Az orosz olajnak is nekiment a nyugat, sorban hagyják ott a nagy cégek Oroszországot

Ben Wallace, a brit védelmi miniszter a Sky News-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy az orosz megszállás nem úgy megy, ahogy azt az oroszok elképzelték, a legtöbb áldozat valószínűleg orosz katona, akiket cserben hagytak a vezetőik. Kérdés, hogy a Kreml el fogja-e ismerni a veszteségeket, tette hozzá. Wallace szerint az oroszok egyre kétségbeesettebbé, ádázabbá válnak, ahogy elkezdtek komoly logisztikai problémákkal szembesülni.

A miniszter reagált azokra a kritikákra is, melyek szerint az Egyesült Királyság nem cselekszik elég gyorsan annak érdekében, hogy menedéket nyújtson az Ukrajnából menekülőknek, hiszen egyelőre csak 300 vízumot adtak ki. Wallace azt mondta, eltökélt, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot, és elismerte, hogy lehet ezt gyorsabban is csinálni.

Az orosz–ukrán háború február 24-i kezdete óta legalább 1,2 millió menekülő lépte át a határt Lengyelország irányába Ukrajnából. Csak hétfőn 141 500-an léptek be Lengyelország területére. Mostanáig legalább 1,7 millióan hagyták el Ukrajnát – az eddigi adatok szerint a legtöbben Lengyelország felé menekültek az országból. Mások Magyarország, Szlovákia, Moldova és Románia felé vették az irányt.

Lviv polgármestere, Andrij Szadovij kedden azt mondta, hogy a Nyugat-Ukrajnában fekvő városnak nehézséget okoz, hogy élelemmel és lakhatással lássa el azt a mintegy 200 ezer menekültet, akik az ország háború sújtotta részeiről menekültek oda. A polgármester sürgette a nemzetközi szervezeteket, hogy nyújtsanak segítséget a városnak. „Szükségünk van mosdókkal felszerelt ideiglenes szálláshelyekre, orvosi és pszichológiai segítségre, gyógyszerekre, golyóálló mellényekre és sisakokra. Mobil kórházra a gyerekek és felnőttek számára” – mondta.

Szadovij egy hétfői nyilatkozatában azt mondta, a város elérte befogadóképessége határát. Lvivben mintegy 440 kulturális és oktatási létesítményt, valamint 85 egyházi épületet használnak a menekültek elhelyezésére.

„Edu hívta fel a figyelmemet, hogy az adományok, bár nagy számban gyűlnek, hála a magyarság szebbik arcának, nem jutnak el mindenhova, van, ahol több van, van, ahol kevesebb, mint kéne.

Ezért úgy döntöttünk, hogy a mátészalkai fellépésünk után szeretnénk olyan adományokkal segíteni a Nagy Hibbant áldásos békefenntartása miatt az otthonukat elhagyni kényszerült családokat, melyekre igazán szükségük van.

Mindezt a Nyírcsaholyért Egyesület szervezésében tesszük” – posztolta kedd reggel a humorista a Facebookon. A gyűjtés csütörtökön lesz 17:00 és 22:00 között a mátészalkai Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ Eötvös utcai parkolójában, Bödőcs a posztban azt is felsorolta, konkrétan mire volna szükség a tápszertől kezdve a gyógyszerekig.

Noha az eddigi kimenekítési kísérletek sorra kudarcba fulladtak, Ukrajna ismét megpróbálja kihasználni a Moszkva által felajánlott humanitárius folyosót: helyi idő szerint tíz órakor Szumiból indítják a konvojt, amiben buszok szállítják a civileket, másik pedig a saját autóikkal kelnek útra a városból – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk. Moszkva több városnál is humanitárius folyosót ígért kedd reggelre. (Guardian)

Egy korábbi magas rangú brit katonai vezető, Sir Chris Deverell tábornok ma már elképzelhetőnek tartja, hogy „a NATO-nak előbb vagy utóbb harcolnia kell Oroszországgal”. Twitter-oldalán azt írta, korábban ellenezte, hogy a NATO repüléstilalmi övezetet hozzon létre Ukrajna fölött, mivel ez biztosan kiélezné a konfliktust. „De úgy tűnik, Putyin pokolian elszánt az eszkalációra. A kérdés tehát az lesz: a NATO most harcol ellene, vagy később? A kockázat persze az, hogy Putyin elég őrült ahhoz, hogy inkább egy (nagyon) gólgazdag döntetlent válasszon a vereség helyett” – írta.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a repüléstilalmi övezetet csak akkor kellene létrehozni, ha a Nyugat hajlandó szárazföldi csapatokat is küldeni Ukrajnába. A NATO korábban többször kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére sem alakítanak ki repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött, mert ez a háború eszkalációjához vezetne.

Deverell 2016 és 2019 között az Összhaderőnemi Parancsnokság (Strategic Command) parancsnoka volt.

(Sky News)

Az ukrán–magyar kettős állampolgárok mindenféle külön engedélyek nélkül is munkát vállalhatnak Magyarországon, nem igaz ez azonban azokra a menekülőkre, akik nem rendelkeznek kettős állampolgársággal. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkajogászai azt írták közleményükben, hogy nekik menedékes státuszra és engedélyre van szükségük, utóbbit azonban kikerülhetik bizonyos esetekben, például ha hiányszakmákban (pl. műszaki-informatikai terület, kereskedelem és vendéglátás, mezőgazdaság stb.) foglalkoztatják őket. Hiányszakmákban ugyanis a menedékes státusz fennállásának teljes időtartama alatt engedély nélkül foglalkoztathatóak, akár munkaerő-kölcsönzés keretében is. Vannak még más fontos információk is, például hogy mi a helyzet akkor, ha a munkáltató nem tud munkát adni az alkalmazottainak, mert mondjuk az alapanyag-utánpótlás hiánya miatt ideiglenesen leáll a termelés vagy az értékesítés. Erről itt olvashat bővebben.

Új menekültügyi rendeleteket fogadott el a kormány, ezek a március 7-i keltezésű Magyar Közlönyben jelentek meg.

• Menedékesként ismerik el az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárokat és azokat a hontalanokat, harmadik országbeli állampolgárokat, akik nemzetközi vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesültek Ukrajnában.
• A menedékesek közmunkások, közfoglalkoztatottak lehetnek és az Ukrajnából érkező magyar állampolgároknak valamennyi ellátást, kedvezményt biztosítani kell, „ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül”.
• Az idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályokat módosítják: nem kell adót fizetniük azoknak, akik menekülteket fogadnak be.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a fizetős SIM-kártyához jutás feltételeit is módosították, hogy azok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. (24.hu / Magyar Közlöny)

Legalább nyolc civil vesztette életét a hétvégén egy kimenekítési kísérlet során Kijev közelében, amikor tüzet nyitottak rájuk orosz csapatok, ezzel pedig Oroszország megszegte a nemzetközi humanitárius jogot – közölte az amerikai Human Rights Watch jogvédő szervezet. „Az orosz csapatok órákon keresztül egy olyan kereszteződés támadtak, ahol több száz civil próbált meg elmenekülni az orosz csapatok elől. A helyszínen volt az ukrán biztonsági erő egy tucatnyi tagja és legalább két katonai jármű is, de jóval nagyobb számban voltak jelen a menekülő civilek” – áll a szemtanúk megfigyeléseire alapuló nyilatkozatban.

A jogvédő szervezet hozzátette: az Ukrajna és Oroszország között zajló tárgyalások során nem sikerült megfelelő garanciákat szerezni a biztonságos evakuálási útvonalak létesítésére, így minden résztvevőt arra buzdítanak, hogy mindent tegyenek meg azért, hogy a civilek elkerüljék a harcokat. (CNN)

Elhalasztják az eredetileg március 24-ére kiírt skót-ukrán világbajnoki pótselejtezőt. A mérkőzés pótlására valószínűleg júniusban kerül sor. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) ezzel eleget tett az ukrán szövetség múlt heti kérésének.

A skót-ukrán mérkőzést a glasgow-i Hampden Parkban játsszák majd le, a továbbjutó az osztrák-walesi párharc győztesével játszhat a vb-részvételért. A 2022. november 21-én kezdődő katari világbajnokság sorsolását a tervek szerint április 1-jén tartják.

Az orosz-ukrán háború kitörése miatt a FIFA, valamint az európai szövetség (UEFA) is kizárta a versenysorozataiból az orosz válogatottat és az orosz klubcsapatokat, az idei BL-döntőt pedig elvették Szentpétervártól.

(BBC)

Az orosz hadsereg hétfő éjjel Szumi régiót bombázta. Az ukrán sürgősségi szolgálat azt jelentette, hogy a bombázásban legalább tíz ember meghalt, közülük két gyerek.

A bombázás után mentők és tűzoltók vonultak ki a találatokat kapott lakónegyedhez, hogy ellássák az embereket, és megfékezzék a lángokat.

A régióvezető Dmitro Zsivickij azt írta, a légicsapásban négy területi védelmi erőhöz tartozó katona is meghalt.

Több mobilszolgáltató is jelezte, hogy feltöltős SIM-kártyákat osztana az Ukrajnából menekülőknek. Ennek vannak kockázatai, jelezte az illetékes minisztérium. Ha a kártyák rossz kézbe kerülnek, azokkal súlyos visszaéléseket lehet elkövetni. Egy friss veszélyhelyzeti kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók úgy lássák el a menekülőket előre fizetős SIM-kártyákkal, hogy azok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.

A szolgáltatóknak rögzíteniük kell az előfizető nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét és bemutatott okmánya azonosítóját. Az adategyeztetés az általános szabályoktól eltérően kizárólag személyesen végezhető el. Ha az előfizető nem tudja magát, kilétét saját okmánnyal igazolni, azt a menekültügyi eljárásban kiadott dokumentummal is megteheti. (Innovációs és Technológiai Minisztérium)

Az ukrán hatóságok egy csapat katonaruhát viselő és fegyvert fogó nőről osztottak meg a videót. A szereplők aztán természetesen az oroszoknak üzennek, ahogy egy kemény katonától elvárható.

„Minden gyerekért, nőért, öregért, romos házért, utcáért, még pajtáért is lelövünk, mint a veszett kutyákat. Dicsőség Ukrajnának! Halál az ellenségnek!” – mondták.

A poszthoz pedig annyit írt a hadsereg, hogy ilyen nőkkel biztosan nyerni fog Ukrajna. És még azt is hozzátették: Kellemes ünnepet! Minden bizonnyal a nőnapra utalva.

Ukrajnát azok a férfiak nem hagyhatják el, akik katonakorúak, de a nők szabadon távozhatnak. Ennek ellenére sokan döntöttek a maradás mellett, és sokak a harcot is vállalják.

Hétfőn 3983 menekültet, köztük 1194 gyermeket fogadtak a fővárosi pályaudvarokon a rendőrség munkatársai. A legtöbben információt kértek, és egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 119 ember, köztük 62 gyermek elhelyezését és odaszállítását a hatóságok oldották meg. (Police.hu)

Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az oroszok által megszállt városokban megfélemlítéssel, pszichológiai befolyásolással próbálják megtörni a helyi lakosságot.

A beszámoló szerint Herszon és Mikolajiv régiók területén tíz olyan taktikai egység is létrejött, amely propagandamunkával próbálja átfordítani a lakosokat. Ezen kívül az orosz biztonsági szolgálat azon is dolgozik, hogy azonosítsa az ellenálló csoportokat.

Az ukránok azt írták jelentésükben, hogy lelassult az orosz előrenyomulás, az ellenség demoralizálódott, megszaporodtak a rablások, fosztogatások és a lakosok elleni erőszak is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brit parlament alsóházában beszél a tervek szerint kedden. A politikus videón jelentkezik majd be, ezalatt a formális parlamenti munka szünetel majd. A házelnök, Lindsay Hoyle azt mondta, „minden képviselő szeretne személyesen az elnöktől tájékozódni, aki élőben beszél majd nekünk Ukrajnából, úgyhogy ez egy fontos lehetőség a Háznak.”

A beszéd végén nem lesz lehetőség kérdéseket feltenni.

(CNN)

Japán egy harmadik szankciós kört élesített Oroszország és Belarusz ellen, közölte a japán pénzügyminisztérium. Ez a legfrissebb csomag 20 orosz ember ellen irányul, köztük Putyin kabinetfőnök-helyettese, a helyettes házelnök, a csecsen elnök és olyan vállalatok vezetői ellen, mint a Volga Group, Transneft és a Wagner. Emellett 12 belarusz állampolgárt, további két orosz és 12 belarusz szervezetet is szankcionálnak.

Japán emellett nem exportál ezentúl olajfinomító eszközöket Oroszországba, és olyan eszközöket Belaruszba, amit katonai célokra is lehet használni. (BBC)

Élelmiszerhiány és áremelés lehet az ukrajnai háború miatt – áll Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter közleményében.

„Németországban és az Európai Unióban biztonságos az élelmiszer-ellátás, de egyes EU-n kívüli országokban nagyobb hiányokra lehet számítani – különösen ott, ahol már ma is hiány uralkodik az olyan problémák miatt, mint az aszály” – írta Cem Özdemir.

Szerinte az iparosodott országokban sem zárható ki a mezőgazdasági termékek áremelkedése. Ennek egyik oka, hogy békeidőben Ukrajna Európa negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, és a világ gabonapiacának meghatározó termelője és értékesítője is. A háború miatt pedig az ellátási lánc érthetően akadozik.

(Skynews)

Az orosz állami média szerint Moszkva készen áll, hogy humanitárius folyosót nyisson öt városban magyar idő szerint reggel nyolctól. Ezzel Kijevből, Csernyihivből, Szumiból, Harkivból és Mariupolból menekíthetnék ki a civileket. Más kérdés, hogy az oroszok eddig mindig Oroszország felé nyitották volna ezeket a folyosókat, legalábbis nagyobb részüket, ami viszont Ukrajna szerint elfogadhatatlan. Az új ajánlatot még nem kommentálta Ukrajna.

Az eddigi hasonló evakuálási kísérletek mindig kudarcba fulladtak, az ukránok szerint az oroszok többször tűz alá vették a folyosókat, az oroszok szerint provokáció történt. (BBC)

Akkor itt olvashatja el az összefoglalónkat az este 10 és reggel 6 között történtekről.

Előző napi, azaz hétfői percről percre tudósításunkat itt tudja visszapörgetni.

• A Kreml újra előterjesztette követelési listáját. A Krím Oroszország részeként való elismerése vagy Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot önálló államokként való elismerése a követelések között van, Ukrajna korábban emlegetett „nácitlanítása”, vagyis a jelenlegi vezetőktől való megszabadulás nincs a felsorolásban.
• Már 1,7 millió ember menekült el Ukrajnából, a civil halottak száma eléri a négyszázat, ezerötszáz lakóépületre, köztük több száz iskolára, több tucatnyi kórházra mértek csapást az oroszok.
• Csütörtökön Törökországban találkozik Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A háború kitörése óta ez lesz a legmagasabb szintű találkozó a két ország között.
• Kisebb előre lépések történtek a humanitárius folyosók ügyében az oroszok és ukránok közötti harmadik tárgyalási fordulón.
• Az Európai Unió a következő napokban vitatja meg Ukrajna csatlakozási kérelmét, az uniós miniszterelnökök csütörtökön és pénteken Párizsban találkoznak. Orbán Viktor a visegrádi miniszterelnökökkel tárgyal kedden Londonban a béke helyreállításáról.
• Egy magyar kormányrendelet szerint jöhetnek NATO-csapatok a Dunántúlra.
• Egyre gyakrabban merül fel az orosz energiaimport EU-s tilalma. A német kancellár alapvető fontosságúnak nevezte a szállításokat, a litván külügyminiszter viszont nem fizetne az ukránok vérével az orosz gázért és olajért. Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU további orosz szankciókon dolgozik, Von der Leyen szerint az orosz gáz függőségétől is meg kéne szabadulni. Az orosz miniszterelnök-helyettes ezekre válaszul közölte, Oroszországnak joga van az Északi Áramlat-1 leállítására.