Az oroszok megkezdték az iskolás gyerekek katonai alapkiképzését a megszállt Krímben

Már 10 ezernél is több ukrán újoncot képzett ki az Egyesült Királyság katonai programjában. A képzés támadó és védekező taktikákat, valamint orvosi ismereteket is tartalmaz, így a katonák harcereje és túlélőképessége is nőtt – írja posztjában a brit védelmi minisztérium.

Az orosz állami média számolt be arról, hogy a megszállt Krím iskoláiban megkezdődött a katonai kiképzés.

A BBC munkatársa, Francis Scarr által megosztott videón gyerekek láthatók, amint egyenruhába öltözve fegyvereket ellenőriznek, valamint különböző harci támadó mozdulatokat gyakorolnak.

Az orosz védelmi minisztérium április 1-jén új toborzókampányt indít, a célja 400 ezer új hivatásos katona szerződtetése. A hivatal már meg is küldte a régióknak az eligazítást, hány fővel kell szerződést kötniük – számolt be a Szabad Európa több helyi hírforrásra hivatkozva.

A terv szerint Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékben 10-10 ezer katonát szerződtetnek, a Permi területen pedig 9 ezret. A munka dandárját a sorozóirodák fogják végezni, a terv végrehajtásáért a kormányzók felelősek. A toborzás révén igyekeznek pótolni a szakirányú végzettségű állomány, például a harckocsivezetők és tüzérek soraiban keletkezett hiányt.

Robbanószerkezetek maradványait találták meg a Barátság kőolajvezetéknek az oroszországi Brjanszk megyei Novozibkovban található kőolajszivattyú-állomásán. Ezt Igor Gyomin, Transznyefty orosz olajszállítmányozási vállalat szóvivője közölte. Az állomást idén még nem használták, és a tartálypark is üres volt. A létesítmény nem sérült meg, az ügyben nyomozás indult.

Kedd este és szerda reggel két robbanószerkezet műanyaghüvelyére bukkantak. A bombákat feltehetően drónról dobták le, és a földhöz csapódva robbantak fel. Szerda délben szemtanúk látták, ahogy egy drón az előző kettőhöz hasonló szerkezetet dob le. A bombákat acélgolyókkal töltötték meg. (MTI / TASZSZ)

A keddi fekete-tengeri orosz-amerikai incidens azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktus kiterjesztésére törekszik, és mindent egy lapra tesz fel – vélekedett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán a Twitteren.

„Az amerikai MQ-9 Reaper drónnal történt incidens, amelyet Oroszország provokált a Fekete-tengeren, Putyin jelzése, hogy készen áll a konfliktusövezet kiterjesztésére más felek bevonásával”

– írta Danyilov, aki szerint Putyin „all-in taktikát alkalmaz”, vagyis az orosz stratégiai vereségek miatt folyamatosan „emeli a tétet” a körülmények megváltozásának reményében.

Az orosz védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy Szu-27-es vadászgépeiknek nincs közük az amerikai drón lezuhanásához, egyúttal megjegyezte, hogy a pilóta nélküli gép megközelítette az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet, és a szabályokat megsértve repült – írta az ukrán hírportál.

Csehországban eddig kilenc embert ítéltek el az ukrajnai orosz invázió nyílt támogatásáért, 58 ügyben folyik büntetőeljárás, további 90 eset a vádemelés szakaszában van – közölte a cseh legfelsőbb ügyészség szerdán a Twitteren, amit az MTI szemlézett. Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.

A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést, valamint pénzbírságot kaptak. Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.

A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselői európai béketerv kidolgozása mellett foglalnak állást a kudarcba fulladt szankciós politika folytatása és a további fegyverszállítás helyett – jelentette ki Gál Kinga és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetői Strasbourgban az MTI híradása szerint.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának szerint noha egyre súlyosabbak a károk, egyre több az áldozat, békéről nem esik szó az európai döntéshozók köreiben. Az uniós intézmények vezetői, köztük Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke további fegyverszállításokra és a közös fegyverbeszerzésre szólítanak fel. A fegyverszállításokkal Európa belesodródhat a háborúba, világháborút kockáztat – mondta Gál Kinga. „Az emberéletek megmentéséhez, a további pusztítás megakadályozásához békét kell teremteni. Csak egy megoldása lehet a konfliktusnak: fegyverszünetre van szükség, és béketárgyalásoknak kell kezdődniük” – mondta.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője közölte, a háború-, szankció- és fegyverszállítás-párti szólamok között a magyar az egyedüli békepárti hozzáállás. Kiemelte, álláspontjával Magyarország nincs egyedül Európában, ugyanazt a békepárti szemléletet képviseli, amit a Vatikán is. Szerinte a teljes kudarcot vallott szankciós és fegyverszállítást sürgető politika helyett arra van szükség, hogy az Európai Unió aktív diplomáciai lépéseket tegyen a fegyverszünet, a béketárgyalások, majd pedig a békekötés érdekében. Ehhez európai béketerv létrehozására van szükség.

Amerikai tisztviselők megerősítették, hogy az orosz vadászrepülőgép által eltalált amerikai drónt nem sikerült megtalálni a Fekete-tengerben. A SkyNews védelmi elemzője, Michael Clarke korábban azt mondta, úgy véli, hogy az incidens baleset volt.

A baleset miatt tegnap beidézték Oroszország amerikai nagykövetét. John Kirby, a Fehér Ház szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy a tisztviselők szigorú figyelmeztetésben részesítették a nagykövetet. Azt mondták neki, hogy Moszkvának óvatosabbnak kell lennie, amikor nemzetközi légtérben repül az amerikai légi járművek közelében.

Anatolij Antonov, az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet azt mondta, Oroszország nem akar konfliktust az Egyesült Államokkal.

Harkiv északkeleti régióját tűz alá vették szerda reggel. Megszólaltak a légiriadók, és figyelmeztették a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyen. A legutóbbi támadás polgári infrastruktúrát érintett, de a pusztítás mértéke egyelőre nem tisztázott – mondta Oleg Sinegubov regionális kormányzó.

Az ukrán elnök hetekkel azután, hogy számos kormánytisztviselőt elbocsátott, most elküldte Luhanszk, Odessza és Hmelnickij kormányzóit, írja a SkyNews. A közleményben nem indokolták az okokat, de a SkyNews felidézi, hogy Zelenszkij nagytakarítási akciót vezetett be a kormányán belül a korrupció leküzdésére. A mostani elbocsátás is része lehet ennek a törekvésnek, bár nincs arra utaló jel, hogy a most elbocsátott tisztviselőket korrupcióval hozták volna összefüggésbe.

Az amerikai-orosz kapcsolatok jelenleg a legalacsonyabb szinten vannak – közölte a Kreml azután, hogy kedden Washington azzal vádolta Moszkvát, hogy lelőtte egyik drónját a Fekete-tenger felett.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az incidens miatt nem került sor magas szintű kapcsolatfelvételre az Egyesült Államokkal, ugyanakkor Oroszország soha nem fogja megtagadni a konstruktív párbeszédet.

Törökország „nagy valószínűséggel” ratifikálja Finnország NATO-tagságát, erősítette meg két török ​​tisztviselő a Reuters hírügynökségnek. Finnország tagságát Svédországtól függetlenül hagyják jóvá, annak ellenére, hogy a két ország közös pályázatot indított, hogy a nyugati katonai szövetség részévé váljon.

Törökország többször is kijelentette, hogy Svédországnak további lépéseket kell tennie a kurd fegyveresek támogatói ellen. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint megnőtt annak a valószínűsége, hogy Finnország Svédország előtt csatlakozik a NATO-hoz.

Törökországon kívül egyedül Magyarország az, amelyik egyik tagjelölt ország esetében sem hagyta még jóvá a csatlakozási kérelmet. Kedden derült ki, hogy a kormány még egy héttel eltolta a szavazást a parlamentben az ügyről. Alig volt olyan törvényjavaslat az elmúlt 13 évben Magyarországon, aminek az elfogadásához 240 napnál is több időre volt szükség, mint most a svéd–finn NATO-csatlakozás ratifikálásához. Egy Ferenci Tamás statisztikus által készített adatbázisból kiderül, hogy a 2010 óta kihirdetett közel 2300 törvény közül mindössze 14 javaslaton ült ilyen sokáig vagy ennél is hosszabb ideig az Országgyűlés. Erről bővebben itt írtunk.

A Moszkvában történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) „a kijevi rezsim túsza” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Telegram-csatornáján. Zaharova így reagált Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter ajánlatára, mely szerint a UPC szerzeteseinek nem kell elhagyniuk a kijevi barlangkolostort, ha átigazolnak a Moszkvában skizmatikusnak (szakadárnak) tekintett Ukrajna Ortodox Egyházához (PCU).

„A kijevi rezsim nyílt szövegben, minden szégyenérzet nélkül hangoztatta a bűnös logikát: a vallásszabadságot Ukrajnában túszul ejtették a Bankova (a kijevi kormánynegyed főutcájának) banditái” – írta Zaharova.

Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (azt a státuszt, amikor egy egyház püspöke nem tartozik egy másik autoritás alá).

Az Európai Unió harcol: diplomáciai harcot vív a békéért, és azt szeretné, ha Ukrajna visszanyerné területeit – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlament plenáris ülésének – az Európai Tanács februári értekezletének eredményeit összegző, valamint a március végén tervezett EU-csúcs előkészítését szolgáló – vitáján Charles Michel azt mondta: nem létezhet olyan forgatókönyv, mely szerint Ukrajna elveszíti a háborút.

„A béke eléréséhez meg kell erősíteni és fejleszteni kell az Európai Unió védelmi kapacitását, amely hozzájárul Ukrajna megsegítéséhez. Ukrajnának lőszerekre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát, az EU pedig közös beszerzés útján segíti lőszerekhez ukrán barátait”

– mondta az Európai Tanács elnöke.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán fogadja Bassár el-Aszad szíriai államfőt. Ez a szír elnök első külföldi utazása a pusztító földrengés óta. A tárgyalásokon, melyre el-Aszad több miniszterét is elvitte, a Kreml szerint politikai, kereskedelmi és humanitárius témákról lesz szó.

Egy brit és egy német Typhoon repülőgép elfogott egy orosz repülőgépet, miután az nem tudott kommunikálni az észt légiirányítással a NATO-nemzet légteréhez közel, írja a Skynews. A gépet kikísérték a légtérből. Ez az elfogás azután történt, hogy egy orosz vadászrepülőgép ütközött egy amerikai drónnal, ami diplomáciai viszályt váltott ki.

Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal – jelentette ki az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet kedden, miután a Fekete-tenger fölött történt incidens után bekérették a washingtoni külügyminisztériumba. Anatolij Antonov az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, Karen Donfrieddel folytatott mintegy félórás megbeszélést, ami után úgy fogalmazott, hogy „jobban szeretnénk nem teremteni olyan helyzetet, amely nem szándékolt összeütközéseket és nem szándékolt incidenseket eredményez” – mondta az orosz diplomata. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, és annak elkerülését kérte.

Az orosz védelmi minisztérium kedden tagadta, hogy vadászgépei érintkezésbe kerültek az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant. A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.

• Zelenszkij szerint Ukrajna jövője múlik a kelet-ukrajnai harcokon
• Oroszország hatvan nappal meghosszabbítaná a gabonaexport-megállapodást
• Balin az oroszok és az ukránok miatt szigorítanák a vízumszabályokat
• A héten végez az ukrán katonák első csoportja a Leopard tank-vezetői kiképzésen
• Fél évig bujkált a ukránok elől egy orosz katona, most elfogták
• Lengyelország hamarosan MiG vadászgépeket küldhet Ukrajnának
• A Kreml nem ismeri el a Hágai Nemzetközi Bíróságot joghatóságként
• Putyin: az orosz államiság megmaradása forog kockán Ukrajnában
• Floridai kormányzó: Ukrajna támogatása nem létfontosságú az Egyesült Államok számára
• Szu-27-es vadászgép ütközött MQ-9 típusú amerikai drónnal a Fekete-tenger fölött

A keddi közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.