Miért adja el a főváros kelenföldi kollégiumát ahelyett, hogy megfizethető lakásokat alakítana ki benne?

A főváros árulni kezdett egy egykori kollégiumi épület a kelenföldi Rimaszombati úton. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) 6,5 milliárd forintért hirdeti a több mint 27 ezer négyzetméteres ingatlant, ami most azért kapott hirtelen nagyobb nyilvánosságot, mert Vitézy Dávid közlekedési szakember közösségi oldalain több dolgot kifogásolt az üggyel kapcsolatban:

• első körben azt, hogy az épületen miért van épületháló és azon egy óriási reklám, ha egyszer a főváros állítólag ellenzi ezek használatát;
• másodszor pedig – az épületen található „eladó” táblára felfigyelő kommentelők nyomán – azt, hogy egyáltalán miért kell eladni ezt az ingatlant, és ha már el kell, miért nem köti meg az önkormányzat, mi épüljön a helyére.

Fontossági sorrendben haladva először nézzük, milyen aggályok vethetők fel az eladást illetően, és hogy mit reagált erre a főváros a Telexnek. Vitézy Dávid a hozzá beérkezett kritikákat összefoglalva azt a kérdést tett fel a közösségi oldalán:

„Miért árusítja ki itt ezt a területet bármiféle szociális vagy hasznosítási szempont érvényesítése nélkül a főváros vezetése?”

A közlekedési szakember ezzel arra utalt, hogy a kiírás szerint a telekre bármi építhető, ami megfelel a kerületi építési szabályzatnak, a leendő vevőnek nem kell megfelelnie semmilyen pluszfeltételnek az önkormányzat irányából. Nincs kikötve például, hogy csak kollégium vagy megfizethető lakások épülhetnek ide. Ez Vitézy szerint nagyon hasonló logika, mint amit a rákosrendezői mini/maxi-Dubajnál látunk: „ha a kormányt joggal kritizáljuk, mert arab befektetőknek kiárusítja a város aranytartalékát Rákosrendezőn, azt is vegyük észre, amikor épp a főváros árusítja ki a családi ezüstöt Kelenföldön” – írta.

A Fővárosi Önkormányzattól Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes reagált az ügyre a Telexnek. Kiss azt mondta: most próbálkoznak ötödik alkalommal eladni a kelenföldi ingatlant, de az eddigi hirdetések valamiért nem szúrtak szemet Vitézy Dávidnak. A volt kollégiumi épületet 2023 márciusában hirdette meg először a BFVK, eredetileg 7 milliárd forintért, de sem akkor, sem az azóta lefuttatott három újabb körben nem érkezett egyetlen érvényes ajánlat sem, pedig időközben már félmilliárddal lejjebb vitték az árat. Szerinte lehetséges, hogy a magas kamatok fogják vissza a beruházókat, de egyelőre nem szeretnének lejjebb menni, mert a mostani árral számolnak a főváros 2024-es költségvetésében.

Kiss azt mondta, az épület 2015-ben került vissza az államtól a fővároshoz, és azóta üresen áll. Az elmúlt években csak minimális hasznosítás történt, például a téli krízisidőszakban néhányszor bevonták a hajléktalanellátásba a kollégium tornatermét. Arra a kérdésre, hogy miért nem újítja fel a főváros a kolit, Kiss azt mondta, túl nagy összeget kellene rákölteni ahhoz, hogy újból használható legyen, arra pedig még nagyobbat, hogy új funkciót kapjon (pl. szociális bérlakásokat alakítsanak ki benne).

Ennyi pénze a budapesti önkormányzatnak nincs, kisebb léptékben kezdenek csak ilyen projektekbe, pl. Újpesten zajlik egy volt középiskolai épület 26 bérlakásos, nulla energiaigényű társasházzá alakítása 1,3 milliárd forint uniós forrásból. Kiss azt mondta, megvizsgálták a kelenföldi kollégiumnál is a lehetőségeiket, de arra jutottak, a fajlagos költség olyan magas lenne, hogy több értelme van beforgatni az eladásból befolyó összeget egyéb lakhatási projektekbe, például a főváros hamarosan induló saját lakásügynökségébe. (A vételárat nem lehet közvetlenül átcsoportosítani, de a központi költségvetést fogja gazdagítani, amiből így több jut lakhatási célokra – magyarázta Kiss Ambrus.)

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem szabják szűkebbre, mi épülhet a kelenföldi kollégium helyére, a főpolgármester-helyettes azt mondta: egy ilyen lépés drasztikusan lenyomná az árat, és az eddig tapasztalt nulla érdeklődés mellett maximum ábrándozni lehet arról, hogy még az eladói oldal szabjon pluszfeltételeket.

És végül az óriás reklámról: Vitézy Dávid eredeti posztjában azt kifogásolta, hogy miközben a főpolgármester néhány napja „megígérte, ha kell, két kezével tépi le ezeket a hirdetéseket”, nem használja a rendelkezésre álló jogi eszközöket, csak teátrális gesztusokat tesz – még a saját tulajdonú épületek esetében is.

Kiss Ambrus erről a témáról azt mondta, szerinte nagy különbség van az Andrássy út és a Kelenföld között abból a szempontból, mennyire zavaró egy ilyen épületháló és reklám, ráadásul a kelenföldi – a belvárosiakkal ellentétben – nem lóg ki közterületre, az épület telkén belül marad. Ezenkívül közölte, hogy az épülethálót örökölték, a kollégium már úgy került vissza 2015-ben az államtól, hogy rajta volt. „Egyelőre vizsgáljuk, mennyi időn belül lehetséges a felmondás” – mondta.