Összeállt Budapest túlélőcsomagja: hitel, átütemezés, per a kormánnyal és 25 milliárd befizetésének megtagadása

A főpolgármester gazdasági túlélőcsomagot jelentett be, a főbb elemek:

• A fővárosi cégeknél és intézményeknél szigorú likviditási menetrendet állítanak fel, átütemezik a kiadásokat.
• A BKK a tömegközlekedés működésének finanszírozására 24 milliárdos, éven belüli hitelt vesz fel, amit szeptemberben fognak csak törleszteni.
• A beruházások kifizetését is átütemezik az év végére, amíg befolyik az idei iparűzésiadó-bevétel. Ez érinti a Lánchidat is.
• Budapest mielőbb elszámolná a kormánnyal azt a 11 milliárd forintot, amiből előfinanszírozta a kormányzati jóváhagyású trolibuszbeszerzést.
• A főváros 16 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt szeretne felvenni, amihez elvárják, hogy a kormány járuljon hozzá.
• Kezdeményezik a NAV-nál, hogy függesszék fel és ütemezzék át a fővárost érintő adókat, mert Budapest nem tudja ezeket kifizetni.
• Pert indítanak a közigazgatási bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert jogi álláspontjuk szerint annak mértéke 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget ad.

A fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány finanszírozását – jelentette be Karácsony Gergely a szerda délelőtti sajtótájékoztatón.

Úgy fogalmazott, egy intézkedéscsomag nélkül már az idei évet sem tudná végigcsinálni a főváros, ezért túlélőprogramot készítettek. A főpolgármester két tabut határozott meg előzetesen: a közszolgáltatások jelenlegi szintjét fenn kell tartani, és a béreket ki kell fizetni. Az intézkedéscsomag néhány elemét már jövő héten elfogadhatja a fővárosi közgyűlés.

Arról beszélt, hogy az elmúlt években a főváros vezetése megküzdött a koronavírus-járvánnyal és az energiaválsággal.

„Az elmúlt fél év nekünk is pokolian nehéz volt”

– fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: a főváros szerinte rendkívül jól vizsgázott az energiakrízis kezelésében is. Az egyedi beszerzési gyakorlatnak köszönhetően 29 milliárd forintot tudott megspórolni a főváros.

Van azonban egy válság, amit nem tudnak kezelni Karácsony szerint: a kormány Budapest-ellenes programját. Felidézte, hogy Tarlós István vezetése alatt, 2018-ban 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett befizetnie a fővárosnak, idén ez az összeg már 58 milliárd forint.

A sajtótájékoztatón bemutatta a túlélőprogram főbb pontjait. A fővárosi cégeknél és intézményeknél szigorú likviditási menetrendet állítanak fel, átütemezik a kiadásokat.

A BKK a tömegközlekedés működésének finanszírozására 24 milliárdos hitelt vesz fel, amit csak szeptemberben fognak törleszteni.

A beruházások kifizetését is átütemezik az év végére. Ez érinti a Lánchidat is – jegyezte meg Karácsony. Továbbra is fenntartják az energiamegtakarítási programot.

„Be fogjuk vasalni a kormánytól a kintlévőségeinket, amiket a jogszabály szerint már meg kellett volna kapnunk” – mondta a főpolgármester. Az önkormányzat ugyanis még egy fillér rezsitámogatást sem kapott, és a kormány még nem fizette ki a megállapodás szerinti 6 milliárd forintos támogatást sem a Lánchíd felújítására.

A csomag eleme, hogy Budapest elszámolja a kormánnyal azt a 11 milliárd forintot, amiből előfinanszírozta a kormányzati jóváhagyású trolibuszbeszerzést. Ez az összeg ugyanis szerepel az uniós támogatási csomagban, amit el kell tudni számolni Karácsony szerint.

A főváros 16 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt szeretne felvenni, amihez elvárják, hogy a kormány járuljon hozzá. A budapesti vezetés továbbá kezdeményezni fogja a NAV-nál, hogy függesszék fel és ütemezzék át a fővárost érintő adókat, mert Budapest nem tudja ezeket kifizetni. A pontos összeget még ki kell számolni, de 5 és 10 milliárd forint közti összegről van szó – tette hozzá.

Karácsony azt is bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat pert indít közigazgatási bíróságon a szolidaritási hozzájárulás miatt.

Törvénytelennek tartják ugyanis, hogy a főváros 25 milliárd forinttal kevesebb működési támogatást kap az államtól, mint amennyit befizet. Részletesebben: a főpolgármester szerint az alaptörvény és az önkormányzati törvény kimondja: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók. A szolidaritási adót azonban 58 milliárd forintban maximálták, és ez 25 milliárddal több, mint az összes állami támogatás, amit kap a közszolgáltatások ellátására – azaz a főpolgármester számítása szerint praktikusan 25 milliárd adóbevételt elvonnak Budapesttől.

A főváros jogi álláspontja szerint a Pénzügyminisztérium pedig alkotmányos kötelezettségének nem tett eleget akkor, amikor a szolidaritási hozzájárulás (58 milliárdos) összegét nem csökkentette legalább arra a szintre (33 milliárdra), hogy a fővárost 0 forint elvonás érje. Közölte: a hozzájárulás törvényes részét (az érvelés szerint 33 milliárdot) befizetik, de a vitatott 25 milliárdot nem tudják és nem is akarják kifizetni.

Karácsony arra számít, hogy a pénzügyi problémák egy része megoldódik szeptemberben, amikor Budapest megkapja az iparűzési adót, de addig túl kell élni valahogy. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott, nem számít arra, hogy előrehozott választás lesz, de Budapesten megnyernék, bármikor is lenne.

Kiss Ambrus: A kormány 148 milliárdot vett el Budapesttől

Múlt héten jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, hogy rendkívüli megszorításokra kényszerül a fővárosi vezetés, mert már a nyár közepére fizetésképtelenné válhat az önkormányzat. A jelenlegi adatok szerint júniusban 32,1, júliusban 52,6, augusztusban pedig 76,1 milliárd forint hiánya lehet a fővárosnak. Ha a főváros tartozása meghaladja a 25 milliárd forintos folyószáma-hitelkeretet, akkor nem tudják tovább finanszírozni a feladatokat, azaz csődbe juthat Budapest.

A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy míg a működési bevételek szinte változatlanok 2019 óta, a kiadások évről évre drasztikusan nőttek az infláció, az energiaválság, a kamatkiadások és a kormányzati döntések miatt.

A főváros számításai szerint a közvetlen kormányzati döntések 148 milliárd forintot vettek el Budapesttől.

Ebben benne van a szolidaritási hozzájárulás emelése, amely három év alatt 67,7 milliárd forintos kiadást jelentett Budapestnek.