Velünk ki egyeztetett? – hiába az ellenállás, Lázárék már eldönthették, hogy a Palotanegyedben lesz az új Pázmány Campus

Zajlik a társadalmi egyeztetés a VIII. kerület közepére, a Palotanegyedbe tervezett, a Magyar Rádió régi épületeinek bontásával járó új Pázmány Campus projektről. Hogy ennek mi értelme, az már vet fel kérdéseket. Az építési miniszter már kijelentette, hogy a campus mindenképp megépül, az egyébként kész tervekbe pedig a lakók szerint alig engednek beleszólási lehetőséget. Az építkezés ellen a kezdetektől tiltakozó civilek és több lakó is azt szeretné elérni, hogy a rádió épületei maradjanak, azokat hasznosítsák más célra, a Pázmány épületeinek pedig keressenek másik helyet. Kérdés, hogy erre mennyi esélyük van.

Februárban egyeztek meg arról, hogy újrainduljanak a tárgyalások az úgynevezett Pázmány-projektről. Ezt Lázár János építési és közlekedési miniszter és Pikó András kerületi polgármester jelentette be. Pikó többek közt azt kérte, hogy a Palotanegyedet jelentősen átrajzoló projektről valós társadalmi egyeztetés legyen. A minisztérium által is ígért tárgyalások egyik eleme volt, hogy Lázár március elején leült a kerületiekkel. Ezután jelentette be a polgármester, hogy társadalmi egyeztetés indul a campusról. Azonban már ekkor máshogy számoltak be az eredményekről a civilek és Lázár is: a miniszter annyit írt, hogy

a „célból nem engedünk, de az odavezető útról tárgyalunk”.

A Civilek a Palotanegyedért csak bizakodott, hogy az egyeztetés nem csak színjáték lesz. A Zöld Palotanegyedért pedig Lázár azon mondatát emelte ki, hogy „az egyház a megbízónk, az ő érdekükben kell végezzem a munkámat”.

A 24.hu korábban összefoglalta, hogy Józsefváros és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) képviselői többször is találkoztak az idén, de a kerület szerint az elhangzott ígéretek a beruházáson érdemben nem változtatnak. A lap információi szerint a most zajló társadalmi egyeztetés is úgy indult el, hogy az ÉKM nem fogadta el Józsefváros egyeztetéssel kapcsolatos ajánlatát. A minisztérium állítólag csak a beruházás néhány – az államtitkárok által is emlegetett – részletére kérdezett volna rá, mint például a sportcsarnok, a kollégium épülete vagy a parkolók. A kerület szerint fontos, épp a lakókat is érintő kérdésekkel nem foglalkoztak volna, kiüresítve ezzel a társadalmi egyeztetést.

Ennek ellenére a márciusban beígért egyeztetést az önkormányzat elindította az eredeti tervek szerint 200 vagy 250 milliárdos projektről. Ennek része két lakossági fórum, amiből az egyiket a múlt héten tartották, de lesz még egy kör májusban is, emellett kérdőíven is felmérik a helyiek álláspontját. A minisztérium hozzáállásával kapcsolatban a kerületi polgármester korábban elmondta: bár egyeztetésről volt szó, most úgy látják, hogy „a társadalmi egyeztetéshez nemhogy közelebb, inkább távolabb kerültünk”.

Az előző heti, április 11-i fórumon sem közeledtek az álláspontok. Az egyeztetésen az ÉKM részéről ott volt többek közt Lánszki Regő államtitkár, de többen jelen voltak a Pázmánytól is. Pikó András polgármester arról beszélt, hogy ők nyitott kimenetelű párbeszédet szeretnének, de ennek feltétele lenne, hogy a beruházás környékén nem történik „visszafordíthatatlan folyamat”. Márpedig Pikó szerint a beruházás esetében ez már zajlik: zajlik a bontási engedélyeztetés és az építési engedélyeztetés is. Szerinte hiába Lázár látogatása, a valós párbeszéd nem indult el,

épp az érdemi kérdésekben nem állnak velük szóba, például nem nyitott kérdés, hogy milyen magas épületeket húzhatnak fel.

Becker Pál, a Pázmány fejlesztési főigazgatója perceken keresztül az egyetemet mutatta be a fórumon, csak ezután tért át az aktualitásokra. Elmondta, hogy a fejlesztés után gazdagodni fog a Palotanegyed: többek közt megnyitják a lakosság előtt a ma elzárt területeket, növelik a szabad zöldfelületet. Kruppa Gábor a fejlesztés tervezői részéről azt mondta, hogy az általuk készített tervek egyeznek az önkormányzat által támasztott követelményekkel. Erre gyorsan jött is a válasz Rádai Dániel kerületi alpolgármestertől: sem a mai, sem a 2019-es józsefvárosi szabályozásnak nem felelnek meg a tervek. Hozzátette, hogy ők továbbra is azt szeretnék megtudni, hogyan befolyásolja a lakók életminőségét, lakókörnyezetét a beruházás, de erre nem kapnak választ.

A lakossági fórumon többen azt kérdőjelezték meg, hogy egyáltalán itt kell-e megépülnie a campusnak. Mások az új épületek magasságát és azok árnyékát tették szóvá, de a több ezer, a Palotanegyedre ömlő egyetemistának sem örül mindenki. Lánszki Regő, az ÉKM államtitkára az egyetem elhelyezkedésével kapcsolatban utalt arra, hogy az már nem kérdőjelezhető meg, hogy az egyetemre szükség van, ahogy az sem, hogy hol.

A fórumon ott volt Eltér István, a Budapesti Építész Kamara elnöke is, aki szerint az egyetemhez kell kollégium, sportlétesítmény és parkoló is, de nem a tervezett helyen. Felhívta a figyelmet a rádió épületének értékére is, szerinte épp abból lehet világszínvonalat csinálni, ami megvan a területen. Ide sorolta például a palota kertjét és az ottani tűzfalat. Az ÉKM államtitkára, Lánszki Regő a felmerült kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy azokra az ötletekre, amik „jelen tervfázisban beépíthetőek”, nyitottak. Sokan egyébként éppen azt tették szóvá, hogy alapesetben először a lakókkal kellett volna egyeztetni, és csak utána gondolkodni a terveken. „Velünk egyébként ki egyeztetett?” – tette fel a kérdést több lakó is.

A helyi civilek többek közt azt is kifogásolják, hogy olyan épületeket dózerolnának le, amik nemcsak fontos emlékek, hanem több közülük kifejezetten jó állapotban van. A Civilek a Palotanegyedért részéről Márkus Ferenc építőmérnök arról beszélt a Telexnek, hogy amit a minisztérium felajánl mint tárgyalható szempont, az nem olyan, amiről értelme lenne beszélni. Szerintük inkább azzal kellene foglalkozni, hogy a lakók szeretnék-e, hogy megváltozzon a Palotanegyed struktúrája. Lázár János kijelentése ellenére a civilek, illetve a lakók egy része

azt szeretné elérni, hogy ne a Palotanegyedben valósuljon meg a beruházás.

„Szembemegy számtalan észérvvel: társadalmi, városépítészeti, fenntarthatósági és gazdaságival is” – mondta Márkus. Szervezetük álláspontja szerint más helyen is megvalósítható ez a projekt. Márkus Ferenc arról is beszélt, hogy a rádió volt területének jelentős részét 2016-ban még a szomszédos Nemzeti Múzeum bővítésére szánták. „Ez a célszerű fejlődési terület a múzeum számára, nem nagyon érthető, hogy miért élvez prioritást az egyetem.” Úgy tudja, hogy a Nemzeti Múzeum így a meglévő területein tervez bővítést: meglévő területek lefedésével és a föld alatt. Szerinte ez építészetileg kompromisszumos, illetve drágább is.

A civilek problémának tartják a kerületrész túlzsúfolását is, az ő elképzelésük szerint a rádió lebetonozott kertjeinek visszazöldítésével akár 40 százalékkal is lehetne növelni a zöldfelületet a jelenleg egyébként kifejezetten szürke Palotanegyedben. Márkus szerint azok a környéken élők, akik tisztában vannak a beruházás következményeivel, és ennek hangot is adnak a lakossági fórumokon, gyakorlatilag száz százalékban elutasítják a campus felhúzását. Az építőmérnök a fenntarthatósággal kapcsolatban arról is beszélt, hogy a korszerű építészetnek az elsődleges alapelve a meglévő épületek használata, nem elbontásuk, hogy újat építsenek a helyükre. Ezt az alapelvet meglátása szerint a Lázárék által alkotott építészeti törvény is tartalmazza.

Az ÉKM eddigi nyilatkozatai alapján a „jelen tervfázisban beépíthető”, azaz nyitott kérdés lehet még egy részben föld alatti tornacsarnok mellőzése, a Bródy Sándor utca 5–7. alatti épület megtartása, illetve a kollégium elhelyezése. Annyi viszont biztosnak tűnik a lebonyolítással megbízott kormány, azaz az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről, hogy megépítik a Pázmány Campust. Lázár János ezt még az előző heti lakossági fórum előtt, „egyetemet és békét” emlegetve, kétszer is kijelentette. A miniszter le is szűkítette azon kérdések körét, amelyekben hajlandóak asztalhoz ülni. „A helyi lakosok mondják el, hogy a környék melyik homlokzatai vagy utcái újuljanak meg; parkolóházat vagy mélygarázst építsünk; vagy még több parkot létesítsünk” – írta.

Elképzelhető, hogy hiába a felháborodás és az ellenállás, mivel a minisztérium úgy áll a kérdéshez, hogy ha módosítanak is az ott élők által kifogást terveken, azok csak korlátozottan tudnak már csak beleszólni a projekt alakulásába. A kerület társadalmi egyeztetése ennek ellenére még a következő hetekben is zajlik, a civilek pedig tüntetésekkel és egyéb figyelemfelhívó akcióval igyekeznek tenni a projekt ellen. A Zöld Palotanegyedért április 18-án színpadot állít fel a Pollack Mihály téren, hogy egy zenés rendezvény keretében hívják fel a figyelmet a Magyar Rádió épületeinek és stúdióinak megóvására.

„Nem tervezünk ebből visszalépni” – mondta tavaly decemberben Lázár államtitkára, Lánszki Regő azon a közmeghallgatáson, amit szintén a Palotanegyedbe tervezett új Pázmány Campus miatt hívtak össze. Ekkor szó volt a bontás következményeiről is. Kiderült, hogy egy éven át nyolcpercenként egy teherautó kellene a Magyar Rádió épületeinek elhordásához. A beruházás befejezését legutóbb 2027 szeptemberére ígérték, ami az eredeti tervek szerint 200 és 250 milliárd közti összegből valósulhat meg.

A projekttel kapcsolatban kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen mértékű módosítást tartanak még elképzelhetőnek, illetve a legfrissebb számítások alapján mennyiből valósulhat meg a beruházás. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.