Vlagyimir Putyin: A „páratlan külső nyomás” ellenére stabilizálódott az orosz gazdaság

Meghalt a háborúban egy nagyszőlősi katona, Budai József – írja a Kárpátaljai Igaz Szó. A lap szerint a férfi a neve alapján magyar lehetett, vagy voltak magyar felmenői. A halálhírt Mihajlo Roman, a kárpátaljai katonákat támogató szervezet helyi koordinátora jelentette be a Facebookon.

A bejegyzésből nem derül ki, hogy Budai miben vagy hol halhatott meg, csak annyi, hogy 1975-ben született.

Budai a harmadik nagyszőlősi magyar áldozata az orosz inváziónak. 2022 márciusában Méhes Valerij, 2022 áprilisában pedig Romanov Jaroszláv esett el. Ungáron nemrég temették el Pirigyi Istvánt és Paulik Norbertet. A lap szerint eddig már majdnem harminc beazonosított kárpátaljai magyar áldozata van a háborúnak, és a becslések szerint közel 400 kárpátaljai magyar szolgál az ukrán hadseregben.

Az ENSZ Oroszországgal foglalkozó egyik szakértője szerint az országban tavaly óta legalább 295 ember ellen emeltek vádat vagy hoztak ítéletet álhírterjesztés, illetve a hadsereg hitelének rontása címén – írja az MTI.

Oroszországban „minden háborúellenes megnyilvánulás tilos” – írta Genfben hétfőn közzétett jelentésében a bolgár Mariana Kacarova, aki tavaly óta az oroszországi emberi jogok helyzetének vizsgálatával megbízott különleges jelentéstevő a világszervezetben.

A jelentéstevő azt mondta, hogy nem kapott oroszországi beutazási engedélyt, és az orosz hatóságok sem működtek vele együtt. Ennek ellenére mintegy hatvan orosz és nemzetközi emberi jogi szervezettel került kapcsolatba, és majdnem száz jelentést kapott áldozatoktól és emberi jogi aktivistáktól.

„Az emberi jogok helyzete jelentősen romlott az Oroszországi Föderációban az ukrajnai invázió 2022. februári kezdete óta”

– állapította meg.

A jelentés szerint az elmúlt négy évben törvény útján korlátozásokat vezettek be a szólás- és a gyülekezési szabadság területén, továbbá az LMBTQ-közösség jogaiban is.

Kacarova idézte a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) szervezet adatait is, amik szerint 2000 óta negyvenhárom újságírót gyilkoltak meg Oroszországban, közöttük vannak azok is, akiknek a haláláról az észak-kaukázusi térségből érkeztek jelentések. A jelentéstevő szerint tavaly óta legkevesebb 38 vádat emeltek újságírók ellen a sajtószabadságot korlátozó vitatott törvények alapján.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a „páratlan külső nyomás” ellenére stabilizálódott az orosz gazdaság – írja a Sky News. Putyin ezt egy, a szövetségi költségvetésről szóló találkozón jelentette ki. Azt mondta, hogy a GDP elérte a 2021-es szintet.

Jelenleg 11 olyan EU-s szankciós csomag van életben, amik az orosz gazdaságot vagy annak szereplőit célozzák, és az USA is több hasonló korlátozást vetett ki. Ezeket a szénhidrogén-bevételükkel tudták ellensúlyozni, de azok pont a szankciók miatt visszaesnek, hiszen az eladott volumen és az árak is lefelé tartanak.

Ahogy nemrég írtuk, az oroszok elég szegények, gyengén integráltak a fejlett iparba, és a tetejébe hosszú távon nagyon kicsinálták gazdaságukat a háborúval. Megszűntek a természetes (kiépített) energiakereskedelmi kapcsolataik, a potenciális vevők – még azok is, akik politikai alapon nem olyan ellenségesek is velük, kínaiak, törökök, indiaiak – pedig kihasználják ezt az egészet.

Hétfőn megérkezett a Vatikánba az új orosz nagykövet, Ferenc pápával is találkozott – írja a Guardian. Ivan Szoltanovszkij 68 éves karrierdiplomata azt mondta, hogy a pápa megjegyezte, hogy szívesen találkozna újra Kirill pátriárkával, az ortodox egyház vezetőjével.

A nagykövet szerint Ferenc pápa azt is mondta, hogy továbbra is folytatni fogja az Ukrajnát célzó humanitárius kezdeményezéseit, és továbbra is örülne, ha a felek békét kötnének.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár kitüntetést kapott Kirill pátriárkától – jelentette be a politikus a Facebookon. A kép alapján arról a „Dicsőség és becsület” érdemrendről van szó, amit a nyáron Orbán Viktor és egy éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megkapott az orosz egyházfőtől.

„Nagyon megtisztelő Őszentsége, Kirill ortodox pátriárka elismerése!
Azonban ezt minden magyar ember kapta, aki segítette az ortodoxiát és a békét támogatja!”

– írta Soltész.

Az államtitkár a Magyar Ortodox Egyházmegye oldal szerint szeptember elején találkozott Hilarion Budapest-magyarországi metropolitával. Templomépítésekről és más, „közös érdekű kérdésekről tárgyaltak”, és a beszélgetés végén Hilarion felköszöntötte Soltészt, akinek előző nap volt születésnapja, és ajándékot is adott.

Ahogy a kiosztott kitüntetésekből látszik, a magyar kormány jóban van a volt KGB-s, ukrajnai inváziópárti, Putyint lelkesen támogató pátriárkával. 2022 májusában a kormány a hatodik EU-s szankciós csomag vétójával fenyegetett, ha abból nem kerülnek ki a Kirillre vonatkozó büntetőintézkedések. A pátriárkáról itt írtunk bővebben.

Ebben a szakaszban semmit sem tudnak mondani az egyoldalú magyar-lengyel-szlovák agrárimporttiltásokról, elemzik a helyzetet, jelentette ki hétfőn az Európai Bizottság szóvivője. Miriam Garcia Ferrert arról kérdezték, mit tesz az uniós testület, miután a három tagállam számos ukrán mezőgazdasági terméket kitiltott a piacáról. A magyar mellett a hamarosan parlamenti választás előtt álló szlovák és lengyel kormány azután döntött a korlátozásról, hogy szeptember 15-én lejárt egy nekik, valamint Bulgáriának és Romániának adott kivétel, amivel az Európai Bizottság csak az átmenő forgalmat engedélyezte négyféle ukrán terméknél. Az áprilisban adott ideiglenes haladékkal a testület gyakorlatilag korábbi, egyoldalú korlátozások egy részét legalizálta. (Az ügyről és előzményeiről bővebben itt írtunk.)

Miriam Garcia Ferrer elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok elemzése, valamint az Ukrajnával és az öt érintett uniós taggal múködő egyeztetési platform kilenc találkozója alapján döntöttek úgy, hogy nincs szükség a korlátozás meghosszabbítására. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért és kereskedelemért felelős szóvivője a testület napi sajtótájékoztatóján közölte: Ukrajna harminc napon belül bemutat egy intézkedéscsomagot, hogy ne ragadjon az uniós szomszédainál túl sok gabona, de már ma délután javaslatokat tesz le az egyeztetési platform asztalára.

A szóvivőnek felidézték, hogy áprilisban, az első egyoldalú kitiltások idején kijelentette: a kereskedelempolitika uniós hatáskör, így nem lehet egyoldalú lépéseket tenni. Miriam Garcia Ferrer erre csak a korábbi mondata első felét ismételte el. A Szabad Európa magyar tudósítója a lehetséges kötelezettségszegési eljárásokról kérdezte (ilyeneket az uniós jog megsértésekor indíthat az Európai Bizottság). A szóvivő erre sem volt hajlandó konkrétumot mondani.

Közben Bóka János EU-ügyi miniszter Brüsszelben „nyílt és őszinte párbeszédet” folytatott „az ukrán gabona európai piacokra gyakorolt hatásáról” Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztossal, akinek bemutatta a 2024-es magyar EU Tanács-elnökség prioritásait.

Az ukrán kormány hétfőn hat védelmi miniszterhelyettes elbocsátásáról döntött, miután a hónap elején Olekszij Reznyikov védelmi miniszter helyére is új embert neveztek ki, írja a Guardian. A kormány nem indokolta az elbocsátásokat. A tisztségükből eltávolítottak között volt Hanna Maljar is, aki gyakran adott ki nyilvános tájékoztatást a háborúról.

A Reuters jelentése szerint Maljar, aki háborús bűnökkel foglalkozó jogász, 2021 óta volt védelmi miniszterhelyettes, és legutóbbi jelentése az ukrajnai háborúról hétfő reggel jelent meg. A múlt héten bírálták őt, miután először arról számolt be, hogy az ukránok visszafoglaltak egy keleti falut az orosztól, de később azt mondta: a jelentése pontatlan volt, és a falu körül még mindig harcok vannak.

Az előző védelmi miniszter menesztése valószínűleg nem bizalomhiány miatt történt, annak ellenére, hogy korrupciós vizsgálatok is folyamatban vannak a hadsereg beszerzéseinek árazása miatt. Úgy tűnik, Reznyikov közvetlenül nem érintett az ügyekben, inkább politikai felelősségvállalásról van szó. A menesztett védelmi miniszter helyére Rusztem Umerov került. A 35 éves férfi Üzbegisztánban született, miután Sztálin 1944-ben a németekkel való kollaborációra hivatkozva Közép-Ázsiába deportálta a náci Németországtól visszafoglalt Krím félsziget krími tatár lakosságát, akik csak a '80-as évek végétől térhettek vissza, ahogyan tette Umarov családja is. A leendő védelmi miniszter személye így Moszkvának is üzenet.

Drónt találtak ráerősített 82 milliméteres aknagránáttal a Fekete-tenger partján, Bulgáriában, Tyulenovo üdülőhely térségében – jelentette a bolgár rádió. A bolgár védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy különleges egységet küldött a helyszínre, hogy hatástalanítsa a drónra szerelt aknát, amelyre vasárnap este bukkantak a tengerpart közelében húzódó a sziklákon. Nem tudni, hogy a drón a levegőből esett le, vagy a tenger sodorta partra.

Tyulenovo a román határtól 70 kilométerre délre fekszik, a Krím félszigettel szemközti fekete-tengeri partvidéken. Marian Zsecsev, a Tyulenovót magában foglaló Sabla város polgármestere a bolgár Nova TV-nek azt mondta, hogy vasárnap éjjel, röviddel 22 óra után, lakosoktól kapták a jelzést a drónról a 112-es rendőrségi hívószámon.

A rendőrség lezárta a területet, a közeli szálloda mintegy 30 vendégét evakuálta, és megtiltotta az éttermek és teraszok látogatását. A Nova.bg internetes oldal szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a drón 3-3,5 méter hosszú volt, és egy tartály volt ráerősítve az aknagránáttal. A tűzszerészek a gránátot a helyszínen ellenőrzött módon felrobbantották.

„Minden bizonnyal feltételezhetjük, hogy a drón összefüggésben van azzal a háborúval, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen. Ez a háború elkerülhetetlenül a biztonságunkat fenyegető növekvő kockázatokkal jár” – mondta újságíróknak Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter. Tagarev nem adott részletesebb tájékoztatást arról, hogy honnan került a drón a bolgár partokhoz.

(MTI, Reuters)

Ukrajna beperli Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, mert saját hatáskörben meghosszabbították az ukrán gabona behozatali tilalmát – jelentette be a Politico hírlevelének adott interjúban Tarasz Kacska, gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettes, szúrta ki a Hvg.

„Fontos bebizonyítani, hogy ezek az intézkedések jogilag helytelenek, ezért holnap megkezdjük a jogi eljárást” – mondta a képviselő vasárnap este. Szerinte a három ország szembenállása nem csak az Európai Unió ügye, hanem felveti azt is, vajon a nemzetközi kereskedelmi partnerek bízhatnak-e abban, hogy Brüsszel az egész EU nevében beszél. Kacska szerint Magyarország döntése pusztán politikai nyilatkozat, a lengyel behozatali tilalom azonban súlyos következményekkel járhat az ukrán exportra. Ezért Kijev azt is kilátásba helyezte, hogy ha Varsó nem vonja vissza a döntését, akkor ők is megtiltják a lengyel gyümölcsök és zöldségek behozatalát Ukrajnába. A pert a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) kezdeményezik majd.

Nagy István agrárminiszter pénteki közleménye szerint a Magyarországon érvényes, kiterjesztett behozatali tilalom többek között az Ukrajnából származó gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is vonatkozik, ugyanakkor hazánk továbbra sem tiltja az ukrán termékek magyar területen történő átszállítását. A tranzitszállítmányokat a hatóságok, az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és Magyarország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját, fogalmazott a miniszter.

Az Európai Unió májusban engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának –, hogy megtiltsa az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védje a helyi gazdákat. A Bizottság végül azért döntött a tilalom feloldása mellett, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban.

A gabonavita hátteréről és előzményeiről itt írtunk részletesebben.

Kína külügyminisztere, Vang Ji hétfőtől csütörtökig Oroszországba utazik a „kínai-orosz stratégiai biztonsági konzultációk 18. fordulójára” Nyikolaj Patrusev, a moszkvai biztonsági tanács titkára meghívására – közölte a külügyminisztérium, írja a Guardian.

A moszkvai külügyminisztérium korábban azt mondta: Vang találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is, és a tervek szerint „a nemzetközi együttműködés megerősítésére összpontosítanak”.

A beszélgetésen várhatóan az orosz-ukrán háborúról, valamint az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitásáról és biztonságáról is szó lesz.

Kína az orosz-ukrán háborúban igyekezett úgy viselkedni, hogy semlegesnek tűnjön. 12 pontos béketervéről, melynek első pontja szerint minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani itt olvashatnak.

Ukrajna visszafoglalta a Bahmut melletti stratégiailag fontos Kliscsivka falut – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, írja a Guardian.

„Ma különösen azokat a katonákat szeretném említeni, akik lépésről lépésre visszaszerzik Ukrajna tulajdonát, éppen Bahmut környékén” – mondta Zelenszkij vasárnap esti videóbeszédében.

„Kliscsivkát megtisztították az oroszoktól” – mondta korábban Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka. Ilija Jevlas, a keleti ukrán csapatok szóvivője elmondta, hogy a csata „jelentős károkat” okozott az orosz erőknek.

A települést Oroszország januárban szállta meg. Az ukrán hadsereg pénteken azt közölte, visszafoglalták a szintén Bahmut közelében lévő, attól délre fekvő Andrijivkát is: ezt egy nappal később Oroszország tagadta.

Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon arról is beszámolt, hogy hétfőre az ukrán hadsereg több dróntámadást is indított Oroszország ellen. Az orosz erők a Krím félsziget keleti részében, a Moszkva megyei Isztrai és Domogyedovói járásban, Moszkva környékén, valamint a délnyugat-oroszországi Belgorod és Voronyezs megyékben fogtak el drónokat. Az orosz védelmi tárca arról is beszámolt, hogy rakétatalálat ért az északkelet-ukrajnai Harkivban egy ukrán hadiüzemet, írja az MTI.

• Véget ért Kim Dzsongun oroszországi látogatása, az észak-koreai diktátor öt napot töltött az országban, többek közt Putyinnal tárgyalt.
• Mosolyogva javasol sportot és sétál Ramzan Kadirov csecsen elnök, Putyin legszorosabb szövetségese a vasárnap megosztott videókon. A bejegyzés azért születhetett, mert néhány napja az ukrán titkosszolgálat jelentése arról számolt be, hogy Kadirovot mesterséges kómában tartják.
• A Vöröskereszt megerősítette, hogy Herszon korábbi polgármestere, Igor Kolihajev orosz fogságban van, több mint egy éve semmit nem tudni róla.
• Ukrajna aztán állítja, az ukrán hadsereg átvette az irányítást a Bahmut melletti Kliscsivka település felett.
• Az ukrán légierő szerint drón- és rakétatámadást indított Oroszország vasárnap kora reggel Ukrajna ellen. A támadás elsősorban Odessza régió déli részeit célozták, és eltaláltak mezőgazdasági létesítményt is.
• Az orosz hatóságok szerint az ukránok Krímet és Moszkvát támadták drónokkal. Legalább hat drónt lőttek le a Krím félsziget partjainál, két másikat pedig a fővárosi régió felett.
• Tíznapos tárgyalás kezdődik hétfőn az orosz-ukrán háború ügyében a hágai Nemzetközi Bíróságon. Azt próbálják megállapítani, hogy az ügy egyáltalán a Nemzetközi Bíróság hatáskörébe tartozik-e vagy sem.
• Vasárnap este erőteljes robbanások hallatszottak az oroszok által megszállt Szevasztopolban, lezárták a helyi hatóságok a krími hídhoz vezető utat is.
• Donald Trump azt ígéri, megválasztása esetén véget vet a háborúnak. „Nem tehetünk mást, mint örülünk ennek” – reagált Putyin a volt amerikai elnök szavaira.

A háború vasárnapi híreit itt tudja elolvasni.