„Az erőssége, hogy egyáltalán van” – elfogadták a fővárosi önkormányzat költségvetését
2022. december 14. – 11:07
A Fővárosi Közgyűlés szerda délelőtt elfogadta a fővárosi önkormányzat 2023-as költségvetését. A közgyűlés 17 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett bólintott rá a jövő évi költségvetésre, aminek a városvezetés szerint erőssége, hogy van, gyengesége pedig, hogy kiszámíthatatlan.
A főváros jövő évi működési költségét 381 milliárdra teszik, de csak 366 milliárdnyi bevételre számítanak. A bevétel jelentős részét az iparűzési adó teszi ki, ebből 272 milliárdra számít Budapest. Ezenfelül a költségvetésbe még körülbelül 12-13 százalékot normatív támogatásként ad a kormány. A hiányzó 15 milliárdot saját meglévő tartalékaiból igyekszik pótolni a főváros. Korábban egy háttérbeszélgetésen a főpolgármester-helyettes elmondta: Budapest legnagyobb költsége a közösségi közlekedés. Az erre fordított pénz mennyisége néhány év alatt közel megduplázódott: 2019-ben 80 milliárd forintba került, 2023-ban már 152 milliárdot terveznek rá. Ennek okai többek közt a béremelések és az infláció.
Fontos elem, hogy a bizonytalan helyzetre való tekintettel
a főváros semmilyen új beruházást nem indít 2023-ban, sőt van, amit áttolnak 2024-re, ilyen például a Városháza Park felújítása is.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a legkérdésesebb rész a költségvetésben a villamos energia: Budapestnek körülbelül 480 gigawattóra az energiaigénye, aminek egyébként a felét a BKV viszi el. Nem véletlen, hogy a főváros 2023-ra nem az egész évre vásárol villamos energiát, hanem először csak az első negyedévre. Ezt Kiss Ambrus azzal indokolta, hogy figyelik az energiaárak alakulását, és bebizonyosodott, hogy megérte várni, mert már feleannyiért tudnának szerződni, mint pár hete. Abban biztosak a fővárosnál, hogy az ár nem lesz olyan „húzós”, mint 2022 őszének elején.
A DK csak Karácsony kérésére szavazta meg a költségvetést
Élő Norbert, a DK képviselője elmondta, hogy pártja nem ért egyet a költségvetéssel, csak azért szavazzák meg, mert nem akarják megnehezíteni Karácsony „válságkezelő munkáját”. Szerintük a költségvetésben a kormány ellenzéki városokat sújtó kivéreztetése, a rezsikrízis, valamint a kormánypárti politikusok által vezetett városoknak nyújtott pénzügyi mentőövekből való kihagyása következtében mintegy 80 milliárd forint bizonytalanság van. Kiadási és bevételi oldalon is milliárdos problémát látnak. Az FKF-fel kötött megállapodás például januárban lejár, ott vélhetően béreket kell majd emelni – indokolt Élő Norbert. Hiányolják a „haváriatervet”: szerintük arra is kellene terv, hogy mi lesz akkor, ha nem folyik be a pénz, ezért arra kérik a főpolgármestert, hogy kezdjenek egy ilyen kidolgozásába.
Bagdy Gábor, a Fidesz képviselője elmondta, hogy a tavalyi költségvetés esetében elfogadható volt, hogy például a választás miatt csak fél évre terveztek. Hozzátette: szerinte a mostani költségvetés inkább negyedévre tervez, nemhogy fél évre.
„Azt látni kell, hogy teljesen kiszáradt a főváros”
– mondta. Szerinte komolyabb takarékossági intézkedéseket kellene meghozni. Wintermantel Zsolt szerint a DK kijelentése azért is érdekes, mert már ezzel is kifejezhetik, hogy 2024-ben nem támogatják majd Karácsonyt. A Fidesz képviselője szerint ezzel a mondattal nem lehet elzárkózni ettől a költségvetéstől, „aki erre igent nyom, az felelős lesz ezért” – mondta Wintermantel.
A felvetésekre Kiss Ambrus reagált, aki elmondta, hogy tisztában vannak a hiányosságokkal, elismerte, hogy a felelősség az övék. Karácsony szerint senki nem nyom örömmel igent erre a költségvetésre, de „valahogy navigálni kell ebben a lehetetlen helyzetben”. Szerinte az sokat elárul, hogy a Fidesz frakciója semmilyen módosítót nem nyújtott be, mivel nekik sincs jobb ötletük. „Bízunk benne, ha a kormány a kezünkben van, akkor nem megyünk a jéghegynek” – mondta főpolgármester. Hozzátette, senkit nem kér arra, hogy megszavazza ezt a költségvetést. „Mindenki a saját lelkiismeretével számol el” – zárta gondolatait.
A likviditást tekintve a főváros jelenleg még pluszban van, ez azonban bármikor megváltozhat. A főpolgármester-helyettes korábban már beszélt arról, hogy várhatóan 15-20 milliárdos mínusszal kezdik majd el 2023-at. A bizonytalanságot az is adja, hogy a kormánytól érkező pénzek érkezése kiszámíthatatlan: ide tartoznak az EU-s pénzek, de a kormány továbbra sem fizette ki a fővárosnak a Lánchídra ígért hatmilliárd forintot. Úgy számolnak, ha a főváros március 15-ig fizetőképes marad, akkor az első fontos „mérföldkövön” túl vannak.
