2024. január 6. – 10:23
Alig öt hónap múlva ismét választások lesznek Magyarországon, idén először egy napon szavazhatunk a polgármesterekről, önkormányzati képviselőkről és az EP-képviselőkről. Hivatalosan április 20-án indul a kampányidőszak, az összevont választások miatt minden eddiginél több plakátra számíthatunk az országban. A Fidesz többször is átírta a szabályokat az idei választás előtt, Orbán Viktor szerint decemberben még pont időben állították vissza a listás rendszert Budapesten.
Legkésőbb március 31-én ki kell tűznie Novák Katalinnak a nyári európai parlamenti és önkormányzati választás időpontját. Mindez pusztán formalitás lesz, hiszen már tavaly május óta tudjuk az időpontot. Az uniós nagykövetek akkor döntöttek arról, hogy a tagállamokban június 6. és 9. között kell megtartani a 2024-es EP-választásokat. Mivel Magyarországon a választási törvény szerint csak vasárnap lehet választás, ezt kizárólag június 9-ére tűzheti ki a köztársasági elnök.
Június 9-én nemcsak a magyar EP-képviselőkről döntünk, idén először ugyanis egy napon tartják az EP- és az önkormányzati választásokat. Az Országgyűlés fideszes kétharmada másfél éve a költségcsökkentésre hivatkozva hozta ezt a szabályt. 2019-ben májusban volt az EP-, és októberben az önkormányzati választás, most letudjuk a kettőt egy időpontban.
A jogszabályok szerint a köztársasági elnök legkorábban kilencven (március 11.), legkésőbb hetven nappal (március 31.) a szavazás napja előtt tűzi ki a választást. Ettől kezdve jelenthetik be indulási szándékukat a jelölőszervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Míg az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati voksoláson civil szervezetek, egyesületek is állíthatnak jelölteket és listát.
Áprilistól ismét ellepik a plakátok az országot
A következő fontos dátum április 20-a lesz – a szavazás napja előtti ötvenedik napon indul hivatalosan a kampányidőszak. Az utolsó ötven napban a jelöltek és szervezeteik teleplakátolhatják az országot, bizonyos keretek között ingyen hirdethetnek a médiában, és könnyebben lehet választási gyűléseket is szervezni.
Legkorábban április 20-án reggel vehetik fel a jelöltek és szervezetek az ajánló íveket a Nemzeti Választási Irodától, ekkor indul az aláírásgyűjtés. Az EP-választáson a listaállításhoz legalább 20 ezer aláírást kell összegyűjteniük a pártoknak, és a listákat az ajánlásokkal együtt legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon, azaz május 3-ig kell leadniuk a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Bőven van tehát még idejük a pártoknak dönteni az EP-lista összeállításáról, de többen már tavaly bejelentették, hogy ki lesz a listavezetőjük, akire a kampány épül majd.
- A DK EP-listáját Dobrev Klára vezeti,
- a Momentumét Donáth Anna, míg
- a MSZP listájának élén Tüttő Kata neve lesz.
- A Párbeszéd-Zöldek listavezetője Jávor Benedek,
- az LMP-é Ungár Péter, míg
- a Második Reformkoré Vona Gábor.
A Fidesz listavezetője várhatóan Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter lesz, a Jobbik-Konzervatívoknál pedig Gyöngyösi Márton a fő esélyes. Toroczkai László decemberben azt mondta, a Mi Hazánk Mozgalom az utolsó pillanatban jelenti csak be a listavezetőjét, de egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy ő lesz az. Az eddigi információk szerint önálló EP-listát állít még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Néppárt, és Jakab Péter pártja, A Nép Pártján is.
Április 20-án kezdhetik gyűjteni az ajánlásokat az önkormányzati választás polgármester- és képviselőjelöltjei is. A főpolgármester-jelöltnek minimum 5 ezer fővárosi választópolgár ajánlására van szüksége az induláshoz. Polgármesterjelölt pedig az lehet, akit a 10 ezernél kisebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3 százaléka, a 10 ezer lakost meghaladó, de 100 ezernél kevesebb lakosú településeken 300 választópolgár, míg a 100 ezernél több lakosú nagyvárosokban legalább 500 választópolgár ajánl.
Nem sok idejük lesz a jelölteknek az ajánlásgyűjtésre: a képviselőjelölteket, polgármesterjelölteket és a főpolgármester-jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, május 6-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. A kompenzációs, a fővárosi és a vármegyei listákat ráérnek egy nappal később, május 7-ig leadni.
Az ajánlásokat a helyi választási irodák három napon belül ellenőrzik, és ha minden rendben van, akkor legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon veszik hivatalosan nyilvántartásba a jelölteket és listákat. Nagyjából egy hónappal az EP- és önkormányzati választás előtt, május 11-én tehát már pontos névsorunk lesz arról, hogy kik szerepelnek majd a szavazólapon.
Az új polgármesterek négy hónapot várhatnak a kulcsokra
2010 óta már-már megszokhattuk, hogy a Fidesz minden választás előtt átírja a szabályokat az aktuális politikai érdekei szerint. A gránitszilárdságú Alaptörvény 11. módosításával 2022 nyarán egy napra tették az EP- és önkormányzati választást.
Hivatalosan a spórolás volt a cél, valójában azonban a Fidesznek kedvezhet a módosítás.
Az EP-választáson hagyományosabb alacsonyabb a részvétel, mint az önkormányzati választáson, különösen igaz ez a kisebb vidéki településeken, ahol kimagasló Orbánék népszerűsége. A kormánypártoknak akár plusz mandátumot is hozhat az Európai Parlamentben, ha a kisebb településeken többen vesznek részt a választáson.
Mindemellett az ellenzéki pártoknak is alaposan feladták a leckét a két választás összevonásával. A 2022-es parlamenti választáson közösen induló ellenzéki pártok az önkormányzati voksoláson a legtöbb helyen közösen indulnának, hiszen egyedül így van esélyük a Fidesszel szemben. Az EP-választást azonban a legtöbben egyfajta erőfelmérőként fogják fel, és önálló listát szeretnének állítani. Áprilistól így egyszerre kell majd egymás ellen, és egymással szövetségben kampányolniuk a pártoknak, várhatóan sok, egymástól teljesen eltérő üzenetet próbálnak majd átadni a választóknak. Ezzel szemben a Fidesznek minden bizonnyal egy nagy központi üzenete lesz, amit szőnyegbombázással fognak tavasszal eljuttatni minden magyar háztartásba.
Az Alaptörvény-módosítás egy másik érdekes pontja, hogy a regnáló polgármesterek mandátumát nem rövidítették le, a 2019-es megválasztásuktól számított öt évig, tehát októberig maradhatnak hivatalban.
Több településen így az új, megválasztott polgármestereknek négy hónapot kell várniuk arra, hogy átvehessék a kulcsokat a bukott ellenfelüktől.
Tavaly májusban aztán ismét hozzányúlt a parlament az önkormányzati választás szabályaihoz. A tízezer főnél népesebb településeken az idei választáson már csak az a párt vagy jelölő szervezet állíthat kompenzációs listát, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában indít képviselőjelöltet. Eddig elég volt a választókerületek több mint felében jelöltet állítani. A képviselő-testületekbe az egyéni választókerületek mellett kompenzációs listáról lehet bejutni. A kompenzációs listás mandátumokat az egyéni választókerületekben vesztes jelöltek szavazatai alapján számolják ki.
A módosítással ezen kívül eltörölték az időközi választásokat a választás előtti egy évben. Arról is döntöttek, hogy az egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselő lemondása vagy halála esetén már nem tartanak időközi választást, hanem a kiesett jelölt szervezete, pártja küldhet új képviselőt a testületbe.
Orbán ízlése szerint még pont jókor írták át a szabályokat
Karácsony előtt nem sokkal fogadta el a parlament a szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot, amellyel a kampánytámogatások rendszerét szigorították. A jövőben akár
három év börtönbüntetést is kaphat egy jelölt vagy pártvezető, ha külföldről fogad el támogatást a választási kampányban.
A pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztették a civil szervezetekre és jelöltekre is, azaz már a júniusi önkormányzati választáson induló civil szervezeteknek is tilos lesz külföldi kampánytámogatást elfogadniuk. Ez azért érdekes, mert a 2022-es parlamenti választás után Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt azzal érvelt, hogy az ellenzéki kampányra érkező több milliárd forintos külföldi támogatást nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta, márpedig azt akkor semmilyen jogszabály nem tiltotta.
A módosítás után az önkormányzati választásokon induló szervezetek és egyesületek a külföldi támogatások mellett belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást sem fogadhatnak el a kampány céljára, de betiltották a névtelen kampányadományokat is. A szuverenitásvédelminek nevezett törvény ezen kívül azt is előírja, hogy
a jövőben már csak azokat a jelölőszervezeteket veszi nyilvántartásba a választási bizottság, amelyek külön nyilatkoznak arról, hogy nem fogadnak el külföldi támogatást.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy a szervezetek betartják-e a szabályt. Ha valaki megsérti az előírást, az állami támogatás kétszeresét kell befizetnie, a szabálytalan civil szervezetek működését pedig fel is függeszthetik.
Ugyanezen a napon, majdnem napra pontosan fél évvel az önkormányzati választás előtt átírta a fővárosi választási szabályokat is az Országgyűlés fideszes többsége. A Mi Hazánk Mozgalom javaslatára visszaállították a 2014-ben eltörölt listás választási rendszert Budapesten. A Fővárosi Közgyűlésben a június 9-i önkormányzati választás után ismét nem a kerületi polgármesterek ülnek majd, hanem tagjait listás választási rendszer alapján választhatják meg a budapestiek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a budapesti választók eggyel több szavazólapot kapnak, mint 2019-ben: a kerületi polgármester- és képviselőjelöltek, valamint a főpolgármester-jelölt mellett pártlistákra is szavazhatnak.
A listás választással az eddigi eredmények alapján nem szerez valószínűleg több mandátumot a Fidesz, de bekerülhet a Fővárosi Közgyűlésbe a Kutyapárt és a Mi Hazánk. Könnyen előfordulhat olyan forgatókönyv is, hogy Karácsonyéknak az MKKP-s képviselők szavazatára is szükségük lesz a főváros működtetéséhez.
A módosítás leginkább az időzítés miatt kapott sok kritikát. Amikor Fodor Gábor volt SZDSZ-es képviselő az ősz elején először bedobta az ötletet, a Fidesz a Szabad Európának még úgy reagált, hogy „a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés”. Később azonban simán megszavazták a javaslatot.
A választási törvény módosítása Orbán Viktor december sajtótájékoztatóján is szóba került. Kollégánk arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy szerinte nem él-e vissza a hatalmával a Fidesz azzal, hogy 2010 óta majdnem minden választás előtt az aktuális pártérdekei szerint módosítja a szabályokat. Orbán azzal védekezett, hogy nem sértettek törvényt, hiszen semmilyen jogszabály nem írja azt elő, hogy tilos lenne pár hónappal a voksolás előtt módosítani a választási törvényt. Az egy más kérdés szerinte, hogy ki hol húzza meg a határt.
„Az én politikai ízlésem szerinti határ az nagyjából itt a fél évnél van. Fél évvel a választás előtt nem szül jó vért, ha választási törvényt módosítanak, akár részletkérdésekben is. Ezt jobb elkerülni”
– fogalmazott a miniszterelnök, és hozzátette: örül annak, hogy még az általa húzott időhatár előtt megtörtént a módosítás decemberben. Kollégánk kérdésére a miniszterelnök azt mondta: a jövőben is szeretné elkerülni, hogy a választás előtti fél évben módosítsák a szabályokat, de azt a többszöri visszakérdezésre sem tudta megígérni, hogy máskor nem nyúlnak hozzá a szabályokhoz ilyen rövid idővel a voksolás előtt.
