Legalább 50 ember halt meg a kramatorszki támadásban, 120 ezer, Oroszországba hurcolt gyerekről beszélt az ukrán emberi jogi biztos

A következő napi, szombati percről-percre tudósításunkat itt lehet követni.

Európai gyászvizit a bucsai vérengzés helyszínén, Kramatorszkban legkevesebb 50 civil halott a vasútállomást ért rakétacsapásban, a hírek szerint visszafoglalták Szumit az ukrán erők, amelyek újabb fegyverekhez juthatnak, miután az EU 500 milliós összeget szavazott meg erre a célra. Bővebben itt>>>

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos éjjeli tévébeszédében pénteken egy újabb háborús bűncselekménynek nevezte a kramatorszki vasútállomás elleni orosz támadást, aminek az elkövetőit felelősségre fogják vonni. Azt mondta, hogy 38 ember a helyszínen meghalt, további 12-en a kórházba szállítás után vesztették életüket. A halálos áldozatok között van öt gyerek is. Több tucat súlyos sérültet pedig kórházban ápolnak. Azt mondta, hogy a kramatorszki támadás is része kell, hogy legyen a háborús bűncselekmények ügyében indított majdani bírósági eljárásnak.

Zelenszkij azt is kiemelte, hogy a pénteken Kijevben járt EU-s vezetőknek hangsúlyozta, az eddigi szankciók nem elégségesek Oroszországgal szemben. „Növelni kell a nyomást Oroszországon” – mondta. Szerinte teljes körű embargó kell az orosz olajra és gázra, és nemcsak egyes orosz bankokat, hanem az egész orosz bankrendszert teljesen le kell kapcsolni a globális pénzügyi rendszerről.

„Tudjuk, kik késleltetik a döntéseket” – mondta, de hozzátette, szerinte mind ezek a politikusok, mind ezek az országok megváltoztatják az álláspontjukat annak súlya alatt, hogy mit tesz Oroszország az ukránok és az európai szabadság ellen. A beszédről bővebben itt írtunk>>>

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás és a civilek elleni más támadások Ukrajnában háborús bűncselekmények, amelyeket a demokráciáért és az országukért harcoló emberek ellen követtek el. Metsola arról is beszélt, hogy az EU nem elég gyorsan szállít felszerelést, vagy nyújt pénzügyi és logisztikai segítséget. Azt is előhozta, hogy országok engedték, hogy Putyin, a családja és oligarchák náluk „rejtsék el a pénzüket”. Metsola szerint az EP álláspontja világos Ukrajna EU-tagsági kérelmének ügyében: „Ukrajna helye Európában van.” (CNN)

Itt írtunk arról, hogy az ötödik szankciós csomagot is elfogadta az Európai Unió Oroszországgal szemben. Most további részletek derültek ki az intézkedésekről. Újabb 216 orosz személy ellen rendeltek el beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást, és további 18 szervezetre terjesztették ki a korlátozó intézkedések hatályát. Köztük van Vlagyimir Putyin két lánya, de érintik a szankciók German Grefet, a Sberbank vezetőjét, Oleg Gyeripaszka oligarchát és Igor Konasenkovot, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjét is. Az újonnan szankcionált szervezetek között van a Bank Otkritije, a Novikombank, Szovkombank és a VTB Bank, egy orosz állami tulajdonú vállalat, mely a közlekedési ágazatban tevékenykedik, valamint a katonai védelmi ipar több vállalata.

Azt már korábban bejelentették, hogy bár az európai szénimport 45 százalékát Oroszország biztosítja, augusztus elejétől nem jöhet orosz szén az EU-ba. Megtiltják az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius szállítmányokat, illetve az energiahordozókat szállító vízi járművek képezhetnek. Szintén megtiltják minden orosz és belarusz közúti fuvarozási vállalkozásnak, hogy árut szállítson az Európai Unión belül. Kivételt a gyógyszeripari, az orvosi, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító, illetve a humanitárius célú közúti rakományok élvezhetnek.

Exporttilalom lép életbe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagok és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető-, illetve csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, valamint behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értében az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya, a vodka, valamint egyes luxustermékek. (BBC, MTI)

Az ukrán elhárítás vezetője, Kirilo Budanov vezérőrnagy szerint az orosz erők Kelet-Ukrajnában átcsoportosítanak, és azt tervezik, hogy a keleti határhoz közeli Harkiv ellen indítanak újabb rohamot. Arról beszélt a CNN-en Christiane Amanpour műsorában, hogy új orosz csapatok érkeznek majd Belgorod felől. Szerinte Harkivon túl a kelet-ukrajnai szakadár területekhez közeli, folyamatosan keményen támadott Mariupolt is megpróbálják majd bevenni, és csak ezek után próbálhatnak meg újból Kijev felé fordulni, aminek a közeléből elvonultak.

Budanov arra kérte Ukrajna szövetségeseit, hogy nyújtsanak „valóban komoly” katonai segítséget. Nehéztüzérségi, légvédelmi eszközökről, valamint vadászgépekről beszélt. Budanov szerint az orosz erők gyenge pontjai megmutatkoztak Ukrajnában, szerinte a kijevi régióban vereséget szenvedtek, és a logisztikával is komoly gondjaik voltak.

A CNN-en Christiane Amanpour kérdezte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárt az Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásról, a választásokról, egy európai jobboldali szövetség formálódásáról. Kovács például azt mondta, szerinte technikai kérdés csupán, hogy miben fizetünk a saját szerződésünk szerint beszerzett gázért, ez nem érinti az uniós szankciókat. Bővebben itt>>>

A hatóságok szombaton este kilenc órától hétfő reggel hat óráig kijárási tilalmat vezetnek be Odesszában, miután a fekete-tengeri kikötőváros környékét pénteken rakétacsapások érték. „Ennek következtében az odesszai régió infrastrukturális létesítményei sérültek” – írták városi tisztviselők a Telegram-csatornájukon.

Az ukrán erők azonban jelezték, továbbra sem látnak arra utaló jelet, hogy az oroszok partraszállásra készülnének. A Telex tudósítói is jártak Odesszában márciusban, helyszíni riportjainkat itt és itt olvashatják el. (BBC)

Ljudmila Deniszova ukrán emberi jogi biztos szerint egy 14 éves lányt és egy 11 éves fiút is megerőszakolhattak orosz katonák a Kijevhez közeli Bucsában, amit több mint egy hónapig megszállva tartottak. Deniszova szerint egy 20 éves nőt pedig a közeli Irpinyben erőszakoltak meg a katonák, írja a Sky News.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet a hét elején tíz helyi lakost interjúvolt meg személyesen és telefonon, akik szerint az orosz csapatok nemi erőszakot, gyilkosságokat és további kegyetlenségeket követtek el a Kijevtől északra lévő településeken, ahonnan nemrég vonultak ki, valamint az ostromlott kelet-ukrajnai Harkivban is.

Oroszország bezáratja tizenöt nemzetközi civil szervezet, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch jogvédő szervezetek helyi irodáit. Az orosz igazságügyi minisztérium közleményében azt írta, hogy a regisztrációikat azért vonják vissza, mert „megsértették az Orosz Föderáció jelenlegi törvényeit”, részleteket nem közölt.

Agnès Callamard, az Amnesty International igazgatója azt mondta, hogy a döntés után megkétszerezik erőfeszítéseiket, hogy felfedjék Oroszország „kirívó emberi jogsértéseit belföldön és külföldön.” Szerinte az orosz hatóságok tévednek, ha azt hiszik, hogy a moszkvai irodájuk bezárásával abbahagyják az emberi jogi visszaélések dokumentálását és feltárását.

Többek között az Amnesty International is közzétett új tanúvallomásokat csütörtökön, amelyek szerint az orosz erők civileket végeztek ki a kijevi régió több városában. A Human Rights Watch pedig korábban tíz helyi lakost interjúvolt meg személyesen és telefonon, akik szerint az orosz csapatok nemi erőszakot, gyilkosságokat és további kegyetlenségeket követtek el a Kijevtől északra lévő megszállt településeken, valamint az ostromlott kelet-ukrajnai Harkivban. (Guardian, BBC)

A Pentagon szerint az oroszok követték el a kramatorszki vasútállomás elleni, legkevesebb 50 halálos áldozatot követelő támadást, amelyet eddigi információik szerint egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtottak végre, mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Szerinte „ez egy újabb darab az orosz brutalitásból” a háborúban, és mutatja, hogy az orosz erők mennyire meg sem próbálják elkerülni a civil áldozatokat.

Joe Biden amerikai elnök a Twitterén arról írt, hogy az ukrán vasútállomás elleni támadás egy újabb, Oroszország által elkövetett borzasztó atrocitás, olyan civilek elleni csapás, akik próbáltak menekülni és biztonságba jutni. (CNN)

Összesen 6665 embert evakuáltak ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül pénteken, jelentette be Irina Verescsuk urkán miniszterelnök-helyettes. Pénteken tíz humanitárius folyosó nyílt a donyecki, luhanszki és Zaporizzsja környéki régiókban élő civilek kimenekítéséhez. (Sky News)

A Kijevhez közeli Bucsa városában megtaláltuk a háborús kegyetlenkedések nyomait. Másnap az ukrán legfőbb ügyész elmondta, hogy Bucsában egyenként ölték meg a civileket, míg előző riportunk színhelyén a légierő és tankok segítségével támadták őket az orosz erők. Helyszíni riportunk Bucsából itt olvasható>>>

Karl Nehammer osztrák kancellár Ukrajnába indult, egynapos látogatása alatt szombat reggel találkozik majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben, jelentette be a kancellári hivatal. Az osztrák kancellár tárgyal majd Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel és Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével is. Nehammer felkeresi majd a Kijevhez közeli Bucsát is, ahol pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is járt. Erről azt mondta, hogy „a nyilvánosságra került háborús bűncselekményeket teljeskörűen ki kell vizsgálni független nemzetközi szakértőknek.”

„Fontos, hogy a semlegességünk keretében támogatjuk Ukrajnát mind humanitárius, mind politikai téren” – emelte ki Nehammer hivatala közleménye szerint. Ausztria az Európai Unió tagállama, de a NATO-nak nem tagja. „Látogatásom Kijevbe és Bucsába megmutatja a szolidaritásunkat az ukrán néppel.” Ausztria humanitárius segítséget nyújtott, valamint sisakokat és védelmi felszerelést küldött Ukrajnának eddig, fegyvereket nem. (Reuters)

Az ukrajnai oroszokat érintő népirtás újabb bizonyítékára bukkant az orosz külügyi szóvivő. Moszkva az egész ukrajnai háború elindításának egyik okaként az ukrán állam által végrehajtott oroszellenes genocídiumot jelölte meg, ennek az ENSZ sem találta semmilyen alapján, Marija Zaharova azonban rábukkant a bizonyítékra:

Állítása szerint orosz kulináris könyveket tiltottak be Ukrajnában.

Ebből a következőt szűrte le a külügy szóvivő: „Végül, ahogy már említettem, minden, ami a elsősorban nemzetiségi kultúrával kapcsolatos. Akár a konyhaművészetről szóló könyvek. Azokat is betiltották. Miért? Mert nem lehetett osztozkodni a borscson. Nem lehetett. Az csak egy valakié lehetett. Csak egy népé, egy nemzeté. Hogy az közös lehessen? Hogy minden városban, minden régióban minden háziasszony a saját ízlése szerint készíthesse? Nem! Ilyen kompromisszumokat nem akarnak. Hát épp ez az, amiről beszélünk. Ez az idegengyűlölet, nácizmus, a szélsőség minden formája.”

600 ezer elhurcolt ukrajnairól, köztük 120 ezer gyerekről számolt be az ukrán emberi jogi biztos. Ljudmila Deniszova szerint a Harkiv megyei Izjumból is vittek el erővel civileket az orosz megszállók – írta a Guardian. Korábban a jelenleg is ostrom alatt álló, egykor 450 ezres Mariupollal kapcsolatban is jelentek meg olyan nyilatkozatok, amelyek szerint Kelet-Oroszországba szállítottak ukrán állampolgárokat. Objektív adatok azonban nincsenek arról, hogy ezek a deportálások megtörténtek. A 47 milliós Ukrajnából a szakadár – Oroszország által támogatott és önálló államként elismert – Donyecki és Luganszki Népköztársaságokban négymillió ember élhet, a 2014-ben elfoglalt, és jogellenesen Oroszországhoz csatolt Krímben 2 millió.

A békebeli Ukrajnában 6 millióra tették a 15 év alattiak számát. Az emberi jogi biztos beszámolója alapján a korosztályból minden 50. gyereket Oroszországba hurcoltak, szüleikkel együtt.

Miután Bucsán megkezdték egy tömegsír feltárását és a testek exhumálását, Lesia Vasylenko ukrán parlamenti képviselő Twitteren posztolt arról, hogy nemcsak Bucsán, hanem más ukrajnai településeken is látni tömegsírokat. A képviselő képeket is posztolt erről, amelyben arról ír, hogy „700 embert öltek meg a városban”.

Csernyihiv polgármestere korábban arról beszélt, hogy az oroszok által körbevett városban rengeteg civil maradt élelem, áram és víz nélkül. A hetekig tartó ostromlás után pár napja távoztak az oroszok a városból, romokat és aknákat hagyva maguk után.

Pénteken Ukrajnába utazott Ursula von der Leyen, aki Bucsa meglátogatása után Zelenszkij elnökkel is találkozott Kijevben. Von der Leyen átadott egy kérdőívet az ukrán elnöknek, mint a sajtó előtt elhangzott, a papíros továbbvezeti Ukrajnát annak érdekében, hogy elérjék az EU-tagjelölti státuszt, írja a BBC.

Von der Leyen azt is elmondta, hogy „segíteni fogják Ukrajnát annak érdekében, hogy a folyamat befejezése heteket vegyen igénybe, ne éveket”, mivel a háború miatt szükség van a felgyorsított intézkedésekre. „Oroszországot gazdasági és technológiai hanyatlás várja, miközben Ukrajna az európai jövő felé menetel” – fogalmazott.

Zelenszkij biztosította az újságírókat és az EU-elnököt, hogy egy héten belül elkészül a borítékban megkapott kérdésekkel. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője eközben arról beszélt, hogy az EU 7 millió eurót különített el Ukrajna támogatására a háborús bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésében és a Nemzetközi Büntetőbíróság elé vitelében. Hozzátette, az EU-küldöttek hamarosan visszatérnek Kijevbe, és úgy gondolja, a nagykövetségek követni fogják példájukat.

Az Egyesült Királyság további 100 millió font értékű „kiváló minőségű katonai felszerelést" küld Ukrajnának – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök az Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón csütörtökön.

Elmondás szerint a szállítmány „több Starstreak légvédelmi rakétát tartalmaz, amelyek a hangsebesség háromszorosával repülnek, továbbá 800 páncéltörő rakétát, valamint precíziós lőszereket. Sisakokat, éjjellátó szemüvegeket, testpáncélokat is küldenek.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság hajlandó lenne-e harckocsikat is küldeni Ukrajnának, azt mondta: „Hajlandó vagyok bármilyen formájú védelmi támogatást megfontolni, ami segíti az ukránokat abban, hogy megvédjék magukat és népüket".

A miniszterelnök beszélt a kramatorszki vasútállomás elleni támadásról is, amelyet „lelkiismeretlennek" nevezett. Szerinte ez az eset „megmutatja, mennyire mélyre süllyedt Putyin egykor dicsőített hadserege". A több ezer ember közelében végrehajtott rakétatámadásról itt olvashat bővebben.

(BBC)

„A Kijev megyei Bucsában elkövetett vérengzés felelőseit meg fogják büntetni, az Európai Unió Ukrajna oldalán áll” – idézte az MTI Ursula von der Leyen twitteres bejegyzését. Az Európai Bizottság elnöke Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt az orosz támadás alatt álló Ukrajnába látogatott.

Az uniós küldöttek – mielőtt tárgyalást kezdtek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg.

„Fontos volt, hogy ukrajnai látogatásomat Bucsában kezdjem. Azért, mert Bucsában az emberiességünk veszett oda. Üzenem az ukrán népnek, hogy az atrocitások felelősei bíróság elé fognak állni. Az önök harca a mi harcunk is. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa az önök oldalán áll” – jelentette ki Von der Leyen.

Közben a Kijevtől nyugatra fekvő Makariv településen 132 agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak, miután kivonultak a régióból az orosz csapatok – mondta el pénteken egy tévéműsorban Vadim Tokar, a falu polgármestere. Kifejtette, hogy a holttestek zömét tömegsírokba temették.

A csernobili atomerőmű több évtizeden át összegyűjtött archívumát megsemmisítették az orosz erők, amelyek heteken át megszállva tartották az egykori nukleáris létesítményt – hozta nyilvánosságra Olekszandr Szirota, az atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zóna kezelésével foglalkozó testület elnöke.

„Oroszország ukrajnai bűnei nem maradnak észrevétlenük és büntetlenül” – közölte Boris Johnson a német kancellárral közös sajtótájékoztatóján. A brit kormányfő egyértelművé tette, hogy Vlagyimir Putyin a felelős a legalább 50 halottal járó támadásért a kramatorszki vasútállomás ellen – írta a Guardian.

A több ezer ember közelében végrehajtott rakétatámadásról itt olvashat bővebben.

Több mint ötven halottja van a péntek reggeli rakétatámadásnak, amely a Kramatorszki vasútállomást érte. A terület Donyeck megyének annak a részéhez tartozik, amelyet nem tart ellenőrzése alatt az oroszbarát szakadár Donyecki Népköztársaság, amelyet Oroszország önálló államként ismert el három nappal az orosz hadsereg által elindított ukrajnai invázió előtt.

A DNR képviseletében Eduard Baszurin közölte, a támadást az ukrán erők hajtották végre – írta az orosz állami Ria Novosztyi. A szakadár népi milícia képviselőjének nyilatkozata illeszkedik az orosz propaganda folyamába, amely szerint minden, ukrajnai civil áldozattal járó támadást maguk az ukrán erők hajtottak végre, hogy ezzel kompromittálják Oroszországot.

Ugyanezt mondják a Kijev körüli bucsai mészárlásról, a földről szinte legyalult, egykor 450 ezres Mariupolról.

Miközben a DNR és Oroszország is visszautasítja, hogy köze lenne a kramatorszki támadáshoz, nyíltan vallják, hogy a terület feletti ellenőrzést meg fogják szerezni: a szakadár DNR Donyeck megye teljes területére törekszik, a hasonlóan szakadár Luganszki Népköztársaság Luhanszk megye egyelőre Ukrajna ellenőrzése alatt lévő területeket akarja megszerezni, Oroszország pedig a két, általa önálló államoknak elismert szakadárokat támogatja ebben a törekvésükben. Az orosz fél korábban közölte – miután eredeti, Ukrajna elleni katonai céljait nem tudta elérni –, hogy ezután Kelet-Ukrajnára fog összpontosítani.

Ha Magyarország rubellel fizetne az orosz földgázért, azzal megsérteni az EU Oroszországgal szemben hozott szankcióit – közölte az Európai Bizottság elnöke.

A magyar kormány szerint ez csupán a Gazprom és az MVM leányvállalatainak megállapodásán múlik, mivel a felek kötötték a szerződést, az EU-nak ehhez nincs köze. Az EU másképp gondolja, részletek itt.

A kramatorszki vasútállomás elleni támadást „emberiség elleni bűncselekménynek” minősítette Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze. Kijelentette, hogy a kramatorszki állomáson történt támadás miatt előzetes vizsgálatot indítottak.

Az állomás pénteki rakétatámadása után folyamatosan jelenti az áldozatokról szóló információkat Ukrajna. Jelenleg azt tudni, hogy legalább 50-en meghaltak a támadásban, köztük 5 gyermek, de az UNICEF „a legrosszabb forgatókönyvtől tart” a további gyermekáldozatokkal kapcsolatban.

(Guardian)

Franciaország kész „tovább menni” és betiltani az orosz olajat, mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a CNN-nek. Le Maire mészárlásnak nevezte a kramatorszki pályaudvar elleni támadást, és kijelentette, hogy „meg kell találni és felelősségre kell vonni azokat, akiknek köze van hozzá.”

Maire arról is beszélt, hogy európai egységre van szükség a szigorúbb energetikai szankciók végrehajtásához. „Meg vagyok győződve arról, hogy a következő lépések és megbeszélések az orosz olaj betiltásának kérdéseire fókuszálnak majd” – fogalmazott.

Erősen kritizálta a lengyel politikus Orbán Viktort azért, amiért a magyar miniszterelnök nem ítélte el a bucsai mészárlást. Kaczyński szerint ha Orbán nem változtat, akkor Lengyelország nem fog tudni úgy együttműködni a magyarokkal, mint korábban. Cikkünket itt olvashatja.

Bombafenyegetés miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit péntek délután – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). A közlemény szerint egy Szentpétervárról Belgrádba tartó A319-es szerb utasszállító repülőgép jelzett bombafenyegetést. Ezért a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség vadászgépeit, amelyek a felszállást követően a repülőgépet kikísérték a magyar légtérből. A Gripenek ezt követően visszatértek a kecskeméti bázisra.

Nem sokkal később újból felszálltak, egy Moszkvából Belgrádba tartó – szintén bombafenyegetést jelző – utasszállító repülőgép miatt riasztották a vadászgépeket. A Gripenek a felszállást követően azonosították a szerb A319-es repülőgépet és kikísérték a magyar légtérből. A géppár ezt követően visszatért a kecskeméti bázisra.

Frissítés: Harmadszor is felszálltak a Gripenek, a géppárnak 17 óra körül azért kellett felszállnia, mert egy Ausztria felől érkező, Piston típusú kisrepülőgép nem létesített rádiókapcsolatot a polgári légiirányítással. A NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központ riasztását követően a légvédelmi készültséget ellátó Gripenek haladéktalanul felszálltak. Miközben azonosították a repülőgépet, annak vezetőjével a légiirányítás is felvette a rádiókapcsolatot. A vadászrepülők a kisgépet Szegedre kísérték, majd visszatértek a kecskeméti bázisukra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Kijev melletti Bucsába, a bucsai mészárlás helyszínére látogatott, ahol elment egy tömegsírhoz, majd a bucsai templomban közösen gyújtott gyertyát az ukránokkal halottaikért.

Míg Oroszország „megszervezett provokációnak” nevezte a bucsai mészárlás hírét, több ehhez kapcsolódó állításukat cáfolták, és egyre nő a bizonyíték arra, hogy Oroszország több EU-s tagállam vezetőinek szavaival élve „háborús bűnt és népirtást követett el”.

„Az elképzelhetetlen történt itt meg. Saját szemünkkel láttuk meg Bucsában Putyin hadseregének kegyetlen arcát”

-fogalmazott Von der Leyen.

Az UNICEF ukrajnai kéviselője, Murat Sahin elítélte a kelet-ukrajnai Kramatorszk állomás elleni rakétatámadást, és követelte, hogy az orosz csapatok „hagyják abba a gyermekek meggyilkolását”.

Sahin közleményében azt mondta, hogy az ENSZ gyermekvédelmi szervezete „még nem tudja, hány gyermek halt vagy sebesült meg a támadásokban, de a legrosszabbtól tartunk”. Hozzátette, a vasútállomás a fő útvonala volt a Donyeck megyéből Ukrajna viszonylag biztonságosabb területeire menekülő ukrán családoknak.