A páncélozott kotrógép, amely ezerszeresen felgyorsíthatja az aknamentesítést
2023. augusztus 16. – 19:11
Hatalmas területeken veszélyeztetik orosz aknák a mezőgazdasági munkát Ukrajnában, ahol már a háború alatt meg kell kezdeni a termőföldek és a városok megtisztítását. Az ország egyik ipari központjában már tesztelnek egy olcsó és hatékony aknamentesítő gépet, amely meggyorsíthatja a folyamatot. Helyszíni riport Krivij Rihből.
Ukrajnával akkor is hosszú évekre együtt marad egy súlyos veszély, ha az orosz hadsereg által indított háború azonnal véget érne és a megszállók kivonulnának az ország teljes területéről.
A másfél éve indított orosz invázió alatt Ukrajna a világ leginkább elaknásított országa lett.
Az aknaveszély hatalmas területeket érint, nemcsak a frontvonal 700 kilométeres hosszában, hanem ott is, ahol az orosz erők rövidebb időre fordultak meg. Ilyen Ukrajna vasércbányászatának és vasiparának egyik központja, az ország közepén fekvő Krivij Rih is, amelyet a háború első heteiben az orosz erők majdnem elfoglaltak: 200 méterre közelítették meg a várost.
Az Ukrajnában zajló háborút kitörése óta nagy erőkkel követjük, Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink pedig most újra a helyszínről jelentkeznek beszámolókkal, riportokkal. Kijevben megnéztük azt a 102 méter magas szobrot, amely megmutatja, hogyan vetkőzi le Ukrajna végleg a szovjet múltat, Odesszában pedig azt mutattuk meg, hogyan élnek a helyiek a folyamatos orosz támadások árnyékában. Herszonban interjúztunk egy férfival, akinek fia oroszként is ukrán hazafinak érezte magát, Moszkva most terroristaként életfogytig börtönbe zárná. Ha fontosnak tartod a munkánkat, legyél te is a rendszeres támogatónk!
Óriásdömperek a tankok ellen
Hogy nem jöttek tovább, abban közrejátszott a szerencse és a már említett vasércbányászat. Az orosz páncélosok útját ugyanis a világ legnagyobb járműveivel, a Belaz bányadömpereivel állták el. Ezeket egy tank se tolja el, tehát a nagyot tényleg nagynak kell érteni: 390 tonnás, 20 méter hosszú gépekről van szó, amelyek egyszerre 450 tonna földet képesek elhordani. Ez az össztömeg nagyjából tíz mozdony súlyával egyenlő.
A szerencsét meg az esős időszak jelentette, a sár miatt megkerülni sem lehetett őket az utakról letérve. Az orosz konvoj így sem továbbmenni, sem megfordulni nem tudott, és az ukrán erők tűz alá is vették a megszállókat. „Később az ott szerzett haditechnikát mi magunk is használtuk az oroszok ellen. Volt, hogy átfesteni sem volt időnk, így a saját Z betűs páncélosaikkal lőttük az ő Z betűs páncélosaikat” – idézte fel Krivij Rih alpolgármestere a háború első heteit.
„Ironikus, hogy Belarusz lényegében részese az orosz agressziónak, és mi épp belarusz gyártmányú gépekkel állítottuk meg a támadókat”
– jegyezte meg a Telexnek Szerhij Miljutyin.
Előtte arról beszélt, mennyire rossz érzéseket ébresztenek Ukrajnában a magyar kormány oroszokkal szimpatizáló, szankcióellenes megnyilatkozásai, amire tisztáztuk, hogy a sajtóként működő sajtó feladata a tájékoztatás, nem pedig a kormány, vagy bármely politikai erő szolgálata. „Nos, ez az egyetlen oka annak, hogy önök most itt lehetnek” – zárta rövidre Miljutyin a két ország közötti kapcsolat elemzését.
Majd rátért arra, miért is vagyunk egy közelebbről nem meghatározható nyílt terepen, egy olyan szerkezet mellett, amely a nehézipari sufnituning és a mérnöki professzionalizmus szerelemgyerekének tűnik.
Győzelmet kíván, aztán dolgozni kezd
Ez nem más, mint egy lánctalpas forgókotró, ahol a markolófej helyett egy súlyos pajzs áll, amely elé egy forgótárcsás tengelyre láncokat szereltek, a végükön vasgolyókkal. A jármű fülkéjét pedig páncélborítással megerősítették. De hogy még biztonságosabb legyen, távirányítással is működtethető, így annak is ismerős lehet, akinek csak gyerekkori emlékei vannak a karácsonyfa alá rejtett markolók irányításáról. Csak ez a távirányító a bekapcsoláskor Ukrajna győzelmére esküdve köszön a felhasználóra.
A terepen épp egy ilyen távirányításos tesztet nézhettünk meg. A gép működési elve egyszerű: elindul a kijelölt terepen a maga elé tartott pajzs védelme mögött, miközben a forgótárcsa vadul pörög, a láncok végén lévő vasgolyók pedig püfölik a földet – vagy az eléjük kerülő aknát, amelyet azonnal felrobbantanak. A gép megállás nélkül haladhat tovább.
„Ez ezerszeresen felgyorsíthatja az aknamentesítést”
– mondta Miljutyin. A védelmi erők képviseletében Volodimir Azarjan konkrét számokat tett ehhez: a gép óránként két kilométeres sebességgel, halad, négy és fél méteres szélességben aknamentesít. Óránként tehát majdnem egy hektárt képes megtisztítani. Mivel a golyók 4 centinként csapnak le, ezért a kazettás bombák fel nem robbant pillangói nem kerülhetik el.
Ma aknamentesít, holnap csatornát ás
A lánctalpas gép eközben tovább gurulhat, a robbanások miatt megállnia sem kell. Taposóaknákkal és páncélosokkal szembeni aknákkal is tesztelték, utóbbiak esetében sem sérült a szerkezet jelentősen, legfeljebb a láncok egy részét, vagy a talaj minőségétől függően a pengék egy részét kell cserélni helyben. Ami Azarjan szerint mindenképpen ígéretessé teszi a gépet, az az, hogy csak fejet kell hozzá cserélni és máris újra alkalmas építőipari vagy mezőgazdasági munkákra, így feleannyiba sem kerül, mint egy kifejezetten aknamentesítésre tervezett eszköz.
Az elsődleges feladat a mezőgazdasági földek megtisztítása. „Ezeken a területeken az oroszok szándékosan aknásítottak, mert tudták, hogy most a mezőgazdaság jelenti a fő bevételi forrását az országnak” – mondta az alpolgármester, aki szerint a kahovkai gát orosz felrobbantásában is szerepet játszott ez a szempont, a víztározó ugyanis hatalmas termőterületek vízellátásáért felelt, amelyek most kiszáradnak.
„Nemcsak a fronton megy a harc, hanem gazdasági vonalon is.”
Most a mezőgazdasági területeken kockázatos a munka, Miljutyin traktorok megsemmisülésétől kezdve halállal végződő esetekig tud példákat. De mezőn átvágó emberek is estek már ennek áldozatul. Ilyen esetek még gyakoribbak lehetnek délebbre, mert a kahovkai gát felrobbantása utáni áradás Herszon megyében hatalmas területen szórhatta szét a robbanóanyagokat és az aknákat, amelyek évtizedekig szedhetik áldozataikat. Az Ukrajnában csendes gyilkosként még sokáig pusztító környezetszennyezésről itt írtunk részletesen.
Pár humánus orosz katona szabotálhatta az aknásítást
A gazdaság ellehetetlenítése mellett az aknásítást az oroszok a védelmi vonalaik megerősítésére is végezték, de Krivij Rih környékén a polgármester lakóházak, sőt játszóterek aknásításáról is tud. „Volt, amikor labda alá rejtették az aknát. A tűzszerészeink viszont ilyen helyeken sokszor bukkantak olyan aknákra, amelyekben nem volt benne a gyújtószerkezet. Ott is voltak tehát emberek, akik nem akarták teljesíteni az embertelen parancsot” – adott magyarázatot a „humánus szabotázsra” az orosz hadsereg iránti jóindulattal egyébként nem vádolható alpolgármester.
Az aknakereső konstrukció kidolgozását egy polgári mérnök végezte, aki a nevét nem adta a nyilatkozathoz, de azt elmondta, hogy ha hitelesítik, akkor havonta öt ilyen gépet tudnak munkába állítani. A szervezettől pedig azt várja, hogy mielőbb megtisztítsa Ukrajna földjeit, városait, és hozzásegítse őket a győzelemhez. „Soha nem hittem volna, hogy Oroszország Ukrajnára támad. 2014 után sem” – mondta, az érzelmektől feszülten a civil mérnök a Krím orosz annektálására és a donyecki és luganszki szakadárok támogatására utalva. „A 2022-es invázió katasztrófa Ukrajnának, de biztos vagyok benne, hogy győzünk, Oroszország pedig használhatatlan kis államok sokaságára esik szét. Putyin pedig beledöglik.”