Készüljünk fel Hollybudra? Filmes bérgyártásban Magyarország a globális verseny élmezőnyébe tart

A piacgazdaság keretein belül viszonylag ritkán alakul ki hiányjelenség, ahogyan sajnos az sem túlságosan gyakori, hogy egy nagyon nemzetközi ágazatban Magyarország tényleg jól áll a globális versenyben.

A nemzetközi filmiparra, azon belül is a filmes bérgyártásra (szervizre) most mégis mindkettő jellemző. Az ágazatról alighanem elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy Budapest nemcsak „Magyarországon világhírű”, hanem támogatási rendszerével és adottságaival valóban kiemelkedik a gyártási helyszínek közül. Ráadásul most valóban globális túlkereslet is van, a professzionális műtermi kapacitásokból határozottan kapacitáshiány alakult ki, részben mert a Covid alatt egy rakás forgatást el kellett halasztani, feltorlódtak a produkciók, részben a nagy streamingszolgáltatók versenyében mindenki a minőségi tartalommal szeretne ügyfeleket toborozni. Sok saját tartalmakat gyártó stúdió versenyez világszerte: így a Netflix, az Amazon, az AppleTV, a Marvel/Disney, a Hulu, az HBO vagy a Paramount.

Ahogy Rajnai György, a Korda Filmstúdió ügyvezetője a big picture-ről meséli,

„hatalmas a verseny az emberek szórakozásra fordított idejéért és az erre elköltött pénzéért, de közben nagyok a változások is. Hódít a digitalizáció, a képernyőidő nő, ugyanakkor a tévé és a mozi már egyre inkább visszaszorul, egyszerűen sajnáljuk az időt a mozik fizikai felkeresésére. Erősödnek viszont a streamingszolgáltatók, illetve beszállt a figyelmünkért vívott harcba a YouTube is, és ebben a nagy átalakulásban most még egyszerre vannak itt a régiek és az újak, tényleg érezhető egy tartalomgyártási dömping, amely később letisztulhat.”

Sorban állás

A tartalomgyártók közül nem mindenki jár stúdióba, az alacsonyabb költségvetésű filmek inkább külső helyszíneken készülnek, de a leginkább minőségi produkcióknak megéri felépíteni egy díszletvilágot, például azért, hogy takarékoskodjanak a méregdrága sztárok idejével.

Ez a szegmens döntően amerikai finanszírozású. A legfontosabb gyártási helyszínek pedig Los Angeles, a kanadai filmparkok és London, vagyis három angol nyelvű filmes ökoszisztéma, de ezek teljesen megteltek, és ma már sorban állás tapasztalható az olyan szervizországok kapacitásaiért is, mint Magyarország, Csehország, Horvátország, Szerbia és Bulgária. Közülük Budapest és környéke a legsikeresebb, nálunk évente mintegy száz produkció készül.

Lászlóffy Vivien, a Pioneer filmgyártó cég üzletfejlesztési igazgatója szerint

„a hazai stúdiók is jellemzően az amerikai produkciókról ismertek, hírértéke leginkább annak van, ha egy nagy világsztár Budapesten forgat játékfilmet, de Budapest környékén készülnek angol, német és francia produkciók is, sőt már megjelentek az indiai és a kínai gyártók”.

Titoktartás

A magyar filmgyártók és a stúdiók vezetői már a forgatókönyvek elolvasása előtt titoktartási szerződést írnak alá, így semmiképp nem nyilatkozhatnak az itt forgatott produkciók részleteiről. Ennek ellenére a hazai és a nemzetközi sajtó sokszor megszellőzteti, hogy milyen produkciók zajlanak, illetve milyen sztárok forgatnak az országban.

A The Location Guide szaklap cikkében például a BBC Baptiste című sorozatának alkotói mesélnek arról, hogy miért cserélték le Hollandiát Magyarországra. Ebben az írásban pedig a Netflix Utolsó királyság című sorozatának Etyek-közeli forgatásáról „szivárogtat” a sajtó.

A legnagyobb magyarországi gyártó, a Mid Atlantic Films produkciói közül látványos filmnek ígérkezik a Dűne is, aminek a forgatása még a Covid előtt indult, de a pótforgatások már átnyúltak a járványos időszakra. A Budapest Reporter pedig arról írt, hogy az Amazon Jack Ryan című, nagy költségvetésű sorozata is itthon készül.

Sok fővárosi helyszín volt felismerhető a Jennifer Lawrence-szel forgatott Vörös verébben is, erről az Indexben írtunk. A most zajló nagy forgatások közül nagyobb szabású a Marvel-univerzum új hősének tévésorozata, ennek Half Stack a munkacíme. És komoly produkciónak tűnik a Halo videójátékból készülő filmsorozat.

Sikerfaktorok

A filmes beszállítói versenyben fontosak az említett műtermi kapacitások, az angolul tudó képzett szakemberek, de fontos a kiszámítható jogi és pénzügyi környezet is.

Magyarország ezt az országok közötti versenyt alighanem a 2004 óta fennálló filmes támogatási rendszerével nyerte meg. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a külföldi stábok minden magyar filmes cégeknél elköltött száz forintjukból harmincat visszakapnak, ami mértékében is veri a környező országokat, ráadásul ez egy olyan ágazat, amelynek a szabályozása a politikai váltások mellett is stabil maradt (ez óriási előny a hektikus rendszerekhez képest, mint amilyen például Romániában volt mostanában). A forgatások külföldi elemeivel a támogatás még további 7,5 százalékkal növelhető is.

Balika Gergő, az egyik legnagyobb gyártó, a Mid Atlantic Films producere (róla a Forbesban olvasható egy cikk) szerint

„a támogatás és a sok megbízás miatt nagyon sok hazai cég megerősödhetett, kellékesek, gyártók, stúdiók, modern technológiákat fejlesztő vállalkozások. Ezzel vehettük át a regionális vezető helyet Prágától, mert a kilencvenes években még ők voltak erősebbek.”

Komoly produkciók

Ma már azok a komolyabb filmek, amelyek átszelik az óceánt, London mellett elsősorban Budapestre jönnek. Így aztán olyan nagy produkciók is megérkeztek Magyarországra, mint a Szárnyas fejvadász 2049 Harrison Forddal, vagy Brad Pitt főszereplésével a World War Z, illetve Mila Kunisszal a Kém, aki dobott engem, de nagyobb visszhangot kapott az Evita, A kém, illetve a Die Hard egyik epizódjának forgatása is, és így Eddie Murphy vagy éppen Bruce Willis magyarországi tartózkodása.

Ahogy többen is elmondták, ezt a struktúrát Andy Vajna rakta annó össze, aki filmes forrásaink szerint egyáltalán nem a hollywoodi alkotásai vagy a magyar filmjei, főleg nem a NER-es kapcsolatai vagy a kaszinói miatt alkotott maradandót, hanem a filmtámogatási rendszerrel.

Ahogy hallottuk,

„ellentmondásos személyiség volt, de azt tagadhatatlanul nagyon tudta, hogy mi kell a filmiparnak”.

Ráadásul, mivel a nemzetgazdasági hatástanulmányok továbbra is azt hozták ki, hogy a stábok egyéb költései (étterem, szállás, turizmus, a magyar beszállítói világban jelentkező multiplikátorhatások) miatt a pénzügyi támogatások az országnak is megtérülnek, a rendszer eddig tényleg túlélte a rezsimváltásokat is.

Volumen

Megkerestük a rendszert irányító Nemzeti Filmintézetet (amelynek a vezetője Káel Csaba filmügyi kormánybiztos), és az NFI is megerősítette, hogy Magyarországon a filmipar évek óta stúdiókapacitás, azaz műteremhiánnyal küzd, a közvetlen filmgyártási költések pedig folyamatosan növekedtek az elmúlt években.

2017 óta a szektor mérete már meghaladja az évi 100 milliárd forintot. A tavalyi (covidos) évet felejtsük el, mint egyfajta negatív kilengést, de 2019-ben már mintegy 176 milliárd forint itthon realizált exportbevételt termelt a hazai filmes beszállítói (bérgyártói) ágazat, és forrásaink szerint 2021-ben, illetve az azt követő években az összeg már átlépheti a 200 milliárd forintot is.

„Folyamatosan forgat Magyarországon többek között a Netflix, az Amazon, a Showtime és a TNT, az ágazatban körülbelül 20 ezer magyar ember dolgozik”

– írta a Telexnek az NFI.

Mások kiemelik még a Paramount, a Sony, a Lions Gate Entertainment, az NBC Universal, illetve újabban a Marvel magyarországi aktivitását.

Változatos helyszínek

A támogatások mellett nagyon fontos vonzereje a főváros környéki filmes hubnak, hogy rengeteg izgalmas külső helyszín is elérhető, van lakótelepünk, lerobbant városrészünk, Duna, hegyek, bányák.

A filmeknek ugyanis mindig csak egy része készül műteremben, a többihez autentikus külső helyszínek kellenek, és Budapest az elmúlt években igazolta, hogy ha kell, könnyen hozza London, Berlin, Párizs, Moszkva vagy éppen Buenos Aires hangulatát.

Kresméry Dániel, a Hero Squared nemzetközi filmgyártó cég egyik tulajdonosa szerint olyan is akad, hogy a helyszínek összedolgoznak. A Hero Squared például horvát lábbal is rendelkezik, és

„viszonylag sok filmnek van szüksége olyan helyszínekre, ahol Magyarország adottságai és Horvátország a tengereivel, szigeteivel, magasabb hegyeivel jól kiegészíti egymást.”

A szakember egy horvát munkájára nemrég a Variety cikke is utalt. Balika Gergő is megerősíti ezt, mint mondja, ők is dolgoznak külföldiekkel, közvetítenek horvát és szlovák partnerek felé, de a cél ilyenkor mindig az, hogy Magyarország legyen a központ, és a stábok innen menjenek csillagtúraszerűen a többi helyszínre.

Rajna Gábor, az Oscar-díjas Saul fia producere, illetve az Astra Filmland, a legnagyobb most zajló beruházás ötletgazdája szerint

„a hazai stúdiókínálat még mindig úgy szűkös, hogy a kereslet most egy pár évig biztosan magas marad. A 2019-es állapothoz képest a következő években a nagy nemzetközi műtermi filmgyártás tartósan is másfélszeres, akár kétszeres kapacitást fog igényelni.”

A szereplők

De kik vannak jelenleg ezen a piacon, és milyen további fejlesztések indultak? Az egyes vállalkozásokhoz belinkeltük a honlapokat is, itt mindenhol jobban is megismerhetők a kapacitások, az elhelyezkedések, az ott gyártott referenciák. Róluk van szó:

1. A Nemzeti Filmintézet Mafilm igazgatósága. A fóti komplexum éppen négy hatalmas stúdióval bővül, amelyek közül az egyik hazai produkciókat céloz meg (a magyar filmesek azért jellemzően kevésbé használnak profi és drága stúdiókat), ez a bővítés állami fejlesztési forrást is kapott, az építkezés a tervek szerint még az idén megkezdődik.

2. A Korda Filmstúdió – az etyeki filmes birodalom a Demján családé, több nagy film készült itt is.

3. Az Origo Studios rákospalotai birodalma Pápa Marianne üzletasszony érdekeltsége (ő többek között a korábbi Józsefvárosi piac milliárdos bevételeiből gazdagodott meg).

4. A Stern Stúdió egy kisebb filmes kapacitás, Szabados Róbert érdekeltsége, Pomázon működik.

5. A mogyoródi Astra Filmstúdió is a nagyobb komplexumok közé tartozik, és valamennyi stúdió közül itt zajlik az egyelőre kevésbé ismert legnagyobb fejlesztés, az Astra Filmland projekt.

6. A Market és a Mol vezetői is fejlesztésbe kezdenének, de ezt Budakalász most visszautasította.

7. Végül a Hungexpo is bejelentkezett a filmes produkciókért, több forgatás is zajlott a vásárhelyszínen mostanában.

Covidos idők

A Covid előtt tehát már jó ideje jól működött a hazai filmes bérgyártói világ, ám ekkor egyik pillanatról a másikra félbeszakadtak a főleg amerikai produkciók, mindenki hazarohant.

Kresméry Dániel szerint az nagy segítség volt, hogy az NFI olyan meghívóleveleket adott ki, amellyel a Covid idején a filmipar munkatársai karantén és kötelező tesztelés nélkül be tudtak utazni az országba. Ez nem felelőtlenség volt, hanem a nemzetközi filmipar annyival szigorúbb protokollokat írt elő, hogy bőven elég volt azoknak megfelelni. Többen is elmesélték, hogy ebben az időszakban teljesen megváltoztak a forgatások, a nagyon szigorú amerikai filmes szabályok (ezek olykor több száz oldalas dokumentációk) vonatkoztak a magyar gyártásra is. Ez persze a filmstúdiókkal kapcsolatos igényeket is megváltoztatta. A legkeményebb időkben

• egy autóban csak egy stábtag közlekedhetett, a forgatásokhoz 300-400 parkolóra lett szükség,
• a tengerentúli érkezőket felszállás és leszállás idején is tesztelték, majd egy ideig minden reggel minden stábtagot, később pedig hetente háromszor mindenkit újra leteszteltek,
• egy-egy forgatási csapatot hermetikusan elzártak a külvilágtól, aláírással kellett vállalni, hogy a szálloda és a műterem kivételével sehova nem megy a stábtag Budapesten,
• a forgatásokon egészségügyi és takarító „Covid-kommandók” jelentek meg, akik áttörölték, fertőtlenítették a színészek által megérintett díszleteket, korlátokat,
• megváltozott az orvosi szobákra, a mentőállomásra, a beléptetésre vonatkozó szabályrendszer is.

Amikor Magyarországon még nem volt annyira bevett a tesztelés, tavaly volt egy hónap, amikor a hazai filmes forgatásokon több tesztelés történt, mint összesen más helyszíneken Magyarországon.

Az NFI szerint fontos volt a szakmának, hogy a kormány nem léptetett életbe forgatási tilalmat a 2020-as veszélyhelyzet alatt sem, hanem már 2020 nyarának elején megjelent a külföldi filmesek beutazására vonatkozó eljárásrend, ami lehetővé tette, hogy Magyarország területére beléphessenek a nem magyar állampolgárok is.

Mindennek köszönhetően már tavaly júniusban újra visszatértek a stábok, és teljes kapacitásra kapcsolhatott a hazai filmipar. Rajna Gábor azt is elmondta, hogy

„bár reményeink szerint a pandémiás időszak véget ér, mégis az Astra Filmland építésénél már kiemelt szempont volt, hogy egy hasonló járványhelyzetben a jövőben is minden biztonsági előírás kényelmesen megvalósítható legyen”.

Londoni minta

Ma Hollywood mellett a legismertebb és legnagyobb műtermi kapacitás a Londontól 50 kilométerre fekvő, még a háború előtt, 1934-ben megépített Pinewood Studios (amely nevének megfelelően valóban egy fenyőerdőben található). A stúdiókat ugyan a modern igényeknek megfelelően az elmúlt évtizedben is gyakran bővítették, de ettől függetlenül ez a terület eléggé szedett-vedett, sok szempontból már elavult, most mégis évekre teljesen foglalt, a Netflix és a Marvel bérelte ki.

Minden általunk elért szakember hasonló telítettséget ír le Magyarország vonatkozásában is, Rajnai György elmondta, hogy a Korda Filmstúdió hosszú időre százszázalékosan le van kötve egy kifejezetten nagy költségvetésű tévésorozattal.

Rajna Gábortól tudjuk, hogy az Astra is azonnal ki tudta adni a kapacitásait. Kresméry Dániel becslése szerint Budapest környéke most 98 százalékban foglalt, gyakorlatilag nem lehet 2021-re helyet találni, de hasonló a helyzet az olyan nagy filmes központokban is, mint Toronto, Atlanta vagy Vancouver.

Szakemberek

Azt azonban több szakember is kiemeli, hogy szűk kapacitást nem is csak a műtermeknél, de a képzett szakembergárdáknál is érezni. Lászlóffy Vivien szerint a stúdióknak és a képzett stáboknak együtt kell fejlődniük, vannak ugyan képzések, illetve a filmeknél is mindig dolgoznak fiatal gyakornokok, de a jövőben is szükség lesz egy olyan újabb generációra, amely megfelelő szakképzést kap. Ez a szakma ugyanis a bizalomra épül, aki egy filmre sok pénzt fog elkölteni, az biztosra akar menni, nem kockáztat, ahol most tartunk, az már 15 év bizalomépítésének a gyümölcse.

Kresméry Dániel szerint jelenleg szerencsére úgy tűnik, hogy bármennyi műterem épül is még itthon jövőre, a szervizcégek fel tudnák tölteni azokat filmekkel. A nagyobb gond inkább az ezeket a filmeket kiszolgáló stábok. Szükség lenne több képzett szakemberre (rendezőasszisztensekre, kameraasszisztensekre, produkciós koordinátorokra), amit gyorsan csak több és jobb szakmai képzéssel lehetne megoldani.

A Nemzeti Filmintézet erről elmondta, hogy a képzési igazgatósága a hiányszakmák területén rövid, célirányos képzéseket és kreatív szakmai továbbképzéseket is szervez, illetve 2016 óta minden évben pályázati úton is támogatja a szakképző intézmények tevékenységét. Tavaly felvételvezető-, jelmezkivitelező-, mikrofonos-, naplóvezető-, öltöztető-, produkciós koordinátor-, vágóasszisztens- és világosítóképzések kaptak támogatást.

Hazai kapacitásbővítések

A műteremfejlesztések mindenesetre elindultak, a közeljövőben három újabb nagy beruházás érhet be. A Nemzeti Filmintézet fóti beruházása a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében 42 milliárd forintnyi állami forrásból valósul meg.

„Az NFI fóti stúdiókomplexumának bővítése során összesen 4 új filmstúdió épül, melyek további 9600 m² hasznos alapterülettel növelik a jelenlegi 2600 m²-nyi stúdiókapacitást. A fejlesztés fontos minőségi jellemzője, hogy a 4 új műteremből 2-2 összenyitható, így a nagy volumenű produkciók igényeit akár párhuzamosan is ki tudja szolgálni. Az építkezés idén kezdődik”

– írta az NFI.

Budakalászon Garancsi István, vagyis a Market Asset Management fejlesztési tervéről jelent meg a napokban hír, a Telex itt írt erről részletesen, de Budakalász honlapján is elérhető volt egy anyag. Úgy tűnt, hogy a lakosság tájékoztatásának az a célja, hogy a későbbiekben maguk a budakalásziak is véleményt formálhassanak a méretes beruházásról, amely átformálhatja a város képét, ugyanakkor jelentős adóbevételt is hoz, ahogyan foglalkoztatási vonzata is lehet.

Végül aztán maga az önkormányzat vezetése kihátrált. A beruházók a területen két, 2500 négyzetméteres épületegyüttest építenének, 4-4 stúdióval, kiszolgálóépületekkel (irodák, raktárak, műhelyek és étterem), vélhetően így más helyszínt lesznek kénytelenek keresni.

Az Astra Filmland

Rajna Gáborral részletesebben is átbeszéltük a fejlesztési elképzelését. Az Astra Filmland bevallottan a Pinewood-modellt szeretné utánozni, de sokkal modernebb konstrukcióban. A projekt két éve indult, ekkor vette meg a magyar befektetői csapat az Indotek-csoporttól a Mogyoródon már működő kisebb filmes kapacitást (ez az Astra 1). Az időzítés egyszerre tűnt jónak (mert egy keresleti trendet sikeresen megelőzött) és egyszerre rossznak (mert pár hónappal később beütött a járvány). Az Astrának az volt a szerencséje, hogy a „hideg” napok alatt pont épített, vagyis fejlesztéseket végzett, így nem esett ki a lockdown időszaka.

Rajna Gábor elmondta, hogy az Astra Filmland modellje annyiban más, mint egy hagyományos filmes kapacitás (stúdiók, raktárak, irodák, parkolók), hogy már egy komolyabb és speciálisabb magyarországi filmes ökoszisztémát céloz meg. A többlépcsős fejlesztési tervnek több súlypontja van. Az Astra olyan műtermi elemeket is kínál, például a pinewoodi stúdió méreteivel megegyező mély vizes medencét, amiből globálisan is igen kevés van, mert az jó mágnes lehet a produkcióknak. A „Filmland” pedig azt is jelenti, hogy a méretes műtermi kapacitás területén utazás nélkül elérhetnek a stábok mindenféle egyéb, kiegészítő szolgáltatást, építészműhelyeket, kamera-, lámpa- és egyéb technikai eszközkölcsönzőt, jelmezraktárt, utómunka-stúdiót, de még angol nyelvű óvoda és iskola a külföldi stábtagok családjai részére, vetítőterem/mozi is szerepel a távlatibb tervekben. Fontos szerepe lesz a képzésnek, hogy a magyarországi kapacitások üzemeltetésére megfelelő mennyiségű szakember álljon rendelkezésre.

Filmes éttermek utcája

Balika Gergő szerint egyelőre jóval több a produkciós megkeresés, mint amit Magyarországról ki lehet szolgálni, sok a visszatérő stúdió, de vannak új jelentkezők is.

„A magyar gyártók tapasztalataim szerint a kapacitáshiány miatt sokszor nemet kényszerülnek mondani.”

Ilyenkor az alábbi lehetőségek merülnek fel:

• eltolja a saját gyártási tervét,
• körbenéz Magyarországon a többi gyártónál,
• átmegy a régió más országaiba, hátha befogadják máshol,
• de bizony gyakran darabjaira hull egy-egy film, évekkel később vagy egyáltalán nem valósul meg.

A hazai fejlesztési koncepciók kicsit olyanok most, mint „az éttermek utcája”, vagyis az a mögöttes szándék, hogy a magyar stúdiók ne egymás rovására versenyezzenek a nagy külföldi megbízásokért, hanem a többféle választási lehetőség közösen erősítse a magyarországi filmgyártást, minden produkció találja meg a számára optimális stúdiót, vagy akár partneri együttműködésben stúdiókat.

Azt ugyanis többen is elmesélték, hogy a keresleti dömpinget természetesen nemcsak Budapestről érzékelni. Világszerte megkezdődtek a műteremépítések, nagyobb projektek indultak Londonban, Szófiában, Rómában, Bukarestben, Nizzában, illetve Readingben. Aki gyakran nézi a Netflix rengeteg kiváló spanyol sorozatát, talán nem lepődik meg, hogy a Netflix pedig éppen Madridban alakít ki egy hubot. Az elsőként felépített nagy amerikai cégnél most egyébként is nagy átszervezés zajlik, egyre több feladat hárul a regionális központokra.

De még mindig érdemes felülni erre a vonatra, a Covid elég sok embert rászoktatott a streamingszolgáltatókra, ők vélhetően a lockdownok után is fogyasztók maradnak.

Állami források

A szektorban most úgy látják, hogy magánforrásból is érdemes fejleszteni, de ahhoz, hogy a szintugrást el lehessen érni, vélhetően továbbra is közösségi forrásokra is szükség lehet, mind a támogatási rendszer, mind a konkrét fejlesztések során.

Ennek több oka van.

1. Az új fejlesztésekben sok olyan modern elem is szerepel, amely a magántőkének kicsit kockázatosabb, mert annyira újszerű, hogy nehezebben állítható rá össze üzleti terv, de ezeknél is pozitív nemzetgazdasági hatással lehet kalkulálni, ahogy a magyar filmgyártásnak a pozitív országimázsban is jelentős szerepe van.

2. 2019-ben (az utolsó teljes évben) 176 milliárd forintot hoztak be a nemzetközi produkciók az országba, de ez csak a közvetlen filmes megrendelés értéke, mert a produkciók stábjai sokat költenek másra, étkezésre, szállodára, turizmusra, ráadásul az országnak az is hasznos, hogy ez nem szezonális, mert januártól decemberig tartanak a forgatások.

3. Ha valaki kifejleszt egy-egy különleges szolgáltatást, az idecsalhat olyan produkciókat, amelyek más magyar vállalkozásoknak is bevételt generálnak, és a teljes film forgatását Magyarországra hozhatja.

Ahogy Kresméry Dániel mondja, annál aligha lehet elképzelni jobb országmarketinget, mint amikor

• Will Smith arról beszél, hogy imádja Budapestet,
• Matt Damon azt mondja, hogy szívesen lakna itt,
• vagy Brad Pitt idehozza a magyar fővárosba a családját is.

Ahogy a hazai filmesektől hallottuk, a nagy sztárok nagyon szeretik azt, hogy Magyarországon kicsit emberként élhetnek, nem kell megszakadni a sztárságban, nem rohamozzák meg őket fotósok, civilként kimerészkedhetnek az utcára, a város közbiztonsága is jó.

A kulcselem a távolság

A filmipari stúdiókapacitások közös jellemzője, hogy elég nagy a helyigénye, így nehéz egy-egy város szívében felépíteni őket, ugyanakkor vannak külső forgatási helyszínek (elsősorban Budapesten), így a stáboknak fontos, hogy ne kelljen naponta túl sokat utazni a szállodai szobákból vagy a külső forgatás helyszínekről a műtermekbe.

Ha megnézzük a magyar stúdiók elhelyezkedését (Rákospalota, Fót, Etyek, Mogyoród, Pomáz), minden helyszínre ennek a két szempontnak az ötvözete jellemző. Az új nagyfejlesztés, az Astra Filmland például az M3-as autópálya mellett, a centrumtól 20 percre helyezkedik el, ahol a Hungaroring miatt van egy önálló autópálya-lehajtó. A terület vélhetően 50 hektáros lesz. Már készen van a 2022 márciusáig lefoglalt Astra 1, a következő fázis, az Astra 2 nagyjából hasonló méretű lesz, mint az első, ez október végére készül el, és ennek már része lesz az a fedett medence, amelybe egy nagy daru segítségével oldalról lehet díszleteket felakasztani, belelógatni. Itt forgathatók a süllyedő hajós, a vízbe zuhanó autós vagy a tengeralattjárós jelenetek, ilyen Magyarországhoz legközelebb csak Pinewoodban érhető el.

Az első két fázison túl, az együtt kezelt 3. és 4. fázis már a tervezésnél tart, az átadás várhatóan 2022 szeptemberében lesz. Amennyiben sikeresek a működő fázisok, akkor az igényekhez rugalmasan kialakítva összesen 8 ütem is elképzelhető. A tervek között szerepel még a repülőgépes forgatásokhoz alkalmas speciális műterem, egy komplex digitális műterem 3D tartalomkészítéssel, illetve egy új backlot (külső díszlet) technológia.

Ennek az a lényege, hogy amennyiben egri várat, középkori falut vagy New York-i utcaképet kell létrehozni, az ne csak egyszer használatos legyen, hanem egy moduláris tartószerkezet révén szétszerelhető, átfazonírozható.

A mogyoródi terület amúgy dombos, az elképzelés szerint a domb első oldalán olyan teraszokat alakítanak ki, ahol egy-egy szint teljesen izolált és önálló forgatási területe lehet egy-egy stábnak. Szintén az első oldalon működnének a kiszolgáló cégek (lámpa-, kamerakölcsönzők, építészeti műhelyek, kellékraktárak, jelmezraktárak, castingügynökségek, utómunka-stúdiók). A domb hátulsó oldalán pedig kialakítanák a már említett méretes külső díszleteket.

És vidéken?

Ma még egyértelműen Budapest és környéke a legnépszerűbb forgatási helyszín itthon, de az NFI válaszaiból kiderül, hogy reményeik szerint a környék mellett újabb területek is bekapcsolódhatnak a filmgyártásba országszerte. Az NFI-nek vannak konkrét filmes „vidékfejlesztési tervei” is, így például a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében felújított műemlékek, köztük a fertődi Esterházy-kastély a remények szerint remek forgatási helyszínek lehetnek, amelyek segítenek Magyarországra csábítani a filmeseket.

Távlati jövőkép

Balika Gergő szerint most globálisan is vannak beakadások, mind stúdióban, mind helyszínben, mind jó szakemberekben hiány van, olykor a gyártók minőségbeli kompromisszumokra is kényszerülnek, de ez majd biztosan beáll. Ha ugyanis nincsen elég szakember, akkor nem lehet sokkal többet vállalni, mert senki nem tud 365 napot megfeszítetten dolgozni, az emberek is kiégnek.

Lászlóffy Vivien emlékeztet a reklámfilmgyártás fontosságára is. Ha megnézzük például a Super Bowl NFL-döntőn leadott reklámokat, azok szinte ugyanolyan igényes és ugyanolyan magas költségvetésű produkciók, mint egy-egy játékfilm. Ezek is 3-5 hetes előkészületet és 4-6 napos forgatásokat igényelnek. Itt látható például egy emlékezetes limonádé-reklám.

A reklámokról azért fontos megemlékezni, mert bár ezek után nem jár támogatás, de így is nagyon fontos részei az iparágnak, ilyen munkák mellett nőnek fel a szakemberek, és a stúdiók is jobban ki tudják ezekkel tölteni a rövid szabad kapacitásaikat. Sokszor a szakembereknek is könnyebb a magánéletükkel összehangolni egy kisebb munkát, mint egy olyan produkciót, amivel a szakember fél évre távol kerül a családjától, a gyerekeitől.

Ahogy Rajnai György fogalmaz, ma még egyszerre vagyunk alkotók és egyszerre vagyunk egy gyár. A stábok piramisszerűen épülnek fel, a producer, a gyártásvezető nem magyar, de a részlegvezetők, a vezető operatőrök, a fővilágosítók már egyre inkább magyarok is lehetnek. Emellett esetleg számíthatunk a környező országok szakembereire, lengyel, ukrán és román munkatársakra is, mert a hazai szakmunkásokban még hiány van.

Más filmesektől a közelebbi országok közül szerb, illetve bolgár szakemberek jelenlétét hallottuk, de meglepően sok az angol, az olasz, sőt az egészen távoli, dél-afrikai, illetve új-zélandi „vendégmunkás”.

Ha a filmiparban Magyarország szintet szeretne ugrani, akkor két irány is lehet, vagy műtermi beruházásokkal méretet növelhetünk, vagy a szolgáltatás minőségének fejlesztésébe invesztálunk.

A honi filmes szakma nagy célja mindenesetre az, hogy a jelenleg is erős szervizszerepünk továbbfejlődjön, és képzéssel, illetve kapacitásbővítéssel kialakuljon akár egy Budapest–London beszállítói tengely, amelyben Magyarország a legfontosabb angolszász filmipari beszállító. De ha folytatjuk az „álmot”, Londonnak most amúgy is változik a szerepe, mert a brexit okozott némi döccenést, bonyolultabb lett a vámügyintézés, a stábtagok beléptetése az Egyesült Királyság területére.

A szakma akár azt is megcélozhatja, hogy egy amerikai film európai forgatási helyszínének eldöntésénél London és Budapest már egyenrangú opcióként merüljön fel.