Zelenszkij: Ukrajna maximális sebességgel haladhat az EU-hoz való csatlakozás útján

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerda esti beszédében részleteket árult el arról, hogy miről tárgyalt a Kijevbe látogató Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Azt mondta, nagyon alapos megbeszélést folytattak Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok számos aspektusáról. Szóba került, hogy az EU milyen konkrét lépeseket fog tenni Ukrajna megsegítésére, kezdve a védelmi és pénzügyi intézkedésektől az újabb szankciók kérdéséig. „A legfontosabb természetesen államunk védelme, valamint az összes állami struktúra és intézmény stabil működésének fenntartása” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a megbeszélés második fő témája az európai integráció felé való elmozdulás volt.

„A mai egy történelmi pillanat, amikor Ukrajna maximális sebességgel haladhat az EU-hoz való csatlakozás útján.

Már bebizonyítottuk, hogy az ukrán állam és a közintézmények elég hatékonyan működnek, még a háború próbáját is kiállják. Már most annyit tettünk az európai szabadság védelméért, amennyit más nemzetek soha nem tettek” – mondta az ukrán elnök. A beszámolók szerint a tárgyalás harmadik fő témája a háború utáni újjáépítéséhez szükséges lépések előkészítése volt.

Zelenszkij kijelentette, hogy mindent megtesznek azért, hogy minden orosz katonát és parancsnokot, aki háborús bűnt követett el, bíróság elé állítsák. „A modern technológia lehetővé teszi, hogy sok részletet tisztázzunk. Minden vezetéknevet, minden lakcímet, minden bankszámlát – mindent meg fogunk találni” – mondta.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy az Európai Unió jelenleg egy hatodik szankciócsomagot készít elő. „Erről ma tárgyaltunk Charles Michellel. Azon dolgozunk, hogy ez valóban fájdalmas legyen az orosz katonai gépezet és az orosz állam egésze számára” – mondta Zelenszkij, aki szerint a következő ilyen csomagnak tartalmaznia kell a teljes olajembargót.

Norvégia mintegy 100 Mistral légvédelmi rakétát és számos indítóállványt adományozott Ukrajnának – közölte szerdán a norvég védelmi minisztérium. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter szerint ez a légvédelmi rendszer hatékony fegyver, ami nagy hasznára lesz Ukrajnának. A fegyvereket már elszállították Ukrajnába.

A norvég védelmi minisztérium közleménye kiemeli, hogy korábban 4000 darab M72 LAW típusú könnyű páncéltörő fegyvert, valamint sisakokat és golyóálló mellényeket szállított Ukrajnának.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Vej Feng-ho kínai nemzetvédelmi miniszter szerdán telefonbeszélgetést folytatott – az elsőt Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta. A hívás körülbelül 45 percig tartott – mondta egy amerikai tisztviselő a Reutersnek. A beszámolók szerint Austin megismételte annak fontosságát, hogy Oroszországnak nem szabad fegyvereket szállítani.

John Kirby, a Pentagon szóvivője azt közölte, hogy a vezetők „regionális biztonsági kérdésekről, valamint Oroszország indokolatlan ukrajnai inváziójáró” tárgyaltak. A megbeszélés során Vej Feng-ho megismételte Kína álláspontját, miszerint Tajvant Kína részének tekintik. „Ha a tajvani kérdést nem kezelnék megfelelően, az káros hatással lenne a kínai–amerikai kapcsolatokra” – mondta Vej Feng-ho tábornok a kínai védelmi minisztérium által közzétett közlemény szerint.

Az Egyesült Államok korábban fegyvereket szállított Tajvannak, hogy segítsen a szigetországnak elhárítani egy esetleges kínai támadást.

(Reuters)

Szerdától elérhető az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Menedekes elnevezésű ingyenes mobilapplikációja. A saját fejlesztésű applikáció az orosz-ukrán háború elől menekülőknek segít a menedékeskérelem feltöltésében és adataik elektronikus rögzítésében. A Menedekes applikáció az OIF honlapjáról, az ukran2022.oif.gov.hu felületről tölthető le, ahol több hasznos információ is található. Az alkalmazás jelenleg androidos készülékeken működik, a menedékeskérelem űrlapja pedig magyar és ukrán nyelven érhető el.

Bár az applikáció segítségével gyorsul az ügyintézési folyamat, az adatok elektronikus rögzítése még nem minősül a kérelem benyújtásának, ehhez továbbra is személyesen kell megjelenni a fénykép és ujjnyomat rögzítése miatt. Az applikáció mellett az Enter Hungary felületen keresztül is van lehetőség előzetes regisztrációt követően a menedékeskérelem előzetes benyújtására, és a kérelmező adatainak rögzítésére.

Az OIF közleménye kiemeli, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta kedd reggelig 16 733 menedékkérelmet regisztráltak.

(MTI)

Az április 20-án, szerdán készült fotókból álló összefoglalónkat itt nézheti meg.

Németország az év végéig fokozatosan leállítja az orosz kőolajimportot – jelentette ki szerdán Annalena Baerbock német külügyminiszter. „Németország teljesen fel fogja adni az orosz energiaimportot” – mondta Baerbock. Nyárra a felére csökkentjük az olajimportot, az év végére pedig 0-ra. Majd a gáz következik, egy közös európai menetrendben, mert az Európai Unió ereje a közös fellépésben van – tette hozzá.

A balti országok külügyminisztereivel tartott rigai sajtótájékoztatón Baerbock megismételte, hogy Németország a nyár végéig fokozatosan megszünteti az orosz szénimportot. A gázimportot hosszabb idő alatt fogják fokozatosan megszüntetni – tette hozzá a zöldpárti politikus.

A német gazdasági minisztérium szóvivője a CNN-nek azt mondta, a lépés része annak a tervnek, hogy Németország teljesen függetlenedjen az orosz energiaimporttól. Április elején Olaf Scholz kancellár azt mondta, szerinte Németország képes lesz még az idén véget vetni a kőolajimportnak, de hozzátette, hogy az orosz gázról való „leszokás” hosszabb időbe fog telni.

(CNN, Reuters)

John Kirby, a Pentagon szóvivője azt mondta, az amerikai kormány nem ítélte úgy, hogy Oroszországág szerdai interkontinentális ballisztikus rakétatesztje fenyegetést jelentene az Egyesült Államokra és szövetségeseikre. „Az ilyen tesztelés rutinszerű, és nem volt meglepetés” – mondta Kirby

A CNN két amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi értesítési megállapodások révén tudott arról, hogy Oroszország rakétatesztre készül. „Az Egyesült Államok tudott a kilövési ablakról, és nyomon követte a rakétát, nem aggódtak miatta”- mondták a tisztviselők. Mind Oroszország, mind az Egyesült Államok egy nemzetközi megállapodás értelmében értesítik a többi nemzetet az ilyen tesztekről, hogy elkerüljék az esetleges incidenseket. „Az USA úgy értékeli, hogy ez a rakéta még nem üzemképes, mivel nincs rendszeresítve az orosz rakétaegységeknél” – mondták a források.

(CNN)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy továbbra is kész orosz hadifoglyokat elengedni a Mariupolban tartózkodó civilek és ukrán katonák biztonságos kijutásáért cserébe. Zelenszkij azt mondta, hogy becslések szerint mintegy ezer civil húzza meg magát a mariupoli Azovsztal acélgyárban. Hozzátette, hogy az ostromlott városban egyre rosszabb a helyzet, több száz sebesültnek lenne szüksége ellátásra.

Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal vádolta Ukrajnát, hogy hátráltatja a tűzszüneti tárgyalásokat. Peszkov azt mondta, hogy a labda most Kijev térfelén pattog, miután Oroszország átnyújtott „egy dokumentumot” Ukrajnának. Peszkov kijelentésére visszautalva Zelenszkij azt mondta, nem látta és nem is hallott erről a bizonyos dokumentumról a tárgyalásokkal kapcsolatban.

(BBC)

Szerhij Haidai, Luhanszk megye katonai vezetője azt mondta a CNN-nek, hogy jelenleg a régió 80 százalékát ellenőrzik az oroszok. Hozzátette, ha Ukrajna nem tanúsít ellenállást, akkor „Oroszország biztosan nem fog megállni, és tovább fog nyomulni”.

A tisztviselő szerint az orosz hadsereg széles frontvonalon harcol, míg az ukrán hadsereg városokban vett fel védelmi állásokat. „Megpróbálják bekeríteni a csapatainkat, sok csúnya dolog folyik ott... de eddig nem jártak sikerrel. Jól haladunk a felszerelésük megsemmisítésével”.

Haidai azt is mondta, hogy nagyon súlyos a helyzet a régióban. „Luhanszk egész területét lövik, nincs biztonságos város. Azt látjuk, hogy az orosz hadsereg nyomul előre bármi áron, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Ez már a második hónap, hogy az emberek lényegében a föld alatt élnek.”

Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a háború esetleges végét, Haidai azt mondta, valószínű, hogy egy politikai megállapodás révén megszűnhetnek az ellenségeskedések. Viszont úgy gondolja, nehéz bízni az oroszokban:

„Állandóan hazudnak. Mindenki tudja, hogy az oroszokkal kötött megállapodás annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatják.”

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy tesztelték az új Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétájukat. A sikeres indítására moszkvai idő szerint 15:12-kor került sor az Arhangelszki területen található pleszecki állami tesztlétesítményben. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéta a távol-keleti Kamcsatka félszigeten lévő célpontot találta el.

Putyin szerdán videókapcsolaton keresztül tekintette meg a rakéta sikeres indítását. Az orosz elnök azt mondta: „Ez sokáig páratlan lesz a világon, és elgondolkodtatja azokat, akik megpróbálják fenyegetni országunkat. Az új rendszer nagyon nagy teljesítményű, és képes ellenállni minden modern rakétaelhárító fegyvernek.” Hozzátette, a Szarmat megalkotásához kizárólag orosz egységeket és alkatrészeket használtak fel.

Az Interfax orosz hírügynökség azt írja, hogy a teszt céljai teljes mértékben teljesültek. Hozzátették, hogy a Hadászati Rakétacsapatok Krasznojarszk területén állomásozó ezredét felkészítik az új rakétával való felfegyverzésre. „Az ígéretes Szarmat rakétarendszer a Vojevoda helyébe lép” – közölte az orosz védelmi minisztérium. „Ez az indítás az első az állami tesztprogramban. A tesztprogram befejezése után a Szarmat rakétarendszer a Hadászati Rakétacsapatoknál áll majd szolgálatba” – áll a minisztérium közleményében.

(Sky News, Interfax)

Az ENSZ menekültügyi ügynökségének friss jelentése szerint átlépte az ötmilliót az Ukrajnából elmenekültek száma. A legfrissebb adatok szerint összesen 5,03 millióan hagyták el Ukrajnát a háború kitörése óta. További hétmillió ember az országon belül kényszerült elhagyni a lakóhelyét. A legtöbben, több mint 2,8 millióan Lengyelországba menekültek. Az ENSZ adatai szerint április 19-ig 471 080 menekült érkezett közvetlenül Magyarországra.

Az Egyesült Államok úgy értékeli, eddig nem tudott jelentős területeket szerezni az orosz hadsereg az új offenzívájuk során, írja magas rangú tisztségviselőkre hivatkozva a CNN.

Láttak néhány új, „szondázó” támadásnak tűnő hadműveletet az orosz erők részéről, amik az ukrán védelmet tesztelik, ismerte el az egyik tisztviselő. A frontvonalak azonban továbbra is statikusak, egyelőre nagyobb területek nem cseréltek gazdát.

Egy kongresszusi forrás szerint az elkövetkező harcokra egy új, 800 millió dolláros fegyverszállítmány a tüzérségi támogatásra, különösen 155 mm-es tarackok és lőszerek küldésére fog összpontosítani. Az Egyesült Államok számos NATO-szövetségest kért fel, hogy ők is járuljanak hozzá tüzérséggel a csomaghoz.

A civilek egy kisebb csoportja az elmúlt órákban elhagyhatta az ostromlott Mariupolt – jelentette a Reuters hírügynökség. Szemtanúk szerint többtucatnyi ember szállt fel buszokra, és indult el egy tervezett evakuálási pontról Zaporizzsja felé. A városi tanács korábban azt mondta, hogy az Oroszországgal kötött előzetes megállapodás értelmében szerdán mintegy 6000 civilt lehetne evakuálni a kikötővárosból.

(Sky News, Reuters)

Frissítés: A szervezők szerda késő délután azt jelentették be, hogy Wimbledonból idén kitiltják az orosz és a belarusz játékosokat, részletek ebben a cikkünkben >>>

Korábban írtuk: Hivatalosan még nem jelentették be, de a BBC szerdán már biztos információként közölte, hogy Wimbledonban idén nem versenyeztetnek sem orosz, sem belarusz színekben a teniszezők. A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, mint az orosz sportolók olimpiai indulása: az eltiltott országból érkező teniszezők csak úgy léphetnek pályára a füvespályás Grand Salmen, ha hivatalosan nem Oroszországot/Belaruszt képviselik.

Ahogy ebben a cikkünkben részletesebben megírtuk, A férfiaknál a világranglista második helyén álló orosz Daniil Medvegyev és a nőknél a világranglista negyedik helyén álló fehérorosz Ariana Szabalenka a legmagasabban rangsorolt játékosok, akiket érint.

Oroszország sokadjára figyelmeztette Finnországot és Svédországot az esetleges NATO-csatlakozásuk következményeiről. A BBC idézi Maria Zakharova orosz külügyi szóvivőt, aki szerint mind nyilvánosan, mint bilaterális csatornákon keresztül tájékoztatták a két országot arról, mi várható akkor, ha csatlakoznak a katonai szövetséghez.

„Ők [Svédország és Finnország] tudnak mindenről, nem lesz min csodálkozniuk. Elmondtuk nekik, ez mihez fog vezetni.”

A két skandináv állam az orosz-ukrán háború nyomán értékelte át több évtizedes semlegességi politikáját. Finnország parlamentje ma nyitotta meg a vitát az esetleges NATO-csatlakozásról, és Svédország döntése is a közeljövőben várható.

A finn és a svéd csatlakozási szándékokról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Kijevbe utazott, a látogatásáról Volodimir Zelenszkij a Twitteren tett közzé egy videót.

Az ukrán elnök a videó kísérőszövegében egyrészt megköszönte „a tartalmas találkozót és az ukrán nép iránti szolidaritást”. Másrészt közölte, hogy az Oroszország elleni szankciókról, Ukrajna védelmi és pénzügyi támogatásáról, valamint az ország uniós kritériumoknak való megfeleléséről tárgyaltak.

Az Eho Moszkvi (Эхо Москвы) rádiócsatorna bíróságon támadta meg az orosz hatóságok döntését, mely elrendelte a rádiócsatorna bezárását, de a keresetet elutasították – írja a Reutersre hivatkozva a Guardian. Az Eho az egyik vezető aktuálpolitikai sajtóorgánum volt Oroszországban, mielőtt a háborús tudósítása miatt az orosz főügyészség követelte volna az adóhoz való hozzáférés korlátozását.

A hatóságok elrendelték a csatorna honlapjának blokkolását is arra hivatkozva, hogy „szándékosan hamis információkat” terjesztettek az orosz „különleges katonai műveletről.” A rádióállomás tagadta a vádakat, majd a hatóságok nyomására leállította működését, és felszámolta magát.

Az Eho Moszkvi főszerkesztője, Alekszej Venegyiktov Telegramon azt írta, ismét fellebbezni fognak a bírósági döntés ellen.

Ukrajna készen áll, és az ukrán ellenőrzés alatt álló területen buszokkal várja, hogy evakuálják az embereket, de mivel Mariupolban nincs áram és nem működik a mobiltelefonos kommunikáció, nagyon nehéz az embereket tájékoztatni az evakuálási erőfeszítésekről – nyilatkozta a BBC-nek a város alpolgármestere.

Szergej Orlov szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikeres lesz-e a civilek kimenekítése a szerdán megnyitott humanitárius folyosón keresztül. Oroszország ugyanis nem erősítette meg, hogy az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoknál széles körben elterjed volna annak a híre, hogy civilek evakuálását tervezik. Az alpolgármester azt mondja, nem bízik abban, hogy az oroszok biztonságos átjárót biztosítanak a civileknek, de „ki tudja, talán ez lesz az első alkalom, hogy ilyen folyosót alakítanak ki”.

„Kárpátalján a nőkön és a gyerekeken kívül szinte semmilyen célpont nincs” – ezt mondta Viktor Mikita, kárpátaljai kormányzó a HVG-nek adott interjújában, de hozzátette: „Mivel Putyin már beteg ember, nem tudom megjósolni, fogja-e lövetni Kárpátalját.”

Mikita szerint az ukránok körében már nincs félelem, csak harag, düh és gyűlölet, készek akár Moszkváig menni azért, hogy Putyint megöljék. A kormányzó emellett arról is beszélt, hogy

• már a háború előtt sikerült nagyjából felszámolni a kárpátaljai orosz ügynökhálózatot, ezért nem voltak magyarellenes provokációk itt;
• Kárpátalja területén az összes nemzeti kisebbség békében él egymással, nincs „magyarprobléma”, és szerinte nem szabad felelőssé tenni a kárpátaljai kisebbségeket „anyaországuk” politikája miatt;
• ebbe az országrészbe rengeteg menekült érkezett Kelet-Ukrajnából (két héttel ezelőtt már 380 ezernél járt a számuk), innen pedig 100–150 ezren menekültek el más országokba, a legnagyobb arányban a kárpátaljai magyarok távoztak.

Miután bejelentették, hogy humanitárius folyosó nyílik Mariupolnál, a polgármestere felszólította az ottlakókat, hogy hagyják el az ostromlott várost. Vadim Bojcsenko ezt üzente a CNN szerint:

„Kedves mariupoliak! Ezekben a hosszú és hihetetlenül nehéz napokban embertelen körülmények között éltetek túl. Információs vákuumban voltatok, mindenféle tájékoztatás nélkül. Különböző dolgokat hallhattatok. De szeretném, ha tudnátok a legfontosabbat: Zaporizzsjában várnak rátok. Ott biztonságban vagytok.”

A polgármester szerint a korábban 400 ezer lakosú várost nagyjából 200 ezer ember már elhagyta és biztonságban van. Bojcsenko maga is távozott Mariupolból nem sokkal a háború kitörése után.

Annalena Baerbock német külügyminiszter lett kollégájával tartott rigai sajtótájékoztatóján azt mondta, Németország már küldött Ukrajnának tankelhárító fegyvereket, Stinger légvédelmi rakétákat, és olyan dolgokat is, amikről „soha nem beszéltek nyilvánosan”.

Baerbock további részleteket nem közölt a szállítmányokról, így azt sem lehet tudni, hogy ezekből a fegyverekből mennyit küldtek Ukrajnának.

A külügyminiszter hozzátette, hogy országa segíteni fogja az ukrán erőket a Németországtól és szövetségeseitől kapott modern fegyverek karbantartásában, valamint a katonák kiképzésében azok használatára.

(BBC)

A Bloomberg nevük elhallgatását kérő, magas rangú forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Moszkva befolyásos embereinek egy „kicsi, de egyre növekvő” csoportja kérdőjelezi meg Vlagyimir Putyin döntését az ukrajnai invázió elindításáról.

Ezek a bennfentesek „katasztrofális hibának” tekintik a háborút, és attól tartanak, a nemzetközi elszigeteltség és a nyugati szankciók évekre visszavetik az ország fejlődését. Ennek ellenére esélytelennek látják, hogy Putyin a közeljövőben irányt változtatna, mert mind az elit, mind a lakosság körében széles népszerűségnek örvend a háború.

Néhányan kifejtették aggodalmukat, hogy az orosz elnök esetleg harcászati atomfegyvert vetne be Ukrajnában. Korábban a CIA és Zelenszkij is figyelmeztetett ugyanerre, ahogy azonban Rácz András biztonságpolitikai szakértő a Telexnek elmondta, nem valószínű, hogy Putyin ehhez folyamodna, kedden pedig az oroszok is állították, hogy nem tervezik atomfegyver bevetését.

Charles Michel szerda reggel utazott Kijevbe, a jelek szerint pedig nem is vesztegette az idejét, pár órával később már a Kijev melletti Borogyankából jelentkezett be, ahol romos lakóházak és megfeketedett épületek fogadták az orosz erők kivonulása után a visszatérőket. Michel Twitteren arról írt, hogy a borogyankai állapotok hasonlóak ahhoz, amit Bucsában és más ukrán városokban is tapasztalni lehet. Mint írta, a történelem emlékezni fog az itt elkövetett háborús bűnökre, és hozzátette, hogy a béke nem valósulhat meg igazságtétel nélkül.

Az oroszok kategorikusan tagadják, hogy bárhol elkövették volna azokat a bűnöket, amelyekkel vádolják őket, és azt állítják, hogy az orosz hadsereg nem lő civilekre, azonban több ponton, több alkalommal is találtak már elég komoly bizonyítékokat a civilek tömeges legyilkolására. Egy bucsai tömegsír feltárását a Telex helyszíni tudósítói is élőben követték végig, Borogyankában pedig lakóházakat bombáztak le az oroszok, miután a civilek Molotov-koktélokat dobáltak a tankokra.

A háborús bűnöket egyébként nemcsak a korábban belga miniszterelnökként is tevékenykedő Michel, hanem a jelenlegi belga miniszterelnök, Alexander De Croo is felemlegette kedd este, ő a CNN szerint arról beszélt, hogy az orosz agresszió az európai történelem legsötétebb időszakait idézi, és szívszorítónak nevezte, hogy ilyesmi ma is megtörténhet Európában.

A BBC ír azokról a félelmekről, miszerint a Donbasz kapujaként is hívott Izjum városa hasonló sorsra juthat, mint az a Bucsa, ahol tömegsírokat és más, népirtásra utaló jeleket talált a települést felszabadító ukrán hadsereg.

Izjum az Ukrajna második legnagyobb városának számító Harkivtől dél-keletre fekszik, nem messze a szeparatisták által kontrollált Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok területétől. Sokáig heves harcok dúltak a város környékén, mígnem április 1-jén beszámolók szerint az oroszok teljesen elfoglalták volna.

Ahogy az az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképén látszik, Izjum kontrollálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a Kelet-Ukrajnában harcoló ukrán erőket bekerítse az orosz hadsereg.

Bár az orosz katonák bevonulása előtt végrehajtottak evakuálásokat, helyi tisztviselők szerint még mindig körülbelül 10-15 ezer ember tartózkodik Izjumban. A város alpolgármestere hozzátette, a lakóépületek csaknem 80 százaléka megsemmisült, a vasúti összeköttetést pedig teljesen elvágták.

Azok az emberek, akiknek sikerült elmenekülniük Izjumból, a BBC-nek azt mondták, hogy a város a humanitárius katasztrófa szélén áll. Az izjumi terület katonai adminisztrátora pedig azt mondta, a lakosság több mint egy hónapja nem jut humanitárius segítséghez, „nincs áram, se fűtés, se víz”. Olyan hírek is eljutottak hozzá, melyek szerint a helyiek egy részét Oroszországba deportálták, bár ezeket a tisztviselő nem tudta megerősíteni.

Az orosz hadsereg donbaszi offenzívájáról, illetve Izjum jelentőségéről Rácz András Oroszország-szakértővel is beszéltünk, a teljes interjút itt találhatják.

Charles Michel szerda reggel, vonattal érkezett meg az ukrán fővárosba, ahol az Európáért és az euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, Olga Sztefanishina fogadta őt. Michel a várakozások szerint még ma találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

(Guardian)

Egy rövid videóüzenetet juttattak el az ostromlott Mariupol védői a nyugati világ vezető médiumainak szerda reggel, amiben többek között az Azovsztal acélgyárban ragadt több száz civil kimenekítését kérték szövetségeseiktől.

A videóban szereplő tengerészparancsnok szerint tízszeres túlerő ellen küzdenek, akiknek légi- és haditechnikai fölényük is van velük szemben. „Ez az utolsó üzenetünk a világnak. Talán az utolsó, amit valaha is mondunk. Lehet, hogy csak napjaink, óráink vannak hátra.

Arra kérjük a világ vezetőit, hogy segítsenek nekünk. Menekítsenek ki minket innen egy harmadik országba.”

A parancsnok hozzátette, hogy a még harcoló katonák nem fogják megadni magukat, de nem bíznak az oroszokban, és az általuk kínált humanitárius folyosókban. Arra kérte tehát a világ vezetőit, különösen Joe Biden amerikai elnököt, hogy segítsen annak az 500 sérült katonának és több száz civilnek elmenekülni a városból, akik jelenleg az acélgyár területen tartózkodnak. A sérültekkel kapcsolatban azt mondta, „nagyon rossz” a helyzet, és hogy „csak úgy ott rohadnak egy pincében.”

Az orosz védelmi minisztérium kedd este kiadott egy közleményt, amelyben tűzszünetet rendeltek el az acélgyár körül, és arra szólították fel a védőket, szerda kora délutánig adják meg magukat. A Mariupol utolsó bástyájának számító acélüzemről itt, a stratégiai jelentőségű városról pedig itt írtunk bővebben.

Az etióp fővárosban némileg rendhagyó módon az ukránok helyett az oroszok mellett álltak ki rengetegen az elmúlt napokban, a közösségi médiában több olyan kép is keringett, melyen kígyózó sorokat lehetett látni a nagykövetség előtt. Olyan pletykák is feltűntek, hogy a nagykövetségen zsoldosokat toboroznak, a nagykövetség azonban kedden kategorikusan tagadta ezt az értesülést.

Mint írták, rengeteg levelet kaptak az elmúlt időszakban, és személyesen is sokan látogatták meg a nagykövetséget, és hozzátették, hogy ezt a két nép közötti elszakíthatatlan kötelék újabb megtestesüléseként értékelik. Azt is kiemelték, hogy hálásak az etióp kormánynak, amiért rendre támogatják őket az ENSZ-ben az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a feladatkörükön kívül esik a külföldi katonák toborzása, és leszögezték, hogy nem is fogadnak jelentkezéseket az orosz hadseregbe.

Mivel az orosz-ukrán háború miatt a vasúti ellátás ellehetetlenült, ezért ismét légi úton érkezett nukleáris fűtőelem Oroszországból Magyarországra – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon. Ezelőtt április hetedikén érkezett nukleáris fűtőanyag Oroszországból Magyarországra. Bővebben erről itt írtunk.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk szerda reggel Facebookon közölte, hogy előzetes megállapodást kötöttek egymással a felek, így délután 2-től megkezdődhet a nők, gyerekek és idősek kimentése a városból. Verescsuk tájékoztatása szerint az evakuálás a Mariupol-Manhush-Bergyanszk-Tokmak-Orehov-Zaporizzsje útvonalon zajlik majd, de a rendkívül nehéz helyzet miatt elképzelhető, hogy lesznek változások a tervekhez képest. Nem sokkal korábban egyébként Vadim Bojcsenko, a város polgármestere azt közölte, hogy 6000 civilt terveznek kimenteni a városból szerdán, és hozzátette, hogy még 100 ezer civil tartózkodhat itt.

A helyzet azért különösen érdekes, mert Verescsuk kedden azt közölte, hogy sorozatban a harmadik napon sem tudtak megállapodni humanitárius folyosókról a harcok sújtotta városokban, többek közt Mariupolban sem. Az oroszok ugyanakkor kedden állították, hogy már aznap is tűzszünetet rendeltek el, és lehetővé tették a menekülést a város utolsó védőbástyájának számító Azovsztal acélgyárból, ám az általuk biztosított folyosót nem vette igénybe senki. Állításuk szerint az acélgyárat védő ukránok megadnák magukat, de parancs híján ezt nem tehetik meg.

A Feldman Ecopark nevű állatkert kedden egy közleményben tudatta, hogy hétfőn megerősítést kaptak arról, hogy a két, március eleje óta eltűntként számon tartott alkalmazottjuk meghalt. Mint írták, mikor március 7-én visszatértek az állatkertbe, nem találták sehol a két gondozót, akik hátramaradtak etetni az állatokat.

Ugyan a helyi hatóságok is segítettek a keresésükben, egészen eddig nem találták meg őket. A gondozók holttestét végül egy elbarikádozott szobában találták meg az állatkert területén, a közlemény szerint orosz katonák lőhették le őket. A harkivi állatkertnek egyébként több része is megrongálódott a folyamatos ágyúzás miatt, két bölény meg is halt az orosz támadások miatt. A háború kitörése óta több állatot evakuáltak innen, köztük oroszlánokat, jaguárokat, hiénákat és ezüstrókákat.