Hallottunk egy rakétabecsapódást, vissza is akartam fordulni, de iskolatáskát osztanak
2023. augusztus 17. – 20:48
A másfél éve tartó háború ellenére a gyerekek iskolába készülnek Ukrajnában, bár az ország nagy részén továbbra is csak online oktatás lesz. Van, ahol már aknavédelmi ismereteket állítanak össze a tanévre. Bár az orosz erők nem érték el céljukat, a háború vége egyelőre nem látszik. Az orosz rakétatámadások folyamatosak, a fronttól távolabb is, de a közelebb fekvő városoknak még több jut belőlük, számtalan polgári célpontot megsemmisítve. Helyszíni riport.
„Idefelé jövet megint hallottunk egy becsapódást, vissza is akartam fordulni, de hát iskolatáskát osztanak, Makar most lesz elsős, legalább érezze, hogy iskolába megy” – Makar persze nem megy iskolába, hiszen az épületnek ablakai sincsenek, amit lehet, bedeszkáztak. A kisfiú azért így is örül a hátára akasztott táskának. Amíg beszélgetünk, inkább az anyja mögé bújik, így engem sem lát annyira, meg a szemközti tízszintes lakóházat sem, amelyiknek a sarkából nyolc szintet kiharapott egy július végi orosz rakétatámadás. Hatan meghaltak, köztük egy nő a tízéves kislányával, akire most a ház elé pakolt plüssállatok emlékeznek a háborús menekültekkel együtt mostanra 700 ezresre duzzadt Krivij Rih sugárútján.
Az Ukrajnában zajló háborút kitörése óta nagy erőkkel követjük, Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink pedig most újra a helyszínről jelentkeznek beszámolókkal, riportokkal. Kijevben megnéztük azt a 102 méter magas szobrot, amely megmutatja, hogyan vetkőzi le Ukrajna végleg a szovjet múltat, Odesszában pedig azt mutattuk meg, hogyan élnek a helyiek a folyamatos orosz támadások árnyékában. Herszonban interjúztunk egy férfival, akinek fia oroszként is ukrán hazafinak érezte magát, Moszkva most terroristaként életfogytig börtönbe zárná, Krivij Rihnél pedig megnéztünk egy páncélozott kotrógépet, amely ezerszeresen felgyorsíthatja az aknamentesítést. Ha fontosnak tartod a munkánkat, legyél te is a rendszeres támogatónk!
De könnyű az iskolatáska
Makar így anyja mellett, online tanul majd meg írni-olvasni. Apját fél éve nem látta, ő a fronton van. „A katonák sem tudják, mikor lehet vége a háborúnak, én végképp nem tudom” – mondta Irina. Makar édesanyjának a testvére is harcol az orosz megszállók ellen valahol Kelet-Ukrajnában.
Kicsit odébb egy hetedikes lány arról ábrándozik, hogy milyen jó lenne egy olyan szeptember 1-je, amikor el kell menni az iskolába. „Ki hitte volna, hogy egyszer ez lesz a vágya” – mondja keserű humorral az anyja, aki három gyerekét hozta el, hogy iskolatáskát kapjanak. Örül ő is, de szerinte inkább tablet kellene, most, hogy már a legkisebb is iskolás lesz, elvégre az iskolatáskát nincs értelme telepakolni. A nagyobbaknak már bőven van tapasztalatuk az online oktatásban, hiszen Ukrajnában lassan már három éve nincs folyamatos iskolai tanítás: előbb a koronavírus miatt zártak be az iskolák, ahogyan a világban sokfelé, aztán jött az Oroszország által indított háború.
Az bizonyos, hogy ez a tanév is háborús lesz Ukrajnában: tanárok tízezrei belső menekültként vagy otthon, de az óvóhely közelében, vagy külföldön ülnek majd a monitorok elé. Az óvóhely az iskola mellett is kulcskérdés.
Ott, ahol van megfelelő óvóhely, lesz rendes iskolai tanítás, legalábbis az ország valamivel biztonságosabb nyugati felében. Ahol nincs óvóhely, az már nem is fogadhat gyerekeket.
Keleten, így például Krivij Rihben vagy Zaporizzsjában óvóhely megléte esetén is csak vegyes oktatás lesz, azaz főként online, és hetente legfeljebb egy-két alkalommal lehet iskolába menni, hogy lássák is egymást a gyerekek. De vannak városok, ahol ez sem merül fel, ilyen például a Dnyeperen túlról az orosz erők által folyamatosan lőtt Herszon.
Sokan egyenesen Krivij Rihbe menekülnek
Az egykor háromszázezres Herszonban, ahol a kilenc hónapig tartó orosz megszállás végén, novemberben még 100 ezer ember élt, mostanra 50-70 ezren lehetnek. Nagyjából 40 ezren mentek Krivij Rihbe, ki még időben, az orosz megszállás kezdetén, ki már csak utána, hiszen a megszállás nagy része alatt Herszon el volt vágva Ukrajna többi részétől.
Krivij Rih alpolgármestere szerint a háború előtt 630 ezres városát csak 20 ezren hagyták el, viszont összesen 80 ezer menekült érkezett. „Minden egyes menekült, a gyerekeket is beleszámítva havonta 2500 hrivnyát (kb. 25 ezer forintot) kap a város költségvetéséből” – mondta Szergej Miljutyin. Aki óvóhelyen lakik, annak emellett ingyenes étkeztetést és orvosi ellátást biztosítanak. „Ez a szociális program vonzó, sokan jönnek is hozzánk.” Miljutyin ezt nem is bánja: a békeidőben Ukrajna GDP-jének tizedét adó vasérctermelő iparvárost az 1960–70-es években, a Szovjetunió idején egymilliósra tervezték, így üresen álló lakások is vannak.
„Kétezer dollárért vásárolni is lehet egyszobás lakást, persze nem túl jó állapotban, de 15 ezer dollárért már háromszobás eladó lakások is vannak” – mondta az alpolgármester. Krivij Rihben sokan három-négy lakást is birtokolnak. „Kiadni nem könnyű, és a rezsiköltségek is megnőttek, ezért a város felajánlotta a tulajdonosoknak, hogy ezeket a költségeket átvállalja, ha a lakásokat a menekültek rendelkezésére bocsátják.”
Aknavédelmi ismeret gyerekeknek
A menekültek között sok a gyerek – nem csak a helyiek várnak iskolatáskára. Nekik azonban értelemszerűen csak online oktatás marad, ha továbbra is az egykori városuk iskolájába vannak beiratkozva. De sok szülő inkább átíratná olyan helyi iskolába, ahol van óvóhely, mert így van remény rá, hogy legalább hetente egyszer-kétszer belülről is lássa az iskolát a gyerek. Ez viszont az elhagyott városok iskoláit sújtja, amelyek tanári kara csak online adhat órát. „A fizetések ugyanis attól függnek, mennyi diákot tanít a tanár. Ezért mi inkább azt kérjük, maradjanak a gyerekek a régi iskoláikban, hiszen a tanárok online bárhonnan taníthatnak, és így a fizetésük is megmarad” – hívta fel a figyelmet egy szociális szempontra Miljutyin.
Akár online lesz, akár offline, egy új tantárgy bizonyosan megjelenik, legalábbis Krivij Rih iskoláiban: aknavédelmi ismeretek. A tavaly február 24-én Oroszország által Ukrajna ellen indított háború másfél éve alatt Ukrajna hatalmas területeit aknásították el a támadó orosz erők:
nemcsak a két oldal között húzódó frontvonal aknaveszélyes, hanem azok a területek is, amelyeket az orosz hadsereg a kezdetekben gyorsan elfoglalt, ám 2022 végéig elveszített.
Ilyen Harkiv megye keleti része, Herszon városa és Krivij Rih környéke, mivel a várost az orosz erők a háború elején alig 200 méterre közelítették meg. A visszavonuláskor ezekben a térségekben nagy területeket aknásítottak el, az alpolgármester szerint esetenként játszótereket is.
„Égető szükség van ezekre az aknavédelmi ismeretekre, hogy tudják, mire kell figyelni, mihez nem szabad hozzáérni.” Nemcsak a taposóaknákról van szó, de a kazettás bombák 8 centiméteres pillangóiról is.
Utcazenész lányokat gyilkoló rakéták
A fronttól távolabbi városokban nagyobb eséllyel lesz az iskolák épületében tanítás, bár az ország nyugati és délnyugati része sem teljesen védett az orosz rakétáktól: az orosz erők július utolsó harmadától intenzíven támadták Odesszát is, augusztus közepén pedig Lviv megye a háború kezdete óta a legnagyobb rakétatámadást szenvedte el.
De a fronthoz közelebb lévő városoknak több jut ki a támadásokból, Dnyiprónak hétfő éjszaka, Kramatorszknak hétfőn és kedden, de a napokban Krivij Rihnek is, vagy a tőle 130 kilométerrel keletre, a Dnyeper mentén fekvő Zaporizzsjának, ahová a július végi, lakóházat ért támadás után augusztus 9-én is rakéták csapódtak be. Ezúttal egy játszótér közelében, ahol egy 19 és egy 21 éves lány zenélt az utcán, az ukrán hadseregnek gyűjtöttek pénzt. Épp pihenőt tartottak, amikor a két, 300 kilométerről is indítható szárnyas rakéta becsapódott. Szvetlana Szemejkina a helyszínen, Krisztina Szpicina a kórházban halt meg.
Ez volt az utolsó koncertjük, alig egy órával a haláluk előtt:
A szállodák is rendszeres célponttá váltak
A két lányt a múlt héten temették el Zaporizzsjában, ahol egy nappal a temetésük előtt a Reikartz szállodába is rakéta csapódott, három ember meghalt, kilencen megsebesültek. A szállodában a háború kezdete óta az ENSZ képviselői és rendszerint a külföldi újságírók szállnak meg. Az oroszországi hírekben ezt egy zsoldosokat elszállásoló helyként mutatták be.
Három nappal korábban Pokrovszkban is szállodát ért rakétacsapás, itt is zömmel újságírók szálltak meg. A támadásban hét ember meghalt.
Ugyanilyen, külföldi újságírók bevett találkozóhelyeként volt ismert az a kramatorszki kávézó, ahová még június 27-én csapódott be egy Iszkander rakéta. Tizenhárom ember halt meg, köztük három kiskorú lány: egy érettségi előtt álló 17 éves fiatal és egy 14 éves ikerpár. A halottak között egy külföldi volt, az amerikai Frank Tortorici, aki idegenlégiósként harcolt az ukrán erők oldalán.
Kramatorszkban hétfőn és kedden éjszaka is több becsapódást hallottak a Telex helyszínen lévő tudósítói. A hétfőiről már tudható, hogy nem lakóházat ért, hanem egy korábbi péküzem területét, három ember megsérült.