Vizsgálják, hogy népirtás-e a bucsai vérengzés, felfüggesztették Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – képek a háború negyvenharmadik napján

Míg Kijev környékéről egyre több áldozatról érkezik hír, az ukrán védelmi erők arra készülnek, hogy a Kelet-Ukrajnába mozgósított orosz csapatok nemsokára újabb offenzívát indítanak. Annak ellenére, hogy mára a Kreml is elismeri: súlyos és tragikus veszteségeik vannak az orosz–ukrán háborúban.

Az emberveszteséghez képest csekélynek tűnhet az az arcvesztés, amit Oroszország csütörtökön megtapasztalt az ENSZ Közgyűlésén: simán átment az a javaslat, hogy függesszék fel az ország tagságát a szervezet Emberi Jogi Tanácsában. A bucsai mészárlás hírére egyre súlyosabb szankciókat jelentenek be a nyugati országok – ráadásul Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt késő este közzétett beszédében, hogy más Kijev környéki településeken még ennél is több áldozatról számoltak be. Arról nem is beszélve, mi lenne akkor, ha egyszer fel lehetne mérni, mekkora veszteséget okoztak a harcok a legnagyobb színtéren, Mariupolban.

Csütörtökön már a 43. napját írtuk az orosz–ukrán háborúnak – folyamatos tudósításunk legfontosabb eseményeit aznapról itt foglaltuk össze. Most megmutatjuk az elmúlt 24 óra legfontosabb képeit:

Rögtönzött sír egy hosztomeli udvarban. Oroszországot több nyugati ország is háborús bűncselekmények elkövetésével vádolja, miután felvételek kerültek ki több elfoglalt ukrán városban, például Bucsában elkövetett gyilkosságokról.

Ruta Meilutytė 2019-ben visszavonult olimpiai, világ- és Európa-bajnok litván úszó átússza a tavat, amelyet tüntetők vörös festékkel színeztek be tiltakozásul az ukrajnai háború ellen az orosz nagykövetség közelében Vilniusban.

Utcakép a néhány napja felszabadított Bucsában.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő elismerte azt, hogy az orosz erők komoly veszteségeket szenvedtek az ukrán hadszíntéren, és tragédiának nevezte az eseményeket, ami némileg szembemegy az eddigi hivatalos orosz narratívával. A független becslésekkel szemben rendre jelentősen kevesebb áldozatról számolt be, és a háború helyett is inkább a „különleges katonai manőverek” kifejezést használta az Ukrajnában történtekre.

Ugyanakkor azt is mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzetközi bíróság elé áll majd, hiszen Oroszország nem ismeri el annak fennhatóságát. Emellett megvádolta Ukrajnát azzal, hogy a saját állampolgárait használja védőpajzsnak, a napokban napvilágot látott bucsai felvételekről pedig azt mondta, mind hamisak.

Idős ember holtteste lakásának ajtajában Bucsában.

Zelenszkij szerint a bucsai mészárlás után végre az egész világon megváltozott az oroszok megítélése, a vérengzés pedig szerinte az orosz népet is választás elé állítja – el kell dönteniük, hogy most kerülnek szembe az orosz elnyomó gépezettel, vagy életük végéig számkivetettek maradnak a megindokolhatatlan vérontás támogatása miatt.

Az elnök úgy véli, hogy az oroszok most megpróbálják majd titokban tartani, hogy más városokban is ugyanazt tették, mint Bucsában, de mint mondta, annyi embert öltek meg, és olyan szinten dokumentálva vannak a tetteik, hogy nem úszhatják meg a dolgot. Zelenszkij szerint papíron jól néznek ki a szankciók, melyeket a nyugati országok a történtek nyomán bejelentettek, de úgy véli, annak fényében, ami jelenleg zajlik Ukrajnában, ez még mindig nem elegendő.

Flashmob a grúziai Tbilisziben, ahol a bucsai vérengzésre hívták fel a figyelmet az összekötött kezű és kerékpáros résztvevők. A német hírszerzés elkapott több orosz rádiós beszélgetést, amelyben az orosz katonák a bucsai mészárlásról beszélgettek – írja a Spiegel. Néhány beszélgetésekben leírt személy megfeleltethető a bucsai képeken feltűnt holttestekkel.

Az egyik katona például arról beszélt a rádión keresztül a társával, hogy lelőttek valakit biciklizés közben – a biciklizés közben lelőtt bucsai lakosról készült képek körbejárták az internetet, és erről áldozatról beszélt Zelenszkij is egy beszédében. Egy másik rádióüzenetben állítólag azt mondták, hogy a foglyul ejtett ukrán katonákat ki kell kérdezni, aztán le kell lőni. A felvételek alapján feltételezhető, hogy ezek nem egyszeri, véletlenül megtörtént esetek voltak. A katonák úgy beszéltek ezekről az atrocitásokról, mint a mindennapi életük részéről.

Az ENSZ Közgyűlése csütörtöki ülésén megszavazta Oroszország felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsból. A javaslatra 93 igen szavazat érkezett 24 nem ellenében. 58-an tartózkodtak. Magyarország is támogatta Oroszország felfüggesztését.

A Közgyűlés határozattervezetében az áll, hogy „felfüggesztik az Emberi Jogi Tanácsban való tagsághoz való jogát annak a tagnak, aki az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértését követi el”. A Közgyűlésnek kétharmados többségre volt szüksége ahhoz, hogy Oroszországot eltávolítsa a tanácsból.

Mentett állatok otthona nevű menhely Lvivben, ahol a háború miatt gazdátlanul maradt kutyákat fogadják be. Az állatok többsége egy borogyankai menhelyről származik, ahol a helyi önkéntesek szerint mintegy háromszáz állat pusztult el élelem és víz nélkül a város orosz megszállása alatt.

A luhanszki katonák ágyúznak egy ukrán harcállást a szakadár területen. Ukrajna újabb orosz offenzívára készül a keleti fronton, miután az orosz erők kivonultak Kijev külvárosaiból, hogy átcsoportosítsák és fokozzák támadásaikat a Donbasz térségében.

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese arra szólította fel a civileket, hogy „amíg a lehetőség van rá” hagyják el az ország keleti részét. Verescsuk azt mondta, hogy a hatóságok „nem tudnak segíteni” azokon a lakosokon, akik ottmaradtak a nagyszabású harcok kitörése után. A továbbiakban Harkiv, Luhanszk és Donyeck régió kormányzói fel fogják szólítani az embereket, hogy haladéktalanul költözzenek biztonságosabb területekre.

Bombakráter a Kijev melletti Demigyivben. Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy néhány, Kijevtől visszavonult orosz egység sátortáborokban várakozik az Ukrajnával határos régióknál. A jelentés azt állítja, hogy az orosz csapatok morálja folyamatosan romlik és a katonák nem akarnak tovább harcolni. Oroszország ezért „próbál megoldást találni egységei humánerőforrás-utánpótlásának problémájára”, ezért újra behívta azokat a sorköteles katonákat, akik 2012 óta szereltek le – írják az ukránok.

Az ukrán hadsereg drónvideót tett közzé arról, hogy a jelek szerint csernobili atomerőmű melletti erdőben lövészárkokat ástak és tankkal közlekedtek az orosz katonák. A Vörös-erdő mindössze 500 méterre található a csernobili atomkomplexumtól, ez a tilalmi övezet legszennyezettebb része.

Az orosz katonák, akik felásták a földet, jelentős sugármérgezést szenvedtek az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom szerint. Korábban voltak is hírek arról, hogy az erőmű környékén megemelkedett a sugárzás, akkor tudni lehetett, hogy ez a tankok által felvert por miatt volt. Az orosz csapatok február 24-én, Ukrajna elleni inváziójuk elején foglalták el Csernobilt, és nagyjából egy hete távoztak az erőműből.

Menekültek egy Kramatorszkból nyugatra tartó vonaton. Ukrajna bejelentette, hogy csütörtökön tíz humanitárius folyosót kíván megnyitni, de az ostrom alatt álló Mariupol városát elhagyni próbáló lakosoknak a saját autóikat kell használniuk. A belügyminisztérium szerint az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat donyecki mentői április 6-án, szerdán 198 embert evakuáltak, közülük 45 gyereket.

Miközben az orosz csapatok által korábban megszállt területeken sorra derülnek ki kegyetlenebbnél kegyetlenebb dolgok, a krími Szimferopolban szimpátiatüntetésen éljenezték Putyint és éltették a háborút.