Zelenszkij bejelentette, hogy lecseréli az ukrán védelmi minisztert

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a késő esti videós beszédében bejelentette, hogy Olekszij Reznyikov védelmi miniszter leváltását kéri a parlamenttől, és a helyére Rusztem Umerovot javasolja. Zelenszkij azt mondta, hogy Reznyikov a háború több mint 550 napján keresztül állt a minisztérium élén, de szerinte új megközelítésekre és a párbeszéd új formáira van szükség a tárcától a hadsereg és a szélesebb társadalom irányába is.

Reznyikovot 2021 novemberében nevezték ki védelmi miniszterré, és elemzők szerint fontos szerepe volt abban, hogy biztosítsa az ország nyugati támogatását a háború alatt. Ugyanakkor többször is korrupciós vádak érték a minisztériumot, amit Reznyikov alaptalannak nevezett.

Korábban már többször elterjedt a hír, hogy leválthatják Reznyikovot. Legutóbb csütörtökön írt arról az Ukrajinszka Pravda, hogy az elnöki hivatalhoz közel álló források szerint ez a jövő héten várhatóan megtörténik.

Akkor Jaroszlav Zselezsnyiak parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az utódja a most bejelentett Umerov lehet, aki eddig az ukrán állami privatizációs alapnak volt a vezetője, de részt vett a fekete-tengeri gabonafolyosóhoz köthető tárgyalásokban is. A képviselő szerint a kormány azt fontolgatja hogy a leváltott Reznyikovot újból kinevezik Ukrajna londoni nagykövetévé. Ezt egyelőre hivatalos forrásból nem erősítették meg.

Reznyikov egyik utolsó nyilatkozatában a leváltása bejelentése előtt arról beszélt vasárnap, hogy Ukrajna ősszel fel akarja pörgetni a drónok gyártását. (Sky News, Reuters)

Az ukrán csapatok áttörték az orosz erők első védelmi vonalát Zaporizzsjánál, jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka vasárnap a The Observer brit lapnak adott interjújában.

A dandártábornok szerint az orosz erők idejük és erőforrásaik 60 százalékát az első védelmi vonal kiépítésére fordították, és csak 20 százalékát a második és harmadik vonalra. Az ukrán fegyveres erők java része jelenleg az első és a második orosz védelmi vonal között van, mondta. „Az offenzíva középpontjában most azoknak az ellenséges egységeknek a megsemmisítése áll, amelyek fedezik az orosz csapatok visszavonását a második védelmi vonal mögé.”

Tarnavszkij arról is beszélt, hogy az ellentámadást az oroszok által épített hatalmas aknamező akadályozta. Mögötte az orosz csapatok „egyszerűen csak álltak és várták az ukrán hadsereget”. „Amint ott (az első védelmi vonalon) bármilyen ukrán haditechnika megjelent, az oroszok azonnal tüzet nyitottak rá. Ezért az aknamentesítést csak gyalogság végezte és csak éjszaka” – magyarázta.

Szerinte most, hogy az aknamezőt az első védelmi vonalnál felszámolták, az oroszok kénytelenek manőverezni és átcsoportosítani erőiket. „Az ellenség nem csak Ukrajnából, hanem Oroszországból is gyűjt tartalékokat” – mondta Tarnavszkij, hozzátéve, biztosra veszi, hogy előbb-utóbb az oroszoknak elfogynak a legjobb katonáik. Azt mondta, hogy a második vonal nem olyan jól kiépített, így az ukránok ott használhatják a haditechnikájukat, noha azon a területen még mindig vannak elaknásított részek.

Ukrajna korábban azt mondta, hogy hétfőn elfoglalta a délen lévő Robotinét, ami utat jelenthet az ukrán erőknek a Krím felé. A Sky News egyik katonai elemzője szombaton arról beszélt, hogy Oroszország északkeletről, Kupjanszk környékéről csoportosíthat át erőket, hogy megakadályozza az esetleges ukrán áttörést. A frontvonalak állását itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

(Observer, MTI)

Augusztus végén a Gazprom támogatásával újították fel a nagybajomi szovjet emlékművet, vasárnap aztán egy aktivista fekete fóliával befóliázta. A fóliázó azt írta, azért akciózott, mert „a közelmúltban Oroszország többször is megsértette Magyarország szuverenitását. De a Putyin érdekeit védő, hazánkban állomásozó kormány tagjai erről nem akarnak vitát nyitni”.

Az akcióról itt írtunk bővebben >>>

Kigyulladt egy üzemanyagraktár Szentpéterváron. Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tüzet, de pár napja már egy másik tűzesetet is jelentettek a régióból.

(Sky News)

Letartóztatták Ukrajna egyik legnagyobb oligarcháját, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019-es elnökválasztási kampányát is támogatta – írja a CNN.

Az Ukrinform jelentése szerint a kijevi bíróság szombaton rendelte el Igor Kolomojszkij előzetes letartóztatását hatvan napra, amíg a hatóságok vizsgálják az ellene felhozott csalási vádakat.

Kolomojszkijnak az ukrán médiaiparban, az olajiparban és a bankszektorban is vannak cégei. Amellett, hogy gazdag, Ukrajna egyik legismertebb embere is egyben. 2014-ben vette át Dnyipropetrovszki régió kormányzói szerepét, a háború kitörése után kulcsszerepet játszott az önkéntes zászlóaljak finanszírozásában is.

Miután Zelenszkij bejelentette, hogy indul a 2019-es választáson, jelentős mennyiségű pénzzel támogatta kampányát. Az egyre szigorúbb korrupcióellenes intézkedések viszont így is utolérték, 2021-ben szankcionálták, mert „korrupciós cselekményekben vett részt”, idén februárban pedig házkutatást is tartottak nála.

A bíróság október 31-ig rendelte el a letartóztatását, az óvadékot 500 millió ukrán hrivnyában (közel ötmilliárd forintban) állaptották meg. Ha le is teszi az óvadékot, nem hagyhatja majd el a régiót, meg kell jelennie a kihallgatásokon, és nem veheti fel a kapcsolatot a tanúkkal és a többi gyanúsítottal sem.

Kolomojszkij ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal is nyomoz csalás és bűncselekmény útján szerzett vagyon tisztára mosása miatt.

A nyomozás középpontjában Kolomojszkij állítólagos szerepe áll több mint félmilliárd hrivnya tisztára mosásában. A pénzt állítólag az általa irányított bankok segítségével utalták külföldre több összegben 2013 és 2020 között.

Az ukrán korrupciós ügyekről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

A tervekkel ellentétben mégsem indulhatnak a kínai Hangcsouban szeptember 23 és október 8 között megrendezett Ázsia Játékokon az orosz és belarusz sportolók.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint „a projekt technikai okok miatt nem kivitelezhető”. Így a két ország versenyzőinek nem lesz lehetőségük Kínában kvótát gyűjteni a jövő évi, párizsi ötkarikás játékokra.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a tavaly februári ukrajnai invázió után kitiltással szankcionálta az orosz és belarusz sportolókat, idén tavasszal azonban azt nyilatkozta, semleges zászló alatt részt vehetnének a soron következő olimpiai játékokon. Az NOB januárban lehetővé tette az orosz és belarusz sportolóknak, hogy részt vehessenek az ázsiai selejtezőkön, és semleges színekben indulhassanak jövőre Párizsban (ez azt jelentené, hogy nem képviselnének semmilyen nemzetet, a győzelmük esetén nem hangozna el nemzeti himnusz és nem húznák fel az országuk zászlaját sem).

Az Ázsiai Olimpiai Bizottság (OCA) korábban zöld jelzést adott maximum 500 orosz és belarusz sportoló indulásához. A terv az volt, hogy semlegesként vehetnek részt a versenyeken, és érmet ugyan nem szerezhetnek, de az olimpiai kvalifikáció szempontjából számít az eredményük.

Az OCA most a NOB-ra hivatkozva szűkszavúan annyit közölt: a két ország képviselői nem lesznek ott Hangcsouban.

Hogy a két ország sportolói ott lehetnek-e jövőre Párizsban, arról később dönt a NOB, bár már – többek között – Lengyelország, Nagy-Britannia, Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia olimpiai testülete is felszólította a bizottságot, hogy tiltsák ki az orosz sportolókat a párizsi olimpiáról.

(MTI)

Idén január óta 280 ezren jelentkeztek szerződéses katonai szolgálatra az Orosz Fegyveres Erőkhöz – jelentette be Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese vasárnap.

Az orosz Távol-Kelet régióban helyi tisztviselőknek beszélt a fegyveres erők megerősítéséről. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ beszámolója szerint Medvegyev a védelmi minisztérium adataira hivatkozva azt mondta, idén január elseje óta körülbelül 280 ezer embert vettek fel a fegyveres erők soraiba. Ezeknek egy része tartalékos, néhányan pedig önkéntesek.

Moszkva tavaly jelentette be, hogy másfél milliósra növelné a hadsereg létszámát. Putyin tavaly szeptemberben részleges mozgósítást is elrendelt. A bejelentés után többszázezer mozgósításra alkalmas férfi hagyta el Oroszországot, erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Június vége óta Oroszország toborzóhirdetésekkel szólítja meg a szomszédos országok állampolgárait, hogy Ukrajnában harcoljanak – írja a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében.

Örményországban és Kazahsztánban például 495 ezer rubeles (több mint 1,8 millió forintos) kezdőfizetést és 190 ezer rubeles (nagyjából 700 ezer forintos) havi bért ajánlottak online hirdetéseken keresztül. Kazahsztán északi régióiban az orosz kisebbséget célozzák a hirdetésekkel.

Oroszország más eszközökkel is toboroz: legalább május óta gyorsított állampolgárság és akár 4160 dolláros (közel másfél millió forintos) fizetés ígéretével toboroz közép-ázsiai migránsokat, hogy Ukrajnában harcoljanak. Oroszországban legalább hatmillió közép-ázsiai migráns él.

Egyes jelentések szerint a kelet-ukrajnai, orosz megszállás alatt álló Mariupolba érkező az üzbég migráns építőmunkások útleveleit elkobozták, és arra kényszerítették őket, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez.

A külföldiek toborzásával a Kreml valószínűleg a további népszerűtlen belpolitikai mozgósító intézkedéseket akarja elkerülni a 2024-es elnökválasztás előtt.

Oroszország nagyszabású dróntámadást indított a dél-ukrajnai Odessza ellen vasárnap kora hajnalban. A 25 drónnal kikötői létesítményeket támadtak, két ember megsérült – írja a Reuters az ukrán hatóságok jelentése alapján.

A támadás három és fél órán keresztül tartott, az ukrán légvédelem 22 iráni gyártmányú Shahed drónt lőtt le. Az ukrán déli katonai parancsnokság szerint a drónok egy civil létesítményt találtak el egy kikötőben a Duna-deltánál, és a két sérült is civil.

A Duna lett Ukrajna legfontosabb kereskedelmi útvonala, mióta Oroszország egyoldalúan kilépett a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, ellehetetlenítve a tengeri szállítást.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. Oroszország júliusban jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a megállapodást.

A Duna-delta kikötői mindössze 15 km-re vannak a román határtól. A Duna kulcsfontosságú közlekedési útvonal, amit Ukrajna igyekezett a gabonamegállapodás felrúgása után kihasználni, és átirányítani a gabonaszállítást a Dunán keresztül, csakhogy a szállítási költségek azonban így sokkal magasabbak, a dunai kikötők pedig nem képesek a tengeri kikötőkkel azonos volument kezelni. Oroszország augusztus közepén Duna menti ukrán gabonaraktárakra is lecsapott.

Jevgenyij Prigozsin és Dmitrij Utkin halálával a Wagner-csoport pénzügyi és katonai vezetését is kiiktatták, amikor augusztus 23-án lezuhant a repülőjük. Másfél hét elteltével is nagy kérdés, hogy mi lesz a Wagnerrel. A zsoldossereg azonban várhatóan nem vész el, csak átalakul, a katonai magánvállalat afrikai tevékenysége ugyanis geopolitikai és pénzügyi szempontból is rendkívül fontos Vlagyimir Putyin rezsimjének. Az viszont kérdéses, mi lehet a már Belaruszba költözött Wagner-katonák sorsa.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Wagner-csoport csak új irányítás alá kerül, teljesen betagozódik az orosz hadseregbe vagy egy másik magánhadseregbe, esetleg új néven működhet majd tovább. Azonban ha hinni lehet az orosz Telegram-csatornákon terjedő híreknek, akkor a Putyinhoz való lojalitás lehet a jövőben a legfontosabb szempont.

Részletes elemzésünk a témában itt olvasható >>>

• Az Egyesült Államok szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lőszert küld Ukrajnába, egyelőre még nem tudni, mennyit és milyen értékben.
• Oroszország szerint két dróntámadásban meghalt egy ember, többen megsérültek két orosz régióban.
• Oroszország felvette a külföldi ügynökök listájára Dmitrij Muratov Nobel-békedíjas újságírót, a Novaja Gazeta című újság főszerkesztőjét.
• Mégsem hívják meg az orosz, a belarusz és az iráni nagykövetet a Nobel-díjátadóra.
• Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők megsemmisítettek egy emberi jelenlét nélküli ukrán hajót, amellyel az ukránok a Krím-félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidat próbálták megtámadni.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn fogadja Recep Tayyip Erdoğan török elnököt Szocsiban.
• Andrej Melnicsenko orosz milliárdos az FT-nek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs értelme „jóról vagy gonoszról” beszélni, az ukrán civilek elleni támadások bűncselekmények, de a konfliktus mindkét oldalán történnek háborús bűnök.
• A Z-bloggerként is emlegetett orosz háborúpárti influenszerek komoly összegeket keresnek a Telegram-posztjaikkal.
• Az ukrán ombudsman szerint Oroszország katonai kiképzést tart a krími gyerekeknek.
  

A szombati híreket ide kattintva érheti el.