Kim Dzsongun megérkezett Oroszországba, hogy Putyinnal tárgyaljon

Romániában légvédelmi óvóhelyeket építenek az ukrán határ közelében élőknek, miután múlt héten drónmaradványok zuhantak le az ország területén. Mintegy ötven román katona kedden megkezdte két óvóhely kiépítését – áll a román védelmi minisztérium közleményében. A beton óvóhelyek célja a plaurui lakosok védelme, és amint elkészülnek, átadják őket a helyi hatóságoknak – tették hozzá.

A lépésre a román nemzeti rendkívüli helyzetek bizottságának döntése nyomán került sor, amely szerint „védelmi intézkedéseket kell hozni az ukrajnai konfliktusövezet közvetlen közelében lévő ország területén”.

A romániai Plauru falu a Duna jobb partján, az ukrajnai Izmajil kikötőjével szemközt fekszik. Az orosz hadsereg július óta rendszeresen drónokkal támadja Ukrajna kikötőit, köztük Izmajilt is, hogy így lehetetlenítsék el az ukrán gabona exportját.

Múlt héten a román védelmi minisztérium bejelentette, hogy egy, „az orosz hadsereg által használtakhoz hasonló” drón darabjait találták meg az Ukrajnával határos Plauru térségében.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a nyár eleje óta tartó ukrán ellentámadása eddig kudarcot vallott, állítása szerint az ukrán hadsereg súlyos, 71 ezer fős veszteséget szenvedett el a támadásokban. Putyin a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon arról is beszélt, hogy elhúzódó háborúra számít Ukrajnában, mert szerinte Kijev bármilyen tűzszünetet kihasználna az újrafegyverkezésre. Az orosz elnök azt mondta, hogy Ukrajna az ellenségeskedések esetleges beszüntetését arra használná fel, hogy „feltöltse erőforrásait és helyreállítsa fegyveres erőinek harcképességét”.

Putyin azt is mondta, hogy sok potenciális közvetítő megkérdezte tőle, hogy Oroszország kész-e a harcok beszüntetésére, de erre azt felelte, hogy „Oroszország ezt aligha tudná megtenni, amikor ukrán ellentámadással néz szembe”. Ahhoz, hogy esély legyen a tárgyalásokra, Putyin szerint Ukrajnának először is fel kellene oldania a béketárgyalások önmaga által elrendelt jogi tilalmát, „és meg kellene magyarázniuk, hogy mit akarnak”. „Aztán majd meglátjuk” – tette hozzá az orosz elnök.

Putyin szerint bűncselekmény a Nyugat azon döntése, hogy kazettás lőszereket és szegényített uránt tartalmazó lövedékeket szállítanak Ukrajnának. Úgy véli, az ilyen szállítmányok meghosszabbíthatják a háborút, de nem változtatják meg annak végkimenetelét. Ugyancsak bírálta az F–16-os repülőgépek, valamint a nagy hatótávolságú ATACMS rakétarendszerek Ukrajnában való szállítását.

Putyin szóba hozta a jövő évi amerikai elnökválasztást is. Szerinte a Donald Trump ellen folyó eljárások politikai indíttatásúak, „és az amerikai politikai rendszer rothadtságát mutatják”. Ugyanakkor azt is kijelentette, bárki is lesz a következő amerikai elnök, Washington továbbra is ellenségként fog tekinteni Oroszországra. „Az amerikai külpolitikában nem lesz alapvető változás az orosz irányvonalban, függetlenül attól, hogy kit választanak elnökké” – mondta.

Az orosz elnök szerint a Nyugat megpróbálja elriasztani Kínát attól, hogy szoros kapcsolatokat ápoljon Oroszországgal, „de ezek a kísérletek kudarcot vallottak, mivel a Pekinggel való kapcsolatok soha nem látott szinten vannak” – tette hozzá.

(Reuters)

Nem csak az észak-koreai diktátorral találkozik és a magyar forradalommal kapcsolatos szovjet politika hibáiról beszélt Vlagyimir Putyin a Keleti Gazdasági Fórumon, de volt, akinek név szerint is üzent.

A vlagyivosztoki rendezvényen előkerült a jelcini éra meghatározó gazdaságpolitikai szakembere, posztszovjet privatizáció fontos alakja is szóba került, aki Vlagyimir Putyin elnöksége alatt sem veszítette el befolyását. Ez nem más, mint Anatolij Csubajsz, aki az elmúlt 35 évben olyan sok pozíciót töltött be, hogy ez látványosan megnöveli ennek a bejegyzésnek a hosszát is:

• a ‘90-es években volt ő az állami vagyonkezelő vezetője,
• többször kormányfőhelyettes,
• az elnöki hivatal vezetője,
• pénzügyminiszter,
• a 2000-es években a ma már nem létező ellenzéki liberális párt, a Jobboldali Erők Szövetsége elnöke,
• az orosz energetikai vállalat, a RAO JeESZ vezetője,
• majd az orosz szilíciumvölgyet megálmodó Dmitrij Medvegyev – a Vlagyimir Putyin két elnöki mandátuma között afféle átmeneti államfőként is szolgáló politikus – megbízásából a nanotechnológia fejlesztésére létrehozott Rosznano első embere. Utóbbit 12 éven át, 2020-ig vitte.
• 2020-tól az ország fejlesztését elősegítő nemzetközi kapcsolatok ápolásáért felelős elnöki megbízott volt, ez alól Putyin 2022 márciusában mentette fel.

A 2000-es évektől rendszeresen végzett a felmérésekben az egyik legnépszerűtlenebb politikusként, amiben szerepet játszott, hogy Putyin a ’90-es évek káoszáról beszélve építette fel saját, stabilizációt ígérő rendszerét, ezzel a végletekig kompromittálva a posztszovjet Oroszország demokratikus folyamatait, pluralizmusát, szólásszabadságát, általában egész demokratikus berendezkedését is, legitimálva ezzel az autoriter folyamatokat.

Ennek ellenére a Kreml rendszeresen fontos megbízásokkal látta el Csubajszot, aki azonban 2022 márciusában elhagyta Oroszországot és Izraelbe ment. Ebben szerepet játszhatott, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni inváziót. Putyin azonban a fórumon új magyarázatot talált. „Mutattak nekem valami fényképet is az internetről, hogy ő már nem is Anatolij Boriszovics Csubajsz, hanem Mose Izrailevics és valahol ott él. Minek, nem értem. Miért húzott el? Persze lehet, hogy ez azzal áll összefüggésben, hogy a nanotchnológiai cégnél, amelyet vezetett, nagy pénzügyi hiány van. Bizony, a számokat most nem is említem” – mondta nevetve a Ria Novosztyi videós beszámolója alapján. Megjegyezte, hogy egyelőre ugyan nincsen bűnügyi eljárás az ügyben, de talán épp egy kezdődő nyomozástól tartva hagyta el az országot Csubajsz.

Azóta, hogy Ukrajnát tavaly megtámadta Oroszország, rengetegen disszidáltak, részben a mozgósítástól tartva, részben, mert nagyon könnyen kerülhetett eljárás alá az, aki háborúnak nevezte az Ukrajna elleni háborút. Számos ellenzéki politikus, közéleti személy, korábban elismert művész és a sajtó ellehetetlenítése miatt rengeteg újságíró kényszerült külföldre az elmúlt másfél évben.

Román gazdaszervezetek azt követelik, hogy az EU hosszabbítsa meg a pénteken lejáró behozatali korlátozásokat ukrán mezőgazdasági termékekre. Azt is kilátásba helyezték, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket, ha a követeléseiket nem teljesítik.

Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, Konstanca az egyik legfontosabb uniós „szolidaritási folyosó” az ukrán gabonaexport segítésére. Ukrajna korábban a tengeren keresztül adta el a mezőgazdasági termékei nagy részét, főleg a Közel-Keletre és Afrikába. Az orosz invázióval az Ukrajna elleni tengeri blokád miatt a szállítóhajók kezdetben a kikötőkben ragadtak. Ugyan ismét elindulhattak, miután török közvetítéssel megkötötték a Fekete-tengeri ikermegállapodást, de ez addig sem működött zökkenőmentesen, amíg Oroszország le nem hagyta járni a saját felét.

Az EU szolidaritási folyosókkal és a korábbi szabadkereskedelmi egyezménye kiterjesztésével segített, de a tengerinél jóval drágább szárazföldi szállítás miatt sok áru, leginkább gabona a szomszédos EU-tagoknál kötött ki, ami piaci zavarokat okozott. Ez egyoldalú, majd részben uniós szinten legalizált tiltáshoz vezetett négy ukrán mezőgazdasági termék eladására. A Bulgáriának, Lengyelországnak, Magyarországnak, Romániának és Szlovákiának tett ideiglenes engedmény pénteken jár le, hacsak az Európai Bizottság meg nem hosszabbítja. (A témáról többek között ebben és ebben a cikkünkben írtunk.)

Négy román gazdaszervezet nyílt levele szerint Románia hatalmas áldozatokat hozott azzal, hogy segítette az EU-ba érkezett ukrán mezőgazdasági termékek 65 százalékának behozatalát és tranzitját. Emiatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált, mivel annyira lement a gabonafélék és olajos növények felvásárlási ára, hogy nem tudja a korábbi vetéssel kapcsolatos adósságait törleszteni. Azt követelik, hogy a háború végéig hosszabbítsák meg az ukrán mezőgazdasági termékek uniós behozatali korlátozásait, állítsák vissza a korábbi vámokat az ukrán agrárimportra, valamint szigorítsák az Ukrajnából érkező szállítmányok ellenőrzését. Ha nem, a román kormány egyoldalúan intézkedjen magyar és lengyel mintára (magyarul tiltsa meg az áruk eladását a saját piacán), különben sztrájkolni fognak és blokád alá veszik Konstancát.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden megígérte, hogy megakadályozza az ukrajnai gabonaimportot. „Csak a Jog és Igazságosság kormánya garantálja gazdáink érdekeinek védelmét” – mondta a miniszterelnök. Az októberi választásra készülő kormánypárt szerinte ellenáll „a lengyel piac összeomlasztására tett kísérleteknek”, és Lengyelország az Európai Bizottság döntésétől függetlenül nem engedi megnyitni az ország határait.

A magyar agrárminiszter is újra egyoldalú tiltásra figyelmeztetett. Nagy István a román után bolgár kollégájával egyeztetett, és Szófiában közölte: ha az Európai Bizottság nem lép, akkor szeptember 15. után nemzeti hatáskörben fogja meghosszabbítani az ukrán gabona behozatali tilalmát. Ma még szlovák minisztertársával is találkozik. (VG és MTI via 444, Agrárminisztérium)

Kim Dzsongun észak-koreai vezető az orosz fél meghívására Oroszországba érkezett kedden, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A találkozónak jelentős hatása lehet az orosz-ukrán háborúra. Az Egyesült Államok hetekkel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a felek valószínűleg egy lehetséges fegyverüzlet megkötéséről tárgyalnak majd, Moszkva ugyanis újabb partnereket keres ehhez – írja a CNN.

Az észak-koreai vezető erősen páncélozott magánvonattal érkezett az országba. Küldöttségében ott van Észak-Korea néhány vezető katonai és politikai vezetője – köztük Csö Szonhui külügyminiszter és Ri Pjongcsol, akit az Egyesült Államok és az ENSZ szankciókkal sújtott az észak-koreai ballisztikus rakétaprogramok vezetésében játszott szerepe miatt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz állami média szerint részt vesz a Putyin és Kim közötti megbeszéléseken – bár az nem világos, hogy ezek mikor és hol kezdődnek.

Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa már a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Észak-Korea aktívan tárgyalásokat folytat egy olyan lehetséges megállapodásról, amelyben Moszkva számára fegyvereket biztosítatának az Ukrajna elleni háborújához.

Közben az Oroszország távol-keleti részén, Vlagyivosztokban tartott gazdasági fórumon Putyin az ukrajnai teljes körű inváziójával kapcsolatban több kérdésről is beszélt – köztük a háború befejezését célzó béketárgyalások lehetőségéről. Tavaly az ukrán elnök aláírt egy rendeletet, amelyben „lehetetlennek” nyilvánította a Putyinnal való tárgyalások lehetőségét. Kedden Putyin azt mondta, hogy Zelenszkijnek vissza kell vonnia a rendeletet, ha a háborút tárgyalások útján akarják befejezni.

Putyin emellett javaslattervezetet nyújtott be arról, hogy Oroszország és az illegálisan elcsatolt ukrán területek számára jelöljék ki „az újraegyesítés napját”. A tervezet azt javasolja, hogy ez a nap szeptember 30-ra essen – akkorra, amikor Putyin 2022-ben kihirdette, hogy Moszkva négy ukrán régiót ismer el orosz területnek.

Putyin emellett a Donald Trump volt amerikai elnök ellen indított büntetőeljárásokat „egy politikai rivális politikai okokból történő üldözésének” nevezte. Szerinte a Trump ellen indított ügyek „jót tesznek” Oroszországnak, mert megmutatják „az amerikai rendszer rothadtságát, amely nem tehet úgy, mintha másokat demokráciára tanítana”. Kritikái azután hangzottak el, hogy vezető amerikai és európai tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Putyin „megpróbál kitartani” a 2024-es választásokig, bízva Joe Biden amerikai elnök bukásában, és abban, hogy így majd mérséklődik az USA támogatása Ukrajna felé.

Továbbra is meg kell tiltani, hogy az ukrán gabonát eladhassák a szomszédos uniós tagállamokban – közölte Nagy István agrárminiszter, aki Florin-Ionuț Barbu román mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben. Az uniós korlátozás alapesetben pénteken lejár.

Ukrajna korábban a tengeren keresztül adta el a mezőgazdasági termékei nagy részét, főleg a Közel-Keletre és Afrikába. Az orosz invázióval az Ukrajna elleni tengeri blokád miatt a szállítóhajók kezdetben a kikötőkben ragadtak. Ugyan ismét elindulhattak, miután török közvetítéssel megkötötték a Fekete-tengeri ikermegállapodást, de ez addig sem működött zökkenőmentesen, amíg Oroszország le nem hagyta járni a saját felét.

Az EU egyrészt szolidaritási folyosókkal segítette az ukrán exportot, másrészt a 2014-ben Ukjrajnával kötött szabadkereskedelmi egyezményt tavaly júniusban kiterjesztette az addig korlátozott agrártermékekre, és ezt idén is meghosszabbította. A tengerinél jóval drágább szárazföldi szállítás miatt viszont sok áru, leginkább gabona a szomszédos EU-tagoknál kötött ki, ami piaci zavarokat okozott. A szomszédos tagállamok, köztük Magyarország emiatt egyoldalúan megtiltotta az ukrán agrártermékek eladását a saját piacán, csak az átmenő forgalmat engedte meg, amíg az eredetileg mindössze plusztámogatást ajánló Európai Bizottság nem engedett és részben, négy termékre legalizálta a korlátozást. Ez az ideiglenes intézkedés szeptember 15-én lejár, hacsak az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg.

A minisztérium közleménye szerint Nagy István arról beszélt, hogy az uniós importtilalmat igazoló rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak, ezért a kormány továbbra is meg kívánja őrizni az ukrán gabona behozatali korlátozását. A tranzitszállításokat Romániához hasonlóan engedik,

nem akarunk Ukrajnának ártani, a magyar gazdák versenyképességét azonban meg kívánjuk őrizni.

A magyar gazdák érdekeit minden lehetséges eszközzel meg fogjuk védeni, azon kell tovább dolgoznunk, hogy az ukrán gabona minél gyorsabban a kikötőkbe érjen és megtalálja korábbi hagyományos piacait Észak-Afrikában,vagy a Közel-Keleten – tette hozzá.

Nagy István kifejtette, a magyar felvásárlási árak alacsonyabbak a tőzsdei áraknál, ami jelentős nehézséget okoz a termelőknek. A felvásárlók kivárnak, ami miatt lefagyott a piac. A miniszter ma a bolgár és a szlovák kollégájával is egyeztetni fog a behozatali tilalomról.

Augusztus végén Nagy István kijelentette, hogy ha kell, a kormány szeptember 16-ától nemzeti hatáskörben már nemcsak az eddigi négy termék, hanem mind a 24 behozatalát megtiltja, amit korábban is egyoldalúan korlátozott.

Putyin a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon beszéde után egy fórumbeszélgetésen több kérdésre is válaszolt.

A 2024-es amerikai elnökválasztásról azt mondta, hogy bárki is nyer, nem vár nagy változást az USA Oroszországgal szembeni külpolitikájában, pedig szerinte „sokan vannak ott, akik inkább tisztességes üzleti kapcsolatokat szeretnének”. A Trump elleni vádemelésekről azt mondta Putyin, hogy az Oroszországnak jó hír, mert bizonyítja az Egyesült Államok korruptságát.

Szóbe került a sikerterlen Luna-25 Hold-misszió is. Arról kérdezték az elnököt, hogy mit gondol arról, hogy több külföldi magánvállalkozásnak kellene részt vennie az orosz űrprogramban. Putyin válaszában szóba hozta Elon Muskot, akit tehetségesnek és kiváló embernek nevezett.

Az elnököt kérdezték, hogy jövőre újraindul-e az elnökválasztáson.

Putyin a 2024 márciusára tervezett választással kapcsolatos kérdésre ismét kitérő választ adott: továbbra sem erősítette meg indulását.

Beszédében Putyin azt is állította, hogy Oroszország biztonsági szolgálata brit titkosszolgálatok által kiképzett ukrán szabotőröket fogott el. Azt mondta, hogy a szabotőröket egy orosz tulajdonú atomerőmű megrongálására utasították.

Beszélt Arkagyij Volozsról, a Yandex orosz technológiai vállalat társalapítójáról, aki kritikusan nyilatkozott Oroszország ukrajnai inváziójáról. Putyin szerint az Izraelben élő üzletembernek joga van kifejezni az álláspontját.

(Guardian, Sky News)

Az elmúlt hetekben Oroszország újrakalibrálta a Moszkva körül található rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszereit, hogy hatákonyabban védekezhessen a pilóta nélküli légi járművek (drónok) támadásai ellen – írja napi jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A minisztérium leírja, hogy idén szeptembertől ezeket a légvédelmi rendszereket (SA-22) magasított tornyokon és rámpákon helyezik el Moszkvában. A tavaly decemberi Engels és Rjazan légibázisokra mért légicsapás miatt Oroszország SA-22-eseket helyezetett el több hivatali épület tetején is.

A britek szerint ez szinte biztosan azért történt, hogy a rendszer képes legyen a pilóta nélküli légi jármű típusú célpontok felderítésére és hatástalanítására is. Valószínűleg cél az is, hogy a közvélemény számára megnyugtatásként szolgáljon, hogy a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden arról beszélt, hogy Moszkva és Peking kapcsolata „soha nem látott történelmi szintre” emelkedett.

Putyin a Keleti Gazdasági Fórumon találkozott Csang Guoqing kínai miniszterelnök-helyettessel, majd azt mondta, hogy őt és Hszi Csin-ping kínai elnököt „baráti személyes és üzleti kapcsolatok” is összekötik – írja a TASZSZ.

„Ez minden bizonnyal segíti a kétoldalú kapcsolatok és az államközi kapcsolatok fejlődését”

– tette hozzá állítólag az orosz elnök. Putyin külön dicsérte a Moszkva és Peking közötti gazdasági és politikai együttműködés „nagyon magas” szintjét, szerinte annak eredmény „több, mint jó”. Kína Oroszország ukrajnai háborúját soha nem ítélte el, a háború kezdete óta pedig erősödött a két ország között a gazdasági, a diplomáciai és biztonsági kapcsolat is.

Kína nem küldött delegációt a júniusi, Dániában tartott, Ukrajnáról szóló nemzetközi tárgyalásokra, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban megpróbálta magát potenciális békeközvetítőként pozicionálni.

Azzal pedig, hogy Peking nem ítélte el az inváziót, tovább rontotta kapcsolatait több nyugati országgal. Biden amerikai elnök vasárnap arról beszélt Vietnámban, hogy nem akarnak újabb hidegháborút Kínával, velük együtt szeretnének erősödni. Hétfő hír, hogy Orbán Viktor októberben Kínába utazik, a tervek szerint a kormányfő részt vesz a Belt and Road Initiative (BRI) konferencián.

(CNN, TASZSZ)

Az észak-koreai vezető páncélvonaton utazott Oroszországba, várhatóan fegyverszállításokról fognak tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

A találkozóra a tervek szerint kedd délután kerülhet sor az orosz kikötővárosban, Vlagyivosztokban, ahová Putyin már megérkezett. „Kim oroszországi útja és a Putyinnal való találkozója teljes körű látogatás lesz a kapcsolatok erősítése érdekében” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy online közzétett videóban.

Nyugati országok attól tartanak, hogy Phenjan fegyvereket adhat el Moszkvának, hogy pótolják az oroszok, az ukrajnai harcok 18 hónapja alatt erősen megfogyatkozott készleteit.

Kedden Peszkov elutasította a fegyverüzletre vonatkozó amerikai figyelmeztetéseket. „Mint tudják, a szomszédainkkal, köztük Észak-Koreával való kapcsolataink megerősítésekor a két ország érdekei a fontosak számunkra, nem pedig a washingtoni figyelmeztetések” – mondta.

Kim Dzsongunt magas rangú kormányzati tisztviselők kísérték: köztük feltehetően ott van a külügyminisztere, valamint a védelmi iparért és katonai ügyekért felelős párttagok.

Az utazás az észak-korai vezető első külföldi látogatása az utóbbi négy évben. Amerikai tisztviselők szerint Putyin valószínűleg az észak-koreai tüzérségi és egyéb lőszerek szállítását kérheti majd. Cserébe Kim Dzsongun energia- és élelmiszersegélyt, valamint műholdakhoz és nukleáris meghajtású tengeralattjárókhoz szükséges fejlett technológiát kérhet. Ez növelheti Észak-Korea ballisztikus és nukleáris fegyverprogramja által jelentett fenyegetést.

(Guardian)

• Egy, a Krím-félsziget közelében álló fúrótornyot foglalt vissza az ukrán hadsereg az oroszoktól.
• Oroszországban egyre durvább a munkaerőhiány a sorozások miatt.
• Találkozni fog Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun.
• Egy új uniós szabály szerint mostantól elkobozzák az oroszok autóit, ha behajtanak velük az EU-ba.
• A brit miniszterelnök szerint augusztus 24-én az oroszok egy civil gabonaszállítóra lőttek a Fekete-tengeren.

A hétfői eseményeket itt tudja visszaolvasni.