közölte hétfőn Victor Parlicov moldovai energiaügyi miniszter.

A kisinyovi adminisztráció irányítása alatt áll az ország nagy része. Moldova 2022 decembere óta nem vásárol a Gazpromtól, de akkor még nem lehetett tudni, hogy a döntés végleges-e.

A jelek szerint az azóta eltelt időben az ország függetlenítette magát az orosz gáztól, Parlicov közölte, hogy az ország a Gazprom által kínáltnál kedvezőbb áron tudott gázt beszerezni európai szállítóktól.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Moldova továbbra is vásárol olyan, transznisztriai erőművekben termelt energiát, amelyek orosz gázzal működnek, a miniszter pedig nem utalt arra, hogy ez a jövőben megváltozna. Közvetlenül viszont nem fognak gázt venni az orosz óriáscégtől.

(Reuters)

Hétfőn életbe lép a rendelet, ami megtiltja az orosz rendszámú gépjárművek belépését Bulgáriába – jelentette be Anton Zlatanov, Bulgária határrendészeti főmegbízottja.

Az ország Litvániához, Lettországhoz, Észtországhoz, Lengyelországhoz, Finnországhoz és Norvégiához csatlakozva állítja meg a jövőben a határon az orosz rendszámú autókat.

A teherautókra vonatkozó tilalom már több hónapja érvényben van.

(Radio Free Europe)

Vasárnap reggel tíz órakor túlterheléses hekkertámadás érte a brit királyi család honlapját. Az oldal kilencven percen keresztül elérhetetlen volt – írja a Sky News.

A Killnet nevű orosz hekkercsoport a Telegramon vállalta a felelősséget a támadásért – független vizsgálat azonban egyelőre nem erősítette meg, hogy valóban a csoport állt-e mögötte.

A királyi család hivatalos eseményeiről beszámoló és a királyi család tagjainak hivatalos közleményeit közlő weboldal működése vasárnap délutánra teljesen helyreállt, bár a honlap látogatóinak igazolniuk kellett a hitelességüket. A hatóságok szerint a támadók nem fértek hozzá a weboldal tartalmához.

A hekkerek feltehetően azért célozták meg a honlapot, mert a brit királyi család tagjai – köztük III. Károly király – többször elítélték az orosz agressziót.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága megerősítette, hogy vasárnap ukrán dróntámadás ért egy repülőgép- és fegyvergyárat az oroszországi Szmolenszkben – írja az Ukrinform. Ukrajna csak a legritkább esetekben ismeri el, hogy köze lenne oroszországi dróntámadásokhoz.

„2023. október 1-jén a szmolenszki repülőgépgyárat ért csapás megzavarta a különböző típusú H–59-es rakéták gyártását” – írta a minisztérium. Az ukrán hírszerzés megerősített információi szerint négy drónból három eltalálta a célpontot, és jelentős károkat okozott a katonai létesítményben.

A szmolenszki repülőgépgyár az orosz állami Taktikai Rakétafegyverkezési Vállalathoz tartozik. A H–59-es rakéták hatótávolsága 280 kilométer, ez az egyik leggyakrabban bevetett orosz rakéta Ukrajnában.

Ukrán drónok sikeres csapást mértek egy szocsi helikopterbázisra is. Ukrán médiaértesülések szerint a támadás mögött szintén az ukrán katonai hírszerzés állhatott – írja a Pravda Ukrania.

Meglepetésszerű látogatásra érkeztek hétfőn az uniós külügyminiszterek Kijevbe. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a találkozó előtt arról beszélt, hogy ez egy történelmi látogatás, mert az Európai Unió Tanácsa először ül össze az EU területén kívül, „a jövőbeni határain belül”, ami „önmagában is egy üzenet”.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta: az informális ülésre nem azért jöttek, hogy konkrét döntéseket hozzanak, de magas szintű politikai párbeszédet kell tartaniuk Ukrajna további megsegítéséről.

„Minden kollégám azért érkezett”, hogy „kifejezze a saját és az Európai Unió elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett az orosz agresszióval szemben.”

Szijjártó nem ment

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál érdeklődtünk, hogy az ülésre kit küld a magyar kormány. Paczolay Máté szóvivő válaszul közölte, hogy Magyarországot Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviseli a tanácskozáson. (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel egy budapesti találkozóról posztolt Facebookra egy német vállalat képviselőivel.)

Paczolay Máté hozzátette: nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem külügyminiszteri szinten képviseli magát az ülésen. A hvg.hu úgy tudja, a lett, a lengyel és a svéd külügyminiszter maradt még távol, előbbi helyett valóban államtitkár van Kijevben. (Az Európai Unió Tanácsának ülésein előfordul, hogy miniszterek helyett alacsonyabb szinten képviselik magukat a tagállami szaktárcák, bár általában erre akkor van példa, ha a tárgyalt témának nincs külön minisztériuma.)

Bunford Zsolt helyettes államtitkár, az Információs Hivatal volt főigazgatójának neve egy októberi Direkt36-cikkben is előkerült. Abban, amiben azt mutatták be, hogyan manőverezett eddig az Orbán-kormány az orosz-ukrán háborúban és nézte be az orosz invázió lehetőségét. „A külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) akkori főigazgatója, Bunford Zsolt is egyértelműen megkérdőjelezte az amerikai szándékokat. Az egyik nemzetbiztonsági bizottsági ülésen elhangzottakat ismerő egyik forrás szerint Bunford a háború kitörése előtti időszakban azt állította, hogy Amerika »fake newsokat terjeszt a magyar nyilvánosságban arról, hogy Oroszország háborúzni akar«” – áll a cikkben.

Várhatóan az OTP-ről is szó lesz

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Politicónak elmondta, hogy a találkozónak kézzel fogható eredményeket kellene hoznia, és külön megemlítette az Európai Békekeretet. Az uniós tagállamok EU-n kívüli fegyverszállításait utólag térítő alap legutóbbi, 500 millió eurós részletének kifizetését Magyarország blokkolja. A kormány azt akarja, hogy Ukrajna cserébe szedje le a „háborús szponzorok” listájáról az OTP-t. (Korábban a 11. uniós szankciós csomag elfogadását is ehhez kötötte, de azt végül átengedte.)

Pénteken a listát összeállító Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség ideiglenesen felfüggesztette a magyar bankot a szankcióval nem járó felsorolásból. A szervezet további lépéseket vár ahhoz, hogy az OTP-t végleg eltávolítsa a listáról, de a magyar külügy sem volt elégedett, és nem tekinti lényegi változásnak az ideiglenes intézkedést. (Az ügyről bővebben itt írtunk.) Egy uniós tisztviselő előzetesen arról beszélt az Euractivnak, hogy „pozitív jeleket láttunk” az 500 millió eurós részletnél, ami „azt jelenti, hogy az ügy a következő hetekben megoldódhat”.

A dél-ukrajnai Herszon régiót ért orosz ágyúzásban az éjszaka folyamán legalább egy ember meghalt, hat pedig megsebesült, köztük két kisgyerek – közölte hétfőn a régió kormányzója a Telegramon.

Olekszandr Prokudin azt írta, az elmúlt 24 órában 71 támadást indítottak az orosz csapatok. Lakóépületeket, boltokat, és az egészségügyi- és közlekedési infrastruktúrát is támadták.

A légi és szárazföldi támadások közül húsz Herszon városát célozta. Az ukrán állami hírszolgáltató, a Suspilne az írja, az orosz csapatok egy drónról dobtak le robbanóanyagot egy kerületre, a tűzoltók egy édesanyát és három gyerekét – köztük egy négyhónapos csecsemőt – mentettek ki egy lakóépületből. Az anya, és két gyereke sérült meg (a korukat nem részletezték).

Kijev tavaly novemberben több hónapos megszállás után foglalta vissza Herszon régió egy részét, de az orosz csapatok a Dnyipro folyó túloldaláról továbbra is lövik a régió fővárosát és a környékbeli településeket.

(Guardian)

Jevgenyij Prigozsin fia, Pavel Prigozsin lépéseket tehetett, hogy ő vehesse át a Wagner zsoldoscsoport vezetését az apja halála után – írja a Sky News az Institute for The Study of War (ISW) jelentése alapján.

Az ISW a Wagnerhez köthető egyik fő Telegram-csatorna alapján azt írta, a fiatal Prigozsin tárgyalásokat folytatott az orosz nemzeti gárdával, a Roszgvargyijával arról, hogy a zsoldosszervezet ismét csatlakozna az ukrajnai harcokhoz. Az intézet értesülései szerint Pavel Prigozsin és az orosz nemzeti gárda közötti tárgyalások során Prigozsin ragaszkodott ahhoz, hogy a félkatonai csoport megtartsa a nevét, a szimbólumait, az ideológiáját és a parancsnokait is.

Ez azért is lenne érdekes fejlemény, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök Andrej Trosevet, a zsoldoscsoport volt parancsnokát karolta fel nyilvánosan, aki a védelmi minisztériumhoz szerződött, és múlt héten az elnökkel is tárgyalt a zsoldosok ukrajnai bevetéséről. A Wagner zsoldoscsapat sok veteránja ugyanakkor valószínűleg árulónak tartja ezért Trosevet. Számukra alternatíva lehet egy Prigozsin-féle utódlás, ami távol tartaná a zsoldoscsapatot a minisztériumtól. A Kremltől viszont nem, a Roszgvargyija ugyanis közvetlenül az elnöki adminisztrációnak van alárendelve.

Az továbbra sem világos, hogy a Kreml hogy képzeli el a Wagner és a kormány közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését – írja az ISW.

Az ISW szerint az orosz védelmi minisztériumnak mindenképpen biztosítania kellene a felszerelést és az ellátmányt egy nagy létszámú, újjáalakult erő számára a Roszgvargyija alatt is, mivel a nemzeti gárda nem rendelkezik akkora logisztikai infrastruktúrával, hogy ezt saját maga tegye meg.

A vezető nélkül maradt Wagner csoport bizonytalan jövőjéről ebben a cikkben írtunk részletesen szeptember elején.

A vasárnapi híreket itt tudják visszaolvasni.

A haditengerészeti légierő kulcsfontosságú Oroszország számára a Fekete-tengeren, ugyanis Oroszország egyre gyakrabban választja a harci repülőgépeket a Fekete-tenger feletti hatalmának érvényesítésére – írja a brit védelmi minisztérium legutóbbi hírszerzési tájékoztatójában.

A Védelmi Minisztérium szerint az orosz fekete-temgeri flotta több tevékenységét az oroszországi Novorosszijszkba helyezik át „a krími Szevasztopolban lévő fekete-tengeri főhadiszállását fenyegető fenyegetések” miatt.

Nincsenek aktuális tervek arra, hogy katonai kiképzőket küldjenek Ukrajába – nagyjából ezzel cáfolta Rishi Sunak brit miniszterelnök Grant Shapps védelmi miniszter médiában keringő, ezt alátámasztó kijelentését. Shapps-szal néhány órával Sunak nyilatkozata előtt jelent meg egy interjú a Sunday Telegraph-ban, ahol a védelmi miniszter azt mondta, hogy szerinte különöse az ország nyugati részén nyílik lehetőség arra, hogy odavigyenek dolgokat – nemcsak képzést, hanem akár az Egyesült Királyság védelmi intézményét is.

Sunak erre reagálva a Konzervatív Párt manchesteri éves konferenciájának kezdetén újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „A védelmi miniszter azt mondta, hogy egy napon a jövőben talán lehetséges lesz, hogy a kiképzés egy részét Ukrajnában végezzük. De ez hosszú távra szól, nem pedig itt és most. (…) nincsenek olyan brit katonák, akiket harcolni küldenének a jelenlegi konfliktusba”. (Guardian)

• Az ukrán fegyveres erők szerint szombaton 120 ukrán települést támadtak az oroszok.
• Biden Ukrajna segélyezésének folytatását sürgette az amerikai kongresszusban.
• Oroszország jövőre a sokszorosára növelné a védelmi kiadásait.
• Lopott rakétákat talált a rendőrség egy Kijevhez közeli garázsban.
• A britek csapatokat küldenének Ukrajnába, hogy segítsenek a katonák kiképzésében.
• Zelenszkij szerint bővíteni és lokalizálni kell az ukrán védelmi ipart.
• Oroszország harci repülők sziluettjét festhette fel egy légibázis aszfaltjára.
• A Smer véget vetne az ukrajnai fegyverszállításnak.
• 113 orosz katonát lőhetett le Bahmut szelleme.