Bicskei ügyet vizsgáló bizottság: A fővárosnak be kellett volna avatkozni a gyermekek védelme érdekében

Befejezte munkáját a bicskei gyermekmolesztálási ügyet és körülményei vizsgáló fővárosi eseti bizottság, és a csütörtöki záróülésen városvezetői koalíciós többséggel elfogadták a vizsgálattal kapcsolatos jelentést. A jelentést a három megjelent, városvezető koalícióhoz tartozó bizottsági tag megszavazta, a Fidesz nem ment el a záróülésre.

Kiss László bizottsági elnök (DK) szerint bebizonyosodott, hogy súlyos felelősség terheli a (2013-ig) fenntartó fővárosi önkormányzatot a történtek kapcsán, és abban, hogy semmi érdemi következménye nem lett a 2011-es bejelentésnek. A felelősség 2013 után az állami fenntartó intézmény kapcsán is folytatólagosan fenn áll szerinte.

Wintermantel Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke lapunknak elmondta: a bizottság négy ülése alatt bebizonyosodott, hogy a testület tökéletesen alkalmatlan arra, hogy egy ilyen ügyben bármilyen érdemi megállapítást tegyen. Véleménye szerint semmi új, lényegi információt nem tártak fel a főjegyzői vizsgálathoz képest. Főként személyes tapasztalatokat, korábbi dolgozók, vezetők véleményét ismerték meg, de ez érdemben nem vitte előrébb a fővárost abban, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek.

Wintermantel közölte, hogy szerinte a bizottság elnöke teljesen szubjektív módon állította össze a jelentést a válaszlevelekből és meghallgatásokból, aminek szövege inkább sejtetéseket tartalmaz, és szétkeni az ügyet teljes mértékben. Úgy gondolja, hogy egy egészen más hangvételű és fókuszú jelentést is össze lehetett volna állítani a meghallgatások alapján. Személyes véleménye továbbá, hogy az áldozatok tragédiájához méltatlan, ami történt a bizottságban. A jelentésben megfogalmazott három javaslat szerinte erőtlen, konkrét intézkedéseket nem tartalmaz, és túl általános ahhoz, hogy a jövőben máshogy alakuljon egy ilyen ügy.

Tarlós: Disznóság!

A jelentés felveti a fenntartó fővárosi önkormányzat felelősségét, hogy fegyelmi eljárás, belső vizsgálat nem indult az ügy 2011-es kipattanásakor. Különösen aggályosnak tartja emellett, hogy a molesztálással meggyanúsított igazgatót sem függesztették fel, még a rendőrségi eljárás idején sem, annak ellenére, hogy megfélemlítette és befolyásolta bejelentők és a tanúkat, azok visszaemlékezése szerint. Sőt, az igazgató bent lakott az intézményben, annak ellenére, hogy családjának lakása volt a városban.

A jelentés megállapítása szerint a vizsgálat során bizonyíthatóan voltak olyan információk, amely alapján a gyermekek és a bejelentők védelmének érdekében be kellett volna avatkozni a fővárosnak fenntartói intézkedésekkel a 2011-es rendőrségi nyomozás idején.

Mint a jelentésben áll, Tarlós István akkori főpolgármester nem kívánt megjelenni az ülésen, de levélben válaszolt a bizottság kérdéseire. Válaszában leírta, hogy a főpolgármesteri átadás-átvétel kapcsán nem kapott külön információkat az intézményről, de megítélése szerint ez nem felróható Demszky Gábornak, abban viszont lehet felelőssége, hogy az igazgatót készen kapták. Állítása szerint az igazgatót „Demszkyék” nevezték ki és tartották hivatalban, 26 év alatt egyedül az ő városvezetése alapján történt intézkedés kezdeményezése. A bejelentő munkatársak elbocsájtását Tarlós disznóságként minősítette.

A korábbi főpolgármester álláspontja, hogy mindenkinek politikai felelőssége van abban, ami a ciklusa alatt történt.

„Azt ismerem el, hogy ami a hosszú történetből a 2011-es esemény az, ami az én ciklusomban történt meg, és ezt sajnálom”

– írta Tarlós, és bocsánatot kért az ügyben. Ugyanakkor felvetette hogy mindenki vállalja erkölcsileg a maga részét. A törvényi kötelezettségeknek álláspontja szerint eleget tettek. Tarlós a Bárczy-díj (a később elítélt igazgatónak történő) átadását utólag nem tartaná támogathatónak, ugyanakkor a díjra nem ő tett javaslatot, ezt, mint mondta, 2015-ben bizalmi alapon szavazták meg. A jogerős ítéletet követően Tarlós István is visszavonta volna a kitüntetést, de erre a választások eredménye miatt már nem volt lehetősége.

Megítélt kitüntetés, visszavont sajtóközlemény

A bizottságnak írásban válaszolt a kitüntetés felterjesztője, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes is. Bagdy állítása szerint személyesen nem ismerte az igazgatót, az ügyről semmilyen személyes információja nincs. Közölte: a gyermekotthon igazgatóját szakmai körökből javasolták neki, a személyes felelőssége kapcsán a díj adása rossz érzésekkel tölti el.

A jelentés megállapításai között az szerepel: nehezen hihető, hogy valaki személyesen kézzel írt ajánlást tesz és díjra alkalmasság kapcsán méltat olyan személyt, akit nem is ismer, de ha így történt, az még inkább felveti Bagdy Gábor felelősségét a díj adományozása kapcsán.

A bizottsági ülésen szóba kerület egy bizonyos sajtóközlemény is, amit visszavontak. Ebben az állt, hogy „Bejelentés érkezett a fővárosi önkormányzat bicskei gyermekotthona igazgatójának tevékenységére vonatkozóan. A bejelentést az önkormányzat az Országos Rendőr-főkapitányságnak továbbította annak érdekében, hogy a vizsgálat tisztázza, hogy a bejelentésben szereplő állítások büntetőjogilag értékelhetőek-e.” A bizottság megállapította: nem deríthető ki, hogy a fenntartó részéről ki döntött az eset kapcsán a nyilvánosság kizárásáról, azaz a mindössze két mondatot tartalmazó, kommunikációs igazgató által kért alábbi sajtóközlemény-tervezet kiadását végül ki állíttatta le.

A jelentés szerint a Bárczy István-díj 2015-ös adományozása idején mind a főjegyző, mind pedig a sajtófőnök információval bírhatott a 2011. évi bejelentésről és az azt követő eljárásokról, illetve munkakörükből adódóan a díj adományozására vonatkozó előterjesztés tartalmát is megismerhették még a döntés-előkészítő szakaszban. Ennek fényében érthetetlen, hogy miért nem jelezték már ebben a szakaszban, hogy a jelölés sértheti a fővárosi önkormányzat érdekeit, állapítja meg a jelentés.

Érintett munkatárs: Hatalmas csalódást okozott az önkormányzat

A 2024. április 8-án tartott ülésen személyes meghallgatás keretén belül a bizottság tagjai kérdéseket intézhettek az ügy két bejelentőjéhez és egy munkatárshoz, aki egy 2008-ban történő eset kapcsán adott információkat. Az érintettek anonimitást kértek. Egyikük elmondta: 2010 előtt nem volt konkrét tudomása szexuális bántalmazásról, bár néha vicceltek azzal, hogy valaki „ bácsi esete” – de konkrétumok soha nem hangoztak el, ezeket nem tekintette érdeminek. Az első konkrét segítségkérés 2010 végén volt.

A bejelentő számára úgy tűnt, hogy a gyermek korábban már mástól sikertelenül próbált segítséget kérni. Ezt követően a bejelentő próbált olyan munkatársaktól segítséget kérni, akikben bízhatott. „Szembesültünk azzal, hogy egy megrázó, és mindenképpen súlyos következményekkel járó üggyel találtuk szemben magunkat, amiben kevés támogatásra számíthatunk”. A bejelentők tartottak attól is, hogy az igazgató erős kapcsolati hálója miatt egy nem körültekintő vádaskodás mind az érintett gyermek, mind a bejelentők számára komoly következményekkel járhat.

A bejelentő határozott véleménye, hogy az igazgató kapcsolatrendszere és kiváló megítélése kifejezetten akadályozó tényező volt, de nem volt tiszta a jelzőrendszeri protokoll sem (ezt jóval később alkotja meg a szakminisztérium). A bejelentő egyértelműen leírta, hogy teljesen nyilvánvaló volt számukra, hogy az intézmény többi dolgozója és igazgatóhelyettesi gárdája nem fogja elősegíteni a jelzést, ezért tették a fenntartó felé a jelzést, amelyet „semleges módon” nyugtáztak. Emellett megerősítette, hogy a bejelentést követően a bejelentőkkel kapcsolatos munkaügyi retorziók történtek.

Meghallgatták a bicskei gyermekotthon egy másik egykori munkatársának írásos visszaemlékezését is. Eszerint 2008-ban beszélt a munkatársnak egy fiú arról, hogy a gyermekotthon igazgatója sakkozás közben molesztálta. „Az a fiú, aki nekem elmondta a vele történteket, később másik gyermeket is megnevezett, akihez az igazgató szexuálisan közeledett. A munkatársakkal megosztva derült ki, hogy másnak, más gyermek hasonlókat mesélt” – közölte.

Hozzátette: hatalmas csalódást okozott neki a gyermekotthon működéséért felelős fővárosi önkormányzat közömbös hozzáállása, falba ütköztek. Az önkormányzat szerinte elindíttatta ugyan a nyomozást, de ezzel mosta kezeit és később sem ellenőrizte a nyomozás körülményeit: azt, hogy a gyermekeket az igazgatótól többszörösen függő viszonyban lévő igazgatóhelyettes képviselte; azt, hogy az igazgató továbbra is jelen van a gyermekotthonban; azt, hogy a vezetőhelyettesek nyomást gyakorolnak vallomásuk miatt a gyermekekre és a jelző felnőttekre is. Levelében kiemeli, hogy mindezek mellett „intenzíven zajlott a bántalmazást jelző gyermekek befolyásolása, megvásárlása, fenyegetése, egymás ellen fordításuk.” Egyik fiúnak, ha megérdemli, sífelszerelést ígért az egyik vezetőhelyettes, amit később meg is kapott.

„2011-ben éppen azok a szervek, akik elő tudták volna segíteni a bántalmazás kivizsgálását, összezártak és az történt, hogy ellehetetlenedett az ügy és ezzel az igazgató zöld lámpát kapott ahhoz, hogy mindenféle gát nélkül, egyre több fiút használjon, hiszen semmi következménye nem volt az eddigi tettének sem. (...) A rendőrségi feljelentés, a nyomozás és a bántalmazás hiába vált egyre tágabb körben ismertté, ennek ellenére az igazgató népszerűsége töretlen maradt, kitüntetést kapott. Hiába volt nyílt titok ez az egész szörnyűség, a városban és az egész gyermekvédelemben, semmissé tették az egészet. Sok további sérüléstől, traumától lettek volna megkímélve a gyerekek, ha akkor nem így történik a kivizsgálás és a nyomozás.” – közölte levelében a gyermekotthon egykori munkatársa.

A bizottság az üggyel összefüggésben három javaslatot fogadott el. Eszerint

• a fővárosi önkormányzat az erőszakos és szexuális cselekmények áldozatai számára hozzon létre bejelentő felületet, amely automatikus jelzéssel él az illetékes hatóságok irányába, segíti a bejelentőt a bejelentés megtételében, egyértelmű információt nyújt a jelzőrendszer működéséről, a jelzőrendszeri tagok kötelezettségeiről.
• a pedofil és szexuális cselekmények áldozatai traumáinak kezelésére, illetve hozzátartozók, szülők, nagyszülők, gondviselők számára történő tájékoztatás, felvilágosítás céljából a fővárosi önkormányzat hozzon létre, vagy szakmai szervezetek bevonásával működtessen konzultációs fórumokat, nyújtson mentális, pszichológiai segítséget.
• a fővárosi önkormányzat szervezzen akkreditált képzéseket, tanácskozásokat, konferenciákat a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés témakörében az állami és önkormányzati szervekkel, valamint a szexuális zaklatás ellen küzdő, a jelzőrendszer megerősítésén tevékenykedő civil közösségek bevonásával.

A bicskei igazgató ügye azután került elő, hogy helyettese, K. Endre, kegyelmet kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől. A kényszerítésért elítélt K. Endre a pedofil igazgató tettét akarta eltussolni egy hamis vallomás aláíratásával. Az ügy hullámai elsodorták Novák Katalin köztársasági elnököt, Varga Judit volt igazságügyi minisztert, és Balog Zoltán is lemondott emiatt a Magyar Református Egyház zsinati elnöki pozíciójáról.