Legalább 50 ember halt meg a kramatorszki támadásban, 120 ezer, Oroszországba hurcolt gyerekről beszélt az ukrán emberi jogi biztos
2022. április 8. – 06:36
frissítve
- Rakétacsapás érte a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomását, ahol több ezer evakuálásra váró civil tartózkodott. Legalább 50 ember meghalt, köztük van öt gyermek is.
- Orosz háborús bűnnek nevezte a Kramatorszk elleni támadást a brit kormányfő, a Pentagon szerint ez a rakétacsapás újból megmutatta az orosz erők brutalitását. A donyecki oroszbarát szakadárok az ukránokat vádolták a támadással.
- Ukrajnába utazott Ursula von der Leyen, aki Bucsa meglátogatása után Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott Kijevben. Gyorsított belépési folyamatban ígért segítséget az EU Ukrajnának.
- 600 ezer elhurcolt ukrajnairól, köztük 120 ezer gyerekről számolt be az ukrán emberi jogi biztos, aki szerint Bucsában gyerekeket erőszakoltak meg orosz katonák.
- Oroszország bezáratja tizenöt nemzetközi civil szervezet, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch moszkvai irodáit.
- A brit hírszerzés jelentése szerint az orosz erők mostanra teljesen kivonultak Észak-Ukrajnából. Egységeik nagy részét keletre vezénylik át, de ez akár egy hétig is eltarthat.
- Orbán Viktor lengyel szövetségese, Jarosław Kaczyński szerint ha a magyar kormányfő nem látja azt, ami Bucsában történt, akkor javasolja, hogy forduljon szemészhez.
Oroszország bejelentette, hogy Lengyelország „lépéseire adott megtorlásként” kitasítja a lengyel nagykövetség és konzulátus munkatársainak 45 alkalmazottját. Oroszország arra válaszolt, hogy Mariusz Kaminski március 23-án bejelentette, kiutasítanak az országból „45 magát diplomatának kiadó orosz kémet”.
A Reuters értesülései szerint Oroszország két bolgár diplomatát is kiutasít Moszkvából.
Donyeck ukrajnai kormányzója, Pavlo Kirilenko szerint 50-re emelkedett a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, írja a Reuters.
Zelenszkij korábban azt mondta, nem voltak ukrán katonák a vasútállomáson, amikor azt megtámadták. A vasútállomás elleni merényletet Amerikától az EU tagjain át többen is elítélték, Oroszország viszont ismét tagad, ismét „provokációt” kiáltva. Kramatorszk polgármestere korábban elmondta, hogy a támadás idején 4000 ember tartózkodott az állomáson, köztük idősek, nők és gyerekek.
A nyomozók elkezdték egy bucsai tömegsír exhumálását, írja a Guardian. A sírban fekete műanyagba csomagolt civil holttesteket találtak. Ruszlan Kravcsenko, a bucsai ügyészség munkatársa azt mondta, 20 holttest közül két nőt már azonosítottak, egyikőjük a város központjában lévő szupermarket egyik dolgozója volt.
„Vannak szemtanúk, akik megerősítik, hogy ezeket az embereket az orosz haderő ölte meg minden ok nélkül” – mondta Kravcsenko. Hozzátette, a nyomozók célja, hogy képet alkossanak arról, mi történt a tömegsírban eltemetettekkel. Bucsa alpolgármestere korábban azt mondta, több mint 360 civilt öltek meg Bucsában, közülük kb. 260-280-at más lakosok temettek el tömegsírokba.
A tömegsírt és a feltárást pénteki ukrajnai utazásukkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is meglátogatta.
A Reuters arról számolt be, hogy Finnország két orosz diplomatát utasított ki a háború miatt. Egy harmadiknak a vízumját szüntették meg.
Szintén pénteken utasított ki a japán külügyminisztérium nyolc orosz diplomatát. Európa országai is sorra a kiutasítás mint szimbolikus jelzés mellett döntöttek: így például utasított ki orosz diplomatákat Belgium, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország, Hollandia, Szlovákia, Franciaország, Németország is. Magyarország részéről hasonló lépés nem merült fel.
Az ENSZ menekültügyi szervezetének pénteki adatai szerint eddig 4 382 316 ukrajnai menekült el a háború elől Ukrajnából, ez közel 63 ezerrel több, mint amit a szerdai adatok mutattak.
Matt Saltmarsh, a szervezet szóvivője azt mondta, a háború váltotta ki a valaha volt „egyik leggyorsabban növekvő humanitárius válságot”. Azt is elmondta, hogy bár a menekülési hullám tendenciája lassul, a szervezet úgy veszi észre, hogy az újonnan érkezettek az ország több pontjáról érkeznek, elmenekülésük előtt pedig „heteket töltöttek otthonukban vagy óvóhelyeken, borzalmas körülmények között”.
(guardian)
Az Egyesült Királyság páncélozott járműveket küld Ukrajnába, jelentette be Ben Wallace védelmi miniszter, aki a Sky Newsnak azt mondta,
„Nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk Ukrajna segítésének érdekében, ha segítséget kérnek tőlünk, és meg tudjuk adni, amit kérnek, akkor segíteni is fogunk”
Az Egyesült Királyság egy nappal korábban újabb szankciókkal sújtotta Moszkvát, pontosabban Oroszország legnagyobb bankját, a Sberbankot. A britek pénteken Amerikához hasonlóan szankcionálták Putyin és Lavrov lányait is.
Szlovákia átadta Ukrajnának az S-300-as légvédelmi rendszerét, hogy ezzel is segítse az országot az orosz-ukrán háborúban, mondta Eduard Heger szlovák kormányfő. Heger hozzátette, a lépés nem jelenti azt, hogy az ország csatlakozott volna a háborúhoz.
A kormányfő Twitter-posztjában leírta azt is, hogy Ukrajna kérésére adták át a rendszert.
Csaknem négy csapatra való külföldi futballista távozott az orosz élvonalbeli bajnokságból a FIFA márciusi rendelkezése után, amelyik lehetővé tette, hogy a légiósok egyoldalúan felfüggesszék vagy felbontsák szerződésüket klubjukkal Oroszország ukrajnai háborúja miatt – írta az MTI.
A Krasznodartól, az FK Rosztovtól és a Rubin Kazanytól összesen 21-en köszöntek el – derült ki a TASZSZ pénteki összegzéséből. A legtöbben – nyolcan – a krasznodari együttest, a Premjer Liga hatodik helyezettjét hagyták ott, és nem maradt a német vezetőedző, Daniel Farke sem. Az élcsapatok ugyanakkor szinte senkit sem veszítettek el. A listavezető Zenitnél egyedül az ukrán Jaroszlav Rakickijjal bontottak szerződést, ugyanakkor Anatolij Timoscsuk ukrán vezetőedző továbbra is a szentpétervári bajnokaspiránsnál dolgozik. Azt, hogy maradt, Ukrajnában nagyon rossz néven vették, az egykori országos kedvencet megfosztották edzői engedélyétől, a nemzeti színekben válogatott labdarúgóként kiérdemelt összes címét és elismerést visszavették tőle.
A tabellán második Dinamo Moszkvát irányító német Sandro Schwartz sem állt fel a kispadról, ahogyan maradt posztján a 10. pozíciót elfoglaló Szpartak Moszkva olasz vezetőedzője, Paolo Vanoli is. Otthagyta viszont együttesét, a jelenleg ötödik helyezett Lokomotiv Moszkvát a német Markus Gisdol. Az orosz hírügynökség kiemelte még, hogy a 16 csapatos élvonalban harmadik CSZKA Moszkva és negyedik Szocsi csapataiból egyetlen külföldi játékos sem távozott.
A játékosok június 30-ig bármikor távozhatnak.
Szumi régió kormányzója szerint az ukrán hadsereg visszanyerte a terület teljes ellenőrzését. Dmitro Zsivickij kormányzó a közösségi médiában jelentette be ezt, miután az orosz erők kivonultak a régióból. Arra kérte a lakosokat, egyelőre ne térjenek vissza, jelenleg ugyanis még folyamatban van az aknák felkutatása.
Az orosz határhoz közeli területet az invázió elején több bombázás érte, heves harcok színhelye volt. A brit védelmi minisztérium péntek reggel megerősítette, hogy az orosz erők valóban kivonultak Ukrajna északi részéről.
(BBC)
Több mint 68 ezer fontot (kb. 30 millió forint) gyűjtött össze az ukrán menekültek számára egy 12 éves fiú, miután több ezren részt vettek a tombolán, melynek főnyereménye az ő kézzel készített tálja volt. Gabriel Clark „Bowl For Ukraine” elnevezésű nyereményjátéka népszerű lett a közösségi médiában, a kék-sárga csíkos fatálra tombolajegyeket lehetett váltani.
A BBC szerint Clark azt mondta, az 5000 font volt eredetileg a célja, és nagyon reméli, hogy az adomány „segíthet az ukrajnai háborúban érintett gyerekeken, élelmet, vizet, menedéket és oktatást biztosítva számukra”.
Japán kiterjeszti az Oroszország elleni szankcióit, például betiltják az orosz szén és vodka importját, megtiltják az oroszországi beruházásokat és befagyasztják az Alpha Bank és a Sberbank helyi vagyoneszközeit – közölte Kisida Fumio japán miniszterelnök egy pénteki sajtótájékoztatón. A szénimport fokozatos megszüntetésének pontos ütemtervét nem részletezte.
A legújabb intézkedések célja, hogy Oroszországot felelősségre vonják az ukrajnai háborúban elkövetett kegyetlen és embertelen cselekedetekért – mondta Kisida, hozzátéve, hogy Oroszország „olyan háborús bűnöket követett el, amelyek abszolút megbocsáthatatlanok”.
A japán külügyminisztérium korábban nyolc orosz diplomata kiutasítását jelentette be. Kisida nem beszélt hosszasan a diplomaták kiutasításáról, csupán annyit mondott, hogy Japán „átfogó mérlegelés” után hozta meg ezt a döntést. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztériumi szóvivője egy sajtótájékoztatón reagált Japán lépésére. Azt mondta, Moszkva megfontolja a megtorló intézkedéseket, ami várhatóan japán diplomaták kiutasítását jelenti majd.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány. A brit külügyminisztérium indoklása szerint ez az intézkedés is „a Kreml belső köreinek fényűző életmódját” veszi célba. Putyin két lányát, Katyerina Vlagyimirovna Tyihonovát és Marija Vlagyimirovna Voroncovát, valamint Lavrov lányát, Jekatyerina Szergejevna Vinokurovát a brit kormány beutazási tilalommal és Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta. Lavrov nevelt lánya, Polina Kovaljova ellen a brit kormány már a múlt hónap végén hasonló intézkedéseket hozott.
A brit kormánya szerint az összehangolt nemzetközi szankciókkal már 275 milliárd font értékű, Vlagyimir Putyinhoz köthető vagyonelemeket fagyasztottak be. A britek szerint Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta nem látott mélységű recesszió felé tart.
(MTI, BBC)
Péntek délelőtt rakétacsapás érte az egyik legkeletibb, még működő vasútállomást Ukrajnában, Kramatorszk városában. Az állomást az ukránok arra használják, hogy civileket evakuáljanak az orosz csapatok által támadott területekről. A beszámolók szerint több ezer civil tartózkodott a vasútállomáson, amikor a támadás történt. Legkevesebb 27 ember életét vesztette. Az ukrán védelmi minisztérium szerint az oroszok kazettás bombákkal támadtak. Az oroszok és a szeparatista donyecki milíciák ezt tagadják, szerintük az ukránok támadtak a saját népükre.
Talán emlékeznek még arra, hogy az orosz invázió megindulását követően Kijev megalapította az Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légióját, melybe az ukrán védelmi minisztérium szerint csak a háború első két hete alatt 52 országból több mint 20 ezren jelentkeztek. Azonban ahogy telnek-múlnak a hetek, úgy válik egyre biztosabbá, hogy nem leszünk szemtanúi egy új Nemzetközi Brigádok születésének. Ugyanis annak ellenére, hogy egyes lapok tényként kezelték a 20 ezres számot, és a nemzetközi sajtót elárasztották az amerikai, brit, kanadai és más országból Ukrajnába induló/érkező/harcoló önkéntesekről szóló történetek, úgy tűnik, hogy az eddig harcba szálló külföldiek száma nem tízezrekben, inkább csak százakban mérhető.
A New Yorker héten megjelenő számában olvasható riport szerint annak ellenére, hogy az ukrán kormány hangsúlyosan csak a katonaviselt és harcra kész külföldieket várta nyugat-ukrajnai (részben le is bombázott) légiós támaszpontjára, kevés igazán hadrafogható veterán és annál több háborús turista érkezett. Ez utóbbiakat
tapasztalatlanságuk miatt gyakran ágyútölteléknek használják, mivel lényegében csak a kaland és néhány menő szelfi kedvéért érkeztek Ukrajnába.
Sok külföldi önkéntesnek ráadásul a nyelvi különbségek és a rossz minőségű, szokatlan fegyverek miatt komoly problémái vannak az ukrán katonai erőkbe való beilleszkedéssel.
Ahogy arról részletesen írtunk, egyelőre a súlyos vérveszteségeit általános katonai sorozás nélkül nehezebben pótló Oroszország sem tud tömegesen bevetni külföldi harcosokat. Szíriában még mindig a toborzási fázisában tart a 16 ezer fősre ígért kontingens felállítása, a Wagner Csoport létszáma pedig csak a közel-keleti és afrikai gerillaháborúkra teszi alkalmassá a hírhedt orosz árnyékhadsereget. Jellemző, hogy a háború kezdetén szabotázsakciókra és célzott likvidálásokra szánt néhány száz, majd a márciusban Kelet-Ukrajnába átcsoportosított nagyjából ezerre tehető Wagner-katona a Pentagon szerint a szervezet fegyvereseinek és erőforrásainak 90 százalékát teszi ki.
A nemzetközi önkéntes-helyzet persze a háború elhúzódásával fokozódhat, és a csatatér a fent idézett New Yorker-cikk szerint már így is kaotikus képet mutat: „egy rakás nem-állami szereplő jelent meg a privát katonai cégektől a külföldi önkénteseken és zsoldosokon át a szélsőségesekig és terroristákig”.
Oliwia Dabrowska három éves volt, amikor szerepelt Steven Spielberg Oscar-díjas filmjében, a Schindler listájában. Ő volt az, aki piros kabátban sétált a krakkói gettóban, a fekete-fehér film egyetlen színes szereplőjeként. Dabrowska most 32 éves, Lengyelországban él, és a háború kitörése után a határra sietett, hogy a menekülő ukrán családoknak segítsen.
Kiutasít nyolc orosz diplomatát Japán – közölte pénteken a közszolgálati NHK tévécsatorna. Az ukrajnai helyzet miatt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón Ono Hikariko külügyminisztériumi szóvivő jelentette be, hogy nyolc diplomatát utasítanak ki az orosz nagykövetségről. Japán döntése valószínűleg arra készteti Moszkvát, hogy ellenlépésként japán diplomatákat utasítson ki Oroszországból – írja a Japan Times.
Múlt héten több mint 120 orosz diplomatát és kémet utasítottak ki az EU országaiból, Magyarországról viszont egyet sem. Orbán Viktor a szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, nem látja okát, hogy orosz diplomatákat utasítsanak ki.
Pénteken Hagiuda Koicsi gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter bejelentette, hogy Japán az Oroszország elleni szankciók részeként fokozatosan leállítja az orosz szén importját.
Az elmúlt órákban ismét rakétacsapások érték a dél-ukrajnai kikötőváros, Odessza környékét – erősítették meg városi tisztviselők. Közlésük szerint az oroszok a Fekete-tenger felől indítottak csapásokat a kikötővárosra. „Ennek következtében az odesszai régió infrastrukturális létesítményei sérültek” – írták Telegram-csatornájukon.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov péntek délelőtt azt közölte, hogy Odesszától északkeletre, Krasznoszilka falu közelében megsemmisítettek egy katonai létesítményt, amely állításuk szerint külföldi zsoldosok befogadására és kiképzésére szolgált.
A megtekinteni kívánt tartalom a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozni szeretné a korhatáros tartalmak elérését a számítógépén, akkor használjon megfelelő szűrőprogramot!
A megtekinteni kívánt tartalom az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.
Litvánia ukrajnai nagykövete visszatért Kijevbe, miután az orosz erők kivonultak az ukrán főváros térségéből. Valdemaras Sarapinas egyike azon kevés diplomatának, akik visszatérhettek a városba.
„Most léptem be a nagykövetség ajtaján” – mondta Sarapinas az AFP hírügynökségnek csütörtökön. „A politikai és erkölcsi támogatás nagyon fontos az ukránok számára” – tette hozzá. „Két héttel ezelőtt ez egy halott város volt... Most már van élet” – mondta Kijevről. A diplomata a nyugat-ukrajnai Lvivben dolgozott a háború kitörése óta.
Sarapinas visszatérése egy nappal azután történt, hogy Törökország bejelentette, hogy ukrajnai nagykövetségét visszaköltöztette Kijevbe a román határhoz közeli Csernyivciből.
(Guardian)
A most 61 éves Ihor Belanov is belépett az ukrán hadseregbe, és szülővárosát, Odesszát készül megvédeni egy esetleges orosz támadástól.
Belanov Odesszában kezdett el focizni, 1985-ben igazolt a Dinamo Kijevhez, ahol megkapta a tízes mezt. Egy évvel később KEK-et nyert a csapattal. 1989-ben Németországba igazolt, a Mönchengladbach csatára lett. Később játszott a Braunschweigben, majd visszatért Odesszába, a karrierjét Mariupolban fejezte be 1997-ben. 33-szor játszott a szovjet válogatottban, az 1986-os vb-n gólt lőtt a magyar válogatottnak azon a borzasztó 6-0-s meccsen Irrapuatóban. Játékos pályafutása befejezése után focisulit nyitott Odesszában, ami a nevét viseli.
Benjamin Hall, a Fox News tudósítója Pierre Zakrzewski operatőrrel és Olekszandra Kuvsinova ukrán újságíróval dolgozott, amikor járművüket március 16-án eltalálta az orosz csapatok tüzérségi lövedéke Kijev közelében. Zakrzewski és Kuvsinova meghalt a támadásban, Hall súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte. A brit újságíró a támadás óta most először szólalt meg nyilvánosan. „Összegezve, elvesztettem a fél lábamat, a másikon pedig a lábfejemet. Az egyik karomat most rakják össze, az egyik szememmel már nem látok, és a hallásom is tönkrement. De mindent egybevetve rohadt szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek” – mondta.
Olekszandra Kuvsinova 24 éves volt, tanácsadóként, fixerként segítette a Fox News stábjának munkáját. Az 55 éves Pierre Zakrzewskiről azt írják, hogy „a Fox News legendája” volt, 2021-ben kulcsszerepet játszott abban, hogy az amerikaiak afganisztáni kivonulása után a szabadúszó munkatársak és családjaik elhagyhassák az országot.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell péntek reggel Kijevbe tart vonattal. Von der Leyen megosztott egy fotót a Twitter-oldalán, amelyen egy ukrán vonatról leszállva látható.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti beszédében jelentette be, hogy Kijevben fogadja Von der Leyent és Borrellt.
Az Egyesült Államok több mint 12 ezer páncéltörő rendszert, 1400 légvédelmi rendszert és több száz drónt küldött eddig Ukrajnába – közölte csütörtök este közleményben a Biden-adminisztráció. A jelentésre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok kedden újabb 100 millió dollár értékű, az amerikai készletekből származó fegyver átadását hagyta jóvá. Így az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás összege az orosz invázió kezdete óta mintegy 1,7 milliárd dollárra emelkedett. Ez magában foglalja a múlt pénteken jóváhagyott 300 millió dollárt, amelyből Ukrajna új fegyvereket vásárol amerikai hadiipari vállalatoktól.
Az Ukrajnának szánt fegyverek és eszközök listája egyebek mellett a következőket tartalmazza:
- több mint 1400 Stinger légvédelmi rendszer,
- több mint 5000 Javelin páncéltörő rendszer,
- több mint 7000 egyéb páncéltörő rendszer,
- több száz Switchblade típusú drón,
- több mint 50 millió lőszer, 45 ezer testpáncél és sisak.
(CNN)
A brit katonai hírszerzés legutóbbi jelentése szerint az oroszoknak legalább egy hétbe fog telni, mire az Észak-Ukrajnából kivont erőiket másik harcszíntérre vezényelik. A brit védelmi minisztérium azt írja, hogy az orosz csapatok nagy részének „jelentős feltöltésre” lesz szüksége, mielőtt a kelet-ukrajnai Donbasz régióba küldenék őket harcolni. A jelentés főbb megállapításai:
- Északon az orosz erők mostanra teljesen kivonultak Ukrajnából Belaruszba és Oroszországba. Ezeknek az erőknek legalább egy részét Kelet-Ukrajnába szállítják majd, hogy a Donbaszban harcoljanak tovább.
- Ezen erők közül soknak jelentős utánpótlásra lesz szüksége, mielőtt készen állnának az újabb bevetésre, és minden északról történő tömeges átcsoportosítás valószínűleg legalább egy hetet vesz igénybe.
- A keleti és déli ukrán városok ágyúzása folytatódik, és az orosz erők tovább nyomultak dél felé.
Csütörtökön 709 menekültet fogadott Budapesten a BRFK és a társszervek. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. A csütörtökön érkezők között 347 gyerek is volt. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 23 ember, köztük 11 gyerek elhelyezését és odaszállítását oldották meg.
Az Ukrajna elleni háború 43. napja után is közzétette éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök arról beszélt, hpgy ez a háború megmutatta mindenkiről, milyen is valójában. „Mi mindig is ilyenek voltunk: bátrak. A világ legbátrabbjai, ebben biztos vagyok.”
„Mégis ki merné megtenni azt, amit mi, ukránok megtettünk? Kinek lett volna bátorsága folyamatosan harcolni az önkény minden formája ellen, hogy megvédje a szabadságot?”
– tette fel a költői kérdést Zelenszkij. Az ukrán elnök beszédéről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
500 millió eurós pénzügyi segélycsomagot tervez Ukrajna számára az Európai Unió, erről állapodott meg a 27 tagország egyelőre nagyköveti szinten, írja a Guardian. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint a közel 190 milliárd forint értékű segélyt az ország fegyveres erőinek megerősítésére szánják.
„Amint ezt jóváhagyják, már 1,5 milliárd euróra fog emelkedni az Ukrajnának katonai felszerelésekre szánt támogatás” – írta Michel a Twitter-oldalán, majd köszönetet mondott az uniós külügyi főképviselőnek, Josep Borrellnek a plusz támogatásra tett javaslatért.
Borrell szerint bár önmagában az eddig megszavazott 1 milliárd euró is soknak tűnhet, összességében „ekkora összeget fizet naponta Európa Putyinnak” az orosz gázért. A plusz félmilliárd eurót az 5 milliárdos európai békealapból csoportosítják át.