Zelenszkij szerint valószínűleg a szeverodonyecki a háború eddigi legnehezebb csatája

• Az ukrán védők kiszorultak Szeverodonyeck belvárosából, már csak a város peremét ellenőrzik. Zelenszkij elnök szerint, ami itt zajlik, az valószínűleg az egész háború legnehezebb csatája.
• A nemzetközi szervezetek vezetői elhúzódó válságtól tartanak. Az ENSZ-főtitkár azt mondta, 1,6 milliárd ember szenved az orosz invázió következményeitől, a WTO főigazgatója pedig attól fél, hogy az élelmiszerválság hónapok helyett évekig is eltarthat.
• Az oroszok azt mondják, készek tengeri folyosókat nyitni az ukrán gabonaszállítmányok előtt, de a kijevi kormány szerint ezek csak üres szavak, és egyelőre semmi nincs, ami megvédené az ukrán kikötőket, ha a tengeri aknazárat felszedik.
• Donyeckben épp zajlik az ukránok oldalán harcoló három külföldi állampolgár pere. Az orosz média azt írta, 20 évet kaphatnak, de korábban halálbüntetésről is volt szó. Az ukrán vezérkar állítja, törvényellenes, ami a katonákkal történik, hiszen őket is megilleti a hadifoglyoknak kijáró védelem.
• Súlyosbodnak az Oroszország elleni amerikai pénzügyi szankciók, ezentúl az amerikaiak nem vehetnek orosz értékpapírokat. Közben megérkezett Ukrajnába a 40 milliárd dolláros amerikai segély első milliárdja.

Az orosz állami média szerint 20 év börtönt kaphat az a három külföldi állampolgár, akiket az oroszbarát, szakadár Donyecki Népköztársaságban állítottak bíróség elé, amiért az ukránok oldalán harcoltak a háborúban. A két brit és egy marokkói állampolgár szerdán részben bűnösnek vallotta magát a donyecki bíróság előtt. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője korábban azt mondta, akár halálbüntetés is várhat a három külföldire.

Aiden Aslin, Shaun Pinner és Saaudun Brahim ügyében az ukrán kormány mellett több jogvédő szervezet is tiltakozott az oroszoknál, mondván, nem lehet halálra ítélni, sem börtönbe vetni őket, hiszen hadifoglyok, és mint ilyenek, nemzetközi szerződésekben megállapított jogok és védelem illeti meg őket. Még az ukrán fegyveres erők vezérkara is kiadott szerdán egy közleményt arról, hogy értelmezésük szerint az ukrán oldalon harcoló külföldiek pontosan ugyanolyan elbírálás alá kell esniük, ha fogságba esnek, mint az ukrán katonáknak. (BBC)

Bridget A. Brink, az Amerikai Egyesült Államok ukrajnai nagykövete a Twitteren jelentette be, hogy megérkezett az első milliárd dollár abból a 40 milliárd dolláros segélycsomagból, amit az amerikai Kongresszus szavazott meg Ukrajnának májusban, ezzel támogatva az ország háborús erőfeszítéseit és az újjáépítést. A nagykövet bejelentése szerint az első milliárd dollárt hamarosan még 7,5 milliárd követi majd.

„…Szerverodonyeck a Donyec-medencében zajló összecsapások epicentruma maradt. Védjük az állásainkat, jelentős veszteségeket okozunk az ellenfélnek” – mondta szerda esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Nagyon ádáz, nagyon nehéz ez a csata. Valószínűleg a legnehezebb az egész eddigi háborúban. Hálás vagyok mindenkinek, aki ezt a vidéket védi. Sok szempontból itt dől el Donyec-medencénk sorsa.”

Az ukrán elnök napi teendőiről beszámolva elmondta, hogy amerikai befektetőkkel, jótékonysági szervezetekkel és Olaf Scholz német kancellárral is tárgyalt, előbbiekkel ukrajnai beruházásokról, utóbbival pedig Ukrajna EU-tagjelölti státuszáról és a nemzetközi élelmiszerválságról.

Az elnök köszönetét fejezte ki Andrzej Duda lengyel elnöknek, aki azért dolgozik, hogy minél több európai ország nyitott legyen az ukránok felé, és az ukrán álláspont ismertetése érdekében európai körútba kezdett. Zelenszkij megköszönte Zuzana Čaputová szlovák elnök munkáját is, aki az eredeti tervek szerint elkísérte volna Dudát erre a körútra, de koronavírus-tesztje pozitív lett, ezért otthon kellett maradnia.

Zelenszkij ezen kívül Donyeckről is beszélt, ahol az épp ma 10 éve kezdődő, lengyel-ukrán közös rendezésű foci-Eb több meccsét is játszották. Az ukrán elnök szerint akkoriban Donyeck pezsgő nagyváros volt, de aztán jött Oroszország, és most már csak árnyéka önmagának.

„Csak Ukrajna visszatérése – ami biztosan meg fog történni – csak a mi zászlónk és csak az ukrán törvények hozzák majd el a normális élet visszatérését is ezekre a területekre, ezekbe a városokba.”

Az orosz tüzérség már egy hete heves tűz alatt tartja a kelet-ukrajnai donyecki területen lévő százezres Liszicsanszkot, de az ostrom egyelőre nem vezetetett eredményre, a város egésze továbbra is ukrán kézen van. Erről Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó beszélt szerdán este.

Hajdaj a Telegramon azt írta, egyelőre nem fenyegeti bekerítés az luhanszki területen harcoló ukrán erőket sem.

A kormányzó azután kezdte ontani a pozitív híreket, hogy néhány órával korábban elmondta, az ukrán védők visszavonultak Szeverodonyeck belvárosából, már csak a város külső részeit tartják ellenőrzésük alatt. (BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben fogadta Howard Buffettet, Warren Buffett milliárdos üzletember és filantróp fiát, hogy Ukrajna újjáépítésével kapcsolatos projektekről tárgyaljanak.

„Felkértem, hogy segítsen az odesszai területen megsérült öntözőrendszerek helyreállításában, támogassa az otthonukat elhagyni kényszerülő honfitársainkat, az aknamentesítési erőfeszítéseinket és az iskolai étkeztetés reformját” – írta a Twitteren Zelenszkij elnök.

Howard Buffett az apja által alapított Berkshire Hathaway konglomerátum igazgatója, és a család jótékonysági alapítványának vezérigazgatója. (Guardian)

Hónapok helyett évekig is tarthat az orosz-ukrán háború által előidézett nemzetközi élelmiszerválság – mondta Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója a BBC-nek. Ukrajna és Oroszország a világ legjelentősebb gabonaexportőrei, és a főigazgató szerint a konfliktus miatt előállt világpiaci gabonahiány világszerte súlyos következményekhez vezet. A legsúlyosabb éhínség Afrikában várható, a kontinens legtöbb országa ugyanis Ukrajnából és Oroszországból importál gabonát és műtrágyát.

Nemzetközi becslések szerint 20-25 millió tonnányi gabona rekedhetett Ukrajnában a háború miatt. Okonjo-Iweala azt mondta, ha ezt a gabonát nem sikerül a következő betakarítás előtt kihozni az országból, akkor az élelmiszer kárba megy, és hosszú éveken át hiányozni fog a nemzetközi gabonapiacról.

A orosz-ukrán háború hatásai egyre súlyosbodnak – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, hozzátéve, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának következményeit 1,6 milliárd ember szenvedi meg.

„A háború élelmezésbiztonságra, energiaszektorra és a pénzügyekre gyakorolt hatása rendszerszintű és egyre erőteljesebb” – jelentette ki Guterres az AFP beszámolója szerint. „A háború példátlan éhínséggel és nyomorral fenyeget, társadalmi és gazdasági káoszt hagy maga után.”

A főtitkár szerint idén még csak az ételhez való hozzáférés kerülhet veszélybe, de jövőre már lehet, hogy nem is lesz elég étel. „A készülődő vihar megállítására egyetlen mód van: az orosz inváziónak azonnal véget kell vetni.” (BBC)

Az amerikai kormány egy friss döntésével megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok orosz részvényeket és kötvényeket vásároljanak. Az intézkedés minden új és már létező értékpapírra vonatkozik, amit az Orosz Föderációban bejegyzett vállalatok bocsátottak ki. Eddig amerikai befektetők vásárolhattak ilyen értékpapírt, de csak a másodlagos piacon.

Az amerikai pénzügyminisztérium rendelete alapján az amerikai állampolgárok továbbra is adhatnak el orosz részvényt és kötvényt, de csak az Egyesült Államokon kívüli befektetőknek. Az amerikaiak emellett fektethetnek be olyan pénzügyi alapokba is, amik orosz értékpapírokat birtokolnak, de csak abban az esetben, ha az adott alap portfóliójának csak kisebb részét teszik ki az orosz papírok.

A Biden-kormány hetek óta folyamatosan növeli pénzügyi nyomást az Orosz Föderáción, intézkedéseikkel az orosz állam és az orosz cégek finanszírozását igyekeznek ellehetetleníteni. (CNN)

– közölte az ENSZ menekültügyi ügynöksége. Befelé ugyanebben az időszakban 2,3 milliót. Közben Európa-szerte több mint 4,8 millió ukrán menedékkérőt vettek nyilvántartásba. Ukrajna teljes népessége a háború előtt valamivel több mint 41 millió volt. (UNHCR)

A heves orosz bombatámadások miatt visszaszorultak a Szeverodonyecket védő ukrán erők, és már csak a város külső pereme áll ukrán ellenőrzés alatt – jelentette be Szerhij Hajdaj, a luhanszki terület ukrán kormányzója. Hajdaj szerint a város belső részeit olyan erősen bombázták az oroszok, hogy nem volt értelme, hogy az ukrán különleges erők bennmaradjanak a belvárosban.

A kormányzó szerint ez nem jelenti azt, hogy az oroszok elfoglalták volna a várost, a külső városrészekben és a környező falvakban továbbra is harcok dúlnak. Hajdaj korábban arról beszélt, hogy az ukrán erők visszavonulása nincs tervben. (Guardian)

Minden külföldi állampolgárt és hontalan személyt, aki az ukránok oldalán harcol a háborúban az ukrán fegyveres erők ukrán állampolgárságú tagjaival azonos jogok illetnek meg – közölte az ukrán vezérkar. Közleményükben azt írták, az 1992-es katonai szolgálatról szóló törvény alapján a nem ukrán állampolgárságú harcosok önkéntes katonai szolgálatot teljesítő személyeknek minősülnek, így pedig a többi katonával azonos nemzetközi jogi vádelem illeti meg őket, vonatkozik rájuk például az 1949-es genfi egyezmények és azok kiegészítő jegyzőkönyvei.

Eddig kérdéses volt, hogy ha ezek a külföldiek esetleg orosz fogságba esnek, ugyanarra a hadifogolystátuszra és védelemre jogosultak-e, mint az ukrán állampolgárok. Az ukrán vezérkar szerint erre a kérdésre egyértelmű igen a válasz. A genfi egyezmények tiltják például a hadifoglyokkal szembeni erőszakot, és a foglyok megfélemlítését is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más ukrán politikusok a háború kitörése óta többször felszólították az Ukrajnáért harcolni akaró külföldieket, hogy csatlakozzanak az ukrán fegyveres erőkhöz, és létre is jött a hadseregben egy Nemzetközi Légió nevű egység, amiben 52 ország állampolgárai harcolnak. (UNIAN)

Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője üres szavaknak nevezte az orosz kormány gabonafolyosókra vonatkozó ígéretét. Szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újra kijelentette, hogy Oroszország hajlandó szavatolni az ukrán gabonaszállítmányok biztonságát a Fekete-tengeren. Az ukránok szerint azonban az oroszok csak arra hajtanak, hogy felszedjék a megmaradt ukrán kikötővárosokat (elsősorban Odesszát) védő tengeri aknazárat, és ha ez megtörténik, az orosz flotta a tenger felől támadásba lendül.

„Katonai felszerelésekre van szükségünk a partszakasz védelméhez, és (nemzetközi) haditengerészeti misszióra, hogy ellenőrizze az exportútvonalak biztonságát. Oroszország nem használhatja a gabonafolyosókat Dél-Ukrajna megtámadására” – írta Nikolenko a Twitteren.

Az ukránok csak abban az esetben hajlandóak felszedni az aknazárat, ha előbb kapnak nyugatról olyan fegyvereket, amikkel az aknák eltávolítása után is távol tarthatják az orosz hadihajókat a kikötőiktől. Erről már meg is indultak a tárgyalások, Dánia hamarosan amerikai gyártmányú Harpoon-rakétákat küld az ukránoknak, amik pontosan erre valók. Az ukrán kormány ezen kívül szeretné azt is, hogy nemzetközi misszió szavatolja a gabonafolyosók biztonságát, az oroszok azonban egyelőre nem jelezték, hogy hajlandóak lennének idegen hadihajókat beengedni a Fekete-tenger érintett részeire. (BBC)

„A nép dönt majd a zaporizzsjai terület jövőjéről. A népszavazás megtartását még idén tervezzük” – nyilatkozta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek Vlagyimir Rogov, a régió orosz megszállás alatt álló részeinek vezetője, de konkrétumokat nem árult el a népszavazásról.

A zaporizzsjai területnek kb. 60 százaléka áll jelenleg orosz megszállás alatt, miközben a régió központját, Zaporizzsja várost még mindig az ukránok ellenőrzik. A Reuters szerint a zaporizzsjai terület orosz megszállás alatt álló részén a háború kitörése előtt kb. 1,2 millióan éltek, hogy most hányan vannak, arról nincs biztos adat.

A Reuters szerint a szintén megszállt, szomszédos herszoni terület orosz vezetői is hasonló népszavazás megrendezéséről beszéltek, miközben az ukrán kormány szerint minden ilyen, megszállt területen tartott népszavazás törvényellenes, és minden bizonnyal csalásokkal befolyásolják majd az oroszok az eredményt is. A Kreml szerint viszont az adott területen élő embereknek kell eldönteniük, milyen jövőt akarnak maguknak. Rogov azt mondta, a megszállt területen élők többsége szeretne végre „visszatérni” Oroszországhoz.

Az oroszok a most említettekhez hasonló népszavazást tartottak 2014-ben a Krímben is, ennek eredményét a nyugati szövetségi rendszer szinte minden állama törvénytelennek tartja. (Guardian)

50 orosz katona holttestét adta át az ukrán kormány az oroszoknak 50 ukrán katona holttestéért cserébe – jelentette az ukrán kormány illetékes minisztériuma. Az ukrán halottak között van 37 olyan katona holtteste, akiket a mariupoli Azovsztal acélműben öltek meg az orosz megszállók. Ez volt az a létesítmény, amit a legtovább tartott a Mariupolt védő, szélsőjobboldali ukrán Azov-ezred.

A holttestek cseréjére a Zaporizzsja mellett húzódó frontvonalon került sor, az ukrán kormány szerint az ilyen cserék várhatóan folytatódni fognak. (Reuters via Guardian)

Minden háborúnak vannak valószínűtlen szereplői, akiket a konfliktus mellékárama sodor a harcok sűrűjébe. A Guardian megtalálta a náci Németországot a nyugati fronton védő indiai légiósok, a Szíriában az iszlamista ellenzék oldalán harcoló argentin trockisták méltó párját Jean Claude Sangwa személyében. A 27 éves Sangwa 2020-ban érkezett a Kongói Demokratikus Köztársaságból először az oroszországi Rosztovba, hogy az ottani egyetemen közgazdaságtant tanuljon, majd innen továbbállt az akkor még Oroszország által sem elismert Luhanszki Népköztársaságba. Amikor pedig idén februárban a helyi vezetés elrendelte az általános mozgósítást, akkor egy szintén kongói, illetve egy, a Közép-Afrikai Köztársaságból származó barátjával együtt beléptek a helyi milíciába. Az oroszul csak törve beszélő Sangwa a lépését azzal magyarázta,

azért csatlakoztam, mert a háború elérte a köztársaságunkat. Mit tehettem volna? Férfi vagyok, ezért harcolnom kell. Az egész világ hadba szállt Oroszország ellen.

Sangwát többször is halottnak hitték, hozzátartozói, ismerősei részvétposztokat raktak ki közösségi oldalaira – különösen miután az ukrán hatóságok kiposztolták a Telegramra a harcokban elhagyott iratait, és bejelentették, hogy elesett a harcokban. A férfi két hónapig tartó harci bevetés után jelenleg a hátországban teljesít járőrszolgálatot.

Oroszország tízezres nagyságrendben biztosít ösztöndíjakat afrikai diákoknak (jelenleg a kontinensről 17 ezer hallgató tanul orosz felsőoktatási intézményekben), és egyébként is komoly kulturális és politikai befolyással bír Afrika-szerte, ahol több meghatározó országban sem politikai elit, sem a közvélemény nem Moszkvát tartja az ukrajnai agresszió főkolomposának, és általános az a nézet, hogy Oroszországot Ukrajna (2008 óta csak lebegtetett) NATO-tagságával belekényszerítették a konfliktusba. Ez a jelenség részben a kontinens nagy részét gyarmatosító nyugati országokkal szembeni zsigeri ellenérzésekre vezethető vissza, részben a háborús felelősséget szétterítő orosz propagandának köszönhető.

Jellemző, hogy az Afrikai Unió nevű, európai névrokonánál is gyengébb jogkörökkel rendelkező ernyőszervezet soros elnöki tisztségét betöltő Szenegál vezetője, Macky Sall múlt pénteken Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyinnal, a találkozót követően pedig egyértelműen az uniós pénzügyi szankciókat tette felelőssé a globális élelmiszerválságért, és egyetlen szót sem ejtett a lerabolt ukrajnai gazdaságokról vagy a fekete-tengeri kikötők orosz blokádjáról.

Wales „ideiglenes szünetet” rendelt el az új ukrajnai vízumkérelmekre vonatkozóan, írja a Sky News. Az ország március vége óta több mint kétezer vízumot adott ki ukránoknak. Az ideiglenes szünet célja, hogy az érkezők és a már Walesben tartózkodók továbbra is magas szintű ellátásban és támogatásban részesüljenek – áll a walesi kormány közleményében.

Jane Hutt szociális igazságügyi miniszter szerint „az ukrajnai konfliktus kitörésétől kezdve egyértelmű volt az üzenetünk: Wales a menedék nemzete, és készen áll, hogy befogadja a háború elől menekülőket. Ez az átmeneti felfüggesztés lehetőséget ad arra, hogy finomhangoljuk a bevezetett intézkedéseket, valamint biztosítsuk, hogy a helyi hatóságok továbbra is magas színvonalú ellátást nyújthassanak.”

Az intézkedés nem érinti a folyamatban lévő ügyeket.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló jogszabályt – kivételes eljárásban – 116 igen szavazattal, 43 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére, miután a kabinet veszélyhelyzetet hirdetett a szomszédos Ukrajnában dúló háború miatt.

A törvény megerősíti azokat a kormányrendeleteteket, amelyeket eddig alkottak a konfliktust érintően. Az előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról döntött, hogy

• fenntarthatók-e a mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések,
• a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek,
• fennmaradhatnak-e a hatósági árak,
• kiszélesíthető-e Széchenyi Pihenőkártya felhasználása és
• megfelelően biztosíthatók-e a humanitárius intézkedések.

A kormány felhatalmazása a törvény hatályáig fennmarad, arról az Országgyűlésnek nem kell külön döntenie, azonban korábban is visszavonható. Az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy csupán a kormány egyes intézkedéseit érintően vonja vissza a felhatalmazást. A jogszabály hatályvesztésének időpontja 2022. november 1.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár telefonon beszéltek egymással. Egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni az ukrán gabonaexport beindításának ügyében – közölte a német kormány szóvivője.

Scholz beszámolt Zelenszkijnek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott május 28-i telefonbeszélgetéséről is. Zelenszkij a Twitteren azt írta, hogy beszéltek a hadifoglyokkal való orosz bánásmódról, valamint Ukrajna EU-integrációjáról is.

Emberek milliói halhatnak éhen, ha Oroszország nem enged hozzáférést Ukrajna fekete-tengeri kikötőihez, közölte Olaszország.

„A gabonaexport megakadályozásával túszul ejtjük és halálra ítéljük gyermekek és felnőttek millióit” – mondta Luigi Di Maio külügyminiszter egy találkozó után, amelyen mediterrán országok mellett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete is részt vett. Di Maio szerint a következő hetek döntő fontosságúak lehetnek.

Oroszország tagadja, hogy a globális élelmiszerválságot idézne elő, Lavrov külügyminiszter szerint Ukrajnán múlik, hogy a kikötők körüli területeket aknamentesítik-e, hogy a hajók biztonságosan útnak indulhassanak.

(BBC)

Herszon hamarosan „teljes egészében” Oroszországhoz kerül egy Kreml-tisztviselő szerint, a cél az, hogy a régiót a lehető leghamarabb Oroszországhoz csatolják, írja a BBC.

„Herszon régió Oroszországhoz való csatlakozása teljes körű lesz, hasonlóan a Krím csatlakozásához” – idézte Szergej Kirijenko moszkvai vezetőt egy jelentés. Kirijenko szerint hamarosan megkezdik az orosz útlevelek kiosztását a városban, és „minden olyan lakos megkaphatja, aki orosz állampolgárságra vágyik”.

Ukrajna déli kikötővárosa elsőként esett el a háborúban március elején, azóta folyamatosak a hírek egy esetleges népszavazásról, de brit védelmi tisztviselők figyelmeztettek, hogy a népszavazást szinte biztosan manipulálják majd, hogy Moszkva legitimálhassa ellenőrzését a terület felett.

A brit védelmi minisztérium legutóbbi jelentése szerint az ukrán erők továbbra is harcolnak a térségben, sőt a közelmúltban „sikeres ellentámadást is indítottak”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma a törökországi Ankarában tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott Mevlut Cavusoglu kollégájával, írja a Guardian.

Lavrov szerint

• újra kell kezdeni a béketárgyalásokat még Putyin és Zelenszkij esetleges találkozója előtt,
• a „különleges katonai művelet” a tervek szerint halad.

Cavusoglu szerint

• az ukrán gabonaexport újraindítását szolgáló folyosó megnyitására vonatkozó ENSZ-terv észszerű,
• ám a hajók biztonsága miatt további tárgyalásokat igényel minden féllel.

Egy fekete-tengeri biztonsági folyosó megnyitásáról tárgyalt ma Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és török kollégája, Mevlut Cavusoglu, írja a BBC.

A nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy az ukrán kikötők lezárásával globális éhínséget idézne elő, de ezt Oroszország tagadja, ők a nyugati szankciókat okolják. Az orosz állami televízió szerint Moszkva „nem akadályozza az ukrán gabonaexportot, és visszautasítja a Nyugat vonatkozó vádaskodásait, amelyek hazánkat próbálják hibáztatni a világ élelmezésbiztonsága körüli helyzetért”.

A Rosszija 1 TV szerint Törökország, Oroszország, Ukrajna és az ENSZ tervet készített a gabonaszállító hajók áthaladásának biztosítására. Az ukrán külügyminisztérium tegnap közölte, hogy elutasítanak minden olyan megállapodást, amely ellentétes Ukrajna érdekeivel.

Ukrajna élelmiszer-exportőrként igen jelentős szerepet tölt be, a világpiacon forgalmazott napraforgóolaj 42%-át, a kukorica 16%-át és a búza 9%-át adja.

Szerhij Haidai, Ukrajna luhanszki kormányzója a Telegramra posztolva közölte, hogy „Senki sem fogja feladni Szeverodonyecket”.

Haidai azt írja, hogy a Luhanszki terület központjában zajlanak a legintenzívebb összecsapások: „Heves harcok folynak c, a védők a város minden centiméteréért megküzdenek”. Legutóbbi üzenetében azt állította, hogy az oroszok „nem ellenőrzik a Liszicsanszk–Bahmut-útvonalat, de intenzíven lövik azt. Mi nem használjuk ezt az utat, mivel túl veszélyes”.

(Guardian)

Az Uber új szoftvert fejlesztve segíti az ENSZ Világélelmezési Programját (WFP) az ukrajnai segélyszállítmányok célba juttatásában.

A Dnyipro városában most teszt alatt lévő, kifejezetten erre a célra átalakított technológiájuk a remények szerint felgyorsíthatja a szállításokat. A fuvarokat kisebb járművekkel és váltott sofőrökkel juttatják majd célba, mivel a nagyobb teherautókat inkább fenyegeti a támadás veszélye, valamint sokszor nehezebben jutnak át a támadásban megsérült utakon és épületek között.

„Ezzel időt, pénzt és energiát takarítunk meg” – mondta David Beasley, a WFP vezetője a BBC-nek.

Ha a rendszer sikeres lesz, további négy városban is bevezetik. A WFP szerint június végéig havonta hárommillió ukránnak kíván segítséget nyújtani.

Az ukrán védelem tartja magát a keleti-ukrajnai Szeverodonyeckben, annak ellenére, hogy az oroszok három irányból is támadják a várost – állítja szerda reggeli jelentésében a brit védelmi minisztérium, valószínűtlennek tartva, hogy bármelyik fél jelentős területet foglalt volna el az elmúlt nap folyamán, írja a BBC.

A frissítés kitér a következőkre is:

• Míg Oroszország a keleti Donbaszra összpontosítja támadásait, máshol továbbra is védekezni kényszerül.
• Az ukrán erők „némi sikert” értek el ellentámadásaikkal a Herszoni területen, megvetve lábukat az Inhulec folyótól keletre.
• Mindkét fél újabb támadásokra próbál felszabadítani erőket, miközben a védelmet is igyekeznek fenntartani a mintegy 500 km hosszú frontvonalon.

Norvégia 22 önjáró páncéltörő tarackot adományozott Ukrajnának, pótalkatrészekkel, lőszerekkel és más felszerelésekkel együtt – közölte a norvég védelmi minisztérium.

„A norvég kormány biztonsági okok miatt várt eddig az adományozás nyilvánosságra hozatalával. A jövőbeni adományokat nem fogjuk sem bejelenteni, sem kommentálni” – áll a szerdai közleményükben.

(Guardian)

Katonai csapás ért legalább két kórházat az ukrajnai Szeverodonyeck és Rubizsnye városában a Maxar Technologies által hétfőn készített új műholdfelvételek szerint, írja a CNN.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint az orosz erők elfoglalták a kulcsfontosságú keleti város, Szeverodonyeck lakónegyedeit, és harcolnak azért, hogy átvegyék az irányítást a külvárosában található ipari övezet és a közeli városok felett, Zelenszkij szerint még mindig 10-15 ezer civil tartózkodik a hetek óta ágyúzás alatt álló városban.

Még a kórházakat és környéküket sem kímélték a katonai csapások. Szeverodonyeck központjában egy kórházkomplexum több épületét – a tetején egy nagy, festett vörös kereszt volt látható – lerombolták.

Rubizhne déli részén egy másik kórházat is leromboltak. A körülötte lévő épületek szintén megsemmisültek, köztük egy gyógyszergyár is.

Visszaadják az oroszok a többségében Mariupol ostromakor, az Azovsztal acélmű elleni harcokban elesett 210 ukrán katona földi maradványait – erősítette meg az ukrán hadsereg kedden éjjel kiadott közleményében.

„Mariupol elesett védőinek holttesteit visszaszolgáltatják. Eddig 210 katonánkat kaptuk vissza – többségük az Azovsztal hősi védője volt. Tovább dolgozunk rajta, hogy az összes fogságba esett ukrán honvédő hazakerülhessen” – írták.

(Guardian)

Összefoglaljuk röviden, mi történt az orosz-ukrán háború 104. napján:

• Reggel arról érkezett hír, hogy Spanyolország légvédelmi rakétákat és tankokat küld Ukrajnának. Délután pedig arról, hogy az elmúlt 30 év egyik legnagyobb fegyverszerződését kötötte meg Lengyelország Ukrajnával.
• Tovább folytak a harcok Liszicsanszkban és Szeverodonyeckben – immáron lassan két hete. Az oroszok szerint Luhanszk megye 97 százaléka már az ő fennhatóságuk alatt áll. A Reuters jelentése szerint Belarusz hadgyakorlatokba kezdett az ukrán határhoz közeli területein. A Luhanszk megyei szakadárok azzal vádolják az ukránokat, hogy ágyúzásuk miatt meghalt 9 civil a donyecki szakadárok területén.
• Ukrajna olyan jogszabályon dolgozik, amivel az ukrán mellé az angol nyelvet is hivatalos szintre emelnék az üzleti kommunikációban. Oroszország pedig azon, hogy népszavazáson keresztül szakítsák el jogilag is a dél-ukrajnai Herszont és környékét Ukrajnától.
• Felfüggesztik az oroszok Japánnal a halászati együttműködést, és elhagyják az Emberi Jogok Európai Bíróságát is. A zaporizzsjai atomerőmű felszabadításához Ukrajna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az ENSZ segítségét kéri.
• Kolerajárvány fenyegeti Mariupolt, de az oroszoknak van egy fontosabb dolguk: átírni a város nevét. Herszonban közel hatszáz embert tartanak fogva az oroszok az ukrán hatóságok szerint. Orosz források szerint Oroszországba vittek több mint ezer mariupoli ukrán katonát.
• Az Európai Tanács elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Oroszországot okolta a kialakuló globális élelmiszerválság miatt – a felszólalás közben az orosz ENSZ-nagykövet egyszerűen kisétált a teremből. A Kreml szerint Ukrajnának aknamentesítenie kéne a kikötőit, ami az ukránok szerint nagyjából fél évig eltartana.
• Szijjártó Péter hétfőn még lehazugozta az ukrán politikusokat, kedden viszont már a parlamentben elítélte az orosz agressziót. Orbán Viktor tegeződve levelezett a luxemburgi miniszterelnökkel az ex-KGB-ügynök Kirill pátriárka elleni szankciók vétójáról. Roman Abramovics közben az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg az ellene hozott szankciókat.
• Olaf Scholz szerint Ukrajna és szövetségesei nem fogadnak el Putyintól semmilyen békediktátumot. Távozása után először jelent meg a nyilvánosság előtt Angela Merkel: a kedd esti másfél órás beszélgetés során beszélt az ukrajnai háborúról is.
• Egy harkivi középiskolai osztály visszalátogatott a porig rombolt iskolájához. Volt, aki báli ruhában jelent meg, egy csoport diák pedig még a keringőjét is eltáncolta a romok között.
• „A kaka volt a hab a tortán” – szart és vodkát hagytak maguk után az oroszok Csernobilban.