Bajban vannak az oroszok délen, de az ukrán ellentámadás még nem áttörést, hanem beékelődést ért el

Legfontosabb

2023. szeptember 6. – 10:17

Bajban vannak az oroszok délen, de az ukrán ellentámadás még nem áttörést, hanem beékelődést ért el
Ukrán katonák Robotine közelében – Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva


Nincs látványos változás a frontvonalon, de rengeteg közvetett jele van annak, hogy halad előre az ukrán ellentámadás az orosz megszállókkal szemben. Egyelőre nem lehet valódi áttörésről beszélni, de a szakértők szerint bizonyos, hogy az oroszok által elfoglalt ukrajnai területeken húzódó Szurovikin-vonal nem volt képes teljesen feltartóztatni az ukrán erőket.

„Ez még nem áttörés, hanem beékelődés”

– adott katonailag pontosabb kifejezést Rácz András Oroszország-szakértő, megjegyezve, hogy a helyzetet jobban tükröző leírás Lippai Péter dandártábornoktól származik.

„Áttörésről akkor lehetne beszélni, ha az ukrán erők a beékelődés sikerét hadműveleti szintűvé szélesítik, és továbbhaladnak. Egyelőre azonban ez a siker nem igazolható, mert sűrű a háború köde” – mondta Rácz. A Corvinus Egyetem oktatója, a Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője szerint azonban az már bizonyos, hogy Verbove térségében az ukránok már beékelődtek az első kiépített védelmi vonalba.

Bár az oroszok a megszállók Ukrajnában, ebben a cikkben a továbbiakban a védelmi állások az orosz vonalakra vonatkoznak, az ukrán erők pedig a támadók – ahogyan azt a háború jelenlegi szakaszának dinamikája mutatja.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka a hétvégén arról beszélt, hogy az ukrán csapatok áttörték az orosz erők első védelmi vonalát Zaporizzsjánál. A frontvonalakat az Institute for the Study of War (ISW) térképein lehet megnézni:

Hova ékelődtek be az ukránok?

Az első két hónapban a Zaporizzsjától délkeletre lévő Verbove térségében nem a fő védelmi vonalakon zajlottak a harcok, hanem az úgynevezett fedező-biztosító övben. Ezek olyan megerősített támpontok, amelyek segítik ugyan egymást, és feladatuk a támadók lassítása, de nem alkotják védőállások összefüggő sorát.

„A fedező-biztosító öv mögött van a két, esetenként három védelmi vonal. Ezeken túl pedig további települések vannak megerődítve, ilyen például Tokmak” – magyarázta Rácz.

Az Oroszország-szakértő szerint a beékelődésen túl biztosat nem lehet mondani a nyilvános adatokból, vannak azonban közvetett bizonyítékok az ukránok eredményeire. Az erre utaló jel részben az információ hiánya: gyakorlatilag nincsen képi bizonyíték a térségből.

„Az ukránok eddig is fegyelmezetten tartották a műveleti biztonságot, de ezúttal orosz oldalról sincsen visual, márpedig az oroszok bizonyosan mutogatnák a kilőtt ukrán járműveket és halottakat. Az ellentámadás legelején volt ukrán század, amely aknákra futott, a szanaszét heverő járműveket az orosz média egyfolytában pörgette. Most nem látni ilyet.” Az tehát bizonyos, hogy Ukrajna nem vallott látványos kudarcot a harcnak ebben a szakaszában – vont mérleget a katonai szakértő.

Ukrán zászló a rommá lőtt Robotinéban – Fotó: Valerii Zaluzhnyi / Telegram / Reuters
Ukrán zászló a rommá lőtt Robotinéban – Fotó: Valerii Zaluzhnyi / Telegram / Reuters

Ami felvétel van, az viszont tudhatóan a Szurovikin-vonal első vonalának egy szakaszán készült, ahol az ukrán katona nyugodtan járkált, kamerázhatott, ellenség nem volt a helyszínen. „Ott tehát már biztosan tartanak, és valamivel messzebb is. Azóta újabb felvételek is megjelentek arról, hogy az ukrán erők Verbovétől északnyugatra is be tudtak hatolni az orosz lövészárkokba. Ennyit tudunk.”

Rácz szerint a háború köde néhány napon belül tisztulni fog, jelennek meg újabb képi bizonyítékok.

De közvetve már így is lehet képet alkotni a helyzetről. Az orosz tüzérség a jelek szerint nem tudja lefogni az ukránt, amely most fölényben van, és súlyos veszteségeket okoz a megszállóknak.

Erre utal „Alekszandr Hodakovszkij kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatista, aki jelenleg a Vosztok Zászlóaljat vezeti. A Telegram-csatornáján hetek óta írja, hogy nincsenek elegen, és az orosz tüzérség hátrányban van” – mondta Rácz.

Az orosz problémákat jelzi az 58-as hadsereg parancsnokának leváltása is. Ivan Popovot azért távolították el, mert arra panaszkodott az orosz vezetésnek, hogy nincs elég erejük az ellentámadás visszatartására.

„A legjobb ukrán alakulatokat nyugati fegyverekkel ellátva ezen a szakaszon vetik be, itt van a 82-es dandár is Challenger harckocsikkal – ezeket eddig nem láttuk a fronton, de tudjuk, hogy ott vannak. Sőt, mostanra megvan az első, vizuálisan dokumentált harci vesztesége is a típusnak” – mondta Rácz.

A gyakorlatban akkor lehetne áttörést jelentő hadműveleti szintű sikerről beszélni, ha az orosz vonalakban keletkezett rést az orosz erők nem tudják bezárni, és az ukránok haladhatnak dél felé. Verbove környékén már a két-három nappal korábbi helyzetet tükröző műholdas adatokból is látszik a tüzek alapján, hogy ott súlyos tüzérségi harcok vannak.

Ebből még nem tudni, ki uralja Verbovét: lehet, hogy már az ukránoké, ezért lövik az oroszok, de lehet, hogy az ukránok támadják az oroszok által még ellenőrzött települést. Az mindenesetre bizonyos, hogy az ukránok nagy erőkkel a térségben vannak. Ebben a nyugati harckocsik szerepet játszanak, arról viszont nincsen szó, hogy a várt nyugati vadászgépek bevetésével számolni lehetne a közeli hónapokban, ezek a mostani ellentámadásban nem fognak szerepet játszani.

Ahhoz, hogy egy esetleges ukrán áttörést az oroszok megállítsanak, vagy számukra még kedvezőbb esetben a támadókat be is kerítsék, az kell, hogy legyen elég tartalék gépesített és páncélos erejük.

Megint csak közvetett adatokból sejthető, hogy ez az erő nincsen meg az orosz megszállóknál.

„Harkiv megyéből, a kupjanszki frontról a pszkovi légideszant hadosztály két ezredét is átvezényelték Zaporizzsja megyébe, ahol most az ukrán ellentámadás zajlik” – mondta Rácz, megjegyezve, hogy ez azért különösen beszédes, mert Harkivban az orosz erők éppen ellentámadást kísérelnek meg végrehajtani, márpedig ebben kulcsszerepe lenne a légideszant hadosztálynak. Az kényszerhelyzetre utal, hogy erről lemondtak. (A Telex legutóbb a Harkiv megyei Kupjanszk közelében lévő Limanban és az attól délebbre fekvő New Yorkban járt, itt olvashatja helyszíni riportunkat.)

Ukrán állásból lövik az oroszokat a Zaporizzsja régióban – Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters
Ukrán állásból lövik az oroszokat a Zaporizzsja régióban – Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters

De ezt még inkább jelzi az ISW hétfőn megjelent jelentése, amely arról ír, hogy az oroszok a zaporizzsjai frontra már olyan egységeket vezényelnek, amelyek kiképzése be sem fejeződött. Ilyen a 25-ös összfegyvernemű hadsereg, amelynek felállítását idén határozták el, és decemberre fejezték volna be a kiképzést. Ehelyett most innen is vittek a frontra egységeket.

„Négy hónap hiányzik a kiképzésükből, ez sok. Nincs tehát elegendő tartalékuk, az eddigiek nem elegendők a rés betömésére, ez jelzi, hogy az oroszok bajban vannak”

– vont mérleget a katonai szakértő.

Mi a tétje a mostani ukrán ellentámadásnak?

Az régóta tudható, hogy Zaporizzsja megye lesz az ellentámadás fő iránya. A jelenlegi harcoktól nagyjából 85 kilométerre van az Azovi-tenger. Ha ezt megfelelő szélességben elérik az ukrán erők, úgy elvághatják a Krím és Oroszország közötti szárazföldi útvonalat. Az alternatíva a félsziget felé csak a Kercsi-szoroson átívelő híd lenne, ennek kapacitása azonban a korábbi támadások miatt korlátozott.

De valójában ennyit sem kell megtenniük az ukrán erőknek. Elég, ha addig jutnak, ahonnan az orosz ellátási útvonalakat stabilan tűz alatt tarthatják.

A vasúti összeköttetés az orosz katonai logisztikában kiemelt szerepet játszik, márpedig a vasútvonal Melitopoltól északra húzódik.

Jelentős eredmény lenne, ha az oroszok által elfoglalt területek nyugati végén lévő orosz erők és a keletebbre lévő orosz erők közötti kapcsolatot sikerülne elvágni. Az bizonyos, hogy az ukránok erre törekednek, de hogy mennyire jutnak, az csak napok, hetek múlva derülhet ki nyilvános adatokból.

Közben úgy tűnik, nincs olyan reális erőtartalékuk az orosz megszállóknak, amellyel könnyedén megfordíthatnák a helyzetet. Az atomfenyegetéssel jelen állás szerint nem kell valószínű lehetőségként számolni, beleértve a kisebb pusztító erejű harcászati atomfegyvereket sem. A szélesebb körű vegyifegyver-használatnak több esélye lenne, de ezt azért kell elvetni, mert ennek hatásától az orosz erők a saját katonáikat sem tudnák megvédeni. Így marad a hagyományos erők harca, amelyben a jelek szerint az oroszok most rosszabbul állnak, bár ez sem jelenti, hogy gyors összeomlás várható az orosz erők oldalán.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!