Szimpátiaszavazást tartottak Balog Zoltánról, többséget kapott, de egyelőre nem tudni, marad-e a posztján

Szimpátiaszavazást tartottak Balog Zoltánról a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalában. Itt arról szavaztak, hogy Balog maradjon-e a zsinat lelkészi elnöke, azaz lényegében az egyház hazai vezetője. Többségben voltak azok, akik igennel szavaztak, bár voltak ellenszavazatok, tudta meg két egymástól független forrásból a Telex.

Cikkünk eredeti címében és szövegében azt írtuk, hogy Balog Zoltán nem mond le. Ez egyelőre nem állítható biztosan. A püspök később tesz ezzel kapcsolatban nyilatkozatot.

Balogot kedd délelőtt rendelték be a zsinati hivatalba, hogy egy úgynevezett esperes-gondnoki értekezleten számoljon be arról, pontosan milyen szerepe volt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének kegyelmi ügyében.

Balogot öt órán keresztül hallgatták meg, a résztvevők délután három és négy között kezdtek el kifelé jönni az épületből, egyikük azt mondta az ott várakozó újságíróknak, Balog várhatóan még kedden nyilatkozatot ad le a tévében és egy nyilatkozatot is kiad. Amikor arról érdeklődtünk a zsinati hivatalnál, hogy ez a nyilatkozat mikorra várható, csak annyit mondtak: „Minden időben ki fog derülni”.

Amikor Balog délelőtt megérkezett a hivatalhoz, sem ő, sem más érkező nem mondott semmit a sajtónak, sőt, Balog Zoltánt egy kisbusszal is eltakarták a riporterek elől, hogy ne lehessen közel menni hozzá.

A Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította az elmúlt napokban, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként Balog.

Információk szerint Balog biztatta a köztársasági elnököt, hogy K. Endrének kegyelmet adjon.

Amikor a botrány kitört, és mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, akkor ő azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt, hanem a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon. Balog múlt héten egy ausztriai kolostorba vonult imádkozni, innen hétfőn azt ígérte, hogy másnap, azaz kedden nyilatkozatot fog tenni a kegyelmi ügyről.

Nem sokkal később a Telex birtokába jutott az a körlevél, amit Balog a lelkipásztor és presbiter testvéreinek küldött hétfőn. Ebben azt írta, hogy

K. Endre kegyelmi kérvényét nem ő nyújtotta be, és nem ő terjesztette fel,

a pedofíliát pedig mélységesen elutasítja.

Hétfőn már kormányzati politikusok is jelezték a Magyarországi Református Egyház felé: szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”. Azt forrásaink nem tudták megmondani, hogy Balog a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki székéről is lemond-e, de a hírek szerint Orbán Viktor is felelősnek tartja Balogot, és ezt a püspöksége is bánhatja.

A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan kedden este az MTI-nek eljuttatott rövid közleményben ostobaságnak és hírlapi kacsának nevezte „a baloldali sajtóban Orbán Viktorral és Balog Zoltánnal kapcsolatban megjelent állításokat”. Szerinte a miniszterelnök nem avatkozik bele az egyházak ügyeibe.

Hogyan lett Balogból a református egyház feje?

Balog Zoltánt 2020-ban választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé. Előtte bár olyan már történt a református egyház történelmében, hogy valaki lelkészből politikai szereplővé válik, arra még addig nem volt példa, hogy miniszterből püspök legyen. A korábbi minisztert érték is kritikák amiatt, hogy mennyire fog általa összefolyni a politika és a református egyház élete.

Balog erre azt mondta, szerinte „fenáll a veszélye annak, hogy miatta mocskolni fogják az egyházat”, de ő valóban „soha nem volt semmilyen párt tagja”. Ennek ellenére a volt miniszter visszatérően kampányolt vetélytársával szemben a püspökségi székért folyt küzdelemben azzal, hogy állami pénzeket hoz az egyházba: „úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (...) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét” – fogalmazott ekkor.

Balog 2019-ig nem felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé az jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezett, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a „folyamatos” szót törölték, megágyazva az egyenes utat Balog előtt. A 2020-ban püspökké választott Balog aztán gyorsan lépett fel a ranglétrán. 2021-ben ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.