Az orosz olajnak is nekiment a nyugat, sorban hagyják ott a nagy cégek Oroszországot

Háborúellenes, feminista, békepárti demonstrációkon vállaltak szolidaritást romániai tüntetők az ukrajnai nőkkel a nemzetközi nőnap alkalmából Bukarestben, Kolozsváron és Jászvásáron.

„Ne feledjük, hogy ez a nap a választás, a munka, az általunk választott életforma jogáról szól. Ezek a jogok amúgy is törékenyek, de most a biztonság hiánya, a háború, a nacionalizmus, a szélsőjobboldali és konzervatív politikai áramlatok is fenyegetik őket. Ezek az erők alattomosan támadják a nőket és a legsérülékenyebbeket” – írták a kezdeményezők.

A tüntetésről a Transtelex számolt be részletesebben a Facebook-oldalán.

Dmitro Zsivickij, a régió közigazgatási vezetője kedd koraeste azt mondta, addig 3500 civilnek sikerült elhagynia Szumi városát, közülük 1700 külföldi egyetemista. (Frissítés: néhány órával később az ukrán hatóságok már 5000 evakuáltról adtak hírt.) A buszok alig órákkal azután hagyták el a várost, hogy egy lakónegyedet ért légi támadásban 21 ember halt meg.

Zsivickij szerint egy ellenőrzőponton lövöldözés volt, de ezt leszámítva nagyrészt betartották a felek a tűzszünetet.

(Sky News)

Az északkelet-ukrajnai Harkiv, az ország második legnagyobb városa a háború kezdete óta intenzív támadás alatt áll, az oroszok nagy erőkkel igyekeznek bevenni, és civil célpontokat is folyamatosan lőnek, az ukránok azonban továbbra is tartják a várost. Oleh Szinegubov, a régió közigazgatási vezetője szerint kedden sikerült megakadályozniuk az oroszok behatolási kísérletét: 120 orosz ejtőernyős próbált meg bejutni a városba, de feltartóztatták őket.

Az ukrán rendőrség közlése szerint az elmúlt 24 órában legalább 27 civil halt meg Harkivban a támadásokban.

(Sky News)

Matteo Salvini, az olasz Liga párt vezetője, Orbán Viktor fontos szövetségese a lengyel–ukrán határ lengyelországi oldalára utazott, hogy ott arról beszéljen, milyen nehéz helyzetben vannak az Ukrajnából menekülő emberek százezrei.

Épp Przemysl város polgármesterével tartott közös sajtótájékoztatót, amikor a lengyel városvezető egyszer csak előhúzott egy olyan putyinos pólót, amiben Salvini pár évvel ezelőtt egy moszkvai útja során pózolt. A polgármester, Wojciech Bakun gúnyosan Vlagyimir Putyin orosz elnök „barátjának” nevezte Salvinit, és azt mondta, a menekülttáborban szívesen megmutatja neki, „mit tett a barátja, Putyin”. Részletek itt.

A miniszterelnök a többi V4-ország vezetőjével és Boris Johnson brit kormányfővel tárgyalt, és újra határozottan kiállt a gáz- és olajszankciók ellen – amelyeket nem sokkal később a britek és az amerikaiak is bejelentettek. Összefoglalónk a londoni tárgyalásokról itt olvasható.

Az Irish Times korábban arról írt, hogy a szervezetnél olyan emailt küldtek az alkalmazottaknak, amelyben a pártatlanságra hivatkozva azt tanácsolták mindenkinek, hogy ne használják ezeket a kifejezéseket. Erről aztán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is tweetelt, mint írta, nehezen hiszi el, hogy az ENSZ az oroszokhoz hasonló cenzúrát vezetett be, és arra szólította fel a szervezetet, hogy a reputációjuk érdekében haladéktalanul cáfolják meg az állítást.

Stephane Dujarric, a szervezet szóvivője ezt meg is tette, a Guardiannek azt írta, hogy ilyenről szó sincs, de legalábbis ő biztosan nem tud róla. Dujarric kiemelte, hogy az utóbbi napokban több magas rangú ENSZ-tisztviselő is használta a „háború” szót a nyilvános kommunikációban. A szóvivő hozzátette azt is, hogy az alkalmazottakat csak arra kérik, hogy minden, Ukrajnával vagy bármely más politikai témával kapcsolatos kommunikációt úgy fogalmazzanak meg, hogy az egybevágjon a szervezet és a főtitkár álláspontjával. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez nem jelenti az emlegetett kifejezések tiltását.

Dujarric azt is hozzátette, hogy természetesen lehetséges, hogy az ENSZ valamelyik vezetője küldhetett ilyen emailt a saját beosztottjainak, de ha történt is ilyesmi, ő még nem hallott róla. A Guardian több, a szervezetnél dolgozó embert megkeresett, de mint írták, ők sem hallottak ilyen emailről.

Az élelmiszaripari és más fogyasztási cikkeket gyártó multinacionális óriásvállalat, az Unilever bejelentette, hogy felfüggeszti a termékei orosz importját és exportját, és minden beruházását, illetve reklámköltését leállítja Oroszországban. Azért fogalmaznak úgy, hogy az exportot és az importot állítják le, mert mint a közleményükben írják, „továbbra is szállítjuk az Oroszországban gyártott mindennapi alapvető élelmiszereket és higiéniai termékeket az ország lakosságának”, tehát az országon belüli tevékenységüket nem függesztik fel teljesen, de hangsúlyozzák, hogy abból nyereségük nem fog származni.

Az orosz piacot a háború miatt otthagyó vagy korlátozó cégek frissülő listája itt olvasható.

(CNN)

Kedden jelentette be az Európai Bizottság, hogy az EU még 2030 előtt teljesen függetlenedne az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, tehát a földgáztól és az olajtól, és az orosz gáz iránti európai keresletet még idén kétharmadával visszavágnák. De ez mégsem tántorítja el Németországot az eredeti terveitől, továbbra is tartják az atomerőműveik leállításának korábban meghatározott menetrendjét, azaz idén leállítják a még működő három erőművet.

A Reuters cikke szerint ezt Robert Habeck gazdasági miniszter jelentette be kedden, aki arról beszélt, hogy Németországnak „Tesla sebességgel” kell felépítenie egy új LNG, vagyis cseppfolyósított földgáz terminált. Ennek két éven belül, 2024-re el kell készülnie, a Tesla párhuzammal Habeck a hatalmas, nagyon gyorsan felépült, berlini Tesla autógyárra célzott.

Múlt héten merült fel a németeknél, hogy meg lehetne hosszabbítani az atomerőművek élettartamát, hogy ezzel is gyorsítsanak az Oroszországtól való függetlenedés sebességén, de a miniszter most megerősítette, hogy erre nincs szükségük. Habeck kedden tárgyalt 16 német tartomány energiaügyi minisztereivel, és a tárcavezető szerint egyetértettek abban, hogy az LNG-terminálok és a megújuló energiaforrások minél gyorsabb kiépítésére van szükség.

Habeck úgy fogalmazott, a rövid és középtávú forgatókönyvek mérlegelése után arra jutottak, a nukleáris létesítmények fenntartásának költségei és kockázatai meghaladják a korlátozott előnyüket. Azt is hozzátette, a szintén leállításra szánt szénerőműveket készenlétben tartják vészhelyzet esetére.

A McDonald's bejelentette, hogy ideiglenesen bezárja mind a 850 oroszországi éttermét az Ukrajna elleni támadásra adott reakcióként. A cég ugyanakkor továbbra is ad fizetést mind a 62 ezer oroszországi alkalmazottjának, „akik a szívüket és a lelküket beleadták a McDonald's brandbe”.

„Értékrendünk miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Ukrajnában kibontakozó szükségtelen emberi szenvedést” – mondta Chris Kempckinski elnök-vezérigazgató. A cég egyébként Ukrajnában is bezárt száz éttermet, és az ottani dolgozóinak is fizet továbbra is.

Az orosz és ukrán éttermek a McDonald's éves bevételének a 9 százalékát adták, nagyjából 2 milliárd dollárt (706 milliárd forintot). Több más gyorsétteremlánccal szemben a McDonald's oroszországi éttermei többségét, 84 százalékukat maga az amerikai cég tulajdonolja, nem franchise-partnerek.

A McDonald'sra és a Coca-Colára egyre nagyobb nyomás helyeződött, amiért nem szankcionálták Oroszországot. A Coca-Cola továbbra is kitart emellett, amire válaszul több ukrán szupermarket bojkottálja a termékeit.

Az orosz piacot a háború miatt otthagyó vagy korlátozó cégek frissülő listája itt olvasható.

(Bloomberg)

Az oroszok Mariupolnál kedden is megsértették a város evakuálására szolgáló tűzszünetet – közölte Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Twitteren. „Orosz erők lövik a humanitárius folyosót Zaporizzsja és Mariupol között” – írta. Mariupolból napok óta több százezer civil próbál elmenekülni.

Az orosz központi bank keddi bejelentése szerint a moszkvai tőzsdén csak korlátozott kereskedés lesz szerdán. Ez azt jelenti, hogy a tőzsde február 28., azaz az Oroszország elleni első komolyabb szankciók és a rubelárfolyam bezuhanása óta nem nyit ki.

(CNN)

Ahogy azt többek között ebben a cikkünkben is jól le lehet követni, Oroszországból rengeteg nagyvállalat vonult ki az oroszok által csak különleges katonai hadműveletként emlegetett Ukrajna elleni invázió miatt, a Reuters szerint azonban az oroszoknál már formálódik is a válasz ezere a lépésekre. Mint írták, Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak egy magas rangú tagja egészen pontosan azzal vágna vissza a kivonulást választó cégeknek, hogy

Oroszország nemes egyszerűséggel államosítaná a jelenleg az invázió miatt nem üzemelő gyáraikat.

Andrej Turcsak a párt hivatalos honlapján hétfőn közzétett beszámoló szerint azt mondta, hogy a kivonuló vállalatok „minden esetben tisztán politikai döntést hoztak”, melynek az egyik napról a másikra kirúgott orosz munkások fizetik meg az árát. Azt is hozzátette, hogy a párt célja a munkahelyek és a gazdaság megóvása. Mint mondta, az államosítás egy extrém lépés, de „ez már egy valódi háború, nemcsak Oroszország, hanem annak népe ellen is, amit nem fognak tolerálni, és a háborús időszaknak megfelelő keménységű lépésekkel fognak válaszolni”.

Turcsak az oroszokat áldozatként beállító nyilatkozatában egyébként konkrétan meg is nevezett három finn céget, a Valiót, a Pauliget és a Fazert, amelyek a napokban jelentették be a kivonulásukat az országból. A Valio és a Fazer nem akarta kommentálni a dolgot, az étel- és italgyártással foglalkozó Paulig vezérigazgatója azonban a Reutersnek azt mondta, az államosítással való fenyegetőzés sem változtat a kivonulási terveiken.

A CIA vezetője, Bill Burns szerint Putyin téves feltételezésekre alapozta az ukrajnai háborúját, azt hitte, sokkal könnyebben eléri majd a célját, vagyis Ukrajna uralását és ellenőrzését. Burns szerint Putyin azt hitte, hogy

• Ukrajna gyenge és könnyen megfélemlíthető;
• az európaiak, különösen a franciák és a németek, zavarodottak és kockázatkerülőek;
• Oroszország gazdasága „szankcióbiztos”;
• és biztos volt abban is, hogy az orosz hadsereget sikerült úgy modernizálni, hogy gyors győzelmet aratnak majd az ukránok ellen, minimális költségekkel.

Burns szerint Putyin évek óta „sérelmek és ambíciók gyúlékony kombinációjában” él, és a tanácsadói köre egyre szűkebb, egyre kevesebb emberre hallgat. Részletek itt.

Erről Karácsony Gergely főpolgármester beszélt. Azt is mondta, hogy egyeztetett a kerületi polgármesterekkel „a putyini agresszió okozta budapesti feladatokról” – további részletek a cikkünkben.

A brit parlamenti képviselők előtt mondott beszédet a videón bejelentkező ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, akit a beszéd előtt állva tapsoltak meg a britek.

Zelenszkij az ukránok oroszok elleni helytállását ahhoz hasonlította, amikor Nagy-Britannia a második világháborúban a náci Németország ellen harcolt: ahogy a britek sem adták az országukat, úgy az ukránok is megvédik a magukét, az elnök szerint hősies küzdelmet vívnak.

„Az első napon hajnali 4 órakor cirkálórakéták támadtak ránk, mindenki felébredt, emberek, gyerekek, egész Ukrajna, és azóta nem alszunk. Mindannyian a hazánkért harcolunk”

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a folyamatos bombázások sem törték meg őket.

Az ukrán elnök azonban kritikával is élt a nyugati országokkal, így az Egyesült Királysággal szemben: köszönik a szankciókat, és az is reményt ad nekik, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot indított a potenciális orosz háborús bűnök miatt, de mindez szerinte nem elég. Újra elmondta, amit a napokban már számos alkalommal, hogy szükség lenne az Ukrajna fölötti repüléstilalmi övezet bevezetésére is. Arról, hogy ez pontosan micsoda, és miért ódzkodik tőle a NATO, itt írtunk részletesebben.

Zelenszkij szerint már több mint tizenöt gyerek halt meg eddig a háborúban, akiket meg lehetett volna menteni.

A beszéd itt visszanézhető:

(Sky News, BBC)

„Ha Svédország a jelenlegi helyzetben úgy döntene, hogy benyújtja a NATO-hoz a csatlakozási kérelmét, az tovább destabilizálná Európának ezt a térségét, és növelné a feszültséget”

– mondta Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.

Svédországban már az orosz–ukrán háború előtt is visszatérő téma volt a növekvő orosz fenyegetés miatti esetleges NATO-csatlakozás, azóta pedig még élénkebb vita folyik erről, a napokban szorosabbra is fűzték a biztonsági együttműködést a szintén nem NATO-tag Finnországgal. Mára mindkét országban többségbe kerültek a NATO-csatlakozás támogatói a közvélemény-kutatások szerint.

Múlt héten négy orosz vadászgép is megsértette a svéd légteret.

(Guardian)

A Reuters idézi Viktor Ljasko ukrán egészségügyi minisztert, aki szerint „az agresszor ország terroristái” 61 kórházat tettek működésképtelenné. A hatóságok szerinte a humanitárius folyosók hiánya miatt nem tudták eljuttatni a kritikus fontosságú orvosi ellátmányt azokhoz, akik a harcmezők közelében élnek.

Hétfőn Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Reznyikov azt mondta, az oroszok csapásai több mint 200 ukrán iskolát, 34 kórházat és 1500 lakóházat romboltak le.

Kedd délután újabb szankciókat jelentett be Joe Biden amerikai elnök, melyek a várakozásoknak megfelelően az orosz energiaszektorra, az olaj és a földgáz importjára vonatkoznak. Az elnök tájékoztatása szerint a döntés értelmében

az Egyesült Államok nem importál többet olajat, földgázt és egyéb más energiahordozókat Oroszországból.

Biden elmondta, hogy továbbra is teljes az egység, a a szövetségeseikkel együttműködésben hozták meg ezt a döntést, de tisztában van azzal, hogy sok európai ország nem engedheti meg magának azt, hogy hozzájuk hasonlóan teljesen megszabaduljon az orosz olajtól. Éppen ezért a tervek között van az is, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki arra, hogy hogyan lehetne segíteni ezeknek az országoknak az energiaigényük kielégítésében. Az elnök azt is hozzátette, hogy a szankciók nem csak az oroszokra vannak hatással, és arra figyelmeztetett, hogy tovább nőhet az üzemanyag ára az országban.

Az amerikai döntéssel nagyjából egy időben Nagy-Britannia is bejelentette, hogy 2022 végére teljesen megszabadul az oroszoktól importált olajtól. Kwasi Kwarteng brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai államtitkár azt írta, hogy a kilenc hónapos türelmi idő bőven elegendő kell, hogy legyen a brit cégeknek arra, hogy helyettesítsék a brit olajkereslet 8 százalékát kitevő orosz olajat. Ahogy arra a Sky News felhívta a figyelmet, Oroszország korábban azzal fenyegetőzött, hogy az orosz olaj szankcionálása esetén minden nyugati exportot beszüntet majd.

Az amerikai központú multinacionális cég is beszünteti az oroszországi tevékenységét, de az általa gyártott alapvető fontosságú orvosi műszereket továbbra is biztosítja.

Az orosz-ukrán háború miatt számos márka szankciókkal sújtotta Oroszországot. Itt megtalálja azoknak a nemzetközi cégeknek a listáját, amelyek Ukrajna mellett kiállva szankciókat vezettek be.

Az orosz piacot a háború miatt otthagyó vagy korlátozó cégek frissülő listája itt olvasható.

Ezt Kwasi Kwarteng brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai államtitkár jelentette be kedd délután Twitteren, ahol azt írta, a kilenc hónapos türelmi idő bőven elegendő kell, hogy legyen a brit cégeknek arra, hogy helyettesítsék a brit olajkereslet 8 százalékát kitevő orosz olajat. Hozzátette, hogy a cél az, hogy az ügyfeleik ne érezzenek semmit az egészből, ennek érdekében pedig a kormány külön munkacsoportot hoz létre, hogy könnyebbé tegyék az átállást.

A miniszter arról is írt, hogy Nagy-Britannia maga is komoly olajtermelőnek számít, és számottevő tartalékkal is rendelkeznek, az orosz olajon túl pedig az import döntő része olyan megbízható országokból érkezik, mint az Egyesült Államok, Hollandia és a Perzsa-öböl országai, a jövőben pedig tőlük terveznek még többet vásárolni. Kwarteng hozzátette, hogy a piac már egyébként is fázik az orosz olajtól, a piacra dobott készlet közel 70 százalékát nem veszi meg senki. A földgázra áttérve annyit mondott, hogy jelenleg több opció is van az asztalon arról, hogy Nagy-Britannia ennek importját is teljesen beszüntesse.

Két- és négyezer közé teszi az elesett orosz katonák számát a CIA igazgatója, írja a Sky News. William Burns ezután arra figyelmeztetett, hogy „igazán csúnya” hetek következnek a tizenharmadik napja tartó invázióban.

Oroszország csak 498 halálos áldozatot ismert el, ami messze elmarad az amerikai hírszerzés becslésétől. Eközben az ukrán fegyveres erők szerint ez a szám közelebb van a 12 ezerhez.

Az Európai Bizottság azt indítványozza, hogy az EU még 2030 előtt teljesen függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, az orosz gáz iránti európai keresletet még idén kétharmadával visszavágnák. A REPowerEU nevű terv célja az európai gázellátás diverzifikálása, a gáz kiváltása a fűtésben és az energiatermelésben, és a megújulók szerepének növelése.

Az Európai Unióban felhasznált földgáz mintegy 40 százaléka jön Oroszországból, az EU-ba importált kőolajnak pedig 27 százaléka származik az Ukrajnát megtámadó országból. Magyarország az orosz gáznak leginkább kiszolgáltatott országok közé tartozik az EU-ban, az Orbán-kormányok az elmúlt 12 év alatt nem igazán csökkentettek ezen a függőségen. Részletek itt.

Michael Czerny cseh származású bíboros először a Keleti pályaudvarra ment, de a menekülteket segítő szervezetekkel is egyeztetni fog. További részletek ebben a cikkünkben.

Peter Frank szövetségi legfőbb ügyész irodája kedden a CNN-nek egy közleményben azt mondta, hogy átfogó vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben. Szerintük kézzel fogható bizonyítékok vannak arra, hogy már történhettek háborús bűnök Ukrajnában, különösen a civilek és a civil objektumok elleni hadviselés terén.

A német RNZ cikke szerint a legfőbb ügyészség többek közt a szíriai polgárháború és az Iszlám Állam által elkövetett terrorcselekmények esetében is folytatott hasonló, nem konkrét személyek ellen zajló vizsgálatot azzal a céllal, hogy később eljárást tudjanak indítani azok ellen, akik részt vettek a bűnök elkövetésében. Mint írták, ebben nagy szerepe van az adott országból érkező menekültek beszámolóinak, Ukrajnából pedig jelenleg rengeteg menekült érkezik a nyugatabbra fekvő országokba.

Az angol futballbajnokság és a klubok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy azonnali hatállyal felmondják a szerződésüket a meccsek oroszországi közvetítési jogait birtokló Ramblerrel, magyarul mostantól nem lesznek láthatóak Oroszországban a Premier League meccsei. Az erről szóló közleményben határozottan elítélik Ukrajna orosz megtámadását, és egymillió fontot adományoznak az ukrán emberek megsegítésére.

Az orosz piacot a háború miatt otthagyó vagy korlátozó cégek frissülő listája itt olvasható.

(Sky News)

Legalább 474 civilt, köztük 29 gyereket öltek meg Ukrajnában az orosz invázió február 24-i kezdete óta – derül ki az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának legfrissebb, kedden közzétett adataiból. További 861-en sérültek meg, így az ENSZ által összeállított civil áldozatok száma 1335-re emelkedett. A hétfői adatok 406 halálos áldozatot és 801 sérültet mutattak.

Hozzáteszik, a valós számok valószínűleg jóval magasabbak, főleg az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken, ahol számos jelentés megerősítésére még várnak. „Ez például Volnovakha, Mariupol, Izium városokra vonatkozik, ahol állítólag több száz civil áldozatról van szó. Ezeket az adatokat még meg kell erősíteni, ezért nem szerepelnek a fenti statisztikákban” – olvasható a közleményben.

A szeparatisták által ellenőrzött donyecki és luhanszki régiókban az ENSZ keddig 96 halottat és 449 sebesültet regisztrált. Állításuk szerint a civil áldozatok többségét a nagy hatóterülettel rendelkező robbanófegyverek használata, valamint a rakéta- és légicsapások okozták.

(CNN)

• Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke várhatóan március 9 és 11 között érkezik Romániába és Lengyelországba, hogy az amerikaiak szolidaritási üzenetét átadja a keleti szövetségeseinek.
• Az orosz külügyminisztérium észak-amerikai osztályának igazgatója azt nyilatkozta, hogy Moszkva kész az Egyesült Államokkal folytatott őszinte és kölcsönös tiszteletet tanúsító párbeszédre, és reméli, hogy a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok visszatérnek a normális kerékvágásba.
• New York állam felügyelője levélben sürgetett több vállalatot, például a PepsiCót, a Coca-Colát és a Burger Kinget, hogy sok más céghez hasonlóan vizsgálják felül az oroszországi tevékenységüket. Lazán kapcsolódik, hogy a Shell közben bejelentette, leállítja az orosz olajvásárlását, és bezárja orosz benzinkútjait.
  
• Hszi Csin-ping kínai elnök aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és „maximális önmérsékletre” szólította fel a feleket. A kínai elnök szerint Kínának, Franciaországnak és Németországnak közösen kell támogatnia az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat.
• Az ukrán városok evakuálása jelenleg is zajlik, Szumit eddig 723 külföldi hagyta el Poltava felé. Szumi lakosai nehezen jutnak el az őket elszállító buszokhoz, de sokan már megérkeztek Poltavába a vasárnap éjszaka légitámadás által sújtott városból, ahol legalább 21 ember vesztett életét a becsapódó rakéta miatt. Mariupol esetében az evakuálásról egyelőre nem lehet sokat tudni, a Kijev határában fekvő Bucsából pedig az ukránok szerint a orosz fél szabotázsa miatt nem tudnak távozni a civilek. Irpinyből viszont többen is el tudtak menni az elmúlt 24 órában.
• Az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill moszkvai pátriárka vasárnapi prédikációjában a liberális nyugati értékeket – különös tekintettel a melegfelvonulásokat – tette felelőssé az orosz–ukrán háború kitöréséért.
• Az Anonymous hekker-aktivista csoport Twitteren arról számolt be, hogy több mint 400 oroszországi biztonsági kamerát meghekkeltek, és mintegy száznak elérhetővé tették az élő közvetítését.

723 külföldi hagyta el Szumit Poltava felé, közölte a RIA hírügynökséggel Mihail Mizintsev orosz vezérezredes, aki szerint az orosz fegyveres erők által hozott „példátlan biztonsági intézkedéseknek köszönhetően” evakuáltak

• 576 indiai,
• 115 kínai,
• 20 jordániai és
• 12 tunéziai

állampolgárt az említett útvonalon. Mizintsev szerint Oroszország az éjszaka folyamán 5334 embert, köztük 781 gyermeket evakuált Ukrajna különböző részein, valamint a luhanszki és donyecki népköztársaságokban lévő veszélyzónákból ukrán közreműködés nélkül.

Közben az evakuálások második köre is megkezdődött Szumiból.

Üresen álló Airbnb-szállásokért fizetnek emberek, hogy így segítsék a bevétel nélkül maradt ukránokat az orosz invázió idején – írtuk egy hete. A CBS News konkrét számokat is közölt arról, hogy március 2-án és 3-án hányan támogatták ilyen módon az ukránokat. Azt írják, két nap alatt mintegy 61 ezer ukrajnai vendégéjszakát foglaltak le az Airbnb-n. Több mint 34 ezer éjszakát amerikai vendégek foglaltak le, Nagy-Britanniából több mint 8 ezer, Kanadából pedig több mint 3 ezer éjszakát foglaltak le. Az Airbnb azt közölte, átmenetileg lemondanak az ukrajnai foglalások vendéglátói díjáról, így ők nem profitálnak ezekből a foglalásokból.

Az északkeleten fekvő Szumi városából evakuáltakat szállító buszok már úton vannak, és Poltava városába tartanak – közölték az ukrán hatóságok. A konvoj rövid időre megállt egy lövöldözés miatt. Amikor az ukrán ellenőrző ponton haladtak át, orosz katonai járművek jelentek meg, és tüzet nyitottak, de nem a buszokat vették célba – mondta Dmitro Zsivicszkij, a szumi közigazgatás vezetője. Az orosz páncélozott járműoszlop aztán gyorsan elhagyta a területet – tette hozzá. Sérültekről nem érkezett jelentés.

Szumiban az evakuálási pontokat a város szélén jelölték ki, így sokan nehezen jutnak el oda, főleg akik nem rendelkeznek gépjárművel. A BBC helyi tudósítója által megszólaltatott lakosnak, Andrejnek sincs autója, ezért a belvárosból kerékpárral igyekszik két gyerekével eljutni a buszokhoz. Az indulási pontokon még mindig többen várakoznak, bár lassan kifutnak az időből, mivel a tűzszünet este lejár.