Több mint egy éve orosz hadifogságban van Herszon korábbi polgármestere

Vasárnap este erőteljes robbanások hallatszottak az oroszok által megszállt Szevasztopolban, lezárták a helyi hatóságok a krími hídhoz vezető utat is. Beszámolók szerint a robbanások mellett tüzet is láttak a helyiek, írja az Unian.

A Suspilne hírügynökség pedig hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva azt állítja, a robbanások az ukrán haditengerészet és az ukrán védelmi minisztérium közös hadműveletének eredményeként történtek.

Az oroszok azt állítják, drónokat lőttek le Krím felett. Egyelőre nem tudni, hogy a támadások tartanak-e még, a helyiek lövésekről, robbanáshangokról, drónokról számolnak be.

Donald Trump egykori amerikai elnök ismét ringbe szállt az elnöki posztért, kampányában pedig nem kevesebbet ígérget, mint hogy ha őt megválasztják, egy napon belül véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Trump, aki ellen egyébként több eljárás folyik Amerikában, és aki egyben az első olyan amerikai exelnök, akiről rabosítási fotó készült, azt ígéri, hogy az összes kapcsolódó problémát meg fogja oldani, miután, ki tudja, hogy, véget vet a háborúnak.

Donald Trump tervének nem is akármilyen támogatója akadt: maga az orosz elnök. Putyin arról beszélt egy interjúban, hogy Trump sokszor ismétli, hogy néhány napon belül „megold minden égető kérdést”. Putyin arra a kérdésre, hogy mit szól ehhez, azt felelte, hogy „nem tehetünk mást, mint örülünk ennek”, írja a Politico.

„Tetszik, hogy ezt mondta. Mert ez azt jelenti, hogy igaz, amit mondok” – vonta le Trump a következtetéseket Putyin szavaiból. Trump régóta hangoztatja, hogy véget vet a háborúnak, ez aggodalmat váltott ki az ukrán vezetésben, akik szerint Trump szavai azt jelentik, hogy az Egyesült Államok Oroszország mellé állna a háborúban.

Jövő hét csütörtökön Amerikába megy Vladimir Zelenszkij ukrán elnök – itt találkozik Joe Biden elnökkel, valamint Chuck Schumer és Mitch McConnell szenátusi vezetőkkel.

Biden eközben további 24 milliárd dolláros segélyt kért a Kongresszustól arra, hogy a háborúban Ukrajnát segítse. Az amerikai elnök tervei szerint 13,1 milliárd dolláros katonai segélyt és 8,5 milliárd dolláros humanitárius támogatást adna Ukrajnának.

A Vöröskereszt megerősítette, hogy Herszon korábbi polgármestere, Igor Kolihajev orosz fogságban van, több mint egy éve semmit nem tudni róla, írja a Meduza.

A volt polgármestert sokáig eltűntként tartották számon, szeptember 13-án hivatalosan is fogoly státuszt kapott. Fia vette fel a kapcsolatot a Vöröskereszttel, ők informálták a fiút arról, hogy Oroszország felvette a foglyok listájára apját, Igor Kolihajev orosz területen van. Azt nem tudni, hol és milyen állapotban van Kolihajev.

Az orosz csapatok 2022 márciusában foglalták el Herszont, Igor Kolihajev ezután még három hónapig nem hagyta el munkahelyét. 2022 júniusában azonban az orosz biztonsági erők őrizetbe vették, azóta semmit nem tudni róla. Herszont 2022 novemberében foglalták vissza az ukránok.

Ukrajna állítja, az ukrán hadsereg átvette az irányítást a Bahmut melletti Kliscsivka település felett – ez taktikailag fontos győzelmet jelent az ukránoknak, írja a Guardian.

„Kliscsivkát megtisztították az oroszoktól” – mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka. A települést Oroszország januárban szállta meg. Az ukrán hadsereg pénteken azt közölte, visszafoglalták a szintén Bahmut közelében lévő, attól délre fekvő Andriivkát is: ezt egy nappal később Oroszország tagadta.

Nem áll Svájc érdekében Guy Parmelin gazdasági miniszter szerint, hogy csatlakozzon az orosz oligarchák pénzének felkutatására létrehozott nemzetközi munkacsoporthoz. „Az egyre jobban polarizálódó világban Svájcnak semleges országként érdeke, hogy bizonyos távolságot tartson fenn” – mondta a svájci politikus a Neue Zürcher Zeitungnak.

Parmelin azt mondta, a munkacsoporthoz csatlakozva csak nőne a Svájcra nehezedő nyomás, márpedig az országnak meg kell őriznie szerinte a döntési szabadságát ebben a kérdésben.

Franciaország, Olaszország, Németország, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és az Egyesült Királyság diplomatái márciusban felszólították Svájcot, hogy kapcsolódjon be jobban az orosz pénzek felkutatásába. Az év elején a G7-országok nagykövetei levélben kérték a svájci kormányt, hogy csatlakozzon a REPO (Russian Elites, Proxies, and Oligarchs) munkacsoporthoz, az orosz oligarchák elleni szankciók végrehajtásával foglalkozó nemzetközi munkacsoporthoz.

Bern mindeddig elutasította a csatlakozást, de a kormány jövő héten ismét tárgyalja az előterjesztést.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök arról beszélt, hogy nem áll szándékában beavatkozni a szomszédos országok ügyeibe, „csak boldogságot és békét kíván nekik”, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az elnök szerint „nem terveznek” beavatkozni más országok életébe, mert „nem akarjuk, hogy földjeink ismét a háború színterévé változzanak, és polgáraink milliói haljanak meg”.

„Mi vagyunk a leginkább békeszerető nemzet a világon”

– állította Belarusz elnöke – mármint annak az országnak az elnöke, amelyben a Lukasenko elleni tüntetések ellen elképesztő brutalitással léptek fel a rendőrök, és amely felől a háború tavalyi kitörésekor átlépték az ukrán határt az orosz katonák.

Az elmúlt hónapokban a belarusz hadsereg gyakorlatokat tartott nem messze Lengyelország határától. A gyakorlatozásra válaszul Lengyelország és más szomszédos országok is megerősítették Belarusszal közös határaikat.

„Mindazoknak, akik az interneten nem tudják megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól, nyomatékosan javaslom, hogy sétáljanak egyet a friss levegőn, és tegyenek rendet a gondolataikban. Az eső csodálatosan élénkítő” – írta a Telegramon közzétett videói mellé Ramzan Kadirov csecsen elnök, Putyin legszorosabb szövetségese vasárnap.

A bejegyzés azért születhetett, mert néhány napja az ukrán titkosszolgálat jelentése arról számolt be, hogy Kadirovot mesterséges kómában tartják. A meg nem erősített információ szerint Kadirov kritikus egészségi állapota nem baleset, vagy harctéri sérülés miatt alakult ki, hanem korábban szerzett betegségeinek következménye. Erre lehet válasz ez a két videó, melyek szerint Kadirov nincs kómában, de nem is fekvőbeteg. A 46 éves, rendkívül befolyásos csecsenföldi vezetőről egyébként nem napok, hanem hónapok óta az a hír járja, hogy beteg lehet.

A második videón Kadirov csecsenül beszél, majd oroszul azt mondja: „sportoljatok”. A Guardian azt írta még, hogy nem lehetett azonnal megállapítani, hogy mikor készültek a videók, de a felvételeket azután tették közzé, hogy a közösségi médiában és egyes újságokban meg nem erősített hírek jelentek meg arról, hogy a csecsen vezető kómában van. Kadirov az egyik leglelkesebb támogatója volt Moszkva ukrajnai offenzívájának, és zászlóaljai az orosz erők oldalán harcoltak.

Tíznapos tárgyalás kezdődik hétfőn az orosz–ukrán háború ügyében a hágai Nemzetközi Bíróságon: ennek során azt próbálják megállapítani, hogy az ügy egyáltalán a Nemzetközi Bíróság hatáskörébe tartozik-e, vagy sem, ugyanis Oroszország kifogásolja az illetékességet, és az ügy ejtését követeli. Kijev viszont azzal vádolja Moszkvát, hogy visszaél a nemzetközi joggal, amikor az ukrajnai támadás jogosságát igazolni próbálja.

32 másik állam azzal érvel, hogy az ügy a bíróság hatáskörébe tartozik. Az ügyet nem sokkal a 2022-es orosz invázió után indították Oroszország ellen, és egy előzetes döntés a katonai akciók beszüntetésére kötelezte Moszkvát. A bíróságnak nincs végrehajtói jogköre, de szakértők szerint egy Ukrajna mellett hozott ítélet fontos lehet a jövőbeni igények szempontjából. (Sky News)

Szombaton még Vlagyivosztokban találkozott az orosz védelmi miniszterrel Kim Dzsongun észak-koreai vezető, aki a helyszínen egy rakétarendszert is megtekintett, vasárnapi indulása előtt pedig még a Vlagyivosztokban tanuló észak-koreai diákokkal is találkozott.

Indulása előtt Kim Dzsongun még öt kamikaze drónt és egy 'Geran-25' felderítő drónt is kapott, illetve Primorje régió kormányzójától egy golyóálló mellényt és egy „hőkamerák által nem érzékelhető speciális ruházatot” is ajándékba kapott az észak-koreai vezető – írja a TASZSZ.

Kim Dzsongun látogatásának hátteréről, okairól, eredményéről az alábbi cikkben írtunk részletesen >>>>>

(Guardian)

Elindult az oroszországi Artyom város vasútállomásról Kim Dzsongun észak-koreai vezető vonata, ezzel véget ért oroszországi látogatása – jelentették vasárnap orosz hírügynökségek. Artyomtól az észak-koreai határon fekvő Haszan állomásig több mint 200 kilométer a távolság. Kim Dzsongun öt napja érkezett Oroszországba, hogy Putyinnal tárgyaljon. (Guardian)

„A legtöbb háború hosszabb ideig tart, mint ahogyan azt kezdetben várták. Ezért fel kell készülnünk egy hosszú háborúra Ukrajnában” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a német Funke médiacsoportnak adott interjúban. Kijev júniusban indított ellentámadást az oroszokkal szemben, amely során kisebb eredményeket ért el: például visszaszorította az addig stabilnak tűnő déli és keleti orosz állásokat.

„Mindannyian gyors békét kívánunk. De ugyanakkor be kell látnunk: ha [Volodimir] Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, az országuk többé nem fog létezni. Ha Putyin elnök és Oroszország leteszi a fegyvert, akkor béke lesz” – fűzte hozzá Stoltenberg.

Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről Stoltenberg azt mondta, hogy „nincs kétség afelől, hogy Ukrajna végül a NATO tagja lesz”. A júliusi vilniusi csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, ha bizonyos feltételek teljesülnek, és amerikai és német tisztviselők világossá tették azt is, hogy ehhez Kijevnek reformokat kell végrehajtania a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében. (Guardian)

A Krímet és Moszkvát is támadták drónokkal az ukránok az éjszaka folyamán. Orosz hatóságok közlése szerint vasárnap hajnalban legalább hat drónt lőttek le a Krím félsziget partjainál, két másikat pedig a fővárosi régió felett. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester tájékoztatása szerint nem érkezett jelentés a lehullott roncsok által okozott károkról. Moszkva három nagy repülőterén késések voltak a támadások miatt – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna összehangolt dróntámadást hajtott végre a Krím ellen. A drónokat a félsziget északnyugati, nyugati és keleti partjainál semmisítették meg. A regionális kormányzó közlése szerint a dróntámadás tüzet okozott egy olajraktárban is az ország délnyugati részén, de a tüzet később eloltották.

A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni a vasárnapi jelentéseket, és Kijevből sem érkezett azonnali kommentár. (MTI, Guardian)

Az ukrán légierő Telegram-üzenetei szerint drón- és rakétatámadást indított vasárnap Oroszország vasárnap kora reggel Ukrajna ellen. A támadás elsősorban Odessza régió déli részeit célozták, és eltaláltak mezőgazdasági létesítményt is.

A légierő közlése szerint hat iráni gyártmányú Shahed drónt és 10 cirkálórakétát indítottak, melyekből az ukrán erők hat drónt és hat rakétát megsemmisítettek, mielőtt azok célba értek volna. „A légitámadás visszaverésében vadászgépek, légvédelmi rakétaegységek, mobil tűzcsoportok és más támadóeszközök vettek részt” – közölte a légierő. A támadás miatt Ukrajna egész területén több órán át légiriadó volt érvényben.

Odesszam az ukrán kikötőváros a gabonaszállítás miatt kiemelt fontossággal bír a régió számára. (Guardian)

• Kim Dzsongun észak-koreai elnök megtekintette az orosz atomarzenált Vlagyivosztok közelében.
• A brit hírszerzés szerint Oroszország növeli a rakétagyártás ütemét, hogy télen is tovább tudja támadni Ukrajnát.
• Ukrajna mesterséges intelligenciával irányított drónokat tesztel az orosz hajók támadásához.
• Lengyelország vasárnaptól betiltja az Oroszországban bejegyzett autók bevitelét.
• Ukrajna szombaton bejelentette, hogy két teherhajó tart a Fekete-tengeren ukrán kikötők felé – az elsők július vége óta, amikor Oroszország felmondta a gabonaszállítási egyezményt.

A háború szombati híreit itt tudja elolvasni.