Szemétkáosz újratöltve: hiába lett fideszes a vezetés, megint döcög a szemétszállítás a Zöld Híd területén

Hetek óta akadozik a hulladékszállítás Pest és Nógrád megye egyes részein, a zöldhulladék, a szelektív és a sima háztartási szemét elvitele is esetlegessé vált több mint száz településen. A történet a már ismerős forgatókönyv szerint bontakozik ki: a helyi közszolgáltató elszámolási vitába keveredett a kukaholdinggal, kiürült a kassza, így egyre nehezebb fenntartani a működést.

A szeméthelyzetről számos levelet kaptunk, sőt már érintett polgármesterek is leveleztek az emberekkel a problémáról. „3 hete nem szállítják el sem a szelektív, sem a zöldhulladékot Veresegyházon és környékén. A rothadó hulladék miatt elviselhetetlen a bűz” – jellemezte a helyzetet egy olvasónk. „Az év eleje óta folyamatosan késtek mind a szelektív, mind a zöldhulladék elszállításával, a helyzet egyre rosszabbá vált” – írta egy másik.

A beszámolók nyomán megpróbáltunk utána járni, pontosan mi történt, de megdöbbentő módon sajtóként sem a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t sem a szállítást végző Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási (DTKH) Nkft.-t nem tudtuk szóra bírni, az ügyet a Facebookon tematizáló önkormányzati társulás elnöke pedig csak emailben ígért választ jövő hétre. Így háttérbeszélgetések és a korábbi események rekonstruálása segítségével próbáljuk meg összelegózni, mi történhetett.

Az Első Szemétkáosz

Annyi biztos, hogy a Pest megye északkeleti részét és Nógrád megyét magában foglaló, 324 ezres lakosságú területen nem ma kezdődtek a hulladékgondok. Páran talán emlékeznek még a 2018-as szemétkáoszra, amikor az itt közszolgáltatást végző Zöld Híd NKft. anyagi okokból képtelenné vált a feladatellátásra, és kivonult a katasztrófavédelem. A kialakult helyzet nyomán lemondott a céget tulajdonló önkormányzati társulás éléről Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Ő mindvégig azt állította: szándékosan, politikai okokból véreztették ki a céget, hogy kicsavarják a korábbi vezetés kezéből az irányítást, és fideszes kézre játsszák a közszolgáltatót. A kormány szintén politikai indíttatást emlegetett, azt kommunikálták, Gémesiék szándékosan keverik a kártyákat, és igazából csak azt akarják leplezni, hogy alkalmatlanok a cég irányítására.

A Zöld Híd szándékos anyagi csuklóztatására vagy véletlen szívatására mindenesetre volt lehetősége az államnak: a Fidesz-kormány hulladékrendszer megreformálására tett sokadik (kudarcos) kísérlete keretében pár évvel korábban elvették a szolgáltatást végző önkormányzati cégektől a számlázási jogot, és odaadták azt a kukaholding néven elhíresült NHKV-nak. Innentől a lakosság nem azoknak fizetett közvetlenül, akik elvitték tőle a szemetet, hanem nekik, a cég pedig egy képlet alapján osztotta vissza a pénzt a közszolgáltatóknak.

Az önkormányzati kézben lévő szektor szereplőinek sokasága állította már a rendszer bevezetésének kezdetétől, hogy valami nem stimmel, a visszakapott összegek rendre nem fedezik a működést. Ehhez nagyjából már hozzá voltak szokva, hiszen a rezsicsökkentés miatt már 2014-től kezdődően kevesebbet tudtak beszedni, mint amiből tisztességes működésre (például amortizációs költségekre) futotta, de az NHKV színre lépése még egyet rúgott az ágazatba.

A háttérben maradtak az anyagi gondok

A problémát országos szinten az „oldotta meg”, hogy a kormány elkezdett a költségvetésből pénzt pumpálni az NHKV-ba. Azóta évente súlyos összegekkel (akár 70-80 milliárd forinttal) pótolják ki a cég keretét, hiszen a rezsicsökkentett díj nem fedezi a valós költségeket, a szemetet viszont csak el kell vinni. A konkrét, Zöld Híd-féle szemétkáosz (mármint az előző) pedig azzal ért véget, hogy Gémesi lemondott, az önkormányzati társulás élére Vác akkori, fideszes polgármestere, Fördős Attila került, és a területen a katasztrófavédelem kezdett szolgáltatni.

Ezután jó darabig látványos megakadások nélkül ketyegett az észak-pesti és nógrádi hulladékszállítás, de a háttérben azért történtek dolgok, voltak konfliktusos epizódok is. 2020-ban a szolgáltatói feladatkört a katasztrófavédelemtől visszavette az önkormányzati társulás, amit akkor már Juhász István, Kistarcsa fideszes polgármestere vezetett. Juhász egy napon azzal a javaslattal állt elő, hogy a Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. felét adja el a társulás egy másik közszolgáltatónak, a kecskeméti központú Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nkft.-nek.

Az indoklás az volt, hogy a befolyó összegből rendezhetnék a társaság még mindig fennálló anyagi problémáit, a méretgazdaságosság okán is jó lehet, ha beszáll a nagy tapasztalattal bíró cég.

Mit akar az új szereplő?

Az ajánlat ugyanakkor a 116 települési polgármester közül többeknek nem tetszett, sokan arcpirítóan alacsonynak tartották a DTKH által adott 92 millió forintos értékbecslést a 3,5 milliárd forintos mérlegfőösszegű cégre. Volt, aki egy nagyobb tervet, fideszes nyomulást sejtett a háttérben. Sződliget polgármestere, Juhász Béla a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, könnyen lehet, hogy integráció címszó alatt egy távlatibb manőver, az önkormányzati vagyon fokozatos átjátszása zajlik.

Az érvelés lényege, hogy bár jelenleg nem nyereséges az iparág, ezen idővel lehet változtatni a jogszabályok módosításával, ekkor lehet majd előnyük azoknak, akik a szűk esztendőkben megszereztek nagyobb szolgáltatási területeket. Ilyen potenciális jövőbeli nyertesként emlegették sokan a DTKH-ban résztulajdonos Vertikál NZrt.-t, amely az elmúlt években több csődbe ment közszolgáltatóval kötött konzorciumi megállapodást.

A szintén állami és önkormányzati tulajdonú Vertikál árbevétele szépen növekszik, a 2017-es 5,7 milliárdról 2021-re 10,2 milliárd forintra hízott. A cég igazgatóságában ül többek között Ferencz Kornél, aki egyrészt Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal volt elnökének tanácsadója volt, másrészt a 24.hu cikke szerint az NHKV korábbi vezetőjének tanácsadója is volt, míg 2018-ban el nem bocsátották az egész ottani vezetőséget.

A Zöld Híd felének eladási szándéka mögött tehát többen a vertikálos kör állítólagos nyomulását látták, ennek ellenére végül a tranzakció megtörtént.

Miután egy társulási ülésen prezentálták az egybegyűlteknek, milyen borzalmas anyagi helyzetben van a közszolgáltató, a települések többsége megszavazta, hogy 45 milliós vételáron a DTKH-é legyen a cég 49 százaléka.

Az ellenzők úgy gondolták, valami bűzlik: a katasztrófavédelmes időszakra (amikor egyébként szerintük kapott elég forrást a cég) mintha szándékosan hoztak volna ki nagy veszteséget egészen furcsa költésekkel, például indokolatlanul sok és jól fizetett adminisztratív pozícióval, vagy éppen busás prémiumokkal. „Az volt a cél, hogy mindenáron bebizonyítsák, nem lehet nyereségesen működtetni, ezzel győzzék meg a polgármestereket az eladásról” – hallottuk egy akkori résztvevőtől.

Maga az ügylet jogszabályi szinten is furcsa volt: mivel önkormányzati vagyonról van szó, a törvény alapján nyílt pályázatot kellene rá kiírni, vélekedett több polgármester. Juhász István társulási elnök viszont beszerzett szakvéleményeket a megyei kormányhivataltól és Mager Andrea akkori tárca nélküli minisztertől, ezekben kihozták, hogy mivel a cég már a társulásé, nem számít önkormányzati vagyonnak. Így semmi akadálya nem maradt a tranzakciónak.

Botrányba fulladt ülések, távozó alelnök

Innentől a Zöld Híd társulás és a kecskeméti cég együtt látták el a feladatokat, majd 2021-ben újabb csavarral a DTKH közvetlen szolgáltatási szerződést kötött a terület több mint száz településével. Ezzel a 49 százalékos tulajdonos gyakorlatilag megszerezte a teljes szolgáltatási területet, a Zöld Hídnál csak a telephelyek, ingóságok maradtak.

A DTKH tavaly decemberben aztán új hulladékszállítási szerződést akart kötni, ezzel kapcsolatban ülést hívtak össze februárra, amely információink szerint botrányba fulladt,

a tervvel egyet nem értő polgármesterek „sorra álltak fel, és hagyták ott az üléstermet”.

A következő társulási ülésre már csak a polgármesterek töredéke ment el, így az határozatképtelen lett, még a DTKH ügyvezetőjének beszámolóját sem tudták elfogadni. Kisvártatva a társulás alelnöke, Gyuricza László (Kerepes fideszes polgármestere) lemondott a tisztségéről, távozását azzal indokolta, hogy nem tájékoztatták a folyamatokról, nem egyeztettek vele szerződéseket érintő kérdésekről, és többszöri kérésre sem kapott meghívást a felügyelőbizottsági ülésekre. Jelenleg tehát a társulásnak nincs elfogadott 2021-es pénzügyi éve, nincs alelnöke, miközben már a lakosság is elégedetlenkedik hulladékszállítás akadozása miatt.

Ebben a helyzetben írta ki nyilvános posztban a Facebookra Juhász István polgármester és társulási elnök, hogy az ügyfelek által is érzékelhető káosz oka a jó öreg elszámolási vita az NHKV-val. Juhász állítása szerint „a benyújtott adatszolgáltatás alapján a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. és a DTkH Nonprofit Kft. nettó 3 549 133 571 Ft díjra jogosult, ehhez képest a közszolgáltató által benyújtható számla összege nettó 2 107 413 377 Ft”.

De június közepén még a csökkentett összeg kifizetése sem történt meg, és „a cég vezetése hiába kér hónapok óta időpontot az NHKV vezetőjéhez, Vásárhelyi Tiborhoz, egyszerűen csukott ajtókkal állunk szembe”.

Juhász azt írta, elnökségének két és fél éve arról szólt, hogy harcoltak a cég megmentéséért, mostanra nemcsak hogy „sikerült eltüntetni a korábbi 600 milliós mínuszt, hanem ráadásként több tízmillió forint hasznot is elkönyvelhettek”, holott semmivel sem kaptak több pénzt, mint más cégek.

Sok a kérdés

Ennek alapján több kérdés is felmerül. Egyrészt: vajon valóban mi zajlott korábban, illetve a Juhász-érában a cégnél, ha most évi több százmilliós mínuszt pluszba lehetett fordítani? Vajon tényleg olyan hatalmas (akár szándékos) pazarlás történt, amit a DTKH bevásárlását ellenző polgármesterek gyanítottak, vagy az elmúlt két évben valamiféle pénzügyi csoda történt a céggel? Háttérben nyilatkozó polgármesterek utaltak arra, hogy a fideszes vezetéssel a társulás „jobban be volt kötve” az NHKV-hoz, ami anyagi előnnyel is járhatott, ám Juhász ezt egyértelműen tagadja posztjában. Olyat is hallottunk, hogy a Zöld Híd az utóbbi két évben mindenen spórolt, de olyan dolgokon is, ami egy ellenőrzés esetén már nem férne bele a szabályos működésbe. Továbbá az alacsony bérek miatt sorra állnak fel a fizikai dolgozói, kénytelen mindenféle vendégmunkásokat foglalkoztatni.

Aztán ott van az is, hogy ha eddig zavartalan volt a viszony az NHKV-val és rendben jött a finanszírozás, akkor mi történt most, miért nem kapja már meg a Zöld Híd a működéséhez szükséges összeget? Érintett polgármesterek találgatása szerint lehetséges, hogy a konfliktus hátterében az áll: nagy mozgások kezdődnek a hulladékiparban, mert a szereplők már az új időkre, a Mol 35 éves koncessziójára készülnek. Ez mindenképp bizonyos mértékű átrendeződéssel fog járni mind az NHKV, mind a helyi szolgáltatók frontján, de azt egyelőre senki sem tudja, pontosan milyennel. A Molnak nincs infrastruktúrája ehhez a területhez, így mindenki arra számít, hogy partnerként továbbra is a regionális szolgáltatókat foglalkoztatja majd a cég, és az NHKV-nak is marad valamiféle szerepe a Mol gyámsága alatt. A rendrakás és a racionalizálás viszont elkerülhetetlennek tűnik, miközben talán pozitív irányba változhat az ágazat jövedelmezősége is, így nem csoda, ha beindul a helyezkedés.

Kerestük a sajtóosztályokon, majd eredménytelenség miatt már az ügyfélszolgálatokon keresztül is a DTKH-t, valamint az NHKV-t, de egyik cég sem reagált. Juhász István társulási elnök levélben ígért választ kérdéseinkre egy későbbi időpontban.