
Az egész nyugati szórakoztatóipart leforrázta, miután Donald Trump amerikai elnök kiírta, hogy 100 százalékos vámmal sújtaná az Egyesült Államokon kívül gyártott filmeket. Ahogy ez Trump mostani elnöksége alatt annyira jellemző, a részletekről egyáltalán nem lehetett tudni semmit, az egészet a saját közösségi oldalán jelentette be egészen drámai hangnemben. Ettől még fontos, hogy ha Trump tényleg durva vámokkal próbálja visszacsalogatni Amerikába a filmgyártást, azzal rengeteg ország nagyon rosszul jár, köztük Magyarország is.
„Az amerikai filmipar nagyon gyorsan haldoklik. Más országok mindenféle ösztönzőket kínálnak, hogy a filmeseket és a stúdiókat elcsábítsák az Egyesült Államokból”
– ezt írta Trump a Truth Socialön. „Felhatalmazom a Kereskedelmi Minisztériumot, hogy azonnal kezdjék meg a folyamatát annak, hogy 100 százalékos vámot vezessünk be az országunkba érkező összes külföldön gyártott filmre” – írta.
A Fehér Ház később jelezte, hogy Trump posztja ellenére végleges döntés még nincs az ügyben. Úgy fogalmaztak, hogy minden lehetőséget megvizsgálnak, hogy Trump utasításának megfelelően megvédjék az ország gazdaságát, miközben Hollywoodot is újra naggyá teszik. Trump aztán azt mondta újságíróknak, hogy találkozni fog az amerikai filmipar képviselőivel, hogy megbeszélje velük a tervét, és biztosra menjen, hogy elégedettek vele, mert minden a munkahelyekről szól.
Ugyan számos helyen bele lehet kötni az amerikai elnökre jellemző csúsztatásokba és ferdítésekbe, de abban igazat ír, hogy más országok valóban évek óta mindenféle adóösztönzőkkel csalogatják magukhoz az amerikai filmgyártást.
Ilyen például Magyarország is, ahol Andy Vajna kormányzati felbukkanásának idején kezdett fellendülni a nemzetközi filmgyártás. Ez odáig jutott, hogy már a kormány gazdasági hátországát jelentő cégek is elkezdtek hatalmas filmstúdiókat építeni, mint a pár éve a NER-hez került, számos kormányzati projektben (Raktárkoncertek, Puskás Aréna, tűzijáték) érdekelt Visual Europe Group, akik Fóton építették fel „Kelet-Közép-Európa legnagyobb virtuális filmstúdióját”.
És Magyarország tényleg elképesztően népszerű forgatási és gyártási helyszín, hiszen a 2010-es évek eleje óta egyre több nyugati produkciót készítenek nálunk, legyen az film, tévésorozat vagy animáció videójátékokhoz. Ez elképesztően jó hatással volt a magyar filmes háttériparra.
Ahogy a Guardian vagy a New York Times is írja, egyelőre tényleg semmit nem lehet tudni Trump bejelentéséről, és a világon a filmesek és gyártócégek egyelőre nem igazán tudtak mást csinálni, csak széttárni a kezeiket, és várni, hogy az amerikai elnök pontosan mit is akar most. Ugyanis a 100 százalékos vám külföldön készült filmekre annyira tág megfogalmazás, amit egyszerűen lehetetlen önmagában értelmezni.
- Külföldön készült filmnek számít olyan is, amelynek csak bizonyos részei készültek más országban?
- Ez csak a mozifilmekre vonatkozik, vagy tévésorozatokra és más streaminges tartalmakra is?
- Mi számít egyáltalán külföldi gyártásnak? Ha bizonyos számítógépes utómunkákat más országban csinálnak, az már külföldi gyártásnak minősül?
- Meg úgy általában, mégis mit vámolnak majd? Az amerikai forgalmazást? Az amerikai munkavállalók fizetéseit? A logisztikát, ami szükséges a külföldi gyártáshoz?
Amíg Trump kitalálja, hogy pontosan mire is gondolt, addig a világ számos országában pániküzemmódba kapcsoltak az iparági szereplők. Ausztráliában – Magyarországhoz hasonlóan – nagyon vonzó adókedvezményeket kapnak a filmes produkciók, ezért jó ideje egyre több kifejezetten drága projekt készül ott, mint például A majmok bolygója-filmek, a Thor 3 vagy a Mad Max-filmek. A helyszínbérléssel és helyszíni forgatással kapcsolatos költségek 30 százalékát állja az ausztrál állam, de adókedvezményt kapnak az utómunkákra és más kiegészítő tevékenységekre is, hogy így tegyék még vonzóbbá magukat.
Ha valóban életbe lépnek, Trump új vámjai ezeknek a kedvezményeknek tehetnek keresztbe, és Tony Burke, az ausztrál művészeti miniszter már el is mondta, hogy minden kétséget kizáróan ki fognak állni az ausztrál filmgyártás mellett, bármi is történjen. Ez nem véletlen, ugyanis a 2023-as és 2024-es évben összesen 1,7 milliárd ausztrál dollárt költöttek el mozgóképes gyártásra az országban, ami közel 400 milliárd forintot jelent. Ennek csaknem a fele (kb. 770 millió ausztrál dollár) ment el külföldi filmek és sorozatok gyártására.
Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a gyakorlatban mit jelentene, ha Trump végül valóban durván megvámolja a külföldi gyártású filmeket.
Nincs munka Hollywoodban
Ahogy számos vámokkal kapcsolatos bejelentést, úgy a mostanit is érdemes óvatosan kezelni, hiszen látni, hogy Trump egyik pillanatról a másikra tesz 180 fokos fordulatot bizonyos döntéseknél, és egyáltalán nem biztos, hogy ha hétfőn azt mondja, hogy minden filmet megvámolnak, akkor kedden nem fogja a teljes ellentétét állítani, vagy éppen ilyen-olyan egyéni kedvezményeket adni neki szimpatikus országok kormányainak. Erre a Fehér Ház és Trump óvatosabb későbbi nyilatkozatai is utalnak.
Ettől még az egy valós probléma, hogy az amerikai filmgyártást eléggé megtépázták az elmúlt évek, amiről ugyanúgy tehet a Covid miatti páréves leállás, a streamingrobbanást követő konszolidáció, az író- és színészsztrájkok, az amerikai infláció, az Ukrajna orosz inváziója miatt megugrott energiaárak vagy általában a mozik hanyatlása. Trump állítása, miszerint Hollywood haldoklik és nemzetbiztonsági fenyegetés éri a sok külföldön gyártott produkció miatt, egyértelmű túlzás, de közel sem alaptalan.
„Tény, hogy nagyon kevés a munka Los Angelesben, ősszel mikor kint voltunk, már az volt a narratíva, hogy fel fognak bomlani a szakszervezetek, mert az amerikai stábok inkább elvállalnának áron alul bármit, csak tudjanak otthon dolgozni”
– mesélte nekünk egy hazai filmgyártásban dolgozó forrásunk.
A helyzet annyira nem jó, hogy a New York Times szerint az elmúlt három évben 18 ezer filmes munkahely szűnt meg, ezeknek a nagy része pedig pont Kaliforniában, ahol Los Angeles is fekszik. Ráadásul pont a szakmai középosztály munkái tűntek el, mint a fénytechnikusok, sminkesek, cateringesek és más kiegészítő vagy technikai feladatok. Nem véletlenül mondta azt egy filmes szakszervezet alelnöke egy hónapja az újságnak, hogy Kalifornia hamarosan az autóipar hanyatlása miatt kvázi összeomló Detroit sorsára juthat, ha ez a tendencia folytatódik az iparágban. Ráadásul további adóemeléseket terveznek Kaliforniában, ami csak súlyosbítja a helyzetet a legutóbbi erdőtűzek miatt is bajba jutott iparágban. Arról nem is beszélve, hogy a 2010-es évekhez képest 40 százalékkal csökkent a filmes- vagy tévés produkciók gyártása az Egyesült Államokban.
Trump a beiktatása után nem sokkal nem véletlenül posztolt arról, hogy három különleges nagykövetet nevez ki, akiknek az lesz a dolguk, hogy újra megtalálják Hollywood egykori fényét, ami külföldi országok miatt nem világít már úgy, mint régen. Ez a három ember természetesen Trump három hangos támogatója: az antiszemita megjegyzései miatt egy időre Hollywoodból kiutált Mel Gibson, Sylvester Stallone és Jon Voight.
Egyedül Voightról hallani, hogy a háttérben leüléseket kezdeményezett a szakszervezetekkel, a másik két színészről nem tudni semmit. Voight az előtt is pont találkozott Trumppal, hogy az elnök kiírta a 100 százalékos vámokról a posztját, de a források arról nem tudnak, hogy ilyen tervről beszélt volna vele. Érdekesség egyébként, hogy Gibson legutóbb pont Magyarországon forgatta a John Wick-filmekhez készült tévésorozatot, az A Continental: John Wick világából című produkciót – főleg költséghatékonysági okokból.
Krízisponthoz közeledő magyar filmgyártás
A nyugati beszámolókban külön kiemelik a filmgyártásnak mindenféle adókönnyítéssel kedvező országokat, így rendre Magyarországot is, ahol egy produkció teljes gyártási költségének a 30 százalékát is vissza lehet igényelni a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Filmirodától. Mondani sem kell, hogy ez hatalmas segítség a gyártóknak, ráadásul Magyarország mellett szól, hogy itt kifejezetten jó szakemberek dolgoznak a háttérben, akik olcsóbbak, mint a nyugati kollégáik. A földrajzi és történelmi helyzetünk – illetve az egyre épülő filmstúdiók – miatt pedig bármilyen produkciót lehet itt forgatni a sci-fitől a hidegháborús kémthrilleren át történelmi filmekig.
2010 óta olyan nagy költségvetésű mozifilmeket gyártottak teljesen vagy részben nálunk, mint a Die Hard 5, a Dűne 2, a Szárnyas fejvadász 2049, a Z világháború, a Mentőexpedíció, A brutalista, az Alien: Romulus vagy a legutóbbi Amerika Kapitány-film, de a nagy sorozatgyártók is gyakran megfordulnak itt a Netflixtől (Vaják, Árnyék és csont, Russian Doll, A korona) a Paramounton (Continental, Halo, Az elmeorvos), át a Disney-ig (Titkos invázió), az Amazonig (Jack Ryan) vagy az HBO-ig (A farkas gyermekei). És ezek főleg a drága, nagy költségvetésű, amerikai produkciók, ahol bizony mind élnek a kedvező magyar adózási feltételekkel. Amikor a Dűne 2 teljes gyártási költsége a Nemzeti Filmiroda adatbázisa alapján 46 milliárd forint, akkor bizony elég jól jön, ha ebből 15 milliárdot utólag visszakapnak a gyártók.

A lehetséges következmények és fejlemények miatt kerestük Balika Gergőt, az egyik legnagyobb hazai gyártó, a Mid Atlantic Films producerét is, aki négy éve még arról beszélt nekünk, hogyan lehet Magyarország globálisan is élvonalban filmes bérgyártásban. „Ez egy nagyon vad és kezdetleges közlemény, ami rengeteg kérdést vet fel. Nem tudjuk mi lesz a vám alapja, mert jelen pillanatban a külföldi gyártású filmek bemutatását nem terheli vám az Egyesült Államokban.
Ez nem egy autó, nem egy termék, aminek van egy fix gyártása, meg ára, tehát nagy kérdés, hogy ez a mozijegyekre vonatkozik-e, vagy pedig a streamingelőfizetésekre, utóbbiról szintén nem sejteni, hogy érintik-e. Azt sem tudni, hogy a stúdiók oldaláról várják-e a vám megfizetését, hogy a produkciók költségvetését terhelné a száz százalékos vám, vagy pedig a nézői oldalon csapódna le jegyárakban” – mondta Balika.
„Minden külföldön gyártott produkcióban egy nagyon nagy részben amerikai kifizetés történik, tehát a színészek, rendezők, és utómunkán dolgozó filmesek pénze továbbra is Amerikában költődik el, ezért sem érthető az új rendelet pedzegetése. Minden nagy produkciónak publikus a költségvetése, ehhez hozzátartozik a terepszemle, forgatókönyvfejlesztés, és marketingköltség, utóbbinak szintén elég nagy része költődik el Amerikában, tehát azt sem kéne vám alá vonni, hiszen amerikai költésnek számít. Mi inkább olyan filmeket csinálunk, ahol vannak elővágóink, de sokszor a végleges vágás sem nálunk történik, hanem Londonban, Los Angelesben vagy New Yorkban. Ráadásul az európai koprodukciókban még jobban szétszórják ezt, hogy minél több országnak legyen benne költségvetése” – tette hozzá még Balika.
Ezt annyival egészítette ki, hogy Trump mostani bejelentése egészen addig csak feszültséget szül, amíg nem derülnek ki a pontos részletek és dátumok. Azt egyelőre nem látja valószínűnek, hogy az amerikai produkciók pánikszerűen leállnak, felfüggesztik a munkálatokat vagy visszaviszik az egészet Amerikába. Ami azért sem mindegy, mert a Nemzeti Filmiroda adatbázisa szerint nálunk forog majd a Szárnyas fejvadászból készülő tévésorozat és A 3-test-probléma második és harmadik évada is.
„Az mondjuk igaz, hogy sokkal kevesebb film készül az Egyesült Államokban. Erre lehet egy belpolitikai válasz ez a vasárnapi bejelentés, mert valóban sok amerikai filmes keres munkát Európában. Ez Amerikában 2025-re valóban tömegeket érintő probléma lett.”
Balika érintette a Nemzeti Filmintézetet (NFI) is, amelynek szerinte „nem kell pánikszerűen bejelenteni semmit, mert nem könnyű definiálni itt a vám alapját”. „Lehet azt kéri majd az amerikai kormányzat az amerikai stúdióktól, hogy tartsanak szándékosan produkciókat az amerikai filmstúdiókban. Hasonló történik itt is akkor, amikor a kormányzat valamilyen módon próbál hatni a bankokra, hogy a kamatokat tartsák alacsonyan” – mondta.
Kerestük az NFI-t is, ahol Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt válaszolta a megkeresésünkre: „A magyarországi filmstúdiók jelenleg tele vannak nemzetközi és hazai produkciókkal. Az esetleges, a hazai filmipart is érintő amerikai védővámok részleteinek kidolgozása és bevezetése egy hosszabb folyamat. Addig is további, a magyar filmipar szereplőinek előnyös együttműködési és koprodukciós lehetőségekről egyeztetünk külföldi partnereinkkel világszerte, több kontinensen.”
Magyarország, a filmes adóparadicsom
Olyannyira fontos helyszín Magyarország filmgyártásban, hogy Káel tavaly már arról beszélt, hogy London után Budapest Európában a másik nagy bázis, és csak 2023-ban a nálunk elköltött filmes pénzek összege elérte az egymilliárd dollárt, vagyis nagyjából 400 milliárd forintot. Kerestük az NFI-t, hogy van-e már hasonló kimutatásuk 2024-re vonatkozólag, ahol jelezték, hogy igazán pontos adatokat valószínűleg jövőre tudnak majd közölni, de a 2024-es költés is nagyjából ennyi volt itthon.
A kulcskérdés tehát az adózás, ezen múlik igazából minden a magyar filmgyártás tekintetében. Radnai Károly, a Magyarországon forgatott nemzetközi filmes produkciók jelentős százalékának adóügyeit intéző Andersen Adótanácsadó Zrt. ügyvezető partnere azt mondta, hogy Trump bejelentése olyan kezelhetetlen kockázatokhoz vezethet, amelyek miatt sok gyártást elhalaszthatnak.
„Aki mondjuk éppen az tervezte volna, hogy akár Magyarországon, akár más európai forgatási helyszínen készít filmet, annak ez egy olyan kezelhetetlen kockázat, ami miatt sok gyártás halasztódni fog. Ez már önmagában egy nagyon rossz forgatókönyv. Egy filmre konkrét költségvetési keretek vannak, amelyben nincsen benne a százszázalékos vám. Nem tudunk még sokat, hogy ez vonatkozhat-e esetleg olyan filmekre, amelyeknek már elindult a gyártása, vagy csak a jövőben elindított produkciókat érinti. Illetve azt sem tudni, mit tekintenek külföldön gyártott filmeknek” – részletezte Radnai azokat a kérdésköröket, amelyek sokakban felmerültek a bejelentés után.
„Több sebből vérzik ez a javaslat, mert vámokról nem beszélhetünk szolgáltatások esetében.
Lehetne esetleg forrásadó, azt viszont nem alkalmazhatnák széles körben, mert tiltják a kettős adózást kizáró adóegyezmények. Most azt tegyük félre, hogy az Egyesült Államoknak és Magyarországnak nincsen adóegyezménye, mert mi egy kis hal vagyunk a tengerben. Akik sokkal inkább célpontok lehettek, az véleményem szerint Kanada és az Egyesült Királyság, ahova tényleg sok pénz megy el Amerikából” – tette hozzá Radnai, és nem véletlen, hogy a Guardian szerint már a britek is attól tartanak, hogy az esetleges vámok teljesen lenullázhatják az ottani filmgyártást.
Radnai szerint a 100 százalékos vám bevezetése után nagyon nehéz időszak elé nézne a magyar filmgyártás, mert az amerikai produkciók nélkül egyszerűen nem működik. „Magyarországon az éves bevétel a filmgyártásból 300-400 milliárd forint között van, és ennek 85-90 százaléka amerikai produkció. Ez nemcsak Magyarországot érinti, hanem a már említett Kanadát és az Egyesült Királyságot, ahol a helyi infrastruktúrát azért építették fel, és azért tud megélni, mert létezik az amerikai filmgyártás. Persze mellette van hazai filmgyártás, de az sokkal kisebb összegben termel profitot” – mondta. Szerinte annyira komplex a kérdéskör, hogy itthon még egy amerikai filmszínész díjazása is adóköteles, ezért részben magyar elszámolható költségnek számít, és nem tudni, hogy ezt milyen elemként kezelik majd Amerikában a belengetett intézkedés szerint.
„Tehát nagyon sok a kérdés, amelyekből látszik, hogy aki ezt kitalálta, nem ért a filmiparhoz, és nem is akarja megérteni a működését”
– zárta Radnai a gondolatmenetet, ami úgy különösen erős, ha tudjuk, hogy talán Ronald Reagan óta nem volt annyira ezen a területen otthonosan mozgó elnöke Amerikának, mint Donald Trump, akinek még saját valóságshow-ja (The Apprentice) is volt évekig, tehát belülről is ismeri az iparágat. Feltehetően azonban éppen az ilyen aggályok miatt beszélt aztán Trump arról, hogy egyeztet az iparági képviselőkkel is.
„Ez a történet hasonlít ahhoz, hogy Donald Trump 25 százalékos vámot vetett ki minden, az USA-ba importált autóra. Most ezt a nosztalgikus érzést akarják előidézni Hollywoodban, hogy egykor minden ott készült, most pedig elvették a munkájukat azzal, hogy Amerikában tényleg kevesebb produkció készül, és a filmesek is külföldre járnak forgatni. De azt nem tudják, hogy ezek a szakemberek nem fognak visszamenni, mert olyan erős a dollár, hogy nem éri meg az Egyesült Államokban forgatni. Ha rátesszük a százszázalékos vámot a költségvetésre, továbbra sem éri majd meg a kétszer drágább Amerikában forgatni, mert akinek 60 millió dollárja van egy filmre, nem lesz hirtelen 120 millió dollárja egy produkcióra, inkább nem fogja azt elkészíteni. Ezzel tehát valószínűleg »az otthon maradt« amerikai filmesek sem járnak majd jól, illetve elképzelhető, hogy Trump lépése nem is az amerikai filmes szakma iránti féltésből született, hanem inkább egy jól eladható politikai lépés csupán, a következmények felmérése és felismerése nélkül” – mondta Radnai, aki az Andersen honlapján részletesen is foglalkozott a témával. Ott azt írta, hogy most van igazán szükség a magyar kormány jó kapcsolatára a Trump-adminisztrációval.
Radnai szerint ugyanis a fent leírtakból következően nem egy klasszikus vámintézkedésről beszélhetünk, vagyis a „bevezetése esetén erre nem vonatkoznának az Európai Unió egységes vámszabályai, így elviekben lehetőség van arra, hogy Magyarország kivételt kapjon”. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy a magyar kormány minél előbb kapcsolatba lépjen az amerikaiakkal, és diplomáciai úton szerezzen érvényt a hazai érdekeknek. Bár hozzátette, hogy a tervezett intézkedés alapvetően inkább Kanadát, Ausztráliát és Nagy-Britanniát érinti, Magyarország ilyen tekintetben nem számít fajsúlyos tényezőnek.
Kerestük a Nemzeti Filmirodát is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.