Musk szerint tavaly megakadályozott egy „mini Pearl Harbort” a krími partoknál

Elon Musk megerősítette, hogy tavaly megakadályozott egy ukrán támadást a Krím félszigetnél, ami „elsüllyesztette volna az ott állomásozó orosz flotta nagy részét”.

Csütörtökön jelentek meg részletek Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiájából, ami szeptember 12-én fog megjelenni. Ebben a szerző több forrásból szerzett értesülésekre hivatkozva azt állította, a SpaceX vezérigazgatója tavaly (az időpontot nem határozta meg pontosabban) titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen.

Musk az X-en (korábban Twitter) megerősítette, hogy beleavatkozott a hadművelet végrehajtásába, de pontosította a könyvben leírtakat: állítása szerint a Starlink hálózat alapból nem volt aktiválva a Krím felett, „a kormányhatóságok sürgős kérése volt, hogy aktiváljuk egészen Szevasztopolig”. A kikötőváros a Krím félsziget délnyugati partján található, a fekete-tengeri orosz flotta támaszpontja.

Musk szerint a „nyilvánvaló szándék az volt, hogy elsüllyesszék az ott horgonyzó orosz flotta nagy részét”.

„Ha beleegyeztem volna a kérésükbe, akkor a SpaceX kifejezetten bűnrészes lett volna egy súlyos háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában.”

Isaacson a könyvében azt írta, a robbanóanyaggal felszerelt ukrán tenger alatti drónok megközelítették az orosz flottát, amikor elvesztették a kapcsolatot, és a partra sodródtak. Isaacson szerint az ukrán tisztviselők „könyörögtek Musknak, hogy kapcsolja vissza a Starlinket”, aki erre nem volt hajlandó, állítólag azért, mert attól tartott, Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével torolná meg az akciót, ami valóban a háború súlyos eszkalációját jelentette volna. Musk állítólag azt válaszolta az ukrán kérésre, hogy a támadással az ukrán sereg szerinte „túl messzire megy, és stratégiai vereséget idéz elő”.

Isaacson szerint Musk vezető orosz tisztviselőkkel folytatott beszélgetései után juthatott erre a következtetésre, és „mini Pearl Harbor”-nak titulálta a meghiúsuló támadást.

Ez már csak azért sem a valóságtól elrugaszkodott állítás, mert Musk korábban többször is utalt arra – a nyilvánosság előtt is –, hogy nemcsak az amerikai és ukrán katonai vezetéssel, de az orosszal is tartja a kapcsolatot, sőt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is rendszeresen beszél telefonon – ez nyilvánvaló okokból megrémítette az ukrán katonai vezetést, hiszen a Starlink révén a SpaceX kritikus stratégiai információkhoz juthatott. Colin Kahlnak, az amerikai védelmi minisztérium vezetőjének egy alkalommal azt is mondta Musk, „látja maga előtt a laptopján, hogy a Starlink-használat alapján mikor mi történik a csatamezőn”.

A fenti eset is jól mutatja, milyen különleges pozícióban találta magát Musk az ukrajnai háborúban. Arról, hogy hogyan került a messiáskomplexusos, csapongó milliárdos abba a helyzetbe, hogy akár egy gombnyomással megbéníthatja az ukrán honvédelmet, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Excentrikus milliárdos kezében az ukrán honvédelem

Amikor 2022 februárjában Oroszország lerohanta Ukrajnát, azonnal elkezdték támadni a kritikus infrastruktúrát, beleértve az internetet is. Ekkor Musk néhány órán belül bejelentette, hogy elérhető Ukrajnában a Starlink nevű privát műholdas internetszolgáltatása, és küldi a használatához szükséges terminálokat. Ezért, mint később kiderült, 3 millió dollárt kapott az Egyesült Államoktól.

Annak viszont nem örült, hogy hadászati célra használják a technológiáját, ezért kezdte nyilvánosan pedzegetni már tavaly ősszel, hogy az oroszoknak és az ukránoknak tárgyalóasztalhoz kellene ülniük. Még saját béketervvel is előállt, ami szerint új népszavazásokat kell kiírni, hogy átszabják Ukrajna határait, és a Krímet orosz területként írta le.

Azóta előfordult pár érdekes eset, tavaly október 28-án például Dmitrij Medvegyev a Twitteren szólította fel Muskot, hogy kapcsolja le a Starlinket, egy héttel később a déli fronton harcoló ukrán katonák hirtelen azzal szembesültek, hogy nincs internet. Idén februárban aztán megint korlátozták az ukrán hadsereg Starlink-elérését, mert a SpaceX szerint nem kommunikációra, hanem drónok irányítására használták. A Pentagon végül júniusban kötött szerződést a SpaceX-szel, megvásárolták a Starlink szolgáltatását Ukrajnának.

Szakértők szerint a Starlink műholdas internete kulcsfontosságú a háború kimenetelével kapcsolatban, az ukrán egységek eddig folyamatosan előnyben voltak az oroszokhoz képest csak azzal, hogy mindig volt internethozzáférésük. A Starlink jelentősége továbbra sem csökken. Szeptember elején az Egyesült Államok és Ukrajna is azt állította, hogy orosz hekkerek vették célba az ukrán parancsnokok harctéri kommunikációját. Az oroszok rosszindulatú kódját az ukránok szerint a Starlink műholdakra küldött adatok lehallgatására tervezték.