Borzalmas bűncselekményeket tárt fel az ENSZ ukrajnai vizsgálóbizottsága

Az orosz csapatok háborús bűncselekményeiről számolt be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága. Két esetben ukrán katonák felelősségét is feltárták, ők orosz hadifoglyokat kínoztak meg.

Az oroszok bűnlajstroma sokkal hosszabb: szándékos gyilkosságok, civilek elleni túlkapások, önkényes fogva tartások, nemi erőszak és gyermekek kényszeráttelepítése is szerepel rajta.

Az önkényesen elfogott embereket az orosz katonák gyakran túlzsúfolt cellákban tartották fogva rémes körülmények között. A jelentés egy olyan esetre kitér, amikor tíz idősebb ember meghalt egy iskola pincéjében az embertelen körülmények miatt, és a többi rabnak, köztük gyerekeknek a holttestekkel egy térben kellett lenniük. A nemi erőszakokat a családtagoknak, így a gyerekeknek is végig kellett nézniük. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra biztatta az ország gazdasági elitjét, hogy a profit helyett inkább a patriotizmusra helyezzék a hangsúlyt. Az államfő egy fórumon beszélt erről, és arra figyelmeztette a milliárdosokat, hogy nemcsak a pénzkeresés a feladatuk, hanem az is, hogy elősegítsék a társadalom fejlődését.

„A felelős vállalkozó hazája valódi polgára, olyan polgár, aki Oroszország érdekeiért cselekszik” – mondta Putyin. Óva intette őket az offshore-ozástól, inkább odahaza jegyeztessék be a cégeiket, mert így a külföldi hatóságok árgus tekintetétől is megkímélhetik magukat. Arra is kitért, hogy Oroszország fontolóra vehetné bizonyos kifizetések engedélyezését, ha a vállalatok a bevételek egy részét visszaforgatnák. (Sky News)

Legalább egy ember meghalt, és ketten megsérültek az oroszországi Rosztov-na-Donuban, ahol kigyulladt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyi központja.

A rosztovi regionális kormányzó szerint minden jel arra utal, hogy rövidzárlat okozta a tüzet. A lángok nyolcszáz négyzetméteren pusztítottak, az egyik épület két fala kidőlt.

Ukrajna tagadta, hogy köze lenne a tűzhöz. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója azt írta a Twitteren, hogy az incidens a pánik jele Oroszországban, és „örömmel nézik a fejleményeket”. (BBC)

Az ukrán légvédelem hatékonyan lő le orosz robotrepülőgépeket, de nincs eszköze a ballisztikus pályán repülő ellenséges rakéták és számos más rakéta ellen. Ezt Jurij Ihnat, a légierő szóvivője mondta egy interjúban. „Nem tudunk lelőni olyan ballisztikus rakétákat, mint az Iszkander-M 9M723, amelyeket az ellenség sokat használt a háború elején” – tette hozzá. Valójában az oroszok az egész Iszkander-M stratégiai készletüket kilőtték Ukrajnára a háború elején, ezért később elavult Tocska-U komplexumokat kezdtek használni, például ilyet lőttek ki a kramatorszki pályaudvarra. Nincs módjuk a rakéta-sorozatvetők, például a Szmercs lövedékeinek elfogására sem. (MTI)

Lengyelország négy MiG-29-es vadászgépet küld Ukrajnának a következő napokban, jelentette be Andrzej Duda lengyel elnök. NATO-tagállam korábban még nem döntött ehhez hasonló támogatásról. Duda elmondta, hogy egytucatnyi MiG-29-esük van, amelyeket még a kilencvenes évek végén kaptak, az egykori NDK-ban szolgáltak. „Működési idejük végéhez közelítenek, de még mindig működőképesek” – tette hozzá.

A napokban négy gépet adnak át, a többit pedig szervizelés után küldik Ukrajna megsegítésére. A MiG-eket dél-koreai FA-50-esekkel és amerikai F-35-ösökkel fogja helyettesíteni a lengyel légierő. (CNN)

A magyar miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének ankarai csúcstalálkozóján azt mondta: „sajnos, Európa háborús pszichózisban szenved, a kontinens napról napra sodródik bele a háborúba”. A türk államok vezetőinek megköszönte, hogy a béke hangját erősítik. Cikkünk a témában>>>

Egy uniós feljegyzés szerint Oroszország „napi 20-50 ezer tüzérségi lövést”, Ukrajna pedig „napi 4-7000”-et ad le Délkelet-Ukrajnában. Az EU lőszervásárlási feljegyzésében arról ír, hogy az ukrán fegyveres erők „gyorsabban használják el a lövedékeket, mint ahogy Ukrajna partnerei azt elő tudják állítani és szállítani”.

Az EU szerint tehát több lőszerre van Ukrajnának szüksége, mint amennyit el tud érni, ezért az Unió tagállamai a tervek szerint mintegy 1 milliárd euró értékű, nagyjából 250 ezer darab 155 mm-es töltényt szállít ki Ukrajnának „a meglévő készletekből és függőben lévő rendelésekből”. A tagországok ezután „közösen szereznek be” egy újabb, ekkora értékű csomagot.

A nagyköveteknek pénteken kell véglegesíteniük a megállapodást. Ausztria, Írország és Málta semlegességük miatt kimarad a tervezetből. Az EUobserver által látott tervek alapján a lövedékeket uniós vagy norvég cégek gyártanák.

20 millió eurós beruházással új sampon- és tusfürdőgyárat épít Ukrajnában az Unilever, ezzel megduplázza ukrajnai dolgozóinak számát – közölte a cég csütörtökön az MTI-vel. A kijevi régióban megvalósuló beruházás célja, hogy támogassa a vállalat növekvő ukrajnai üzletágait, illetve bizonyítsa a hosszú távú elkötelezettségét az ország iránt. Az építkezés idén kezdődik, a gyár várhatóan 2024-ben nyitja meg kapuit. A cég Ukrajnában több mint 100 főt foglalkoztat.

Tájékoztatásuk szerint az új gyártóközpontban egyebek mellett Dove, Axe, TRESemmé és Clear szépségápolási termékek, köztük samponok és tusfürdők készülnek majd elsősorban az ukrán piacra, de a jövőben más európai országokba is exportálhatják a termékeket.

„Ez a beruházás az ország és az itt élő emberek, köztük munkavállalóink, ügyfeleink és partnereink iránti hosszú távú elkötelezettségünket mutatja” – idézi a közlemény Vaszil Bovdilovot, az Unilever ukrajnai leányvállalatának ügyvezető igazgatóját. A közleményben azt is írták, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az Unilever kiemelt figyelmet fordít ukrán munkavállalói és családjuk biztonságára, és jelentős támogatást is nyújtottak.

Az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága közzétett egy titkosított felvételt arról, ahogy egy orosz vadászgép és egy amerikai drón kedden találkozott a Fekete-tenger felett. Korábban megírtuk: egy orosz Szu–27-es vadászrepülőgép összeütközött egy amerikai MQ–9-es megfigyelő drónnal a Fekete-tenger felett, nemzetközi légtérben.

A felvételről készült storyboard elérhető a parancsnokság oldalán is. A Pentagon szerint 30-40 perces videón látható, ahogy az orosz vadászgép közeledik az amerikai drón felé. Az orosz gép többször üzemanyagot enged ki, amint a drón közelébe ér (ez többször megzavarja a videófelvételt), ez történik nagyjából félórán keresztül. Majd az orosz gép a 29. percben ütközik az MQ-9-essel, melynek kamerája körülbelül egy percre megszakad: később a kép visszatér, ekkor már látszik, hogy a drón megsérült. A Twitteren láthatók különböző videórészletek, például itt:

A TASZSZ hírügynökség arról írt, hogy tűz ütött ki Rosztov-na-Donuban, az orosz szövetségi biztonsági szolgálat határvédelmi osztályának épületénél. Egyes hírforrások robbanásról is beszámolnak, pontosan azonban nem tudni, mi történt. Rosztov-na-Donu körülbelül 32 kilométerre fekszik az Azovi-tengertől.

Ukrán katonák lőttek le egy kínai gyártmányú drónt a kelet-ukrajnai Szlovjanszk város közelében. A pilóta nélküli légijárművet péntek este indították el az oroszok megszállása alatt lévő területről, szombat hajnalban lőtték le az ukrán erők. A CNN a helyszínre ment az ukrán hadsereggel, hogy megnézze a drónt.

A kínai drón egy Mugin-5 volt, egy Kína által gyártott kereskedelmi drón. A drónt gyártó kínai cég megerősítette a lapnak, hogy a gép lezuhant, hozzátették, az eset „milyen szerencsétlen”. A drónt nagyjából 15 ezer dollárért lehet megvásárolni a kínai webhelyen – egy ilyet szereltek fel úgy utólag az oroszok, hogy bombát is tudjon hordozni.

A kínai cég, a Mugim Limited hozzátette: elítélik termékeik katonai célú felhasználását, így a háború kezdetekor abbahagyták a drónok eladását Ukrajnának és Oroszországnak. Ennek ellenére az oroszok is beszámoltak korábban januárban arról, hogy egy ukránok által indított kínai drónt lőttek le.

Szergej Kravcov orosz oktatási miniszter a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek arról számolt be, hogy várakozásai alapján a tanév elejére az orosz iskolákban új, középiskolások számára készült történelemtankönyvből tanulnak majd a gyerekek, írja a Guardian.

Kravcovék olyan tankönyvet adnának ki, amely az orosz-ukrán háborúról szól, az oroszok szemszögéből értelmezve: azaz például nem háborúról, hanem „különleges katonai hadműveletről” lenne benne szó. „A munka javában zajlik, azt tervezzük, hogy a tanév elejére elkészül a felsőbb osztályban tanulók számára”.

Nem ez az első hatása az orosz agressziónak az oktatásra: tavaly szeptemberben a magyarországi orosz nagykövetség oldalán volt látható, hogy Oroszország tankönyvet készít „a klasszikus ukrán nyelvről”. Kravcov ekkor arról beszélt, hogy „a felszabadított területek iskolásai anyanyelvükként vagy választható tantárgyként tanulhatják az ukrán nyelvet.”

Az EU újabb döntéseket hoz az orosz támadás ellen védekező Ukrajna folyamatos lőszerellátásának további javításáról a tagállami vezetők következő találkozóján, mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben, írja az MTI.

A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, hogy Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést.

„Különösen fontos a gyors lőszerutánpótlás, ezért az EU-csúcson intézkedéseket fogadnak el Ukrajna folyamatos, és az eddiginél is jobb lőszerellátásáról. Németország a közös cél érdekében hajlandó megnyitni közbeszerzési programjait más tagállamok előtt”, mondta Olaf Scholz.

Gyenyisz Pusilin, a megszállt Donyeck oroszok által beiktatott vezetője arról beszélt a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy nem látják jelét annak, hogy Ukrajna kivonulna Bahmutból, írja a Guardian.

„Bahmutban a helyzet továbbra is bonyolult és nehéz. Nem látjuk, hogy van ott lehetősége annak, hogy az ellenség egyszerűen csak kivonja az egységeket”, mondta Pusilin. Az oroszok által elismert vezető úgy tudja, az ukrán erők „nehezen jutnak lőszerhez, élelemhez, erősítéshez”, mivel az ukrán oldalról Bahmutba vezető út „jelentős mértékben a Wagner-csoport irányítása alatt áll”.

Az orosz Wagner-csoport 15 millió dollár vérdíjat tűzött ki az olasz védelmi miniszterre. Guido Crosetto hétfőn a Wagnert okolta az Afrikából Olaszországba tartó migrációs hullám kiváltásáért, írja az Euractiv.

Crosetto szerint a csoport felelős az Olaszországba irányuló megnövekedett migrációs hullám előidézésében. A fejpénz hírét állítólag 10 napja kapta meg az olasz hírszerzés, de csak most hozta nyilvánosságra, ezután hibáztatta Crosetto a Wagner-csoportot a hullám miatt. Crosetto kifejezetten azokra az olasz és más európai bevándorlókra célzott a Wagner-csoporttal kapcsolatban, akik, mint fogalmazott, „politikai zűrzavart és haláleseteket okoznak”.

Az olasz védelmi miniszter szerint mivel a Wagner-csoport befolyása több afrikai térségben nagy, ezért toboroznak onnan is katonákat: „kijelenthető, hogy az afrikai partokról induló migrációs jelenség exponenciális növekedése nem elhanyagolható mértékben része annak a hibrid hadviselési stratégiának is, amelyet a Wagner-csoport folytat”, mondta Crosetto. Crosetto egyúttal felszólította a szövetségeseket, köztük a NATO-tagországokat is, hogy fokozzák támogatásukat és osszák meg a felmerülő problémák terhét. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója a Telegramon reagált, tagadva, hogy közük lenne a növekedéshez. Prigozsin úgy fogalmazott, „Crosetto foglalkozzon inkább a saját problémáival”.

Zelenszkij ukrán elnök posztot írt Telegram-csatornájára, hogy megemlékezzen a mariupoli színház egy évvel ezelőtti támadásáról. Zelenszkij azt írta: „Egy évvel ezelőtt Oroszország szándékosan ledobott egy hatalmas bombát a mariupoli színházra.

Az épület mellett gyerekek felirat volt, amit nem lehetett nem észrevenni. Emberek százai bujkáltak ott a támadások elől.”

Az ukrán elnök azt is mondta, „lépésről lépésre haladunk afelé, hogy a terrorista államot teljes mértékben felelősségre vonják azért, amit országunkkal és népünkkel tett”. Zelenszkij azt írta, Ukrajna egyetlen olyan életet sem fog megbocsátani, amit az oroszok tönkretettek.

A moldvai energiaminiszter arról beszélt, hogy Moldova már nem kap orosz gázt, és nem tűri el a Gazprom által a szállítási nehézségek miatt „kiszabott zsarolásokat”, írja a Guardian.

Victor Parlicov elmondta, hogy a Gazprom december óta csak Moldova oroszok által támogatott szeparatista régiójának, a Dnyeszter Menti Köztársaságnak biztosít szállítmányokat, míg a moldvai központi hatóságokhoz ezek nem jutnak el.

Moldova az EU újjáépítési hitelének köszönhetően tudta biztosítani az ellátását. „De a Dnyeszter Menti Köztársaság soha nem fizetett a Gazpromnak a kapott gázért” – mondta, hozzátéve: nemcsak most, hanem korábban sem.

Az oroszok március 15-én három rakéta- és 29 légicsapást mértek Ukrajna területére, jelentette be 16-a reggel az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara. A támadások főként Harkiv polgári infrastruktúráját érték. A vezérkar arra is figyelmeztetett: nagy a valószínűsége annak, hogy az ország egész területét újabb orosz csapások fogják érni csütörtökön.

• Oroszország nem akar konfliktust az Egyesült Államokkal
• Elfogtak egy orosz repülőgépet Észtország légterében
• Putyinnal tárgyalt el-Aszad szír elnök
• Az Európai Unió közös beszerzéssel segíti lőszerekhez jutni Ukrajnát
• Törökország hamarabb fogja ratifikálni Finnország NATO-tagságát, mint a svédekét
• A Kreml szerint nem volt magas szintű kapcsolatfelvétel Amerikával a lezuhant drón miatt
• Zelenszkij újabb kormányzókat bocsátott el
• Nem találják az orosz gép által eltalált amerikai drónt
• Robbanószerkezetek maradványait találták meg a Barátság kőolajvezeték egyik objektumán
• Oroszország 400 ezer szerződéses katonát toborozna
• Megkezdődött a gyerekek katonai alapkiképzése a megszállt Krímben
• Már 10 ezernél is több ukrán újoncot képeztek ki a britek

A szerdai közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.