Elkezdték a fővárosi túlélőcsomag teljesítését: 16 milliárd forintos hitelt venne fel Budapest

16 milliárdnyi fejlesztési hitel felvételéről döntött a Fővárosi Közgyűlés többsége, azonban ehhez a kormány hozzájárulására is szükség lesz. A Közgyűlés tagjai két órán keresztül vitáztak a javaslat elfogadása előtt: a Fidesz frakció szerint Karácsonyék mindig másra mutogatnak, a főpolgármester szerint viszont a sorozatos kormányzati elvonások következménye a jelenlegi helyzet.

„A 2023. évi költségvetési egyensúly megtartása érdekében szükséges döntések meghozatala” néven tárgyalták azt a javaslatot, amiben a főváros 16 milliárdos hitelt venne fel, hogy finanszírozni tudja működését. Ez már része a főpolgármester által bejelentett „túlélőcsomagnak”, aminek első elemét végül 18-an támogatták, a kormánypárti képviselők tartózkodtak. Az elfogadott javaslat kezdeményezi szolidaritási hozzájárulás mértékének csökkentését, illetve az állami rezsitámogatás mellett, a Lánchíd felújítására ígért hatmilliárd forintos kormányzati támogatás kifizetését is kéri a kormánytól.

Karácsony Gergely a napirend elfogadása után arról beszélt, hogy ebben a ciklusban több válsággal is szembe kellett nézniük, ahogy az összes többi világvárosnak. Ezeket a válságokat szerinte egészen eddig orvosolni tudták. Elmondta, hogy épp túl lett a város a Covidon, mikor megérkezett az energiaválság, itt a spórolásban a főváros „mindenki előtt járt”.

A főpolgármester beszélt arról, hogy az elmúlt években a kormány folyton nehezítette a főváros működését Európa többi részével szemben, ahol a kormányok segítették a nagyvárosokat.

Karácsony szerint az nem fordulhat elő, hogy Budapest nettó befizetője legyen a központi költségvetésnek. „Arra tettünk esküt, hogy Budapest fejlődésének előmozdítását segítjük, ebben kérem most a Fővárosi Közgyűlés minden tagjának közreműködését.”

Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Karácsony mostani beszédében is folytatta a „másra mutogatást”, amit szerinte egyre többen kezdenek unni. A frakcióvezető a „Karácsonyi csőd evolúciójáról” is beszélt: felidézte, hogy a főpolgármester megválasztása után fél évvel arról beszélt, hogy csődbe mehet a főváros. Aztán két hasonló 2021-es és 2022-es mondatát is idézte a főpolgármesternek, aki Wintermantel szerinte végig a kormányra mutogatott. Karácsony azt reagálta Wintermantel hozzászólására, hogy annak ellenére, hogy az államnak folyton nőttek a bevételei az adókból, addig a fővárosnak nominálisan ugyanannyiból kell kijönnie.

„Frakcióvezető úr, ön arról beszélt, mikor összehívtuk az első energiatanácsot, hogy felültünk a »Brüsszeli dilivonatra«, ehhez képest most ebből spóroltunk 30 milliárdot”

– tette hozzá Karácsony. Felidézte, hogy mindent megpróbáltak racionalizálni, és nem igaz, hogy nem tettek semmit. A főpolgármester szerint nem tudnak egy olyan válságot megoldani, amit politikai akaratból „ültettek a nyakukba”.

A hitelfelvételről is szóló javaslattal kapcsolatban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy 2019-ben a főváros bevételének 4 százalékát vonták el szolidaritási hozzájárulásként, ez mostanra 16 százalék. Kiemelte, hogy a költségvetés legnagyobb részét a közösségi közlekedés finanszírozása viszi el, a második helyen pedig a „kormány finanszírozása van”, azaz a szolidaritási hozzájárulás.

Bagdy Gábor, a Fidesz-frakció képviselője arról beszélt, hogy 2010-ben a mostaninál rosszabb helyzetben vették át a fővárost, így „empatikusan” tud állni a mostani helyzethez. Bagdy szerint hiba, hogy elrontották a főváros és a kormány közti együttműködést: „Karácsony Gergely arra játszott, hogy egy új, ellenzéki kormány kerül hatalomra, de nem ez lett” – mondta. „Politikai pamfletnek” nevezte a 16 milliárdos hitelt tartalmazó javaslatot. Wintermantel Zsolt felszólalásában felsorolta, hogy szerinte milyen felesleges dolgokra költ a főváros:

„Arra van pénz, hogy fizessenek Jávor Benedek brüsszeli irodájáért, de arra is lehetőség lett volna szerinte, hogy eggyel kevesebb főpolgármester-helyettes legyen. Van pénz betongolyókra, van pénz rózsakertre, van pénz Budapest 150. születésnapjára a programokra.”

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere felidézte, hogy Bagdy Gábor, aki „politikai pamfletnek” nevezte a 16 milliárdos hitelről szóló javaslatot, kedden megszavazta a bizottságban ugyanezt az előterjesztést. Kiss Ambrus segítséget kért Bagdy Gábortól, hogy hogyan kell jóban lenni a kormánnyal.

„Ennyi kormányzati szereplővel, mint mostanában, még soha nem találkoztam, pohár vizet és kávét kaptam, mást nem”

– mondta Kiss. A főpolgármester-helyettes nem hisz a „rúgjuk ki, vegyük el” elvben, ezért ő sosem fog arra javaslatot tenni, hogy frakcióktól vegyenek el pénzt, vagy hasonló szimbolikus lépéseket tegyenek. Élő Norbert, a DK képviselője elmondta, hogy szerinte a fideszes képviselők az adóbevételek emelkedése mellett sosem beszélnek arról, hogy milyen kiadásnövekedései voltak a fővárosnak. „Csak azt akarjuk elérni, hogy a kormány ne vegye el a pénzt, hagyja itt a fővárosiak pénzét” – mondta.

Tüttő Katta főpolgármester-helyettes szerint az előző városvezetés által összegyűjtött pénz hátterében ott vannak a hátrányok is: nem újítottak fel több száz felüljárót, az ajánlott évi 80 kilométer út helyett 22-öt újítottak meg, felújításra vár ezentúl a fogaskerekű és a kisföldalatti is.

Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere a szolidaritási hozzájárulást védte meg, aminek szerinte célja, hogy a gazdagabb települések támogassák a szegényebbeket. Pokorni elmondta, hogy 2018-hoz képest 77 milliárd pluszpénze van most a fővárosnak, elismerte, hogy a BKV fenntartása nőtt, de „még ezt kivonva is marad 12 milliárd forint”.

Karácsony Gergely a vita végén azt mondta, hogy nem hajlandó elfogadni, hogy ami Tarlósnak plusz, az Karácsonynak mínusz. „Az összes problémánk abból származik mert rosszban vagyunk a kormánnyal, ez nem lehet egy alapelv.” Szerinte egy főpolgármesternek kutya kötelessége, hogy szövetségest keressen, de „ha az emberre rázárják az ajtót és kiveszik a zsebéből a pénzt, akkor annyi joga van, hogy ezt elmondja a nyilvánosságnak”.

A főváros előző héten jelentette be, hogy „túlélőcsomagot” készített, mert Karácsony Gergely szerint enélkül már az idei évet sem tudná végigcsinálni Budapest. Ennek egyik eleme, hogy pert indítanak a közigazgatási bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert jogi álláspontjuk szerint annak mértéke 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget ad. Karácsony szerint a hozzájárulás törvényes részét (az érvelés szerint 33 milliárdot) befizetik, de a vitatott 25 milliárdot nem tudják, és nem is akarják kifizetni.

A Fidesz fővárosi frakciója és a kormány szerint Karácsony Gergelyék felelőtlenül gazdálkodtak, és „elherdálták” a Tarlós István által a „kasszában hagyott” 214 milliárdos tartalékot. Arról, hogy ez a pénz hová tűnhetett, és mit állít a Fidesz a fővárossal szemben, ebben a cikkünkben mutattuk be.