„Egy éven át nyolcpercenként egy teherautó kéne” a Magyar Rádió épületeinek elhordásához

„Nem tervezünk ebből visszalépni” – mondta az építészeti államtitkár azon a közmeghallgatáson, amit a Palotanegyedbe tervezett új Pázmány Campus miatt hívtak össze. A lakók nem értik, hogy miért akarják elbontani a Rádió régi épületeit, az önkormányzat az egyeztetést hiányolja, miközben a kormány képviselői azt állítják, hogy ők mindenkivel mindent megtárgyaltak.

A közmeghallgatásra meghívták többek közt Lázár János építési és közlekedési minisztert, az építészeti államtitkárt, a Pázmány képviselőit és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is. Közülük Lánszki Regő építészeti államtitkár, Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár és Becker Pál, a Pázmány Péter Egyetem fejlesztési főigazgatója jelent meg.

A közmeghallgatás egyben testületi ülés is volt: Pikó András polgármester egy javaslatot nyújtott be, amivel változtatási tilalmat vezetnek be a Pázmány Campus fejlesztése miatt bontásra ítélt épületeknél. A közmeghallgatás után a képviselők 23 óra előtt zárták le a vitát: a többség támogatta a tilalom bevezetését, a kormánypárti képviselők viszont kivonultak a szavazásról. Erről a polgármester utólag azt írta: „egy dolog erkölcstelennek lenni, másik dolog gyávának”. A Fidesz–KDNP politikusai az előterjesztés jogszerűségét vitatták, illetve azzal indokoltak, hogy „nem hajlandóak elfogadni az elmúlt két év tétlenségét”.

Pikó András, a VIII. kerület polgármestere szerint a közmeghallgatást azért hirdették meg, hogy elinduljon a normális társadalmi párbeszéd, aminek a bontási engedélyek kiadása előtt kellett volna kezdődnie. A polgármester szerint nem készült hatástanulmány, így azt sem tudni, milyen egészségügyi kockázattal jár a bontás. A környező épületekkel sem foglalkoztak, ahogy a bontás és az építkezés közlekedési terheivel sem. Pikó szerint a Pázmánynak úgy kell viselkednie, mint a beköltöző új lakónak: előzékenyen a szomszédaival.

A Fidesz jelen lévő képviselői azt kérték számon Pikóékon, hogy miért nem korábban szervezték meg a közmeghallgatást. Többször szóvá tették, hogy korábban kellett volna egyeztetnie a kerületnek, nem utólag kapkodni. A polgármester szerint a beruházó sokáig ígérgette, hogy lesz egyeztetés, de nem lett, ehelyett kész helyzet elé állították őket.

Lánszki Regő államtitkár szerint a minisztérium megalakulása óta hét-nyolc alkalommal egyeztettek az önkormányzattal vagy civil szervezetekkel. Szerinte a tervezéskor nemcsak az egyetem, hanem a város szövete is elemzésre került, zöldterületek és a funkciók emberek felé megnyitása is cél volt. „Mikor ez a beruházás megvalósul, az biztosan az önök tetszését is el fogja nyerni, és ez a civil hangulatkeltés talán el fog múlni” – mondta.

„Ilyen mennyiségű építési törmelék elszállítása az egy éven át nyolcpercenként egy teherautónak az áthaladását jelenti a Palotanegyeden”

– mutatták be prezentációjukban a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) képviselői a bontás következményeit. Egy „élhetőbb, kevesebb bontással járó” tervvel is előálltak, hozzátették: a bontásra ítélt épületek jelenetős része még nagyon jó állapotban van. Elmondták, hogy ők jeleztek az aggályaikat, amire a tervező változtatást ígért, de szinte semmit sem alakított a terveken. Felsorolták, hogy az épületek közül többen korszerű vagy történelmi szempontból fontos stúdió van, de akad olyan építmény is, amit akár lakásnak is lehetne használni. „Ha az összes funkciót itt akarja megvalósítani a Pázmány, akkor nem itt van a helyük” – mondták.

Lánszki államtitkár azt kérte az emberektől, hogy fogadják boldogan,

hogy az állam abban az időszakban, mikor máshol beruházásokat állít le, épp a kerületben akar beruházást megvalósítani. Szerinte a bontás hat hónap alatt is lebonyolítható, ennek megfelelően fognak kivitelezőt keresni. „Nem az a dolgunk, hogy a meglévőt leromboljuk, bele kell vonni az adott hely építészetét és környezetét” – mondta az egyik kérdező. Szerinte a vitában kiváltságos helyen kell állnia a helyiek véleményének, csak ezután jöhet a többi. Egy szintén helyi, 1971 óta a Palotanegyedben élő józsefvárosi arról beszélt, hogy mikor hallotta, hogy ilyen felfordulás lesz a negyedben, ökölbe szorult a keze. „Mindent és mindenkit tönkreteszünk, kedves miniszter urak? Mindent zsebre teszünk? Tessenek ezzel a kérdéssel úgy foglalkozni, hogy ezek az épületek a mieink!” – mondta indulatosan.

Egy „Szentkirályi utcai nagymamaként” bemutatkozó lakos szerint a terület már eleve „fullon van”, a kerületrész az elmúlt években már így is kezdett élhetetlenné válni az egyre megjelenő intézmények miatt. Egy józsefvárosi felszólaló, aki a Rádió épületével szemben lakik, elcsukló hangon jegyezte meg, hogy ő egy napfényes lakást vett a saját és szülei gyűjtött pénzéből, a jövőben pedig egy hétemeletes épület állná útját a napfénynek. Terveznek-e „visszalépni” bármilyen kérdésben, érdeklődött Csárdi Antal országgyűlési képviselő, akit az is érdekelt, Lánszkinak egyáltalán milyen mandátuma van. Az államtitkár tömören annyit válaszolt:

„Nem tervezünk ebből visszalépni.”

Majd arra biztatott mindenkit, hogy nézzék meg a terveket, de részükről, a minisztérium részéről megvolt a konstruktivitás. Szerinte azok a nyitott kérdések, hogy hogyan tudnak a beruházás mentén egyéb olyan területeken segíteni, mint a határoló utcák, a szomszédos utcák és a zöldterületek állapota. „Tegyék meg a javaslatukat, és ebben maximálisan nyitottak leszünk” – mondta. Erre a célra Lánszki a tervezett campus honlapját javasolta, ahol elérhetőségeket is megadtak, illetve felsorolták, hogy eddig min változtattak a beérkezett javaslatok alapján.

A közmeghallgatáson kirajzolódott, hogy a lakók többsége egész egyszerűen nem érti, hogy miért kell a jó állapotú épületeket lebontani. Sokan eközben attól tartanak, hogy a kerület még zsúfoltabbá válik, miközben történelmi jelentőségű épületegyüttesek helyére magasabb, nem feltétlenül a kerületbe illő épületek kerülnek. A közmeghallgatás hivatalosan 20 óráig volt meghirdetve, bár azt meghosszabbították 21 óráig, az államtitkárnak és a Pázmány képviselőjének távoznia kellett, így 20:30 után már csak a helyi képviselők próbáltak válaszolni a felmerülő kérdésekre.

A Pázmány Campusról az elmúlt hetekben komoly vita alakult ki: jelenleg ott tart az ügy, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal visszavonta az általa korábban kiadott bontási engedélyt. Lázár János azonban korábban arról beszélt, hogy ők rengeteget egyeztettek. Végleges kiviteli tervek ugyan még nincsenek, de szerinte a 2020-as évek egyik legfontosabb beruházása az új campus.

Még 2021-ben derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest belvárosában, a VIII. kerületi Palotanegyedben alakítaná ki új székhelyét. Ekkor egy Magyar Közlönyben jelent meg egy határozat, amiben a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. A határozatból kiderült, hogy az egyetem megkapja a Magyar Rádió Pollack Mihály téri épületét, illetve több másikat is, köztük az Esterházy-palotát, a Károlyi-palota épületét és a Magyar Rádió egykori központi irodaépületét is. Már ekkor arról volt szó, hogy látható munkák – például bontás – legkorábban 2023 második felében kezdődhetnek majd. Idén augusztusban fel is pörögtek az események.

A Magyar Rádió nyolc épületét bontanák le

2021-ben még publikálták is az első látványterveket a campusról – ekkor a 24.hu sorra is vette, hogy alakulhat át az egész negyed. Mostanra kiderült, hogy a Bródy Sándor utca 5–7. kivételével semmiféle védelmet nem élvező együttesből az eddig ismert tervek szerint csak a védett szakasz egy része maradna meg. Mivel a tulajdonos vélhetően szerette volna elkezdeni a bontást a 200-250 milliárdból tervezett beruházáshoz, október végén bemutatta terveit a fővárosi kormányhivatalnak, ami első körben valamiért nem támogatta azt.

Eközben a kerületi egyesület, a Civilek a Palotanegyedért több fórumon is igyekszik tiltakozni a projekt ellen: szeretnék megóvni a Magyar Rádiót a pusztítástól, Budapestet a rombolástól és túlépítéstől, a költségvetést pedig több százmilliárd forint eltapsolásától – fogalmazták meg céljaikat. „Erőszakos túlépítés helyett parkot a Palotanegyedben” címmel petíciót is indítottak, amit többek közt Lázár Jánosnak címeztek.

November végén a Pest Vármegyei Kormányhivatal egy bejárást is szervezett, amin azt mérték fel, hogy nem kezdődtek-e el a munkálatok a szükséges engedélyek kiadása nélkül. Bár kiderült, hogy nem, a bejárás napján megjelent egy határozat, amiben a Pest Vármegyei Kormányhivatal mint eljáró építésügyi hatóság határozatot hozott a 9 db épület és 10 db gépészeti felvonó berendezés bontásának engedélyezéséről.

Röviden: bontási engedélyt kapott a Magyar Rádió volt székháza és több másik ikonikus épület is.

A túlépítés ellen küzdő egyesület, a CaPE szerint azért volt a sietség a hivatal részéről, mivel a Pázmány Campus jelenlegi terve szinte minden kérdésben ellentétes a hamarosan elfogadásra kerülő új építészeti törvénnyel. A civilek egyébként új terveket is készítettek, ezek szerintük az ott élők számára is sokkal előnyösebbek lennének.

37 500 köbméter törmeléket kellene kihordani

A Pázmány Campus körül kialakult vitába a Pikó András által vezetett VIII. kerület is beleállt: novemberben a Fővárosi Közgyűlés elé vitt egy javaslatot. Ennek elfogadásával a közgyűlési többség kimondta, hogy az új campust fenntarthatóan, a zöldfelületek növelésével kell létrehozni. Felszólították az építési és közlekedési minisztert, hogy kezdjen érdemi egyeztetést a fővárossal és Józsefvárossal, illetve arra is, hogy az ‘56-os forradalom ikonikus épületeit „funkcióba illeszkedően” tartsák meg – ezek teljesüléséig a bontási munkák megkezdésével nem értenek egyet.

A kerület és a főváros egyébként arra is felhívták a figyelmet, hogy a projekt 2021-es tervezésekor még érdemi, előremutató közös munkát folytattak a 2022-es választás után megszűnő Budapesti Fejlesztési Központtal. Többen már ekkor jelezték, hogy a beépítés mértéke túlzó. A 2022-es választás után viszont megszűntek az egyeztetések, a kerület azt állítja, hogy a projekt új felelősei sem az önkormányzatokat, sem a lakókat nem vonták be a győztes tervek átdolgozásába.

A kiadott bontási engedéllyel 32 600 négyzetméter alapterületű épületet bontanának le, ami 37 500 köbméter bontott anyagot eredményezne.

A szűk utcákon ezt a törmeléket rendkívül bonyolult lenne elhordani, a forgalomszervezést és a porszennyezés mértéket pedig nem mérték fel. A fővárosi határozat azt is kimondja, hogy amíg az általuk szabott feltételek nem teljesülnek, a Budapest Közút nem ad engedélyt a bontásban részt vevő gépek közúti súlykorlátozás alóli mentesítésére.

Lázár: Minden törvényes eszközt bevetünk, hogy megépüljön a campus

Az új campus, különösen a Magyar Rádió épületeinek bontása az országos politika ingerküszöbét is átlépte. A DK még novemberben kezdeményezte, hogy legyen műemlék a Magyar Rádió korábbi székháza, megerősítenék azt is, hogy Bródy Sándor utcai főfal megmaradjon, ahova 1956. október 23-án tették ki, hogy Szabad Magyar Rádió. November végén az új campus a parlamentben is előkerült: Csárdi Antal elmondta, hogy magával a kivitelezéssel van problémájuk, illetve hiányolják a transzparenciát és az egyeztetést.

Lázár János építési miniszter válaszában arról beszélt, hogy idén augusztusban kiadták a kivitelezői-tervezői megbízást, és hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy nincs végleges kiviteli terv, az csak jövő áprilisra fog elkészülni. Lázár állítása szerint tárcája kilenc alkalommal egyeztetett a civilekkel, „ha ez nem elégíti ki a transzparenciát, akkor mi?” – kérdezte. Majd utalt arra, hogy a Budapesti Fejlesztési Központ idején a főváros és a kerület is részt vett az előkészítésben, akik támogatták a tervet.

„Ennek az ügynek egy dologhoz van köze: Budapest liberális vezetése üldözi azt, hogy a belvárosban egy katolikus egyetem épüljön”

– fogalmazott Lázár. Hozzátette: minden törvényes eszközt be fognak vetni, hogy a hallgatók és az egyház megelégedésére felépüljön az új campus. Szerinte a kerület pedig „odáig süllyedt”, hogy védelmet adtak ki arra az épületre, ahol 1956-ban magyarokra lőttek az ávósok. Csárdi annyit reagált, hogy nem ideológiáról van szó, hanem a beépítés sűrűsége a fő probléma.

Végül az elmúlt hetekben dupla fordulatot vett a campus ügye: a kormány először visszamenőlegesen kimondta, hogy a kiemelt állami beruházások által érintett épületek esetében a helyi önkormányzat egyedi védettséget nem biztosíthat. A döntéssel kapcsolatban Pikó András polgármester azt írta, hogy a kormány a Rádió nyolc épületének bontásával veszélyeztetné a környéken élők életének és otthonainak biztonságát és a főváros működését. Majd előző héten érkezett az újabb fordulat: a Pest Vármegyei Kormányhivatal visszavonta a Pázmány Campus miatt kiadott bontási engedélyeket.

Ezek alapján úgy néz ki, hogy a kormány hiába módosította az épületek védelmére vonatkozó szabályozást, a Pest Vármegyei Kormányhivatal az eredeti szabályokat vette figyelembe. Ezt azzal indokolták, hogy nem lehetett volna figyelmen kívül hagynia a kormányhivatalnak azt a döntést, amiben az önkormányzat a tulajdonában lévő épületek helyi védelem alá helyezéséről döntött. A kerület és a civil szervezet által túlzónak ítélt beruházás ügye így jelenleg áll. Abból kiindulva azonban, hogy Lázár János a 2020-as évek egyik legfontosabb kormányzati beruházásának nevezte a campus építését, ez vélhetően nem marad így sokáig. A kérdés valószínűleg inkább az, hogy a különböző kiállások és az ehhez hasonló közmeghallgatások célt érnek-e, vagy elbontják az épületeket, és végül a kormány akarata valósul meg.