Bőven maradt tartozása Karácsony Gergelynek a 2019-es programjából, de a körülmények sem voltak ideálisak

„Újabb kamu Karácsonytól”, „93/135, hetven százalék sem teljesült” – szembesítik kihívói Karácsony Gergelyt a 2019-es programjával. A főpolgármester nem kevés vállalással futott neki öt évvel ezelőtt, az összes pontból messze nem is teljesült minden, de pipálgattak is a programból. Megnéztük, hogy a főváros pénzügyi helyzete mellett mit sikerült kipipálni, és mik azok a jelképes, milliárdok nélkül is lehozható projektek, amik Karácsony újraválasztása esetén a következő ciklusra csúszhatnak.

Vitézy Dáviddal és Szentkirályi Alexandrával a versenyben a főpolgármesteri kampány központi elemévé vált Karácsony Gergely programja. A maga módján mindkét ellenjelölt igyekszik darabokra szedni a 2019-es, több mint negyven oldalnyi ígéretcsomagot. Szentkirályi ötvennapos visszaszámlálást gyárt a „Karácsony-kamukból”: mindennap közzétesz egy szerinte nem teljesített ígéretet. Vitézy pedig összesítést készített: a Telexnek adott interjújában azt mondta, hogy 135-ből 93 ígéret nem teljesült. Az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért jelöltje a villamosfejlesztések tervezését hiányolja legjobban, de a rakparti sétányt és az állatvédelmet is többször szóvá tette.

A Karácsony Gergely által vezetett főváros a ciklusban többször is jelezte, hogy rendkívül nehéz helyzetben van a költségvetés. 2023-ban “túlélőcsomagot” is hirdettek, az utóbbi években pedig csak nehezen tudták kihozni nullára a büdzsét. Nagyobb fejlesztéseket nem is vállaltak, támogatást a kormánytól nem kaptak, sőt az még a Lánchídra ígért hatmilliárddal is tartozik nekik. A főpolgármester szerint a helyzetről a kormány sarcpolitikája tehet, miközben a Fidesz–KDNP az előző főpolgármester, Tarlós István által hátrahagyott 200 milliárdot keresi. A pénzt Karácsonyék szerint a Covid, az energiaválság és a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás vitte el. A főváros gazdasági helyzetét korábban itt mutattuk be.

A 135 pontos programban vannak dolgok, amikbe belefogtak, de másképp, mint ígérték, illetve befejezetlen, részben megvalósult pontok is akadnak. A 2019-es, negyvenoldalas Budapest Mindenkié főpolgármester-jelölti programot visszakövetve valóban sok a kimaradt elem, de teljesítettek is a négy és fél év alatt. Karácsonyt, mikor a programmal kapcsolatban kérdezik, általában arról beszél, hogy az nem öt évre, hanem hosszabb időre szól. Állítja, hogy ezt tudatosan vállalták. „Egy várost nem lehet ötéves programokban vezetni” – mondta a Partizánnak. Az ígéretcunami témaköreit követve, a teljesség igénye nélkül végigvettük, hogy a fontosabb vállalásaiban meddig jutott a főpolgármester.

Tiborcz-adó és egészségügy

A bevezető és a jelképesnek nevezhető „Budapest Alkotmány” után a program első konkrét pontja a 2019-ben sokat hangoztatott „Tiborcz-adó”. Az elnevezés miatt Tiborcz István perelte is a főpolgármestert. Az adónem neve a bíróság szerint rendben volt, ezután meg is valósult, de korlátozott formában: a luxusingatlanokra kivetett építményadót 2022-ben bevezették, azonban Tiborcz-adót csak a Margitszigeten vethet ki a főváros, ugyanis az az egy terület van a kezelésében.

Karácsonyék programja első helyen kezelte a fővárosi egészségügyet: szerepelt egy egységes keretrendszer kialakítása az alapellátás átalakítása érdekében, egységes ügyfélszolgálati rendszer és csoportpraxisok létrehozása, amik akár az újonnan létrehozott egészségházakban is dolgozhattak volna. Ezek azok az ígéretek, amikkel nem tudtak mit kezdeni öt év alatt.

Egyéb egészségügyi vállalásokban viszont volt előrelépés: a kampányban diagnosztikai eszközök (CT, MR) beszerzése mellett a szűrővizsgálatok támogatását ígérték Karácsonyék. Indítottak is saját CT- és MR-programot, aminek eredménye, hogy hét napon belül bármelyik budapesti eljuthat egy ilyen vizsgálatra. 2021 óta több mint tizenkétezer CT- és MR-vizsgálat valósult meg a kerületekkel közös programban.

A mostani városvezetés másik büszkesége a több mint húszmilliárd forintnyi egészségügyi fejlesztés a kerületekben, amiből többek közt szakrendelőket újítottak fel. Erre a pénz a kormány által finanszírozott Egészséges Budapest programból érkezett, amit még 2020-ban tárgyaltak le, cserébe azért, hogy a főváros nem hátráltatta az atlétikai világbajnokságot. Az egyezségnek a szépséghibája, hogy az öt évre ígért ötvenmilliárdnak eddig csak a fele érkezett meg.

Lakhatás

A lakhatás részben bőven akad olyan, amihez abszolút nem tudtak hozzányúlni. Nem indult újra a korábban leállított panelprogram, illetve nem volt keret önerő és hitel nélküli energiahatékonysági felújítások biztosítására a családoknak. Utóbbi ígéretet EU-s forrásokból tervezték teljesíteni, azonban az uniós vállalásoknál volt egy nehezítő folyamat: 2020 óta a kormány a jogállamisági viták miatt egyetlen eurót nem kapott meg, így a főváros sem. Bár a ciklus legvégére lett a fővárosnak saját lakásügynöksége, bérlakásépítési programot nem sikerült indítaniuk, de a meglévő bérlakásállomány felújítását és hasznosítását elkezdték.

A nagy és egységes Airbnb-szabályozás ebben a ciklusban elmaradt, ezzel a problémával kerületi szinten próbáltak szembenézni, ahogy fővárosi lakásügyi ombudsmanja sincs még Budapestnek. A programban ígérték a kollégiumok építésének támogatását: az állami pénzből tervezett Diákváros mellett kiállt a főváros, de ezentúl más eszközük nem volt, nem is voltak tervek sem kormányzati, sem fővárosi szinten. Vitézytől egyébként sok kritikát kapott a mostani vezetés, miután kiderült: el akarják adni a kelenföldi kollégiumot. A Városháza szerint az eladásra azért van szükség, mert a felújítás sokba kerülne, a befolyt pénzt viszont tudnák más lakhatási projektekre költeni.

Szociális ügyek

A szociális ügyek fejezet volt a 2019-es program egyik legtöbb elemből álló része. Az ígért lakásrezsi-támogatást 2022-ben, jól időzítve, az energiaválság közepén be is vezették: évi 48 ezer forintot igényelhetnek az arra rászorulók. Amihez viszont biztosan nem jutottak el ebben a ciklusban, az az idősotthonok rekonstrukciója – maga a program is megjegyzi, hogy ehhez EU-s vagy kormányzati pénz kellett volna. Az egyedül élő időseknek ígért távfelügyeleti rendszer sincs, ehelyett ott a kormány által megvalósított gondosóra, ami néha életet ment, néha meg Orbán Viktor beszél belőle.

A programban szerepelt a köztéri hajléktalanság nehezen, inkább személyes tapasztalatokból megítélhető csökkentése. A kihívók szerint ebben nincs előrelépés, Szentkirályi emiatt kritizálja a legtöbbet Karácsonyt. A hajléktalanságra vonatkozó részből a hajléktalanok bérlakásban való elhelyezése teljesült. Szintén kipipálták a listáról a Budapesten nyilvántartott munkakeresőknek biztosított ingyenes BKV-zást. De egyelőre üres maradt a rubrika a drogprevenciós programok és drogambulanciák létrehozása mellett, ahogy nem egészségkárosító tüzelőanyagokat sem biztosítottak az arra rászorulóknak.

Esélyegyenlőség

Egy sokat hangoztatott és valóban nem teljesíthetetlen vállalás volt öt évvel ezelőtt, hogy a fővárosi önkormányzati cégek igazgatóságában mindkét nem képviselőinek el kell érniük a legalább egyharmados arányt. A főváros két hatalmas közlekedési cégében ez biztosan elmaradt: a BKK igazgatóságában egyetlen nő és hat férfi ül, de a BKV-nál sem jobb a helyzet, a héttagú igazgatóságban szintén egyetlen nő van, ahogy a felügyelőbizottságban is. Szintén az esélyegyenlőséghez került, hogy közterek elnevezésével és szobrokkal fognak nőkre is emlékezni. Bár tucatszámra nem lettek nőkről elnevezett közterek a fővárosban, számuk kerületi kezdeményezésre nőtt az elmúlt években.

Esélyegyenlőségi Irodával adós maradt a Karácsony-féle városvezetés, bár ígérték, hogy minden döntésnél figyelembe veszik a kisebbségek szempontjait. Ösztöndíjprogramja viszont lett Budapestnek, amivel hátrányos helyzetű egyetemistákat támogatnak, de középiskolásoknak is lett saját program. A roma összművészeti intézmény és budapesti vételkörzetű roma rádió ötlete egyelőre a programok és tervek nagy fiókjában maradt.

Átláthatóság

Átláthatóság terén olyan hangzatos vállalásokat tettek, miszerint „az előnytelen szerződéseket felbontjuk, és visszaszerezzük az ellopott önkormányzati vagyont, ingatlanokat és cégeket”. Előnytelen, korábbi vezetés által kötött szerződéseket valóban bontottak fel, és sikerült teljesen visszavásárolni a Fővárosi Csatornázási Műveket és a dísz- és közvilágítással foglalkozó fővárosi céget is.

A korábbi „korrupciógyanús” ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság viszont nem jutott sokra, pedig vizsgálták többek közt a Combinók beszerzését, a Biodómot és az M3-as és az M4-es metró felújítását is. Végül viszont úgy döntöttek: nem tesznek javaslatot semmilyen eljárás indítására.

A fénymásolóval felszerelt „antikorrupciós kutatószoba”, ahol egy ügyintéző is segítené a szerződésekben kutakodó lakosokat és újságírókat, még nem jött létre, és az antikorrupciós fehér- és feketelista is hiányzó elem. Ezen a listán azokat a cégeket gyűjtötték volna, amik korrupciómentesek, és érdemes velük együtt dolgozni, illetve azokat, amikkel nem.

Részvételiség

A program külön foglalkozott a részvételiséggel. Bár a Fővárosi Közgyűlés napirendjét nem alakíthatják a budapestiek, a közösségi tervezés és a részvételi költségvetés terén haladt a város. Közösségi költségvetésből hármat is lebonyolítottak, ezekben egymilliárd forintos keretből a lakosok által beadott ötletek közül valósítják meg a legnépszerűbbeket. Azt persze külön is lehetne vizsgálni, hogy ezek közül mi került már a „megvalósuló” fül alá.

Ígéret volt 2019-ben a lakosság véleményének rendszeres kikérése: itt a sokak által kritizált budapesti lakógyűléseket lehet megemlíteni, amikből négy és fél év alatt kettő volt: a mini-Dubajról és a Lánchíd jövőjéről.

A részvételiséghez tartozik a Városháza Park felszabadítása, illetve ott egy agóra létrehozása: a területre 2022-ben megálmodott park a ciklusban nem valósult meg, de tavaly ősszel egy részét, majd idén tavasszal a parkoló jelentős részét pop-up parkként megnyitották. Azt, hogy ez csak mostanra készült el, sokat kritizálta Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid is. A végleges tervek megvalósításához a főváros egyelőre keresi a forrást.

Az üres, a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó helyiségeket próbálták hasznosítani, tavaly például civil szervezeteknek írtak ki pályázatot a Keletinél található üzlethelyiségekre. A Civil Támogatási Keret és a budapesti közszolgáltatásokkal és hivatali ügyintézéssel kapcsolatos információs központ viszont még várat magára.

Klímavédelem

Klímavédelem terén első lépés volt a klímavészhelyzet kihirdetése Budapesten. Kritikusai szerint ez csak egy divatos fogalom, de Karácsonyék fontosnak tartják, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjainak elsőbbségét biztosítva döntsenek minden kérdésről. Budapesti Energiahatékonysági Klaszter néven létrehoztak volna egy szervezetet, ami szakmai tanácsadást nyújt magánszemélyek energiahatékonysági célú lakásfelújításához. Ezt a tervet nagyjából lefedi majd az utolsó közgyűlésen létrehozott Klímaügynökség, ami hasonló feladatot is el fog látni.

Ígérték a távfűtés fejlesztését is: EU-s pénzből bővítették is ezt a hálózatot, de további tervek is vannak, amik sok más projekthez hasonlóan forrásra várnak. A szintén a programban szereplő napelemes fejlesztésekkel foglalkozott a főváros: ilyen projektre ötleteik, komplex elképzeléseik is vannak, de elismerik, hogy arra nincs erőforrásuk, hogy a városi energiaellátás komplex problémáit önállóan megoldják.

„A karbonsemlegesség érdekében lépésről lépésre növeljük a megújuló energia részarányát Budapest energiaellátásában” – ígérték 2019-ben. Amellett, hogy a főváros az energiaválság miatt sokat spórolt, 2021–22-ben közel 180 ezer új napelempanelt állított fel a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű pedig termikusan hasznosítja a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék 60 százalékát. Ezzel már mintegy 34 ezer budapesti háztartás éves távhőigényét és 36 ezer háztartás áramfogyasztását biztosította.

Közlekedés

Közlekedés terén egészen konkrét javaslatokat, víziókat villantott fel a 2019-es program. A 14 éven aluliak ingyenes utazását például már 2021 szeptemberétől bevezették, de a közlekedési alapjövedelemig – azaz önkormányzattól kapott közlekedési támogatásig – viszont nem jutottak el. A budapesti gyorsvasúti rendszer kialakításához csak támogatást ígértek: a HÉV-ek felújítására vagy épp a metrók meghosszabbítására sem a kormánynak, sem a fővárosnak nincs pénze, nem is történt előrelépés.

A pesti fonódó villamoshálózat jelentős része csak a tervek, koncepciók szintjén létezik, de a Haller delta elkészült, ennek köszönhető, hogy a Haller utca felől a 2-es villamos belvárosi szakasza felé is tudnak közlekedni a járművek, így közvetlen kapcsolat jött létre Pesterzsébet és a Jászai Mari tér között. „Összekötjük a 14-es és 47/49-es villamosokat a Bajcsy-Zsilinszky úton, összekötjük Zuglót és Angyalföldet, belvárosi kapcsolatot adunk Pesterzsébetnek” – ezek a projektek megrekedtek az előkészítés és a tervezés szintjén.

Egyelőre nem sikerült Budát bekötni a trolibusz-közlekedésbe, de tervek vannak, az önjáró trolikat tesztelték is. Sikerült viszont lehívni a korábbi szerződésekben foglalt trolikat és villamosokat, ezek folyton érkeznek Budapestre, újabb beszerzés kiírására egyelőre tervei vannak a BKK-nak. 2022 novemberére sikerült viszont elérni, hogy csak alacsony padlós buszok járjanak a fővárosban, és a flottán is sokat fiatalítottak.

A behajtási díj az ígért társadalmi vitáig sem jutott el, de új kerékpársávokból bőven lett a fővárosban – ezek biztonságosságról megoszlanak a vélemények. A BKK, MÁV és Volán együttműködése, illetve az egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése a Lázár Jánosékkal való megegyezés nyomán 2024-re összejött. Eközben a BKK utazástervezőjében, a BudapestGO-ban megjelentek a Volán buszai és egyes jegytípusai is. A P+R parkolók, illetve az agglomerációs települések és a közutak üzemeltetőivel a városhatáron túli buszsávok és a P+R parkolók létesítéséről szóló együttműködés elmaradt. Pénz mondjuk ebben az esetben sem volt.

„Az elővárosi hajózás fejlesztésére új, korszerű, nagy kapacitású hajókat állítunk forgalomba” – ígérték. Jelenleg nemhogy elővárosi hajózás nincs, de fővárosi sem, mivel 2021 óta nem járnak a menetrend szerinti BKV-hajók.

Zöldfelületek, közterek

A zöldfelületekről szóló résznél első helyen szerepelt az önálló főkertész pozíciójának létrehozása: ez meg is történt, Bardóczi Sándor évek óta főtájépítészként dolgozik. Ígéret volt a fővárosi fák megóvása és újak ültetése: Karácsony szerint 35 ezer újat ültettek, a meglévők védelméhez való hozzáállást pedig jól mutatja, hogy mennyi energiát fektettek abba, hogy egy Múzeum körúti óriásplatánnak nyerjenek még néhány évet.

Zöldítésben persze akadnak még bőven be nem teljesített ígéretek, ilyen például az új városi parkerdő létrehozása Észak-Csepelen és Külső-Ferencvárosban, ahogy a Margitsziget, a Hajógyári- és a Népsziget, valamint a Római-part zöldfolyosóval való összekötése is. A zöldterületek jogszabályi védelmében viszont sikerült előrelépni, rengeteg területet nyilvánítottak természetvédelmi területté. A sokat vitatott Liget-projekt újratárgyalása ingoványos talaj, nagy változás nem történt az el nem kezdett projektekkel. Nem kapott minden újszülött új fát, de az ígéretnek eleget téve hirdettek udvarzöldítési pályázatot, ilyen például az Égig érő fű, ahol lekövezett udvarokat zöldítenek ki, fejlesztenek.

Nem szigorítottak a városnéző buszokra vonatkozó szabályokon, igaz, a piacot már önmagában durván szabályozta a turizmus Covid alatti lenullázódása. Alacsony kibocsátási övezetek sem lettek az elmúlt öt évben, de Szentkirályi Alexandra kampányában már azzal ijesztgeti a választókat, hogy Karácsonyék ilyet terveznek, amit Karácsony cáfol. A szmogriadó szabályozásán sem változtattak egyelőre, de ez nehéz is lenne, mivel javarészt kormányzati hatáskör.

A program végére kerültek a közterek, ezekkel kapcsolatban többek közt általános forgalomcsillapítást és sebességcsökkentést ígértek. A főváros nemrég elfogadott egy nagy közlekedésbiztonsági reformot, de ennek végrehajtása hosszabb idő. Néhány helyen maga a Fővárosi Önkormányzat, illetve a BKK is igyekezett forgalomcsillapítást elérni, de látványosabb projektjeik a kerületeknek voltak (sétálóutcává alakítás, egyirányúsítás).

„Ivókutakat és nyilvános mosdókat létesítünk városszerte, gondoskodunk azok folyamatos és kiszámítható működéséről” – írták. Új ivókutak valóban lettek városszerte, például a nyáron továbbra is izzasztó hármas metró egyes megállóiban. A nyilvános mosdók helyzetével pedig külön is foglalkoztunk Meddig kell még az utcára hugyozni Budapesten? című cikkünkben. A mosdókért felelős csatornázási művek 2019-hez képest 11-el több közvécét üzemeltet.

A közlekedésbiztonság növelését hosszabb távú elképzelésként fogalmazták meg, innen az új zebrák létesítése az egyik megvalósult elem. Attól még messze a főváros, hogy egyetlen halálos kimenetelű közlekedési baleset se történjen Budapesten. A program foglalkozott a rakpartok kérdésével is: a pesti oldalon fokozatos átadást ígértek, amiből öt év alatt egy rövidebb szakasz felújítása valósult meg, de ott továbbra is járnak a gyalogosok mellett autók. A hajók tartós kikötésével csak a ciklus legvégén foglalkoztak, a IX., a XI. és a XXI. kerületi partszakaszokra száműzik majd a főváros belvárosi részéről a hajók zömét.

A választásra mind a három főpolgármester-jelölt készült saját programmal. Karácsony Gergely a 2019-es mellé egy 10+1 pontos programot is gyártott idénre, amiben plusz öt évért plusz öt életévet ígér a budapestieknek. Vitézy Dávid 160 oldalas kiadvánnyal készült, aminek kulcsmondata, hogy "sokkal több van ebben a városban. Szentkirályi Alexandra volt a legvisszafogottabb, a Fidesz–KDNP jelöltje hétpontos programot hirdetett, a korábbi kormányszóvivő újra naggyá tenné Budapestet.

Karácsony Gergely 2019-es, a cikkben vizsgált programja itt olvasható, a főpolgármester ezzel kapcsolatos saját elszámolása pedig itt található.