Már 2011-ben is nyomoztak szexuális zaklatás gyanújával a bicskei pedofil igazgató ellen, mégis kapott utána két kitüntetést

V. János, a bicskei gyermekotthon igazgatója azután kapott kitüntetést a fővárostól, hogy korábban már nyomoztak ellene szexuális zaklatás gyanújával. A Telex birtokába került dokumentumok szerint erről feljegyzés is készült a fővárosi önkormányzatnál, de ezek valahogy mégsem kapcsolták be akkor a vészcsengőt senkinél. 2015-ben tehát kitüntette a főváros V. Jánost, akit aztán végül pedofil bűncselekményekért 8 év fegyházra ítéltek.

A fővárosi kitüntetés ügyét Balog Zoltán református püspök említette meg az egyre terebélyesedő botrányban. Tarlós István volt főpolgármester nem érti, miért volt erre szükség, és hogyan emlékezhet egyáltalán Balog egy ilyen nem túl jelentős fővárosi kitüntetésre.

Balog Zoltán református püspök, egykori emberierőforrás-miniszter a lelkipásztor és presbiter testvéreinek írt, lapunk által ismertetett hétfői körlevelében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nemcsak a kormány tüntette ki 2016-ban a később pedofília miatt elítélt bicskei gyermekotthon-igazgatót, hanem a fővárosi önkormányzat is, méghozzá Bárczy István-díjjal.

A 2015-ös Bárczy István-díj és a 2016-os Magyar Bronz Érdemkereszt odaítélése azért furcsa, mert bár az igazgató a kitüntetések átvétele után bukott le, az ügynek már bőven voltak előzményei. A Telex birtokában lévő dokumentumok szerint 2011-ben ugyanis már bepanaszolták zaklatás miatt V. Jánost, a gyermekotthon igazgatóját a fővárosi önkormányzatnál, és az ügyben rendőrségi nyomozás is indult. Erről az adományozóknak tudniuk kellett. Az egyszerűbb követhetőség miatt megpróbáljuk időrendbe szedni az eseményeket.

2011-ben a bicskei gyermekotthon még a fővárosi önkormányzat felügyelete alá tartozott. Ennek az évnek a szeptemberében az intézet két dolgozója tett bejelentést, hogy az igazgató szexuálisan zaklathatja a gyerekeket. A bejelentésről jegyzőkönyvet vett fel az önkormányzat osztályvezetője és jogi szakreferense.

A Telexhez eljutott jegyzőkönyv szerint 2011. szeptember 16-án a két bejelentő személyesen is megjelent az osztályvezetőnél, és azt közölték: „néhány gyerek jelzése alapján felmerült, hogy az igazgató bizonyos esetekben nem megfelelő magatartást tanúsít a növendékekkel, félreérthető szexuális tartalmú gesztusokat, kijelentéseket tesz”. Hat nappal későbbi írásos bejelentésükben részletesen leírták a gyermekotthonban történt visszaéléseket.

Pár nappal később, szeptember 29-én bejelentés alapján Csomós Miklós főpolgármester-helyettes az önkormányzat képviseletében bejelentéssel élt az Országos Rendőr-főkapitányságon. Ebben lényegében továbbította az ügyet azzal, hogy „amennyiben az előadottak alkalmasak bűncselekmény gyanújának megállapítására, (a rendőrség) tegye meg a szükséges nyomozati intézkedéseket”. Az igazgatót azonban ekkor nem függesztették fel, fegyelmi eljárás nem indult ellene.

A rendőrség kivizsgálta az esetet, majd 2012. június 18-án megszüntette a nyomozást azzal, hogy nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Az már csak az egy évvel későbbi ombudsmani vizsgálatból derült ki, hogy a rendőrök több visszásságot, mulasztást követtek el az eljárás során. A vizsgálat például megállapította, hogy „a tanúként kihallgatott gyermek törvényes képviseletének az intézményvezetővel munkajogi függőségi viszonyban álló személy általi ellátása a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő joga sérelmének közvetlen veszélyét idézte elő”.

Azaz az eljárásban a megvádolt igazgató beosztottja lett a sértett gyerekek törvényes képviselője, ami jelentősen befolyásolhatta a tanúvallomásokat. Ez a beosztott a később elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettes, K. Endre volt.

Ezt a későbbi sértetteket képviselő ügyvéd, Gál András erősítette meg nemrég egy interjúban. Az ombudsmani jelentés sem tárt fel összességében visszásságokat, de rögzítette a gyermekekkel foglalkozó szakemberek jelzési és együttműködési kötelezettségének elmulasztását, és hogy „az abúzus gyanújának késedelmes jelzése visszásságot okozott a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogának összefüggésében”.

Mindez nem volt elég ahhoz, hogy a zaklatási ügybe keveredett igazgató ne kapjon fővárosi elismerést három évvel később, 2015-ben. Mint a lapunk birtokába került felterjesztésében Bagdy Gábor volt KDNP-s főpolgármester-helyettes írta, V. János igazgató többek között azzal érdemelte ki a díjat, hogy „úttörő szerepet vállalt az állami gondoskodásban élők egyéni, személyre szabott megsegítésében”. Bagdy a kézzel írt javaslatban később úgy fogalmaz, hogy V. János „megértő, legendásan türelmes és elfogadó, gyermekközpontú attitűddel rendelkezik, vezetői stílusát higgadtság, optimizmus, derű, ugyanakkor kellő határozottság jellemzi”.

A Bárczy István-díjat a gyermekotthon igazgatója 2015. június 5-én a fővárosi pedagógusnap alkalmából meg is kapta. Külön érdekes az ügyben, hogy azt nem Tarlós István főpolgármester vagy a felterjesztő Bagdy Gábor, hanem Szentkirályi Alexandra akkori főpolgármester-helyettes (ma kormányszóvivő) adta át neki.

Megkerestük Tarlós István akkori főpolgármestert, hogy tudott-e a kitüntetett érintő korábbi nyomozásról, valamint hogy miért nem ő adta át a díjat. Tarlós azzal kezdte, hogy nem érti Balog Zoltánt, miért szőtte bele körlevelébe a fővárosi díjat, amikor az elmúlt napok történései nem a pedofília miatt börtönbe került igazgatóról, hanem az őt fedező igazgatóhelyettes kegyelméről szóltak.

Közölte azt is, hogy rossz dátumot idézett Balog Zoltán. A fővárosi díjat nem 2016-ban, hanem 2015-ben kapta az igazgató, amikor még senkinek sem volt fogalma arról, hogy egy év múlva újabb nyomozás indul ellene, sőt, emlékei szerint a kitüntetést Karácsony Gergely is megszavazta képviselőként.

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy 2011-ben olyan fontos ügyekkel volt elfoglalva, mint a 3-as metró vagy a BKV finanszírozása, így az első (2011–2012-es) nyomozás híre el se jutott hozzá. Tarlós István főpolgármesterként ezeket az évente több tucat embernek adományozott kisebb díjakat be se kérte ellenőrzésre, így azt se tudta, ki a bicskei igazgató. Mint mondta, csodálkozik, hogy a körlevél szerint Balog Zoltán egyáltalán emlékszik erre a fővárosi díjra.

Az ügyben kérdéseinkkel kerestük telefonon és emailen Bagdy Gábor korábbi KDNP-s főpolgármester-helyettest is, aki az igazgatót a főváros részéről felterjesztette a díjra, de nem sikerült elérnünk.

V. János 2016. augusztus 20. alkalmából megkapta a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést „a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése és önálló életre való felkészítése iránti példaadó elhivatottsággal végzett munkája elismeréseként”. Ebben az időben Balog Zoltán volt az emberi erőforrások minisztere. Az ő tárcája alá tartoztak a gyermekvédelmi intézmények is, de a református püspök hétfői körlevelében azt írta: V. János nem az ő, hanem a szakterület felterjesztésére kapta meg a díjat. A kitüntetést Balog távolléte miatt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át a Pesti Vigadóban.

2016 szeptember végén aztán minden megváltozott. A pedofil igazgató egyik áldozata öngyilkos lett. Ezek után az intézet egy korábbi lakója, akit V. János régebben szintén éveken át molesztált, már másnap bement a rendőrségre feljelenteni az igazgatót. Ezt a feljelentést ezúttal sokkal komolyabban vették, mint a 2011-est. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felfüggesztette állásából V. Jánost, belső vizsgálatot rendelt el, majd feljelentést tett.

A nyilvánosság 2016-ban, az RTL Házon kívül című műsorából értesült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatójának súlyosan pedofil, egy évtizeden át folytatott bűncselekmény-sorozatáról, amit öt évig még azután is folytatni tudott, hogy az első bejelentések 2011-ben a hatóság tudomására jutottak.

A nyomozás után vádat emeltek, a per 2019-ben zárult le. A bíróság azt állapította meg, hogy V. János 2004–2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott a bicskei gyermekotthonban, és ezért 8 év fegyházat kapott. Jelenleg is büntetését tölti. Jogerős ítélete után a bicskei önkormányzat megfosztotta díszpolgári címétől, a fővárosi önkormányzat pedig visszavonta a Bárczy István-díjat.

A bronz érdemkeresztet nem vette vissza az állam. Ezt a kitüntetést hivatalosan a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza, és a hatályos jogszabályok alapján a visszavonására nincs mód – válaszolta még 2019-ben a Köztársasági Elnöki Hivatal a 168 Órának.

Az érdemkereszt visszavonásával kapcsolatban mi is írtunk a Köztársasági Elnöki Hivatalnak. Arról érdeklődtünk, hogy a történtek után kezdeményezik-e a vonatkozó jogszabályok módosítását, de nem kaptunk választ. Ugyanezt megkérdeztük Szentkirályi Alexandra kormányszóvőtől is, akinek még azt a kérdést is feltettük, hogy a díj (2015-ös) odaítélésekor figyelembe vette-e a városvezetés, hogy 2011-ben Csomós Miklós főpolgármester-helyettes feljelentése alapján a rendőrség már vizsgálta az igazgatót, valamint hogy miért ő adta át az elismerést. Amint válasza megérkezik, frissítjük vele a cikket.

A kegyelmi ügy azután robbant ki, hogy kiderült, Novák Katalin a tavalyi pápalátogatás idején kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltussolni az igazgató pedofilügyét. A döntés azért is váltott ki nagy felháborodást, mert ellentétes volt a Fidesz legfontosabb politikai üzeneteivel, a gyerekek és a családok védelmével.

A botrány hatására Novák Katalin köztársasági elnök szombaton, a közmédiában jelentette be lemondását. Vele együtt lemondott Varga Judit is, aki még igazságügyi miniszterként ellenjegyezte a kegyelmi kérvényt. A Magyarországi Református Egyház vezetése kedden berendelte Balog Zoltán püspököt, hogy adjon magyarázatot a kegyelmi ügyben játszott szerepére. Balog azt mondta: nem ő terjesztette fel K. Endre kérvényét, de az államfő tanácsadójaként támogatta, hogy kegyelmet kapjon. Az egyház vezetésének többsége a titkos szavazáson úgy döntött, Balognak nem kell lemondania.