Hová tűnhetett az a 214 milliárdos tartalék, amit a Fidesz és a kormány keres Karácsonyon?
2023. április 26. – 09:37
„Hol a pénz, főpolgármester úr?” – vonja kérdőre Karácsony Gergelyt a fővárosi Fidesz a Facebook-oldalán. A párt és a kormány is a Tarlós István által a kasszában hagyott 214 milliárdos tartalékról beszél, miután a főpolgármester bejelentette, hogy Budapest csődközeli állapotba kerülhet, ezért túlélőprogramot hirdet. De milyen több mint 200 milliárdos tartalékról beszél a Fidesz, és ha volt is ilyen, akkor hova tűnt?
A Fidesz szerint a főváros jelenlegi anyagi helyzete a pazarló gazdálkodásnak köszönhető, a főváros vezetése szerint pedig épp a kormányzati elvonások emésztették fel a pénzt. Közelebbről megnézve az adatokat, az látszik, hogy nemcsak a kormány, hanem az egymást követő válságok is szépen vitték a tartalékokat. Hová tűnt a Tarlós István korábbi főpolgármester által összespórolt 200 milliárd? Miért nem segítség, hogy nőtt az iparűzési adóból származó bevétel? Megnéztük, mit állít a Fidesz, mit tartanak pazarlónak, és azt is, hogy mivel magyarázza a főváros a tartalékok elfogyását.
Fidesz: Hol a pénz, főpolgármester úr?
A Karácsony Gergely által bejelentett túlélőprogram ismertetése óta – aminek első elemét már el is fogadta a Fővárosi Közgyűlés – a budapesti Fidesz-frakció az előző városvezetés által hátrahagyott 214 milliárdos tartalékot keresi a főpolgármesteren. AzInforádió egyik műsorában maga Tarlós István korábbi főpolgármester is arról beszélt, hogy egy 2019 végi adat szerint a fővárosnak 160 milliárdnyi értékpapírja és 40 milliárd forint készpénze volt. Ez így 200 milliárd forint, az emlegetett 214 milliárd vélhetően a kamatokkal és más módosításokkal jött ki. „Szinte ajándékképp vették át tőlünk a várost” – mondta a volt főpolgármester.
Megkerestük a fővárosi Fidesz-frakciót, hogy megkérdezzük: miért állítják azt, hogy Karácsonyék „elherdálták” a főváros tartalékait, illetve ők hogyan alakították volna a költségvetést az elmúlt években. Válaszukban azt írták, hogy Karácsony Gergely annak ellenére élte fel a tartalékot, hogy a főváros adóbevételei évről évre nőnek. Állításuk szerint idén az iparűzési adóból származó bevétel meghaladja majd a 271 milliárd forintot, ezen túl a főváros további 46 milliárd forintot kap a költségvetésből.
Kiemelték, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosnak a 2020 és 2023 közötti időszakban összesen 767 milliárd forint az iparűzési adóból származó bevétele, ezzel szemben Tarlós István utolsó négy évében a befolyt IPA még 566 milliárd forint volt.
„A számok tehát világosan mutatják: a főváros anyagi helyzetét a 2019 óta folytatott felelőtlen, pazarló gazdálkodás eredményezi” – tették hozzá. Szerintük ezt a „pazarló” gazdálkodást jól példázzák azok a projektek, amik a csúszás miatt több tízmilliárd forinttal lettek drágábbak: „Több milliárd forinttal drágább lett az a M3 metró beruházás, amely még mindig nincs kész. Ugyanúgy, mint a Lánchíd beruházás, amely 5 milliárd forinttal lett drágább úgy, hogy közben csökkent a műszaki tartalom. Közben a főváros rossz döntései miatt milliárdos bevételektől esett el, példa erre a reklámtender ügye” – írták.
A fővárosi Fidesz szerint az önkormányzat eközben „látszatprogramokra” költi a pénzt: ide sorolták a Gellért-hegyen elhelyezett betongolyókat, illetve a „szabálytalan közbeszerzéseket is, amik miatt több százmillió forintot kellett fizetni”. Végül hozzátették: úgy látszik, vannak polgármesterek, akik felelősen tudtak gazdálkodni az elmúlt időszakban, és vannak, akik csak siránkoznak.
A kormányhoz közeli médiumok emellett azzal vádolják Karácsonyt, hogy nem tud számolni. Ezt azért terjesztik, mert Karácsonyék azt állítják, hogy 33 milliárdot kapnak a kormánytól, a Világgazdaság viszont utánakérdezett a Pénzügyminisztériumnál, ahol azt mondják: a kormány 46 milliárdot ad Budapestnek. A minisztérium szerint a főpolgármester 13 milliárd forintról nem tett említést, amit a kormány bérkiegészítésekre és a fővárosi színházak működtetésére ad.
Ezeket az üzeneteket nemcsak a fővárosi Fidesz, hanem a kormány is hangoztatja. Gulyás Gergely viszont egy új szálat is behozott a történetbe: ki mást, mint Gyurcsányt! Mostanra tehát így, mind a kormány, mind a budapesti Fidesz arról beszél, hogy Gyurcsány Ferenc „rászólt” Karácsony Gergelyre, hogy szigorúbban bánjon a kormánnyal. Szerintük most ennek a „parancsnak” tesz eleget a főpolgármester – írják.
„A kormányzati büntetőpolitika égette fel a főváros 2019-es tartalékait”
A Telexnek adott interjújában a főpolgármester részletesen beszélt a város anyagi helyzetéről. Szerinte valószínűleg nem megy csődbe Budapest, viszont a következő években a „fizetésképtelenség határán fog majd billegni”. A főváros állítása szerint épp a csőd elkerülése érdekében döntöttek az úgynevezett túlélőcsomag mellett. Ennek részeként többek közt átütemezik a kiadásokat, a BKK a tömegközlekedés finanszírozására 24 milliárdos, a főváros 16 milliárdos hitelt vesz fel – utóbbiról már döntöttek is, már csak a kormány jóváhagyása kell hozzá.
Felkapott része a bejelentett programnak, hogy pert is indítanak a Pénzügyminisztérium ellen, mert egyetlen önkormányzat sem válhat az állam befizetőjévé, viszont a főváros szerint a szolidaritási hozzájárulás miatt 25 milliárd forintot kéne befizetniük az államnak. Karácsonyék állítása szerint tehát ők az államtól 33 milliárd támogatást kapnak (ami a Pénzügyminisztérium szerint 46 milliárd), miközben 58 milliárdot vonnak el a szolidaritási hozzájárulás miatt. Itt a 25 milliárdos különbség.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy amennyiben ilyen ütemben haladnak tovább, akkor augusztusig 76,1 milliárd forint hiányozhat a főváros bankszámlájáról. Ha viszont átlépik a 25 milliárdos mínuszt, akkor fizetésképtelenné válnak, ami egyenlő a csőddel. Azért is augusztusig fontos ez az adat, mert szeptemberben beérkezik majd az iparűzési adóból származó bevétel nagyobb része – a kisebb részt májusban megkapják.
Az aktuális helyzet az, hogy 21,3 milliárdból kell kihúzniuk május végéig, miközben a város átlagos havi működési finanszírozási igénye 30 milliárd forint, és ehhez jönnek még a pluszköltségek.
A teljes évet nézve még borúsabb a kép. A tavaly elfogadott költségvetésben úgy számoltak, hogy az évi működési költség 381 milliárd forint lesz, de csak 366 milliárdnyi bevétel érkezik be. Ez a mínuszos szám eleve egy tavaly decemberi becslés, ez azóta vélhetően már nem állja meg a helyét, mivel a gazdasági kilátások napról napra változnak.
A Fidesszel szemben Kiss Ambrus azt állítja, hogy a bevételek gyakorlatilag nem nőttek 2019 óta, miközben a kiadások elszálltak, aminek oka az energiaválság és az infláció. Legsúlyosabb csapásként viszont a kormányzati elvonásokat emlegeti a főváros.
De miért beszélnek csődközeli állapotról, és hol a Fidesz által emlegetett 214 milliárdos tartalék? A pontosabb számokat a főváros friss költségvetés-módosítója és a főpolgármester-helyettes által bemutatott grafikonon világíthatják meg. Kiss Ambrus április 13-ai sajtótájékoztatóján részletesen is vázolta, hogy honnan indultak és hová érkeztek, de a főváros által közzétett, és a Telexnek is elküldött kimutatások is ezt vázolják.
A 2020-as és a 2023-as adatot összehasonlítva tartalékok szempontjából így áll Budapest:
- nem kötött forrásként a három évvel ezelőtti 186 milliárd helyett jelenleg 10,1 milliárd van a főváros főszámláján;
- EU-s projektre – ez kötött pénz – 17,1 milliárd volt 2020-ban, most csak 2,9;
- a kormányzati fejlesztési forrásokból – szintén kötött felhasználású – 2,6 milliárd helyett most mindössze félmilliárd van;
- egyéb, szintén kötött felhasználású saját forrásból 2020-ban 2,9 milliárd volt, most valamivel több, 7,4 milliárd van a számlán.
Az is látszik, hogy a működési bevételek az utóbbi években valóban nőttek: 2019-ben 236 milliárd érkezett be, tavaly 284, viszont 2020-ban volt egy visszaesés, ekkor csak 215 milliárdos bevételt könyvelhettek el.
Eközben a kiadások folyamatosan emelkedtek; 2019-ben 216 milliárd volt, a Covidtól sújtott évben 272 milliárdra ugrott, 2021-ben 278 milliárdra nőtt, tavaly pedig 320 milliárd lett a működési költség. Ezek a számok egyébként abban a javaslatban is szerepelnek, amit a „költségvetési egyensúly megtartása érdekében” várhatóan megszavaz majd a Fővárosi Közgyűlés többsége.
Tételesen felsorolják azt is, hogy a tartalékot milyen kormányzati elvonások csökkentették, ami összesen 227 milliárd forintot tesz ki.
Szerintük ezek a számok mutatják, hogy a költségvetés megbillenését nem a külső hatások – járvány, háború, energiaárak –, hanem a kormányzati „Budapest-ellenes” intézkedések okozták. A szolidaritási hozzájárulás az elmúlt években valóban jelentősen növekedett, ezt senki nem tagadja: 2020-ban 23 milliárd, 2021-ben 35, 2022-ben 36, idén pedig már 58 milliárd lesz az adókötelezettség, miközben 2019-ben még csak 10 milliárd volt.
Az iparűzési adóban viszont nincs egyetértés. A Fidesz azt állítja, hogy az folyton növekedett. A főváros szerint viszont ezzel szemben ennek az adónak a szabályait úgy alakította a kormány, hogy három év alatt 81 milliárddal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót ahhoz képest, mint amennyi a régi szabályok szerint beérkezett volna. Az iparűzési adó szabályai az elmúlt években valóban változtak, igaz, ennek ellenére valóban évről évre egyre több iparűzési adót kapott Budapest, de kaphatott volna többet is, ahogy azt Karácsonyék is magyarázzák.
A kormány például a gazdaságvédelmi terv elemeként kétszer is elvonta a kkv-k iparűzési adójának a felét, ami eredetileg az önkormányzatokhoz érkezett volna be. A kieső pénz kompenzálására létre is hoztak egy alapot, amiből a 25 ezer főnél népesebb önkormányzatokat kárpótolták, viszont Budapestnek ebből a pénzből nem jutott.
Bizonyos kérdésekben a kormány valóban nem bánik kesztyűs kézzel a fővárossal, ezt jól mutatja a Lánchídra ígért 6 milliárd forint átutalásának tologatása. Gulyás Gergely az előző heti kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány az ígért pénzt akkor utalja, ha a „főváros betartja az előírt kötelezettségeket”. A volt főpolgármester, Tarlós István, aki még letárgyalta az egyezményt a kormánnyal, azt nyilatkozta, hogy a „gyóntató papjának” is azt mondaná, hogy a hatmilliárdot majd utólag adja a kormány. Azt ebben a cikkünkben vizsgáltuk meg, hogy be tudná-e hajtani a főváros a Lánchídra ígért pénzt a kormánytól.
A válság is vitte a pénzt
De nem csak a kormányzati elvonások terhelték Budapest költségvetését. Ahogy az összes önkormányzatot, Budapestet is jelentősen terhelik a megnövekedett energiaárak. A főváros viszont olyan szempontból nehezebb helyzetben van, hogy a közvilágítás és épületeinek energiaellátása mellett az ország egyik legnagyobb – veszteségesen működő – közlekedési cégét is üzemeltetnie kell. A BKV a főváros éves, 480 gigawattórás energiaigényének a felét viszi el. Ennek ellenére a Fővárosi Önkormányzat nem szerepelt azon a kormányzati listán, amelyen a 10 ezer főnél nagyobb, rezsitámogatásban részesülő településeket gyűjtötték. Kizárólag a fővárosi kerületek egy része kapott pénzt, hatan ezek közül viszont innen is kimaradtak.
A fővárosi költségvetést módosító javaslat ki is emeli, hogy a kormányzati megszorítások mellett más tényezők is hozzájárultak a mostani helyzethez. Ide sorolják a
- bérek szükségszerű emelését;
- a közszolgáltatások folyamatos ellátását a megemelkedett költségek mellett;
- és a közösségi közlekedésre fordított források „extrém módon” megemelkedett költségeit is.
A tömegközlekedés forrásigénye ugyanis az elmúlt három évben 84 milliárd forinttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg ismert formájának fenntartásához ennyivel több pénzre van szükség. Ennek egyik oka, hogy a járvány miatt jóval kevesebb pénz érkezett be a BKV-hoz az utasoktól: 2019-ben 67 milliárd, a következő két évben majdnem 25 milliárddal kevesebb, és 2022-re sem állt vissza a korábbi szintre a jegybevétel – csak 56 milliárd érkezett be. Így évről évre egyre nagyobb önkormányzati kompenzációt kellett adnia a fővárosnak a tömegközlekedés működtetésére.
Ezenfelül megjelentek olyan pluszköltségek is, mint a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája miatti kamatteher-növekedés. 2019-ben a hitelállomány után még 1,8 milliárdot fizetett be erre a főváros, 2020 és 2022 között viszont már 12,3 milliárd volt a kamatemelések miatti többletteher. Hasonló extra teher a magas infláció is, ami mindenhol, így a főváros cégeinél is megjelent.
A számokból valóban inkább látszik, hogy az elmúlt években a fővárosnak kifejezetten nehéz volt a helyzete, amin a kormány gyakorlatilag egyszer sem segített, sőt inkább elvett, mint adott volna. A szolidaritási hozzájárulás a kormány szerint nemes célt szolgál, mivel abból kisebb, arra jobban rászoruló önkormányzatokat segítenek. De az is egyértelmű, hogy a tartalékokat nem kizárólag a kormány elvonásai miatt élték fel Budapesten, az egymást követő válságok is erősen leterhelték a főváros költségvetését, illetve megtépázták a felhalmozott tartalékát.
Azt pedig majd a 2024-es választás dönti el, hogy a Fidesz által látványberuházásnak minősített projektekért vagy a 3-as metró felújításának drágulásáért és elhúzódásáért milyen mértékben okolják a választók a főváros jelenlegi vezetését.