Ki beszél csődről? Önök beszéltek végig csődről! – utoljára ült össze ebben a formában a Fővárosi Közgyűlés

A június 9-i önkormányzati választás előtt utoljára ült össze a Fővárosi Közgyűlés: abban egyetértett a Fidesz a Karácsony Gergellyel, hogy nehéz évek vannak mögöttük, de az okokban nem értenek egyet. Döntöttek a Budapesti Klímaügynökség létrehozásáról, illetve vitáztak a tavalyi zárszámadásról is.

Karácsony Gergely az ülés elején a vitákat nem teljesen elfeledve, de mindenkinek megköszönte a munkáját, elismerte, hogy sok dologban eltérő a véleményük, de bízik benne, hogy mindenkinél ott volt a város szeretete. A ciklus a főpolgármester szerint Budapest legnehezebb öt éve volt, ennek oka szerinte az energiaválság és a Covid-járvány volt, amit tetézett a kormány sarcpolitikája. Állítása szerint az utóbbi években 358 milliárdot vitt el a járvány, az energiakrízis és a kormányzati döntések, ami a város pénzügyi mozgásterét szűkítette. Hozzátette: nem érti, hogy mi értelme van az ország GDP-jének 37 százalékát megtermelő város ellen sarcpolitikát folytatni és harcolni. „Ez maradjon egy költői kérdés”.

Szerinte egyébként a város úgy tudta megőrizni a pénzügyi stabilitását, hogy közben nem volt szükség megszorításokra, a közszolgáltatásokat nem kellett egyszer sem csökkenteni, és fizetést tudtak emelni a cégeiknél. Karácsony szerint megszolgálták a város jövőjét, szolidárisabb és zöldebb Budapestet csináltak. Arról is beszélt: sajnálja, hogy teljes sorcsere lesz a Fidesz–KDNP-ben, elismerte a jobboldali frakció szakmai felkészültségét, nekik is megköszönte a munkát.

Abban egyetértünk: ez a főváros és a közgyűlés valóban legnehezebb öt éve volt

– mondta Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője. A nehézségek mögött ő más okokat lát mint a főpolgármester: szerinte Karácsony nem főpolgármester, hanem miniszterelnök szeretett volna lenni. Azt mondta, hogy ez megmagyarázza azt is, hogy miért csak két nagy beruházás valósult meg, amit az előd készített elő. „Számomra mindent elárul az, hogy ön miközben miniszterelnök akar lenni, a budapestiek bizalmát kéri” – mondta.

A főváros tárgyalt a bicskei ügyet vizsgáló bizottság jelentéséről is, ami megállapította: a fővárosnak be kellett volna avatkozni a gyermekek védelme érdekében. A Fidesz frakcióvezetője szerint – aki egyébként alelnöke volt a bizottságnak – a bizottság politikai alapon jött létre. A jelentés szerinte túl általános, nem ad választ arra, hogy a jövőben miképp ne történjen ehhez hasonló eset. Kiss László, a bizottság elnöke 90 százalékban egyetértett Wintermantellel, de szerinte ennek oka, hogy az intézményrendszer már nincs náluk, az állam a felelős. A beszámolót végül a többség elfogadta, de a fideszes politikusok nemmel szavaztak.

Döntettek a diákszervezetek (ADOM Diákmozgalom, Egységes Diákfront, Fridays For Future Magyarország) által meghirdetett „Mi Budapestünk program” pontjainak támogatásáról is. A diákok a következő ciklusra vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg, ennek része, hogy induljon önálló diákparlament, erről döntöttek most. A javaslat elfogadásával deklarálták azt, hogy amennyiben létrejön a diákok fóruma, akkor a következő Fővárosi Közgyűlés együttműködik velük, az őket érintő ügyekbe véleményezési jogot is adnak.

Téma volt a Józsefvárosban kisajátításra kijelölt házak ügye is: Pikó András kerületi polgármester arról beszélt, hogy a 210 család életét és biztonságát veszélyeztető törvényjavaslat olyan embereket érint, akik ott élnek, gyakorlatilag minden odaköti őket. A polgármester szerint a házátvételről még magukat a fideszeseket sem tájékoztatták.

„A kormánynak Józsefváros egy terepasztal. Ide sorolhatjuk a Pázmány campust és a kisajátításra ítélt Diószegi utcai ingatlanokat is”. A polgármester szerinte ha ezt hagyják, akkor legközelebb más kerületekkel fogja majd ugyanezt megtenni a kormány. „Sárba tipornak mindent, ami az önkormányzatiság.” A közgyűlés egy kisajátítást elítélő nyilatkozatot fogadott el, amire a Fidesz politikusai nemmel szavaztak.

A ciklus utolsó közgyűlésén döntöttek a Budapesti Klímaügynökség létrehozásáról is. Erről korábban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy 2021-ben az EU-ban indítottak egy klímasemleges programot. Erre pályázott Budapest, amely bekerült a 100 győztes város közé a Budapest Cares programmal, ebben vállalták, hogy létrehoznak egy fővárosi klímaügynökséget. Alapvetően az energetikai korszerűsítésben nyújtanak segítséget: tanácsot adnak, pénzügyi forrás felkutatnak és szerveznek, illetve saját programjaik is lesznek. A Klímaügynökség vezetője Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakember lesz. Az ügynökség létrehozását a kormánypárti képviselők nem támogatták, de a többség támogatta azt.

Elfogadták a főváros 2023-as zárszámadását is: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy „csőd nincs, fizetésképtelenség nincs, a főváros stabilan működik”. Szerinte a kormány csak pénzt vitt el a fővárostól, Kiss felidézte, hogy Budapest nettó befizetője lett a költségvetésnek, 2023-ban 18 milliárdot fizettek be. Eközben rezsitámogatást nem kaptak, az Egészséges Budapest programra ígért 50 milliárdnak csak a fele érkezett meg, a Lánchídra ígért pénzt nem utalták, de a trolikat is a fővárosnak kellett meghiteleznie. „A zárszámadás köszöni szépen, jól van, a lábai rogyadoznak, de képesek vagyunk stabilan tartani” – mondta a főpolgármester-helyettes.

A Fidesz frakciója a zárszámadással kapcsolatban Karácsonyt idézte, aki állítása szerint 2020 közepe óta csődről beszélt. „Ki beszél csődről? Önök beszéltek végig csődről!” – mondta. A frakcióvezető szerint a 2023-as zárszámadást is csak azért lehet benyújtani, mert „trükköztek”, a tavaly évi kötelezettségeket az idei év terhére rendezték. Karácsony a Fidesz frakcióvezetőjének azt válaszolta, hogy azt kell megnézni: van-e másik önkormányzat az országban, amelyik nettó befizetője az államnak. Elmondta, hogy Tarlós idején plusz 20 milliárdot kapott a város, „Karácsony idején ez a szaldó mínusz 35 milliárd”. A 2023-as zárszámadást végül fideszesek nemek mellett, 17 igennel elfogadta a fővárosi közgyűlés.

Ősztől teljesen átalakul a közgyűlés

A Fővárosi Közgyűlés választási szabályait egyébként nem is olyan rég írta át ismét az Országgyűlés fideszes többsége. A Mi Hazánk Mozgalom javaslatára visszaállították a 2014-ben eltörölt listás választási rendszert Budapesten. A közgyűlésben a június 9-i önkormányzati választás után ismét nem a kerületi polgármesterek ülnek majd, hanem 32 tagját listás választási rendszer alapján választhatják meg a budapestiek (a 33. hely a közvetlenül választott főpolgármesteré). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a budapesti választók eggyel több szavazólapot kapnak, mint 2019-ben: a kerületi polgármester- és képviselőjelöltek, valamint a főpolgármester-jelölt mellett pártlistákra is szavazhatnak.

A listás választással az eddigi eredmények alapján nem szerez valószínűleg több mandátumot a Fidesz, de bekerülhet a Fővárosi Közgyűlésbe a Kutyapárt és a Mi Hazánk. Könnyen előfordulhat olyan forgatókönyv is, hogy Karácsonyéknak az MKKP-s képviselők szavazatára is szükségük lesz a főváros működtetéséhez – írtuk korábbi cikkünkben.

A pártok fővárosi listái egymás után állnak össze. A Fidesznél teljes sorcsere lesz, fidelitasosokkal és alig ismert arcokat tettek a listára, A Kutyapárt listáját Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester vezeti, a Momentumnak önálló listája lesz, de közös listát állít az MSZP–DK–Párbeszéd-hármas. A civilek és az LMP által támogatott Vitézy Dávid is önálló fővárosi listát állít, majd, a Mi Hazánk pedig már tavaly bejelentette, hogy minden kerületben saját polgármesterjelöltet indítanak, így vélhetően önálló listával is készülnek.