Március 31-én szavazhat a parlament a svéd és finn NATO-csatlakozásról

Úgy tűnik, nem lesz több halasztás: a parlament várhatóan március 31-én szavaz a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról – értesült az Atv.hu. Az információjukat meg is erősítették a lapnak „a Fidesz-frakció részéről”.

A két észak-európai ország NATO-csatlakozását már csak Törökország, illetve az orosz–ukrán háborúban rendszeresen oroszpártiként emlegetett Magyarország nem szavazta meg. Arra, hogy a magyar képviselők mikor döntenek erről a tavaly óta húzódó előterjesztésről, már több időpont is volt. Hogy mennyire látványos az időhúzás, amit a finnekkel és svédekkel művelünk, az ebből a cikkünkből kiderül: a 2010 óta kihirdetett közel 2300 törvény mindössze 14 javaslaton ült ilyen sokáig vagy ennél is hosszabb ideig az Országgyűlés.

Korábban március elejét valószínűsítették, majd a március 20-án, jövő héten kezdődő plenáris ülésre tervezték bevinni a javaslatot. Csakhogy, mint azt kedden a Telex is megírta, a kormány azt kérte Kövér László házelnöktől: a március 20-i héten ne üljön össze a parlament. A kabinet akkor „az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések elhúzódására figyelemmel” kérte a halasztást, amit nem meglepő módon meg is kapott. Az nem derült ki a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett leveléből, hogy az uniós tárgyalások milyen összefüggésben voltak a jövő hétre tervezett plenáris üléssel.

A két ország NATO-csatlakozásának kérdésében állítólag komoly vita alakult ki a Fidesz–KDNP februári balatonfüredi frakcióülésén. A miniszterelnök azt kérte a képviselőktől, hogy támogassák a két ország csatlakozását, de Kocsis Máté állítása szerint többen is kifogásolták, hogy Svédország és Finnország politikusai az elmúlt években többször is durván, sokszor közönségesen sértegették Magyarországot.

A viták rendezésére a Fidesz parlamenti delegációt küldött a két országba Hende Csaba volt honvédelmi miniszter vezetésével. Hendéék elégedettek voltak a látogatással, és azt mondta, támogatják a két ország NATO-tagságát. A vendéglátók szintén pozitívan nyilatkoztak a tárgyalásokról, mondván: a magyarok semmilyen feltételt nem támasztottak, bár a finn házelnök azt megjegyezte: senki nem szabhatja meg a politikusaiknak, hogy miről mit mondjanak, hiszen „Finnországban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz” Magyarországgal kapcsolatban is.