Éjszakai dróntámadás érte Kijevet, őrizetbe vették Putyin megbecsült kutatóorvosát

2023. szeptember 10. – 08:02

frissítve

Éjszakai dróntámadás érte Kijevet, őrizetbe vették Putyin megbecsült kutatóorvosát
Fotó: Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A tálib mudzsahedinek és az Iszlám Állam terroristáinak retorikáját közelítő üzenetet küldött az Egyesült Államoknak Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy nappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulója előtt:

„Az amerikaiak érinthetetlenek, »szent tehenek«, még akkor is, ha mesterkémek, elvonási tünetekben reszkető drogfüggők vagy nyálcsorgató pedofilok. Ez mindenkivel így van”

– írta Telegram-csatornáján az egykori orosz elnök. Szerinte az amerikaiak „egyetemesen arcátlanok”, „pimaszok és undorítóan önimádók”, és ez nyilvánul meg az Oroszország elleni szankcióikban is.

Majd így folytatta: „Nem akarom megátkozni őket, de előbb-utóbb elérhetik, hogy a terroristák valamikor egy újabb, 2001. szeptember 11-i stílusú támadást indítsanak, viszont immár nukleáris vagy biológiai fegyverrel” – idézi Medvegyev szavait az MTI.

„Vagy ami még rosszabb: valamelyik atomhatalom vezetőjének az idegei felmondják a szolgálatot, és érzelmi alapon úgy dönt, hogy tömegpusztító fegyvereket vet be. Annál is inkább, mert a folyamatosan bővülő nukleáris klub jelentős részét semmilyen kötelezettség nem köti” – tette hozzá Medvegyev, majd így zárta az üzenetét:

„És akkor ennyi. Kampec. Már csak az marad, hogy pénzt gyűjtsenek egy új emlékműre a Ground Zero mellé. Jobb esetben. Rosszabb esetben csak simán koszorúkat eresztenek a vízre.”

Mielőtt elkezdene bárki is egy atomháborútól félni Medvegyev szavai miatt, tegyük hozzá, hogy az exelnök hónapok óta próbálja magát a Kreml legvadabb megmondóemberévé edzeni. Már januárban atomháborúval fenyegetett a politikus, aki pár éve még Obamával együtt hamburgerezgetett, valódi hatalom pedig nincs a kezében. Medvegyevről portrét is írtunk, itt olvashat róla bővebben.

Bekérették a külügyminisztériumba szombaton Oroszország bukaresti nagykövetségének ügyvivő megbízottját, írja a Transtelex, miután az ukrán–román-határ közelében szombaton egy orosz drón darabjaira bukkantak.

A NATO-határon belül megtalált drón darabjai hasonlóak azokhoz a modellekhez, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen vetett be az elmúlt hónapokban. Iulian Fota stratégiai ügyekért felelős államtitkár tiltakozott az ügyvivőnél Románia légterének megsértése miatt, és elítélte, hogy az orosz erők rendszeres, indokolatlan és kegyetlen támadásokat intéznek az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra ellen – többek között a Duna partján is.

Fota felszólította az orosz felet, hogy hagyjon fel az ukrán lakosság és infrastruktúra elleni akciókkal, beleértve azokat is, amelyek bármilyen módon veszélyeztetnék a térségben élő román állampolgárok biztonságát és védelmét – olvasható az Agerpres román hírügynökség felé eljuttatott közleményben. A hírről bővebben itt olvashat.

Megvédte a G20 sajtótájékoztatóján a kanadai miniszterelnök azt a zárónyilatkozatot, amelyben úgy ítélték el az Ukrajna elleni orosz agressziót, hogy nem írták benne le Oroszország nevét. A BBC kérdése az volt, nem kellett volna erősebb szövegezésű zárónyilatkozatot kiadni, tekintve, hogy a csúcstalálkozón Oroszországot képviselő Szergej Lavrov külügyminszter szerint a nyilatkozatnak nincs is köze Ukrajnához.

Justin Trudeau szerint a zárónyilatkozat egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz támadást. „Nem lep meg, hogy az orosz külügyminiszter ezt visszautasítja, ez a munkája. De ő, Oroszország és Putyin is tilosban jár” – mondta Trudeau, aki szerint Moszkva bizonytalanságot, globális infációt és az élelmiszerellátásban zavart okozott valamint a háború miatt nőttek az energiaárak is.

Másfél kilométert nyomult előre az ukrán hadsereg Robotine térségében – írta az Unian. A távolság önmagában nem nagy, de a megszálló orosz erők védelmi vonalainál minden méternek jelentősége van. A Szurovikin-vonalnál látható beékelődésről és arról, hogy mikor lehet belőle ukrán áttörés, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. A harcok itt, Zaporizzsja megyében a legintenzívebbek. Ukrajna célja, hogy elérje Melitopol városát, később pedig az Azovi-tenger partját, hogy ezzel felszámolja az Oroszország és az általa 2014-ben elfoglalt Krím közötti szárazföldi összeköttetést.

Az ellentámadás lassan, de halad, az Egyesült Államok távozó vezérkari főnöke szerint az időjárás még 30-45 napig teszi lehetővé a műveletet, utána a sáros, esős időszak beköszöntével nem lesz lehetséges az előrehaladás.

Ukrán beszámolók szerint a legutóbbi előrenyomulás során 72 orosz katonát és 27 járművet semmisítettek meg.

Nem adja ki Magyarország a katonakorú férfiakat Ukrajnának, és adatokat sem szolgáltat róluk – közölte Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország nem is vizsgálja, hogy a határon átkelő férfiak katonaköltelesek-e.

A menekültkérdésben általában egyébként elutasító magyar kormány tagja elismerte azt is, hogy az Ukrajnából érkezők szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak élni: „minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy ha ő úgy dönt, visszamegy” – idézte a Hvg.hu a korményfőhelyettes Atv-nek adott nyilatkozatát.

Magyarország Ausztria után a második EU-s tagállam, amelyik kijelentette, hogy a katonaköteleseket sem adja ki Ukrajnának. (Ausztriában 14 ezerer 18 és 54 év közötti ukrán állampolgárságú férfi tartózkodik.)

Hogy Magyarországon mennyi ukrajnai él a háború tavalyi kezdete óta, arról nincs adat: a háború első 15 hónapja alatt Magyarország több mint 30 ezer embernek adott ideiglenes védelmi státuszt, ez azonban töredéke az ukrán állampolgárok regisztrált magyarországi határátlépésének, amely meghaladja az egymilliót.

Korrupció gyanújával őrizetbe vették a vezetőjét annak szentpétervári kutatóintézetnek, amelyet Vlagyimir Putyin tavaly az egészségügy különleges kommandójának nevezett. (Az orosz elnök a fegyveres szervezeteknél bevett „szpecnaz” kifejezést használta elismerése jeléül.)

Viktor Turhin a gyanú szerint 436 millió rubelt (1,6 milliárd forint) sikkasztott el, a szövetségi szinten kiemelt Vakcinák és Vérkészítmények Kutatóintézetéből. Turhin szeptember 4-én tűnt el Moszkvában, egy nappal azután, hogy egy vizsgálat nyomán közölték vele, hogy eltávolítják vezetői beosztásából. Ekkor Turhin egy búcsúlevelet hagyott hátra, visszautasítva az ellene felhozott vádakat. Néhány hónappal korábban egyik helyettesét már őrizetbe vették az ügyben.

Meg nem erősített hírek szerint Turhant az orosz-belarusz határon fogták el. A két ország között komolyabb ellenőrzés nélkül lehet átjutni a határon, ez korábban gyakori útvonal volt ahhoz, hogy az orosz hatóságok tudta nélkül külföldre menjenek.

Turhinra az ukrán hírek Putyin orvosaként hivatkoznak, ilyen hivatalos státusza azonban az intézmény vezetőjének nem volt. Kérdéses, hogy valóban lehettek-e a birtokában az elnök egészségi állapotára vonatkozó információk.

Az mindenesetre tény, hogy elfogásáról napokig nem tudott családja sem, és a hírek Turhin eltűnéséről szóltak három napon át.

Lassabban halad a tervezettnél, de folyamatban van az ukrán ellentámadás – közölte az Egyesült Államok távozó vezérkari főnöke. Mark Milley tábornok szerint az időjárás még 30-45 napig teszi lehetővé a támadás fenntartását, utána beköszönt az esős, sáros időszak – írta a BBC.

A vezérkari főnöki posztról hamarosan távozó Milley – akit a poszton első afroamerikaiként Charles Q. Brown tábornok, a légierő parancsnoka követ – már korábban is beszélt arról, hogy gyors változásra nem lehet számítani az orosz támadókkal szembeni ukrajnai frontokon. Az év elején biztosra vette, hogy a megszállók kiszorítása nem valósulhat meg az idén – ezt a jóslatot biztosan nem írja felül a front, annak ellenére, hogy az ukrán ellentámadás folyamatban van.

A haladás lassú, az oroszok egyelőre képesek a saját védelmi vonalaikat tartani, bár egyre több nehézségük van az ukrán erők nyomásával szemben – erről részletesen itt olvashatja Rácz Andrással készült legutóbbi elemzésünket.

Dróntámadás érte Kijevet vasárnapra virradó éjszaka. Az ukrán főváros felett legalább húsz Sahid drónt semmisített meg a légvédelem. Az egyik roncs egy emeletes házba csapódott, a város több pontján autók, elektromos vezetékek sérültek meg. A roncsok nagy része azonban lakatlan területre esett. Halálos áldozata a támadásnak nincs, csupán egy könnyebb sérültről számoltak be – írta az Unian.

Jelentések szerint az orosz támadók 32 drónt indítottak az éjszaka Ukrajna ellen, ebből 25-öt lőtt le a légvédelem. Az 1500 kilométer megtételére is képes, iráni gyártású Sahid drónok egy részét Oroszország a megszállt Krím félszigetről indítja útnak, gyakran civil célpontok ellen. A közelmúltban egy újabb indítóállomást állított fel az orosz hadsereg a félszigeten. Az iráni beszerzés mellett Oroszország saját dróngyártásának felpörgetésén is dolgozik. A kiszivárgott dokumentumok szerint Moszkva a Sahid-136 orosz változatát akarja kifejleszteni, annak ellenére, hogy a szankciók miatt az alkatrészek csak késéssel érkeznek és állandó a hiány

  • Megsemmisült az Egységes Oroszország párt ukrajnai székháza.
  • Egy kínai operaénekes a Katyusát énekelte az oroszok által szétlőtt mariupoli színházban, ahol több száz ukrán civil halhatott meg.
  • Kilúgozott katonai parádéval igyekszik megnyerni magának Észak-Korea Kínát és Putyint.
  • Nagy hatótávolságú rakétákat küldhet az USA Ukrajnának.
  • Orosz drón darabjait találhatták meg Románia területére hullva.
  • Úgy ítélték el a G20-csúcson Oroszországot, hogy nem mondták ki a nevét.
  • Bokros teendői miatt Putyin online szavazott a moszkvai polgármester-választáson.

A szombati híreket itt lehet visszaolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!