Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki posztról

Lemondott Balog Zoltán a Magyar Református Egyház zsinati elnöki pozíciójáról – írják a reformatus.hu-n. A korábbi minisztert a zsinat alelnöke, Pásztor Dániel követi a következő zsinatig, amelynek el kell még fogadnia Balog lemondását. A pénteki Zsinat értekezleten nem szavaztak Balog sorsáról. Balog püspökként marad az egyháznál.

Balog a közzétett videóban imádkozott, majd erőt kért ahhoz, hogy le tudjon mondani posztjáról és „ez ne menekülésből történjen”. „Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne politikai megrendelésre, ne képmutató, külső nyomásgyakorlásra történjen” – fogalmazott Balog imájában a döntéséről, majd hozzátette:

„Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek.”

Balog Istentől kért bocsánatot azért, mert nem volt „elég éber és körültekintő” és nem látta, „milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre.” Majd azt kérte Istentől, védje ő akkor is a gyermekáldozatokat, amikor „ők elmulasztják azt”.

Balog ezután a pénteken jelenlévő zsinati tagoknak üzenve azt mondta, „most én egyedül hibáztam, de nem vagyok hajlandó elfelejteni azt, ami jó volt”. Majd hozzátette, szerinte volt haszna annak, hogy ő „visszajött a közéletből”.

„De ne legyenek illúzióitok! A boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek. De, hogy én ne legyek, arról Ti döntötök”

– fogalmazott, majd elmondta azt is, hogy meghatotta őt a keddi, informális ülés, amelyen bizalmat szavaztak neki.

„Súlyos politikai hibát vétettem, de kegyelmi ügyben. Kegyelmet kértem. Kegyelmet akartam valakinek. És ha ezért most el kell mennem, nehogy azt higgyétek, hogy az megoldás lesz. Dehogy lesz. Harc lesz. Ezután is harc lesz. Mint ahogy mindig is harc volt”

– mondta Balog, majd hozzátette, „ezt a harcot lelki fegyverekkel kell vívni és nem közéleti és nem politikai és nem médiafegyverekkel kell vívni”. Hogy ez a harc mióta tart, arra Balog sem talált pontos választ: „Ötszáz éve? Kétezer éve? Ádám és Éva óta?” – fogalmazott. „Harcolni fogok elsősorban magammal, a saját bűneimmel, másodsorban értetek és az egyházunkért” – tette hozzá Balog, aki szerint ez a harc ártott az egyháznak, ezért lépett ő háttérbe.

Kedden még maradt

Bár Balog kedden elismerte, hogy valóban támogatta K. Endre kegyelmi javaslatát, az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezlet szimpátiaszavazására (ahol a jelenlévők 86 százaléka bizalmat szavazott neki) hivatkozva nem távozott sem püspöki, sem zsinati elnöki posztjáról. Balog bejelentése nagy port kavart: a református egyházon belül az őt kritizáló hangok egyrészről attól tartottak, hogy ez milyen üzenet lesz majd a bicskei gyermekáldozatok felé. Másrészt azt emelték ki: hogyha Novák le tudta vonni a K. Endre kegyelmijének támogatásával kapcsolatos konklúziókat, ez Balognak miért nem megy.

A református egyházban összesen négy püspök van, ebből egy kerületnek, a Dunamellékinek Balog a püspöke. A másik három református püspökből csak egy állt ki határozottan azért, hogy Balog Zoltán – a negyedik református püspök, a református zsinat elnöke – távozzon elnöki posztjáról azután, hogy támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét az államfőnél. Fekete Károly közleményében jelezte a hét közepén, hogy Balogot kedden, az informális ülésen, illetve később szerdán is távozásra szólította fel. Az általa vezetett Tisztántúli Református Egyházkerület egyébként a legnagyobb a magyarországi református szervezetben.

Hogy Balog püspöksége miért fontos, arról korábban egy magas pozícióban lévő kormányközeli forrásunk azt mondta, a kormány azt akarja, hogy Balog Zoltán a zsinat elnökeként bukjon, püspökként viszont ne. Ennek pedig egy másik forrásunk szerint egészen prózai oka van: mivel Balog nyilvánvalóan az ő emberük, azzal csak veszítenének, ha nem maradna püspöki pozícióban.

Re-reformáció

„Ennek a történetnek még bőven nincs vége a református egyházban”

– így fogalmazott még egy forrásunk kedden, a Balog által összehívott esperesi-gondnoki informális ülés után. Balog ezen az ülésen szimpátiaszavazást kezdeményezett saját magáról, a jelenlévők pedig (akikről számszerűen sem tudni semmit) bizalmat szavaztak a püspöknek. Balog aztán erre hivatkozva maradt posztján. Holott a keddi ülés informális volt, a református jog szerint semmilyen döntéshozatali erővel nem bírt. Balognak két pozíciója van a református egyházban: zsinati elnök, amelynél lemondás esetén a zsinat dönt, illetve püspök, amiről viszont a Dunamelléki Egyházkerület dönthet. Tehát azok, akik megválasztották – nem egy általa találomra összehívott ülés.

„Az volt a mondás bentről, hogy ha Balog kedden nem mond le, akkor neki vége lesz. Nem mondott le.”

Erről beszélt egy forrásunk. Több belső informátor is jelezte, hogy Balogra ezzel kiadatott a „kilövetési engedély”, sem a kormány, sem az emberek nem nézik ugyanis jó szemmel, hogy Balog következmények nélkül támogatta K. Endre kegyelmijét. Egy nappal azután, hogy Balog nem mondott le, jött is az első fecske: érdekes véleménycikk jelent meg a Magyar Nemzetben. Huth Gergely, aki a Pesti Srácok főszerkesztője, ebben beleállt Balogba. Őt követte Bayer Zsolt. Szerda este pedig már a Hír TV-ben firtatta a Nemzeti Múzeum kirúgott főigazgatója, L. Simon László is azt, hogy Novák Katalin morálisan, helyesen cselekedett, vállalta a felelősséget és lemondott. És ha Balog valóban azt tanácsolta neki, hogy a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját segítő helyettes kegyelmet kapjon, akkor az a felelőssége is egyértelmű, és az a morálisan jó megoldás, ha követi a köztársasági elnök példáját, és „ő maga is lemond”.

A politikus

Balog politikai szerepe miatt már akkor felmerültek az aggodalmak a református egyházon belül, amikor 2020-ban elindult a Dunamelléki Egyházkerület püspöki címéért (később meg is választották). Balognak azért lett ellenjelöltje, mert akkoriban a református egyházból többen attól tartottak, hogy a volt miniszter miatt jobban bele fog folyni a politika az egyházba. Ezért többen megkeresték a Károli Gáspár Református Egyetem exrektorát, hogy szálljon versenybe Baloggal szemben. A politika már Balog kampányszövegeiben is bekerült az egyházba, jelölti vitáján például azzal érvelt, hogy

„Jézus Krisztus jobb, szebb és erősebb a Momentumnál és a Fidesznél is.”

Balog ezen a vitán azt is hangsúlyozta, szerinte „nem szégyen együttműködni a kormánnyal”, állami pénzeket is belengetett a leendő püspöksége esetére. Balog előtt volt már arra példa, hogy valaki lelkészből politika szereplő legyen, de fordítva ilyen addig nem volt. A Fidesznek viszont az elmúlt években egyre fontosabb lett a református egyház (amely felekezet tagja maga Orbán is). A kormány egyre több pénzt adott a magyar református egyháznak. 2019-ben az MRE közleményében gratulált a Fidesz győzelmének. Ugyanebben az évben az MRE közös zsinatán Gulyás Gergely beszédet mondott, a tiszántúli egyházkerület püspöke pedig Áder János levelét olvasta fel.

A dolog pikantériáját adta még az is, hogy Balog 2019-ig nem is felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. A 2019-es tavaszi zsinaton azonban a „folyamatos” szót törölték a törvényből, ezzel megágyazva Balognak, aki 2020-ban püspök, 2021-re pedig már zsinati elnök lett. Balog azért nem volt egyébként folyamatosan hivatalban, mert 2006-ban szüneteltette lelkészi tevékenységét, miután a Fidesz országgyűlési képviselője lett.

Novák-gate

Balog Zoltán felelőssége azért merült fel a Novák Katalin lemondását hozó botrányban, mert a Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította az elmúlt napokban, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként Balog. Információk szerint Balog biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének.

Amikor a botrány kitört és mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, akkor ő azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt, hanem a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon. Hétfőn már kormányzati politikusok is jelezték a Magyarországi Református Egyház felé: szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”, sőt a hírek szerint Orbán Viktor is felelősnek tartotta Balogot.

Balog kedden a reformatus.hu-n közzétett videójában arról beszélt, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő nyújtotta be, de a köztársasági elnök tanácsadójaként „az előzetes vélemények és más információk alapján” egyetértett vele. „Tévedtem és hibáztam” – ismerte el, és elnézést kért. Balog hozzátette azt is a szimpátiaszavazásra hivatkozva, hogy nem fog lemondani.