A kongói egyetemista, aki a luhanszki milíciában harcol Ukrajna ellen

Minden háborúnak vannak valószínűtlen szereplői, akiket a konfliktus mellékárama sodor a harcok sűrűjébe. A Guardian megtalálta a náci Németországot a nyugati fronton védő indiai légiósok, a Szíriában az iszlamista ellenzék oldalán harcoló argentin trockisták méltó párját Jean Claude Sangwa személyében. A 27 éves Sangwa 2020-ban érkezett a Kongói Demokratikus Köztársaságból először az oroszországi Rosztovba, hogy az ottani egyetemen közgazdaságtant tanuljon, majd innen továbbállt az akkor még Oroszország által sem elismert Luhanszki Népköztársaságba. Amikor pedig idén februárban a helyi vezetés elrendelte az általános mozgósítást, akkor egy szintén kongói, illetve egy, a Közép-Afrikai Köztársaságból származó barátjával együtt beléptek a helyi milíciába. Az oroszul csak törve beszélő Sangwa a lépését azzal magyarázta,

azért csatlakoztam, mert a háború elérte a köztársaságunkat. Mit tehettem volna? Férfi vagyok, ezért harcolnom kell. Az egész világ hadba szállt Oroszország ellen.

Sangwát többször is halottnak hitték, hozzátartozói, ismerősei részvétposztokat raktak ki közösségi oldalaira – különösen miután az ukrán hatóságok kiposztolták a Telegramra a harcokban elhagyott iratait, és bejelentették, hogy elesett a harcokban. A férfi két hónapig tartó harci bevetés után jelenleg a hátországban teljesít járőrszolgálatot.

Oroszország tízezres nagyságrendben biztosít ösztöndíjakat afrikai diákoknak (jelenleg a kontinensről 17 ezer hallgató tanul orosz felsőoktatási intézményekben), és egyébként is komoly kulturális és politikai befolyással bír Afrika-szerte, ahol több meghatározó országban sem politikai elit, sem a közvélemény nem Moszkvát tartja az ukrajnai agresszió főkolomposának, és általános az a nézet, hogy Oroszországot Ukrajna (2008 óta csak lebegtetett) NATO-tagságával belekényszerítették a konfliktusba. Ez a jelenség részben a kontinens nagy részét gyarmatosító nyugati országokkal szembeni zsigeri ellenérzésekre vezethető vissza, részben a háborús felelősséget szétterítő orosz propagandának köszönhető.

Jellemző, hogy az Afrikai Unió nevű, európai névrokonánál is gyengébb jogkörökkel rendelkező ernyőszervezet soros elnöki tisztségét betöltő Szenegál vezetője, Macky Sall múlt pénteken Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyinnal, a találkozót követően pedig egyértelműen az uniós pénzügyi szankciókat tette felelőssé a globális élelmiszerválságért, és egyetlen szót sem ejtett a lerabolt ukrajnai gazdaságokról vagy a fekete-tengeri kikötők orosz blokádjáról.