Lengyelország HIMARS-t telepít orosz határához, Szlovákia MiG-29-es vadászgépeket küld Ukrajnának

Köszönjük, hogy nálunk követték a háború pénteki állását! A szombati hírfolyamunk reggel indul majd.

Kanada elkezdte leszállítani Ukrajnának a korábban beígért Leopard 2-es harckocsikat, most indítottak útnak egy újabb szállítmányt. Erről a kanadai hadsereg posztolt egy videót a Twitteren, amihez azt írták: „továbbra is támogatjuk ukrán barátainkat, akik hazájuk védelmében harcolnak.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte, hogy elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság. Úgy fogalmazott: ez egy történelmi döntés, ami történelmi felelősséghez vezet. Zelenszkij szerint országának vizsgálatai azt mutatják, hogy a Kremlnek köze volt az ukrán gyerekek deportálásához. Azt is elmondta, hogy az ukrán hatóságok eddig 16 ezer olyan esetet regisztráltak, amikor a megszállók erőszakkal deportáltak ukrán gyerekeket Oroszországba, de a valós szám még ennél is magasabb lehet. „Ez ehhez hasonló bűncselekményt nem lehetett volna végrehajtani a legfelső vezetés utasítása nélkül.”

(CNN)

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvov-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását elrendelő határozatát – írja Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteki közleménye alapján az MTI.

„Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási »előírások« jogilag semmisek lesznek számunkra”

– hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.

Az ICC szerint az orosz elnököt közvetlen és személyes felelősség terheli azokért a bűncselekményekért, amelyeket az orosz erők vagy ahhoz kötődő csoportok követtek el Ukrajnában. A bűncselekményekhez kötődik civilek, közöttük gyerekek deportálása, Oroszországba kényszerítése. Ezért rendelték el Putyin és Lvov-Belova letartóztatását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint magának a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. Ő is azt mondta, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Lvov-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte, hogy a nemzetközi közösség így értékelte a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát.

Az ukrán emberi jogi ombudsman 2022. májusában azzal vádolta Oroszországot, hogy addig már 1,2 millió ukrán állampolgárt vittek át erőszakkal Oroszországba, köztük 210 ezer gyereket.

Svédország továbbra is biztos abban, hogy a NATO tagja lesz annak ellenére, hogy Törökország egyelőre csak Finnország csatlakozását ratifikálja – írja Tobias Billström svéd külügyminiszter pénteki nyilatkozata alapján az MTI.

„A kérdés, nem az, hogy Svédország NATO-tag lesz-e, hanem az, hogy mikor. Ami a biztonságunkat illeti, a helyzetünk most jobb, mint amikor előterjesztettük csatlakozási kérelmünket”

– mondta Billström.

„Mint arra számítottunk, Törökország elfogadja Finnország kérelmét, de Svédországét nem, és erre felkészültünk. Ez azonban a helyzet olyan alakulása, amelyet nem akartunk... katonai integrációnk a NATO-ba, illetve együttműködésünk Finnországgal folytatódik”

– tette hozzá.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel tartott megbeszélését követően pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához. Erdoğan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Pénteken Kocsi Máté is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz egyelőre csak a finn csatlakozást támogatja.

Billström arról is beszélt, hogy Svédország mindent teljesített a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalásokból. Kijelentette, hogy Stockholm a megállapodásban foglaltaknál se kevesebbet, se többet nem hajlandó megtenni.

A Fidesz-frakció úgy döntött, hogy támogatják Finnország NATO-csatlakozását. Az arról szóló parlamenti szavazást előrehozták március 27-re, de ezen csak a finnekéről döntenek, a svéd csatlakozásról csak később. Péntek reggel még úgy volt, hogy a szavazás március 31-én lesz.

Eközben a törökök is bejelenték, hogy támogatják a Finn csatlakozást. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Háborús bűncselekmények, deportálások elkövetésével gyanúsítja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az orosz elnököt. A szervezet szerint Vlagyimir Putyint közvetlen és személyes felelősség terheli azokért a bűncselekményekért, amelyeket az orosz erők vagy ahhoz kötődő csoportok követtek el Ukrajnában, amelyet Oroszország tavaly február 24-én támadott meg.

Arról, hogy az ICC mit tud tenni az ügyben, és hogy annak milyen hatása lehet Putyin utazásaira, ebben a cikkben írtunk bővebben.

„Természetesen a rendkívüli katonai hadművelet során ezek az eszközök meg lesznek semmisítve” – jelentette ki Interfax szerint az orosz elnök szóvivője, arra a hírre reagálva, hogy Lengyelország után Szlovákia is MiG-29-es vadászgépeket ajánlott fel Ukrajnának rá támadt Oroszország elleni harchoz.

Dmitrij Peszkov szerint az egykori szovjet vadászgépek átadása egyébként sem hat a háború – orosz szóhasználatban kizárólag rendkívüli katonai hadművelet – alakulására. Ezt az ukrán fél is így látja, ezért is jelezte többször a NATO tagjainak, hogy szüksége lenne nyugati vadászgépekre, többek között amerikai F-16-osokra.

Tavaly az amerikai törvényhozás már 100 millió dolláros összeget szavazott meg arra a célra, hogy ukrajnai pilótákat képezzenek ki F-16-osokra. Egyelőre azonban Ukrajna nem kapott választ arra, mikor kezdődhetne meg a program.

A nyugati harckocsik felajánlása után újabb szintet a vadászgépek átadása jelentené, egyelőre azonban erről nincsen döntés. A MiG-29-esek előnye, hogy azok azonnal bevethetők, hiszen az ukrán hadseregben is van hadrendben, így külön pilótákat nem kell kiképezni rájuk.

Megvetették a lábukat az orosz erők a Bahmut északi részén fekvő színesfém-feldolgozó gyár (AZOM) területén. A donyecki szeparatisták – az egyoldalúan Oroszországhoz csatolt szakadár Donyecki Népköztársaság – vezetője arról számolt be, hogy az orosz zsoldossereg, a Wagner-csoport közeledik az egykor 70 ezres város központjához. (A város kevésbé katonai, mint inkább orosz szempontból presztízsjelentőségű helyzetéről és az ott folyó harcokról itt olvashatja korábbi elemzésünket. A várostól nyolc kilométerre, Csasziv Jarban készült helyszíni beszámolónkat itt nézheti meg, riportunk itt olvasható.)

Bahmut 70 ezres ipari város volt, stratégiai jelentősége önmagában csekély, súlyát az adja a jelenlegi háborúban, hogy az orosz erők július óta támadják, és jelentős veszteséget szenvedve továbbra is a megszerzésére törekednek.

Az ukrán védők vesztesége is mérhető – de védelmi pozícióiknál fogva kisebb lehet, mint a tízezresre becsült orosz veszteség – Kijev szerint azonban a város feladására egyelőre azért is felesleges gondolni, mert a harcok sok orosz erőt vonnak el a frontvonal más pontjairól.

A városba már nem vezet olyan út, amelyet az orosz erők ne tartanának tűz alatt, a bejutás az ukrán katonai utánpótlásnak is egyre nehezebb. A város eleste azonban nem jelenté a frontvonalak jelentős elmozdulását. A térségben 2014 óta dolgoznak az erődítéseken, és jelenleg is újabb, harmad-negyedvonalbeli védelmi vonalak kialakítása van folyamatban.

Bahmutban jelenleg négyezer civil maradt. A város 2016-ban kapta vissza eredeti nevét, az 1924-től viselt szovjet gyökerű, orosz Artyomovszk ukránl Artemivszk után. Az orosz portálok következetesen Artyomovszk néven említik a települést.

„Oroszország nem kezdi a háborúkat, hanem lezárja őket” – hirdeti Vlagyimir Putyin idézetét egy molinó Jaltában, ahol pénteken már megkezdték az ünnepi megemlékezést annak alkalmából, hogy Oroszország kilenc évvel ezelőtt elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától – felrúgva minden korábbi, az orosz vezetés által is elfogadott nemzetközi egyezményt és lényegében megkezdve azt a háborút, amely 2014-2022 között az ukrán hadsereg számára a moszkvai támogatást élvező kelet-ukrajnai szeparatistákkal – és burkoltan az orosz reguláris hadsereggel – folytatott harcokhoz, 2022 február 24-én pedig nyílt háborúhoz vezetett Oroszországgal, amely Ukrajna teljes területét megtámadta.

A hivatalos évforduló március 18., de már pénteken volt – orosz szempontból ünnepi – megemlékezés. „Minden évben visszaemlékszem erre a napra, amikor eltöltött az őrülten nagy büszkeség Nagy-Oroszország iránt és azért, mert egyesültünk!” – idézte a jaltai polgármester Janyina Pavlenko szavait egy krími orosz hírportál.

A Krím félszigeten 2015 óta ünnep március 18, amikor egy – minden jogi alapot nélkülöző, az orosz hadsereg árnyékában megtartott – népszavazáson a terület döntött az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője szerint Hszi Csin-ping kínai elnöknek arra kellene felhasználnia a jövő heti moszkvai látogatását, hogy arra ösztönözze Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

„Ha Kína valódi szerepet akar játszani Ukrajna szuverenitásának helyreállításában, akkor ezt nyilvánvalóan üdvözölnénk. Egyértelmű számunkra, hogy minden olyan békeegyezmény, amely nem Ukrajna szuverenitására és önrendelkezésére épül, az egyáltalán nem békeegyezmény. Ezért továbbra is felszólítjuk Kínát, ahogyan azt már korábban is tettük, hogy csatlakozzon a világ más országaihoz, és szólítsa fel Putyint csapatai kivonására” – mondta a szóvivő.

(Sky News)

HIMARS tüzérségi rakétartüzérségi rendszert telepít Lengyelország Oroszországgal közös határszakaszára – közölte pénteken a lengyel védelmi miniszter. Mariusz Blaszczak pénteki konferencián tett bejelentése nyomán az amerikai HIMARS még idén megjelenik a lengyel határon.

Lengyelországnak Oroszország exklávéja, Kalinyingrád megye révén van közös határa Oroszországgal. Az egykori kelet-poroszországi Königsberg és környéke a második világháború után került a Szovjetunióhoz, majd az ország 1991-es felbomlásakor Oroszországhoz. A területnek szárazföldön csak Litvánián és Belaruszonkeresztül van kapcsolata Oroszország törzsterületeivel.

Tavaly májusban Kalinyingrád megyében Oroszország egy gyakorlaton atomfegyver bevetését szimulálta egy meg nem nevezett ellenfél területén lévő objektumok ellen. A helyszín és az időpont – amikor már harmadik hónapja tartott az Oroszország által Ukrajna ellen indított katonai invázió – nyilván jelzésértékű volt.

Kedd reggel egy orosz Szu–27-es vadászrepülőgép összeütközött egy amerikai MQ–9-es megfigyelő drónnal a Fekete-tenger felett, nemzetközi légtérben. Az orosz védelmi minisztérium még aznap este közölte, hogy nem kerültek kapcsolatba amerikai drónnal, és nincs közük az incidenshez. Ennek ellenére pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kitüntette az incidensben résztvevő orosz pilótákat – írja a SkyNews.

Az oroszok szerint a két vadászgép nem került kapcsolatba a robotrepülőgéppel, az amerikai drón az orosz védelmi minisztérium szerint az éles manőverezés következtében vált irányíthatatlanná, ezért zuhant a vízbe.

Az USA azonban a kezdetektől azt hangoztatta, az orosz vadászgépek „szakszerűtlen elfogást hajtottak végre”, az egyik gép pedig nekiütközött a drón légcsavarjának, amitől a drón a tengerbe zuhant. A Pentagon később a drón felvételeit is közzétette, amiken látszódik, ahogy a két orosz gép megközelíti, és neki is ütközik a drónnak.

Miután az egyik gép közel repül az amerikai robotrepülőhöz, a kép nagyjából 60 másodpercre eltűnik. Amikor visszatér az adás, látszódik, hogy a drón propellerei megsérültek.

A Pentagon szóvivője csütörtökök „elfogadhatatlannak” minősítette az incidenst, hozzátéve: „Ez az agresszív viselkedés szándékos volt a pilóták részéről”.

az Egyesült Államok beidézte a washingtoni orosz nagykövetet is, aki kijelentette „Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal”.

Arról, hogy az orosz védelmi miniszter kitüntette a két pilótát, a a RIA orosz állami hírügynökség számolt be pénteken.

A szlovák kormány jóváhagyta MiG-29-es vadászgépek Ukrajnába küldését – jelentette be Eduard Heger miniszterelnök. A bejelentés egy nappal azután történt, hogy Lengyelország közölte: a következő napokban négy MiG-29-es vadászgépet küldenek Ukrajnába.

Heger szerint a MiG-eket arra fogják használni, hogy megvédjék Ukrajna légterét, hogy életeket mentsenek velük, nem támadó hadműveletekre. Hangsúlyozta, hogy ezek a vadászgépek és a szintén Ukrajnának ajándékozandó KUB légvédelmi rendszer már nem hasznosak Szlovákia számára. Jaroslav Nad' védelmi miniszter azt mondta, a gépek még Szlovákiában vannak, az átadásuk még hetek kérdése – írja a Napunk.sk.

Svédország nyolc darab Archer típusú önjáró löveget küld Ukrajnának – írja az Euractiv. Bár az Archer nem éri el az amerikai HIMARS-rendszer hatótávolságát, de Pål Jonson svéd védelmi miniszter szerint „jól kiegészíti majd a HIMARS-t”, és elsősorban az orosz tüzérség kiiktatására fogják használni az ukránok.

A svédek emellett 14 Archer löveget adnak át Nagy-Britanniának, hogy a britek feltölthessék a kiürült készleteiket. Jonson szerint ez az üzlet lehetővé tette, hogy Nagy-Britannia AS-90-es tüzérségi rendszereket küldjön Ukrajnának. „Ez az üzlet lehetőséget ad Svédországnak, hogy stratégiai partnert találjon az Archer számára, ami fontos a fegyverrendszer fejlesztése szempontjából” – mondta Jonson.

Svédország jelenleg 48 Archer löveggel rendelkezik, amelyből 24-et a Svéd Fegyveres Erők használnak, a másik 24 raktáron van. Ebből 22-t most Ukrajnába és Nagy-Britanniába szállítanak, míg a maradék kettőt a rendszer fejlesztésére használják majd a svédek.

Hszi Csin-ping kínai elnök március 20. és 22. között látogat Moszkvába – jelentette be a kínai külügyminisztérium pénteken. Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben hívta meg állami látogatásra Hszi Csin-pinget Moszkvába. Mint mondta, a látogatás „az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak”, és „az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”. A kínai külügyminisztérium szerint az elnök oroszországi látogatása erősíti az Új Selyemút kezdeményezés néven is ismert együttműködési programot és az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli együttműködést.

Múlt héten a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése megszavazta, hogy Hszi Csin-ping maradjon az ország elnöke egy harmadik ciklusra is. Ehhez Putyin is gratulált, táviratában azt írta, hogy Oroszország nagyra értékeli Hszi Csin-ping személyes hozzájárulását a Moszkva és Peking közötti átfogó partnerségi kapcsolatok és stratégiai együttműködés megerősítéséhez.

(MTI, Reuters)

A nyugati országok megvitatják, hogy küldjenek-e vadászgépeket Ukrajnába – mondta a dán miniszterelnök csütörtökön a dán TV2-nek. Mette Frederiksen a Guardian szerint azt mondta, Dánia nyitott az ötletre, és hasonlóan nyilatkozott Troels Lund Poulsen megbízott védelmi miniszter is. „Nem zárom ki, hogy egy bizonyos ponton szükség lehet a vadászgépek hozzájárulásának megvizsgálására” – mondta.

A dán légierő az 1970-es évek óta 77 F-16-os repülőgépet vásárolt, a helyi média beszámolói szerint ezek közül jelenleg mintegy 30 áll hadrendben.

(Guardian)

Úgy tűnik, hogy a németeket váratlanul érte Andrzej Duda lengyel elnök bejelentése, ami szerint Lengyelország MiG-29-es vadászgépeket küld Ukrajnának.

„Eddig mindenki egyetértett abban, hogy nincs itt az ideje vadászgépeket küldeni. Lengyelországból még nem kaptam megerősítést arról, hogy ez megtörtént volna” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter újságíróknak a Guardian szerint.

A Fehér Ház szuverén döntésnek nevezte a bejelentést és dicsérte a lengyeleket, amiért a „súlyuknál nagyobbat ütnek” Kijev megsegítésében. De közölték azt is, hogy a lépés nem befolyásolja Joe Biden amerikai elnököt, aki eddig ellenállt a felhívásoknak, hogy amerikai F16-osokat biztosítson Ukrajnának.

„Jelenleg nincs változás a vadászgépekkel kapcsolatos álláspontunkban” – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. „Ez a mi szuverén döntésünk. Ez az, ahol mi tartunk, más nemzetek beszélhetnek a saját” döntésükről.

(Guardian)

Hosszú interjút adott a BBC-nek Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki többek között arról is beszélt, hogy a háború utáni kapcsolatok alakulásánál figyelembe fogják venni, hogy melyik ország hogyan bánt Ukrajnával a háború alatt.

"Ha bárki a világon azt gondolja, hogy azt, ahogy ez vagy az az ország viselkedett – vagy ahogyan Ukrajnával bántak történelmének legsötétebb pillanatában – nem fogják figyelembe venni a jövőbeli kapcsolatok építésénél, akkor ezek az emberek egyszerűen nem tudják, hogyan működik a diplomácia. “A háború olyan időszak, amikor választani kell. És minden választás fel van jegyezve” – jelentette ki Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter azt is mondta, hogy a nyugati fegyverszállítások késedelme ukrán életekbe kerülhet. "Ha egy szállítást egy nappal is elhalasztanak, az azt jelenti, hogy valaki meghal a frontvonalon" – mondta. Beszélt arról is, hogy “mélyen sajnálja”, hogy Ferenc pápa a háború kitörése óta még nem talált alkalmat arra, hogy ellátogasson Ukrajnába. Az interjúban említette Kínát is, ami szerinte eddig nem volt hajlandó az ukrán elnökkel tárgyalni, és nem is gondolja, hogy ennek most lenne itt az ideje. “Nem hiszem, hogy Kína most érte el ezt a pillanatot, amikor készen áll Oroszország felfegyverzésére” – utalt az orosz és a kínai elnök közelgő moszkvai találkozójára.

Kuleba szerint a háború a tárgyalóasztalnál fog véget érni, de ő külügyminiszterként szeretné azt elérni, hogy Ukrajna a fronton elért sikerekkel együtt üljön majd ahhoz az asztalhoz.

(BBC)

• Borzalmas bűncselekményeket tárt fel az ENSZ ukrajnai vizsgálóbizottsága.
• Kigyulladt egy orosz biztonsági épület Oroszországban az Azovi-tengerhez közel, Ukrajna tagadja, hogy köze lenne ehhez.
• Leselejtezett MiG-29-esekkel segítik Ukrajnát a lengyelek.
• Az EU azt tervezi, hogy két nagyértékű lőszercsomagot küld Ukrajnának.
• A Wagner-csoport vérdíjat tűzött ki az olasz védelmi miniszterre.
• Az oroszok nem látják jelét annak, hogy Bahmutból kivonulnának az ukránok.
• Videót tett közzé Amerika arról, ahogy az orosz vadászgép az amerikai drónnal ütközik.

Az előző napi tudósítást itt tudja visszaolvasni.