200 ezres rezsitámogatás, 120 ezres karácsonyi bónusz – újraindul a budapesti szemétszállítás

Csütörtök este megegyezett a budapesti szemétszállítás folytatásáról a Budapesti Közművek vezérigazgatója, illetve az ágazati szakszervezet, a HVDSZ 2000 elnöke. Ebben szerepel, hogy a munkavállalók

„október 7-én péntek hajnalban kivonulnak hulladékbegyűjtésre”.

A megállapodás szerint

• a hulladékgazdálkodási és a köztisztasági közszolgáltatásban dolgozók, illetve az azokat közvetlenül kiszolgáló területek dolgozói fejenként egyszeri bruttó 200 000 forintos rendkívüli rezsitámogatást kapnak;
• a Budapesti Közművek minden nem vezető beosztású dolgozója 120 ezer forintos karácsonyi jutalmat kap 2022 decemberében;
• a Hulladékgazdálkodási Divízió és a Köztisztasági Divízió dolgozóinak ösztönző bérelemeit a felek közösen felülvizsgálják, átalakítják, és az ösztönző jellegű pótlék felét az alapbérbe beépítik;
• a Budapesti Közművek a hulladékbegyűjtés és -szállítás ellenőrzési folyamatát az érintett munkavállalók képviselőivel közösen 2022. október 31-ig felülvizsgálja és átalakítja.

Miért nem ürítették a kukákat a héten?

A budapesti házak elől egész héten nem vitték el a szemetet. Ebben a kellemes őszi időben egy pár napos kimaradás is a legendás nápolyi szemétkáoszokhoz hasonló állapotot eredményezhet a fővárosban, bűzlő szemeteszsákhalmok közt korzózhatnánk az utcákon.

Úgy tűnhet, hogy szemétügyben évről évre felüti a fejét hasonló probléma az ország valamely pontján, legutóbb Pest és Nógrád megye egyes részein nem vitte el a kukák tartalmát a közszolgáltató cég egy ideig. Budapesten most más okozta a gondot, mint amit pár hónapja az agglomerációban láttunk: míg ott az alapműködéshez szükséges pénzzel volt gond, itt a munkaerővel, a hulladékszállítók ugyanis több napon keresztül nem látták el a feladatukat.

A Budapesti Közművek holding alá tartozó FKF dolgozói régóta követelnek béremelést, amelyet eddig nem kaptak meg. Aktuális követelésük az volt, hogy a hulladékrakodóknak 350 ezer forintra, sofőröknek 400 ezer forintra emelje a cég a nettó alapbérét, a BK viszont ezt sokallta, illetve a cég vezetőjének állítása szerint nem is tudja kifizetni.

Noha a BK Zrt. a 2021-es évet 1,8 milliárdos pluszban zárta, a jelek szerint ez a pénz másra kell(ett), illetve nem lenne elég az FKF-esek által vágyott béremeléshez. Mártha Imre BK-vezér szerdán az őt gúnytapssal fogadó kukásoknak azt mondta: a követelésük teljesítésére a cégnek nincs pénze, hitelből pedig szintén nem tudnák azt finanszírozni, mivel a kormány engedélye nélkül önkormányzati cégek nem vehetnek fel kölcsönt.

Az FKF anyagi helyzetével kapcsolatban Mártha Imre és a főváros vezetése is arra hivatkozik: a pénzszűkét az okozza, hogy a kukaholding néven elhíresült Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) nem utal vissza annyit a működésre, mint amennyibe az ténylegesen kerül, így a cég állandóan forráshiányos. Régi történet ez, a rezsicsökkentéssel maximált szemétdíjak az összes hulladék-közszolgáltató tevékenységét veszteségessé vagy az FKF esetében kevésbé nyereségessé tették. Ezek után még a díjbeszedés lehetőségét is elvette a kormány a cégektől, a lakosság az utóbbi években már nem azoknak fizet közvetlenül, akik elviszik tőle a szemetet, hanem az NHKV-nak, a cég pedig egy képlet alapján osztja vissza a pénzt a közszolgáltatóknak.

Az FKF ennek a rendszernek nagy vesztese: mivel nagyvárosokban a nagy népsűrűség miatt költséghatékonyabban űzhető a szemétszállítás, a budapesti cégnek az lenne az érdeke, hogy ami pénz a fővárosi lakóktól bejön, az náluk is maradjon. Az NHKV viszont nem az alapján ad vissza pénzt, hogy egy céghez mennyi jönne be az ügyfeleitől, hanem egy saját képlet alapján. Így a fővárosból bejövő pénz egy része az országos rendszer más tagjaihoz kerül. A budapesti önkormányzatnak emiatt évek óta „elszámolási vitája” van az NHKV-val, Karácsony Gergelyék úgy számolnak, hogy éves szinten akár tízmilliárd forinttal is megrövidíti az FKF-et ez a rendszer.

Emiatt a főváros ki is szokta számlázni a „hátralékot” az NHKV-nak, ez történt most is. A Budapesti Közművek csütörtöki közleménye szerint ismét eljuttatta „az eddig rendezetlen díjtételekről szóló díjbekérő levelét és számláit a Kukaholdingnak”. Az állami vállalat viszont nem ért egyet abban, hogy hátraléka lenne a fővárosi cég felé.

A kukaholding tehát nem fizet a Budapesti Közműveknek, a cég pedig így nem emelt az FKF-dolgozók bérén annyit, amennyit ők kértek. Ebben a légkörben állt elő egy sajátos helyzet a héten: a kukások egyszer csak nem vitték el a szemetet Budapestről. Hivatalos sztrájk nem tört ki (a jogszerű sztrájk szabályai rögzítve vannak a Munka Törvénykönyvében, és különösen a fontos közszolgáltatást végző munkakörökben szigorúak), ám nagyon úgy nézett ki a helyzet, hogy a dolgozók a jogszerűség keretein belül maradva, de a maguk eszközeivel azért szabotálják a munkavégzést nyomásgyakorlás céljából.

A dolgozók bementek a telephelyekre, felvették a munkát, de aztán arra hivatkoztak, hogy a gépparkkal műszaki problémák vannak, ezért nem tudnak kimenni terepre dolgozni. Ilyenkor a kukásautókat a szerelők megvizsgálják, jegyzőkönyvet vesznek fel, amivel telik az idő, és így tovább, a lényeg, hogy a nap szépen eltelik, a szemét pedig marad a házak elé kitolva az utcán. Király András, az ágazati szakszervezet HVDSZ 2000 elnöke a Telexnek is tagadta telefonban, hogy vadsztrájkról lenne szó (ahogy a főváros nevezte az akciót), ettől függetlenül tény, hogy a sofőrök és hulladékrakodók a napokban nem dolgoztak Budapesten, hanem a telephelyeken tartózkodtak és „sétáltak” (így fogalmazott egy kukás forrásunk).

Csütörtök reggel már látszott, hogy a főváros komolyan veszi a kialakult helyzetet, hajnalban Karácsony Gergely és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az FKF egyik telephelyén kezdték a napot és személyesen tárgyaltak a szemétszállításban dolgozókkal. A nap folyamán kerestük Király Andrást, hogy megtudjuk, ezek után hogy alakult az egyeztetés, de nem tudtuk elérni.

Nápolyi szintű állapotok egyébként akkor sem adódnak automatikusan, ha az FKF-esek nem veszik fel a munkát. Ha egy hulladék-közszolgáltató bármi okból képtelenné válik a feladata ellátására a területén, emiatt közegészségügyi kockázat lépne fel, akkor közbelép a katasztrófavédelem. Ezzel az eshetőséggel már Karácsony Gergely is komolyan számolt, legalábbis megkereste a szerv fővárosi vezetőjét a problémával.

A katasztrófavédelem segítsége a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illetékes főigazgatóság felméri, hogy mely közszolgáltatóknak van kapacitásuk beugrani a kieső cég szolgáltatási területére, és elvégezni a munkát, majd határozatban rendelkezik is erről.

Az elmúlt években több ilyet is láthattunk például Pest megyében a Zöld Híd területén. A mostani helyzet annyiban bonyolultabb, hogy az eddigi esetekben pénzhiány okozta a leállást, ami orvosolható volt azzal, hogy a központi költségvetési forrásból gazdálkodó katasztrófavédelem anyagilag kárpótolta a bevont szereplőket. Most viszont amiatt állt le a szolgáltatás, hogy dolgozni hajlandó ember nem volt elég, ráadásul messze nagyobb feladat (a közel kétmilliós főváros) átvállalása volt a tét, mint amire eddig példa volt.

Ezért szerencse, hogy most nem jutott odáig a helyzet, hogy a katasztrófavédelemnek kelljen közbelépnie.