Az orosz olajnak is nekiment a nyugat, sorban hagyják ott a nagy cégek Oroszországot

Öt uniós országból érkeznek határőrök Romániába, hogy segítsenek kollégáiknak az ukrán menekültáradat kezelésében. A Frontex, azaz az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata az EU külső határainak védelme. A testület idén január 26-án indított egy 12 tagállamra kiterjedő közös műveletet Terra 2022 név alatt, ennek kiterjesztéseként küldenek segítséget Romániába. A művelet célja az EU szárazföldi határain történő ellenőrzés megerősítése.

A több mint 150 fős határőr-alakulat tagjai Németországból, Csehországból, Ausztriából, Dániából és Finnországból érkeznek, és a felszerelésükhöz tartozik többek között 60 térfigyelő kamera, 45 járőrkocsi, valamint légi megfigyelő berendezések. Az erősítést a román határrendőrség kérte, mivel az Ukrajna irányából érkező menekülők száma dinamikusan nő. Az átvezényelt határőrök román kollégáikkal közösen dolgoznak majd a román-ukrán határon, illetve a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti határszakaszon. A feladataik közé tartozik mind a határátkelő pontok, mind a zöldhatár forgalmának felügyelete.

A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen túl Ukrajnán – idézi a CNN Jens Stoltenberg főtitkárt. Szerinte ugyanis ez még veszélyesebb, még pusztítóbb és még halálosabb lenne, a helyzet pedig „kicsúszhatna az irányításuk alól”.

Stoltenberg kedden Rigában Egils Levits lett elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy „a szenvedés, amelyet most Ukrajnában látunk, borzalmas”. A helyzetre reagálva a NATO jelentősen megerősítette jelenlétét a szövetség keleti részén – tette hozzá. „130 repülőgépünk van magas készültségben. Több mint 200 hajónk és további több ezer katonánk van a térségben. A NATO kész megvédeni a szövetség területének minden egyes centiméterét” – mondta.

A NATO eddig elutasította, hogy közvetlenül részt vegyen a konfliktusban, beleértve egy repüléstilalmi övezet felállítását, amire napok óta kéri a szövetséget az ukrán vezetés.

Ukrajna melletti szolidaritásból átragasztották a kisföldalatti Bajza utcai megállójának tábláját kedden. A kék-sárga táblán most az Україна (Ukrajna) felirat olvasható. Az akció nem független attól, hogy a Bajza utcában található a budapesti orosz nagykövetség, ahol február 26-án háborúellenes tüntetést tartottak.

Már kétmillióan hagyták el Ukrajnát az orosz invázió miatt, a többség Lengyelország irányába ment – mások pedig még messzebb indultak. Marléne Schiappa, Franciaország állampolgárságért felelős minisztere azt mondta, eddig kb. ötezer ukrajnai menekülő érkezett az országba, a számuk pedig egyre nő. Arról is beszélt, hogy a menekülők nem kapnak egységesen menekültstátuszt, helyette egy átmeneti, sürgős státusz tudnak nekik adni, ami hasonló védelmet ad számukra, és pénzügyi, egészségügyi, illetve beiskolázási lehetőségeket is biztosít. (CNN)

Luciana Lamorgese, az olasz belügyminiszter közölte hétfőn, hogy azt fontolgatják: maffiózóktól lefoglalt villákban is szállásoljanak el Ukrajnából menekülőket. Az a hivatal, amely a bűnözőktől lefoglalt vagyont kezeli, már elkezdte tanulmányozni a szóba jöhető ingatlanokat, amelyek rövid távon alkalmasak lehetnének erre a célra. Megvizsgálják azokat az ingatlanokat is felhasználhatóság szempontjából, amelyek tulajdonjoga már átszállt a városokra, de még nem használják őket más célra.

A belügyminisztérium szerint az orosz megszállás kezdete óta 17 286 menekült érkezett Ukrajnából Olaszországba, főként nők és gyerekek. (AFP)

Hszi Csin-ping kínai elnök aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és „maximális önmérsékletre” szólította fel a feleket. A megjegyzéseket az Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott virtuális találkozón tette – jelentette a CCTV kínai állami televízió.

A kínai elnök szerint elsődlegesnek kell tekinteni, hogy megakadályozzák az ukrajnai helyzet irányíthatatlanná válását, és azt mondta, hogy a három országnak – Kínának, Franciaországnak és Németországnak – közösen kell támogatnia az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Kína és Oroszország jelenleg szoros diplomáciai kapcsolatot ápol. Peking eddig nem ítélte el hivatalosan az orosz agressziót, és az ENSZ múlt heti közgyűlésén is tartózkodtak Oroszország elítélésétől.

(BBC)

Több humanitárius folyosót is megnyitott kedden Moszkva, hogy a civilek elmenekülhessenek a harcok elől, és habár nem mindegyik akció zajlik problémamentesen, már vannak menekülők, akik megérkeztek a célhelyszínekre. Ez igaz például a Szumiból buszokkal és autókkal menekített civilekre, akik megérkeztek Poltavába – ezt a helyi adminisztráció közölte.

Mariupolról ezzel szemben nem sokat tudni: korábban arról érkeztek hírek, hogy harminc buszt és nyolc teherautót küldtek az áram-, víz- és hőellátás nélkül maradt városba az ott maradt civilek kimentésére és adományok kézbesítésére, csakhogy az ukrán védelmi minisztérium és az ukrán külügyminisztérium szerint az orosz erők tüzet nyitottak a humanitárius folyosón. A buszok Zaporizzsjába vinnék a civileket, de egyelőre nincs hír arról, sikerrel jártak-e.

A Kijev határában fekvő Bucsából is megpróbálták evakuálni a civileket, de a kijevi regionális állami közigazgatás vezetője, Olekszij Kuleba szerint a orosz fél szabotálja az akciót. Irpinyből ugyanakkor többen is el tudtak menni a megelőző 24 órában. (BBC)

Az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill moszkvai pátriárka vasárnapi prédikációjában a liberális nyugati értékeket – különös tekintettel a melegfelvonulásokra – tette felelőssé az orosz–ukrán háború kitöréséért. Kirill pátriárka szerint a háború arról szól, hogy „az emberiség Isten melyik oldalán áll”.

„A pride-felvonulások célja annak demonstrálása, hogy a bűn az emberi viselkedés egyik változata. Ezért van az, hogy ahhoz, hogy csatlakozhassunk ezen országok klubjához, melegfelvonulást kell tartani” – mondta Kirill pátriárka, aki a melegfelvonulásokat a nyugati kormányok iránti „hűségpróbának” minősítette, amelyet Ukrajna szakadár köztársaságai „alapvetően elutasítottak”. „Nyolc éve kísérlik elpusztítani azt, ami Donbaszban létezik” – mondta.

„Ha az emberiség elfogadja, hogy a bűn nem Isten törvényének megsértése, ha az emberiség elfogadja, hogy a bűn az emberi viselkedés egyik változata, akkor az emberi civilizációnak vége lesz” – mondta az orosz ortodox egyház feje.

Kirill pátriárka jelentős vallási személyiség Oroszországban, ahol az ortodox vallást az orosz identitás szerves részének tekintik. A háború kezdete óta nagy nyomás nehezedik rá saját egyházán belül, hogy ítélje el Vlagyimir Putyin elnök agresszióját, de nyilvános nyilatkozataiban ezt eddig nem tette meg. Sőt, nyíltan támogatja Putyin politikáját.

(Moscow Times, CNN)

Körülbelül 700 indiai diákot menekítettek ki a kedd reggeltől estig biztosított humanitárius folyosón keresztül Szumiból a 160 km-re fekvő Poltvába, közölte az indiai kormány egyik illetékese. Az indiai hírügynökség, a Press Trust of India kedden számolt be arról, hogy a hétőfn éjjel Szumiban maradt 694 diákot buszokkal evakuálták a településről. Hétfőn az indiai nagykövetség is buszokat küldött a diákokért, de akkor nem járt sikerrel a menekítésük, mert az orosz fél légitámadást indított az útvonalon. A nagykövetség azt is közölte, hogy Mikolajivból, a kikötővárosból további 75 hajóst mentettek ki. (CNN)

A Shell bejelentette, hogy leállítja oroszországi olajvásárlását és bezárja ottani benzinkútjait. A brit-holland multinacionális olajvállalat emellett visszavonul az összes orosz energiaipari tevékenységtől.

A cég vezérigazgatója kedden bocsánatot kért, amiért pénteken rekordalacsony áron vettek Oroszországból származó nyersolajat. Az üzlet nem sértette meg az Oroszországgal szembeni szankciókat, ugyanakkor többen bírálták a Shell beszerzését, köztük Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is.

Másnap aztán a vállalat azt mondta, az általuk vásárolt orosz olajból származó nyereségből humanitárius segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Néhány órával ezelőtt még kilenc civil áldozatról lehetett tudni, azóta azonban ez a szám már 21-re emelkedett: ennyien vesztették életüket az északkelet ukrajnai várost, Szumit ért rakétatámadásban – közölte a helyi ügyészi hivatal a reggel hét óráig beérkezett információk alapján. Tájékoztatásuk szerint 19 felnőtt és két gyerek halt meg a támadásokban, amely során egy ház teljes egészében, 16 pedig részlegesen elpusztult. Szumiból ey humanitárius folyosón evakuálják az ott élőket, Moszkba kedden reggeltől estig biztosít erre lehetőség több másik várossal együtt. (CNN)

Több élelmiszer- és italgyártó céget, például a McDonald's-t, a KFC-t, a Burger Kinget, a Starbucksot, a Coco-Colát és a PepsiCót is sok bírálat érte, amiért nagyrészt hallgatnak az orosz-ukrán háborúról, és nem függesztették fel az oroszországi üzleti tevekénységüket. New York állam nyugdíjalapja (amely a Coca-Cola és a PepsiCo részvényese is) sürgette a vállaltokat, fontolják meg, folytatják-e a tevékenységüket az orosz piacon.

Thomas DiNapoli, New York állam felügyelője levélben sürgette ezeket a vállalatokat, hogy vizsgálják felül az oroszországi üzleti tevékenységüket, mivel jelentős „működési, emberi jogi, személyzeti és hírnevet érintő kockázatokkal” szembesülnek. „Az oroszországi tevékenység szüneteltetése vagy megszüntetése kezelné az orosz piaccal kapcsolatos különböző befektetési kockázatokat, és fontos szerepet játszana Oroszország elítélésében” – áll DiNapoli levelében.

(Sky News)

Az Anonymous hekker-aktivista csoport már a háború elején bejelentette, hogy beszállnak a háborúba Ukrajna oldalán. A Twitter-oldalukon számoltak be arról, hogy több mint 400 oroszországi biztonsági kamerát meghekkeltek, és mintegy száznak elérhetővé tették a live feedjét. „Ez antipropaganda, hogy felnyissuk az orosz civilek szemét. Valamint potenciális felderítés is egyben” – írták.

Arról, hogy az Anonymous milyen károkat tud okozni Moszkvának, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Moszkva kész az Egyesült Államokkal folytatott őszinte és kölcsönös tiszteletet tanúsító párbeszédre, és reméli, hogy a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok visszatérnek a normális kerékvágásba – nyilatkozta az orosz külügyminisztérium észak-amerikai osztályának igazgatója az Interfaxnak.

Alekszandr Darcsev szerint Oroszország olyan mértékben nyitott erre, mint amennyire az Egyesült Államok is készen áll a párbeszédre. Hozzátette: nem ártana Amerikának emlékezni a „békés egymás mellett élés” (peaceful coexistence) elfeledett, a hidegháború idején jól működő elvére – mondta.

Emellett úgy látja, a „szabályalapú világrendet és a hagyományos erkölcsöket elutasító progresszív normákat” nem szabad ráerőltetni az oroszokra. „Tekintettel Oroszország és az Egyesült Államok nukleáris szuperhatalomként a világ sorsáért viselt különleges felelősségére, él a remény, hogy országaink viszonyában visszatér a normalitás” – mondta.

A Yettel után a Vodafone is wifihotspotokat létesít: a cég közleménye szerint a legfontosabb helyszínekre, így a határátkelőhelyekre és a vasútállomásokra hotspotokat és telefontöltő állomásokat telepítenek, hogy megkönnyítsék az információhoz való hozzájutást és a kapcsolattartást az Ukrajnában ragadt családtagokkal. Emellett a Vodafone Magyarország Alapítvány összesen 55 millió forinttal támogatja a segélyszervezetek munkáját. A Yettel pár napja jelentette be, hogy ők ingyen mobiltelefonokat és előre feltöltött kártyákat is adnak az ukrán menekülteknek, a cég 40 ezer SIM-kártyát és 1300 telefont oszt szét.

A kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követő, budapesti sajtótájékoztatón beszélt az Ukrajna felől hozzánk menekülők számáról. Közlése szerint kedd reggelig 178 894 ember érkezett Magyarországra az öt határátkelőhely valamelyikén.

Szentkirályi szerint az ellátásuk folyamatos, akár átutazóban vannak, akár hosszabb ideig tartózkodnak itt. Keddig a katasztrófavédelem 3252 embernek – köztük 1780 gyereknek – biztosított szállást. Aranyosapátiban már egy 5000 négyzetméteres raktár is működik, ahol a felajánlásokat gyűjteni és szortírozni tudják. (MTI)

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke várhatóan március 9-11. között érkezik Romániába és Lengyelországba, hogy az amerikaiak szolidaritási üzenetét átadja a keleti szövetségeseinek, közölte Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Washington március 4-én, pénteken közleményt is kiadott a látogatásról, ahol többek között arról írtak: Harris találkozói arra összpontosítanak majd, hogy az Egyesült Államok miként tudja támogatni Ukrajna szomszédos országait a menekültek ellátásában.

„A lengyel és román vezetőkkel való találkozásaink alkalmával megvitatjuk majd Ukrajna népének a biztonsági, gazdasági és humanitárius támogatását”, valamint azt az elhatározást, hogy súlyos gazdasági szankciókat rójanak Oroszországra és az invázióban szerepet vállalókra, áll a közleményben. „Az alelnök látogatása a NATO-szövetség erejét és egységét mutatja, valamint az Egyesült Államok kiállását a kelet-európai szövetségesek mellett az orosz agresszióval szemben”.

• Az orosz állami média közlése szerint Moszkva készen áll, hogy humanitárius folyosót nyisson öt ukrán városban magyar idő szerint reggel nyolctól. Ezzel Kijevből, Csernyihivből, Szumiból, Harkivból és Mariupolból menekíthetnék ki a civileket.
• Szumiból már elindult a menekülteket szállító konvoj, Mariupolba buszok tartanak, hogy evakuálják a civileket.
• Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint kedden eléri a kétmilliót az Ukrajnából menekülők száma.
• Bödőcs Tibor is elkezdett adományokat gyűjteni.
• A japán pénzügyminisztérium bejelentette, hogy egy harmadik szankciós kört is élesítettek Oroszország és Belarusz ellen.
• A lvivi múzeum alagsorába menekítik a műkincseket.
• A FIFA bejelentette, hogy elhalasztják a skót-ukrán világbajnoki pótselejtezőt.
• Albánia odaszúrt egyet a tiranai orosz nagykövetségnek, Független Ukrajnára nevezik át az utcájukat.

Az Európai Unió 500 millió euróval (kb. 192,5 milliárd forinttal) járul hozzá az Ukrajnából menekülők humanitárius megsegítéséhez, csakhogy a lengyel külügyminiszter-helyettes, Paweł Jabłoński szerint ez kevés lesz. „Ez az összeg határozottan nem lesz elég, különösen, ha ez az összes ország között oszlik meg” – mondtaJabłoński a Polsat Newsnak. Ukrajnából eddig Lengyelország felé menekültek a legtöbben: a kedd reggeli adatok szerint már 1,2 millióan lépték át a határt Ukrajna felől.

Jabłoński szerint az eddigi kalkulációk azt mutatják, hogy egymillió menekült kezelése Lengyelország számára 10 milliárd zlotyiba kerül (ez 791 milliárd forintnak és 2 milliárd eurónak felel meg), ha ideszámítják az oktatás, egészségügyi ellátás és más szociális juttatások költségét is. Márpedig szerinte nem is egy, hanem több millió menekülttel kell számolni.

A külügyminiszter-helyettes egyébként arra kérte a többi tagállam vezetését, hogy „ne akadályozzák meg az Oroszország elleni további szankciók kiszabását”, és nem szerencsés Orbán Viktorra mutogatni, mert így nem azokra a politikusokra figyelnek, akik az igazi felelősök ebben.

Sem áram-, sem víz-, sem hőellátás nincs Mariupolban, ami az utóbbi napokban az orosz támadások egyik jelentős célpontja lett, a fentiek miatt pedig egy gyerek kiszáradt, dehidratáltság miatt életét vesztette – mondta az ukrán elnök, aki népirtást emlegetett a támadások súlyossága miatt. Olha Sztefanyisina kormányfőhelyettes a Reutersnek azt mondta: harminc busz indult Mariupolba a humanitárius folyosón. Moszkva kedd reggelre több városba humanitárius folyosót ígért, Szumiban és Irpinyben már el is kezdődött az evakuálás. (Guardian)

A tiranai városi tanács hétfőn egyhangú szavazással jóváhagyta az orosz és az ukrán nagykövetség utcájának átnevezését, írja a Guardian. Az ország fővárosában mostantól a Független Ukrajna utcában lesz az orosz nagykövetség az eddigi Doniki Kastriota helyett.

Az albán főváros polgármestere szerint az új név emlékeztetőül szolgál majd az orosz nagykövetség munkatársainak. „Az oroszoknak egy Független Ukrajna utcai címen kell majd dolgozniuk, élniük és megkapniuk a postájukat.”

Az elmúlt napokban Lettország és Litvánia is hasonló gesztust tett, ahol Független Ukrajna, illetve Ukrajna hősei névre keresztelték át a helyi orosz nagykövetségek utcáit.

Az ukrán külügyminisztérium részletes összesítést adott ki arról, hogy az ő számításaik szerint milyen veszteségei voltak eddig Oroszországnak a megszállás kezdete óta. Az általuk közölt adatokban többek között 12 ezer katonáról, 48 repülőről, 80 helikopterről és 303 tankról van szó.

Az Ukrajnából menekülők száma kedden eléri a kétmillió főt – írta meg a Twitteren FFilippo Grandi, az ENSZ menekültügyi szervezetének vezetője. Grandi korábban azt mondta, hogy az Ukrajnából érkező menekültek második hulláma még az elsőnél is kiszolgáltatottabb lesz, ekkor ugyanis már olyanok fognak érkezni, „akiknek sem erőforrásaik, sem kapcsolataik nincsenek, és nem marad más választásuk, mint a menekülés”. (Twitter)

Készülnek egy esetleges támadásra Ukrajna egyik legnagyobb múzeumában, a lvivi nemzeti múzeumban: a műkincseket az alagsorba menekítik, csomagolóanyag híján rögtönzött, helyben ácsolt faládákba menekítik. „Látjuk, hogyan támadnak meg lakóövezeteket, és látjuk, hogyan evakuálják az embereket. Azt ígérték, ilyen nem történhet, de látjuk, hogy nem bízhatunk bennük. Gondoskodnunk kell az örökségünkről, ez a nemzeti kincsünk” – mondta Ihor Kozhan, a múzeum igazgatója. Félelme nem feltétlenül alaptalan: az orosz invázióban már elpusztult egy múzeum, ahol Marija Primacsenko neves ukrán festő képeit őrizték. Primacsenko művészetét Picasso és Chagall is méltatta. A műkincsek menekítését a szakemberek mellett önkéntesek végzik. (CNN)

Az Economist újságírója, Oliver Carroll a Twitter-oldalán osztott meg egy képet arról, hogy az ukrán erők két tagja Molotov-koktélokkal „sakkozik” az egyik ellenőrző ponton. A több mint háromezerszer megosztott fotót Chris McGrath fotóriporter készítette.

Az orosz villámháborús terveket felváltotta egy pusztítóbb, sokkal több áldozatot követelő, szisztematikus küzdelem. Ha Ukrajna megbénítása a cél, az oroszok az áramellátás megzavarásában könnyen érhetnek el sikereket azzal, ha elfoglalják az atomerőműveket. Ha pedig már valóban a teljes pusztítás a szándék, a vízerőműveket is könnyű megrongálni. Kijevben és Moszkvában jártas energetikai szakemberekkel beszélgettünk ennek esélyeiről. Bővebben ebben a cikkben írtunk erről.

Viktor Janukovics volt ukrán elnök felszólította Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő ukrán államfőt, hogy adja fel az Oroszország elleni háborút. „Önnek személyes kötelessége, hogy mindenáron véget vessen a vérontásnak, és békemegállapodást kössön” – írta a Moszkva-barát politikus a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett üzenetben. „Ez az, amit Ukrajna, a Donbasz és Oroszország elvár öntől.” Janukovics szerint Kijev nyugati partnerei is üdvözölnének egy ilyen lépést.

Korábban felmerült a hír, hogy a 2014-ben elzavart Janukovicsból próbálhatnak meg ismét elnököt csinálni az oroszok. Janukovics 2010 és 2014 között volt Ukrajna elnöke, ez idő alatt távolítani kezdte az országot az EU-tól, és egyre szorosabbra fűzte a viszonyát Oroszországgal. 2014-ben tüntetéssorozat indult ellene, amely a tüntetők és a rendőrség közötti véres összecsapásokba torkollott. Janukovics végül elhagyta az országot, és Oroszországba menekült. Távollétében eltávolították az elnöki posztról, és 2019-ben hazaárulás vádjával 13 év börtönre ítélték.

(FAZ)

Helyi idő szerint reggel tíz órakor elkezdődött a menekülők evakuálása Szumiból, abból az ukrán városból, amely az elmúlt napokban orosz támadás alatt állt. A légitámadások során hétfőn kilenc civil is életét vesztette, köztük két gyermek is meghalt. Az eddigi evakuálási kísérletek rendre kudarcba fulladtak Ukrajnában, ám Moszkva keddre több humanitárius folyosót is ígért a menekülők számára. Szumiból buszokkal és autókkal viszik a menekülőket, Holubivkán át Poltavába, egy közép-ukrajnai városba. A humanitárius folyosó reggel kilenc órától este kilenc óráig használható, közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta, hogy nincs más útvonal, ezért felszólítják Oroszországot, biztosítsa a tűzszünetet ezen a területen. Hozzátette: reméli, hogy ezután több humanitárius folyosót is használatnak majd.

Közben Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes figyelmeztetett: értesüléseik szerint az orosz fél az tervezi, hogy megzavarja az evakuációt, és megpróbálja eltéríteni a védett útvonalról a konvojt.

A Guardian úgy tudja: Kijev mellett, Irpinynél is kimenekítési akció zajlik. Kijev régió kormányzója a Reutersnek azt mondta, hogy helyi idő szerint fél tízig több mint 150 embert evakuáltak az irányítása alá tartozó területről. A CNN szerint Irpiny lakóit Romanivkán át Kijevbe menekítik.

Az ukrán kormány közölte, hogy a legkeményebb harcok által sújtott területekről menekülő állampolgárok pénzügyi segítségre lesznek jogosultak. Az illetékes hivatal szerint 6500 ukrán hrivnyát kaphatnak az alkalmazotti jogviszonyban állók és az egyéni vállalkozók. Ez az összeg körülbelül 77 ezer forintnak felel meg. (Guardian)

Az Ukrajnából érkező menekültek második hulláma még az elsőnél is kiszolgáltatottabb lesz – figyelmeztetett az ENSZ menekültügyi szervezetének vezetője. „Ha a háború folytatódik, akkor olyan emberekkel fogunk találkozni, akiknek sem erőforrásaik, sem kapcsolataik nincsenek, és nem marad más választásuk, mint a menekülés. Az európai országok számára még bonyolultabb lesz kezelni ezt a helyzetet, és még nagyobb szolidaritásra lesz szükség Európában és azon kívül is” – mondta Filippo Grandi menekültügyi főbiztos egy keddi sajtótájékoztatón.

(Guardian, Reuters)