Mostantól elkobozzák az oroszok autóit, ha behajtanak az EU-ba

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint augusztus 24-én az orosz fekete-tengeri flotta egyik hajójáról több rakétát lőttek ki egy, az ukrajnai Odesszában tartózkodó, libériai felségjelzésű teherszállító hajóra. Az ukránok szerint a rakétákat az ukrán légvédelem semlegesítette.

Sunak szerint az oroszok egy hónap alatt 270 ezer tonna gabonát semmisítettek meg, ami egymillió ember éves élelmiszerfogyasztására lenne elég. Az orosz kormány júliusban nem hosszabbította meg a korábbi gabonaszállítási megállapodást, mivel szerintük a nyugati országok akadályozzák az ő gabona- és műtrágyaexportjukat.

A háború előtt Ukrajna világszerte 400 millió embert látott el, a világ búzaexportjának 8-10 százalékát, illetve kukorica- és árpaexportjának 10-12 százalékát adta.

(Sky News, MTI)

Egy lufikra kötött, hatalmas ukrán zászlót eresztettek fel vasárnap az orosz-ukrán háború keleti frontján az ukrán kézben lévő Avdiivka védői. A hatalmas zászló a szél miatt véletlenül a magasban a front felé, majd a front orosz oldalára repült, ahol az ukránok szerint az orosz katonák minden igyekezetükkel próbálták azt lelőni.

Az ukránok azt állítják, a zászlóra tüzelő orosz katonák ezzel elárulták a pozícióikat, és ők hatékonyan tudtak így az oroszokra lőni. Arról, hogy elértek-e valami kézzelfogható sikert, nem számoltak be. Szerintük viszont a lebegő zászlónak fontos üzenete lehetett az orosz megszállás alatt álló területek lakóinak.

A zászló felengedéséről szóló videó itt nézhető meg:

Arról pedig, ahogy a megszállt területek felett repül a zászló, itt lehet felvételeket nézni.

(Business Insider)

Visszavonta korábbi nyilatkozatát Luiz Ignácio Lula da Silva brazil elnök, amely szerint Vlagyimir Putyint biztosan nem tartóztatnák le, ha jövőre részt venne a Rio de Janeiró-i G20-csúcstalálkozón. Lula még szombaton nyilatkozott így, hétfőn viszont már visszakozott, arra hivatkozva, hogy „nem is tudta, hogy létezik” a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).

Az ICC korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt, és a szervezet döntéseinek jogalapot adó római alapokmányokat aláíró országoknak így – elvileg – kötelességük lenne letartóztatni Putyint, ha a területükre lépne. Lula hétfőn azt mondta: ha Putyin Brazíliába utazik, nem a kormány vagy a kongresszus, hanem az igazságszolgáltatás dönt majd, hogy le kell-e tartóztatni.

Lula vezetése alatt Brazília semleges pozícióra törekedett az orosz-ukrán háborúban, és megpróbáltak közvetítőként fellépni a két fél között. Brazília ennek megfelelően (Magyarországhoz hasonlóan) nem támogatta fegyverekkel Ukrajnát, ami sok nyugati vezetőt bosszant.

(Guardian)

Se magáncélra, se üzleti célra nem hozhatják be orosz állampolgárok az autóikat az Európai Unió területére – derült ki hétfőn. Az EU korábban frissítette az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók listáját, de a szövegből nem volt egyértelmű, hogy a nem luxusjárműként besorolt autókat el kell-e kobozni. Most ezt egyértelműsítették.

A pontosított szabály szerint teljesen mindegy, hogy milyen céllal vagy mennyi időre akarna valaki Európába hozni egy orosz rendszámos autót, azt el kell kobozni. Korábban a szankciók csak a „luxusautókra” vonatkoztak, ez minden olyan jármű, aminek értéke meghaladja az 50 ezer eurót.

A szankció pontosítása egy dolgot nem tisztáz: azt, hogy le kell-e foglalni a már korábban az EU területére érkező orosz rendszámú autókat. Több uniós országban rengeteg orosz rendszámú autó van, Bulgáriában például körülbelül 300 ezer.

(Euractiv)

A Kreml megerősítete, hogy Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin a következő napokban találkozni fog egymással, az észak-koreai vezető Putyin meghívására látogat Oroszországba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megérkezett Oroszország keleti részébe, Vlagyivosztokba, hogy részt vegyen a Keleti Gazdasági Fórum ülésén, közölte a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, írja a CNN.

Dél-koreai forrásokra hivatkozva azt írták korábban nyugati és orosz újságok, hogy Kim Dzsongun észak-koreai diktátor Oroszországba tarthat vonattal, hogy kedden vagy szerdán találkozzon Putyinnal. Oroszország és Észak-Korea között 18 kilométeres szárazföldi határ van, így vonattal közvetlenül juthat el Vlagyivisztokba. A Keleti Gazdasági Fórumot Putyin részvételével szeptember 10-13 között tartják.

A fórumot Oroszország 2015 óta tartja arra, hogy ösztönözze a külföldi befektetéseket Oroszország távol-keleti részén.

Az orosz hadsereg 420 ezer szerződéses katona toborzását tűzte ki célul 2023-ig, Dimitrij Medvegyev állítása szerint szeptember 3-ig ebből 280 ezer jött eddig össze, írja a brit védelmi minisztérium.

Emellett az orosz hadkötelezettség továbbra is negatív hatással van az orosz ipar működésére, 2023 júliusára 42%-os lett a munkaerőhiány – ez 7%-kal magasabb, mint áprilisban volt.

Súlyos problémák lehetnek az IT-szektorban, miután 2022-ben kb. 100 ezer IT-alkalmazott hagyta el Oroszországot: itt az ország külön kivételt tett a munkaerő megőrzése érdekében. Szeptember 4-én Putyin rendeletet írt alá, miszerint az IT-szektorban dolgozók toborzási korhatára 30 éves kortól kezdődik (27 helyett).

„A 2024 márciusára tervezett orosz elnökválasztás előtt az orosz hatóságok valószínűleg igyekeznek elkerülni a további népszerűtlen mozgósításokat”, írja a minisztérium.

Visszafoglalt egy fúrótornyot az orosz megszállóktól az Ukrán hadsereg a Fekete-tengeren, a Krím közelében – írta az Unian.

A Bojko földgáz és kőolaj kitermelésére épített torony elfoglalásakor az ukrán erők orosz helikoptereket is zsákmányoltak.

Mire jó egy fúrótorony?

Az objektumnak most nem a békés célra tervezett funkciója miatt van jelentősége. A fúrótornyot és a hozzá kapcsolódó platformot ugyanis Oroszország még 2015-ben foglalta el – egy évvel a Krím félsziget megszállása után – és radarállomást állított fel rajta, valamint katonai helikopterleszállóként használta. Ezzel magyarázható, hogy az ukrán erők a visszafoglaláskor orosz haditechnikát is zsákmányoltak.

Oroszok ezzel látásuk és hallásuk egy részét vesztették el – kommentálta az ukrán katonai sikert a hadsereg déli csoportjának szóvivője, Natalja Homenyuk.

Dél-koreai forrásokra hivatkozva írta a Reuters, hogy az észak-koreai diktátor vonattal Oroszországba indult, és kedden vagy szerdán találkozhat az orosz elnökkel.

Oroszország és Észak-Korea között 18 kilométeres szárazföldi határ van, így vonattal közvetlenül juthat el Vlagyivisztokba, ahol szeptember 10-13 között tartják Vlagyimir Putyin részvételével a Keleti Gazdasági Fórumot.

Az orosz hírügynökségek is csak a dél-koreai forrásokra hivatkozva említik meg a találkozás lehetőségét, ugyanakkor az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint nincsen tervben találkozó Putyin és Kim Dzsongun között.

Kézenfekvő azonban a feltételezés, hogy a két vezető közvetlen találkozójának a Kreml sem akar nagy nyilvánosságot adni. A megbeszéléseknek tárgya lehet az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, amelyhez fegyverszállítmányokkal – elsősorban töltényekkel – nyújthat segítséget Észak-Korea.

A lehetséges fegyverüzletről korábban a New York Times írt, erről itt olvashat részleteket.

„Ez nem az a fajta háború, amikor az ország vezetője azt mondja, hogy mindegy, milyen áron [érjük el a célt], épp ez különböztet meg minket Putyintól. Számára az emberi élet nem számít” – ezekkel a szavakkal vette védelmébe az ukrán elnök az ellentámadás egyesek által lassúnak tartott sebességét. Volodimir Zelenszkij szerint az előrenyomulásnak délen és keleten, Bahmutnál minden méteren jelentősége van – írta az Unian.

Úgy látja, megvan a látható eredménye az eddigi ellentámadásnak, amely egyes pontokon már áttörte a megszálló orosz erők védelmi vonala – a Szurovikin-vonal – első vonalát. (A beékelődésnek nevezett, de az áttörést még el nem érő művelet jelentőségéről itt olvashat bővebben.)

„Ha fenntartjuk a nyomást délen, akkor szertefutnak” – mondta az orosz erőkről Zelenszkij, megjegyezve, hogy a műveletben már 200 négyzetkilométert szabadítottak fel az orosz megszállás alól.

Robbanásról szóló hírek érkeztek Krivij Rihből, de részleteket egyelőre nem tudni a 700 ezres ukrán várost ért támadásról. Annyi bizonyos, hogy az orosz támadók szrnyas rakétákat és drónokat indítottak a város felé, de biztonsági okokból egyelőre nem adnak tájékoztatást az esetleges találatokról – írta az Unian.

Krivij Rihet legutóbb három napja érte támadás, lakóházat, rendőrségi és önkormányzati épületet ért találat, akkor egy ember meghalt. A Telex legutóbbi helyszíni riportját a városból itt olvashatja el.

• Dróntámadás érte Kijevet vasárnapra virradó éjszaka.
• Őrizetbe vették Putyin megbecsült kutatóorvosát, korrupció gyanújával.
• Másfél kilométert haladtak előre az ukránok Robotine térségében. A távozó amerikai vezérkari főnök szerint még 30-45 napig engedi az időjárás az ukrán ellentámadás fenntartását.
• Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes szerint az ukrajnai menekültek szabadon dönthetnek, hogy Magyarországon maradnak, vagy Nyugatra mennek – mindenesetre nem adják ki a katonakorú férfiakat Ukrajnának, és adatokat sem szolgáltatnak róluk.
• Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerint Putyin tilosban jár. Bukarest berendelte az orosz ügyvivőt a Romániában lezuhant orosz drón miatt.
• Medvegyev a szeptember 11-i terrortámadás évfordulójának előestéjén Amerikát egy arcátlan, pimasz, undorítóan önimádó, drogfüggő, pedofil szent tehénnek nevezte.

A vasárnapi hírfolyamunkat itt olvashatja vissza.